„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
: Két bírósági ügy volt a kérdésben. Az egyikben az igazgatót és az egyik nevelőtanárt ítélték el pedofíliáért. A másikban az igazgatót és helyettesét, K. Endrét a sértettek kényszerítéséért, hogy visszavonják a tanúvallomásukat.<ref>{{youtube|3DfLVOxk1mg|K. Endre erdélyi édesanyja miatt kapott kegyelmet Novák Katalintól? - megszólal az áldozatok védője|aut=dr. Gál András|ass=Riporter: Király Tamás|date=2024-02-07}}</ref> |
: Két bírósági ügy volt a kérdésben. Az egyikben az igazgatót és az egyik nevelőtanárt ítélték el pedofíliáért. A másikban az igazgatót és helyettesét, K. Endrét a sértettek kényszerítéséért, hogy visszavonják a tanúvallomásukat.<ref>{{youtube|3DfLVOxk1mg|K. Endre erdélyi édesanyja miatt kapott kegyelmet Novák Katalintól? - megszólal az áldozatok védője|aut=dr. Gál András|ass=Riporter: Király Tamás|date=2024-02-07}}</ref> |
||
| − | Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd [[#Kegyelem|alább]]). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye. |
+ | Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd [[#Kegyelem|alább]]). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2024/02/02/novak-katalin-kegyelmet-adott-a-bicskei-gyerekotthon-pedofil-exigazgatojat-fedezo-buntarsnak|tit=Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak|aut=Kaufmann Balázs|date=2024-02-02}}</ref> |
Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. {{vél|Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.}} |
Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. {{vél|Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.}} |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna. A hasonló helyzetek elkerüléséhez pedig a nép által választott köztársasági elnök kell.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/11/gyurcsany-ferenc-tuntetest-jelentett-be-a-kozvetlen-elnokvalasztasert/|tit=Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért|aut=Papp Atilla|date=2024-02-11}}</ref> |
Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna. A hasonló helyzetek elkerüléséhez pedig a nép által választott köztársasági elnök kell.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2024/02/11/gyurcsany-ferenc-tuntetest-jelentett-be-a-kozvetlen-elnokvalasztasert/|tit=Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért|aut=Papp Atilla|date=2024-02-11}}</ref> |
||
| + | |||
| + | A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/direkt36/2024/02/11/fideszes-korokben-balog-zoltan-puspokot-korabbi-minisztert-sejtik-a-novak-bukasat-hozo-kegyelmi-dontes-mogott|tit=Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött|aut=Panyi Szabolcs|aut2=Sarkadi Zsolt|date=2024-02-11}}</ref> |
||
== A tisztség története == |
== A tisztség története == |
||
A lap 2024. február 11., 23:33-kori változata
Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
Novák Katalin lemondása
Novák Katalin a pápalátogatás kapcsán 2023. április 27-én kegyelmet adott többek között K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltusolni az igazgató pedofil ügyét azzal, hogy hamis vallomást írt és íratott alá a sértett gyerekekkel, amiért a bíróság első- és másodfokon is 3 év 4 hónap börtönre ítélték. (Az igazgató nyolc évet kapott.) Az igazgatóhelyettes kegyelmet kért, miközben harmadfokra fellebbezett.[1]
- Két bírósági ügy volt a kérdésben. Az egyikben az igazgatót és az egyik nevelőtanárt ítélték el pedofíliáért. A másikban az igazgatót és helyettesét, K. Endrét a sértettek kényszerítéséért, hogy visszavonják a tanúvallomásukat.[2]
Novák Katalin nem indokolta a döntést és nem is hozta nyilvánosságra – de erre nem is köteles (lásd alább). Az eset úgy derült ki, hogy a kegyelem ellenére a Kúria lefolytatta az eljárást, és a harmadfokú ítéletbe bekerült a kegyelem ténye.[3]
Ugyanezen a napon, ugyancsak a pápalátogatás miatt kapott kegyelmet a terrorizmusért elítélt Budaházy György és öt társa. Mintha a pápa támogatná a terrorizmust és a pedofíliát.
A pedofil-ügy miatt lemondott Varga Judit is a képviselői és a leendő EP-mandátumáról. Igazságügy-miniszterként ő terjesztette elő és jegyezte ellen a kegyelmi kérvényt.[4]
- Megjegyzés: Varga Juditnak ez már a harmadik botránya. A másik kettőért Völner Pál főnökeként felelős: Lehallgatási botrány és bírósági végrehajtók ügye. Ezúttal már nem tudta másra kenni a felelősséget.
Gyurcsány Ferenc szerint magáról a kegyelemről is Orbán döntött, hiszen sem Novák, sem Varga nem árulta el, milyen szempontok vezettek a pedofil bűnsegéd, K. Endre kegyelméhez. Kettőjük eltávolítása azért kellett, hogy ne legyen vizsgálat vagy közbeszéd tárgya az ügy, ami Orbánnak árthatna. A hasonló helyzetek elkerüléséhez pedig a nép által választott köztársasági elnök kell.[5]
A Direkt36 úgy tudja, hogy Novák Katalin döntésében fontos szerepe volt Balog Zoltán exminiszternek, református püspöknek, aki az utóbb pedofíliáért 8 év börtönre igazgatót 2016-ban kitüntetésre javasolta a református egyházzal fenntartott jó kapcsolataiért.[6]
A tisztség története
Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget, akit a Nemzetgyűlés választott meg.[7] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.
A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[8]
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig.[8] Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.[9]
Az alakuló ülésén az Országgyűlés nem választhatott köztársasági elnököt, mivel a márciusban módosított Alkotmány szerint őt a választópolgároknak kellett megválasztaniuk. Az MDF–SZDSZ-megállapodás nyomán elfogadott júniusi alkotmány-módosítás újból a parlamentre bízta az államfő megválasztását. Király Zoltán független képviselő az MSZP támogatásával azonban népszavazást kezdeményezett a közvetlen elnökválasztás érdekében.[9] A népszavazást 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott.[10]
Augusztus 3-án az Országgyűlés már megválaszthatta Göncz Árpádot köztársasági elnökké, és ez lehetővé tette azt is, hogy a képviselők Szabad György megbízott házelnököt az Országgyűlés elnökévé válasszák meg.[11]
A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.[12] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,[13] azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).
Kegyelem
Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.
Háromféle kegyelem van:
- eljárási
- végrehajtási
- kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)
A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.
Idézetek
| „ | Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[14] | ” |
| – Novák Katalin | ||
Jegyzetek
- ↑ Aradi Hanga Zsófia: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki fedezte a pedofil exigazgatót. telex.hu (2024. feb. 2.)
- ↑ dr. Gál András: K. Endre erdélyi édesanyja miatt kapott kegyelmet Novák Katalintól? - megszólal az áldozatok védője. Riporter: Király Tamás YouTube (2024. feb. 7.) (videó)
- ↑ Kaufmann Balázs: Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. 444.hu (2024. feb. 2.)
- ↑ Cseke Balázs: Lemond Varga Judit a képviselői mandátumáról, nem lesz a Fidesz EP-listavezetője sem. telex.hu (2024. feb. 10.) Ő terjesztette fel és legyezte ellen K. Endre kegyelmi kérvényét.
- ↑ Papp Atilla: Gyurcsány Ferenc tüntetést jelentett be a közvetlen elnökválasztásért. 24.hu (2024. feb. 11.)
- ↑ Panyi Szabolcs – Sarkadi Zsolt: Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött. telex.hu (2024. feb. 11.)
- ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
- ↑ 8,0 8,1 Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
- ↑ 9,0 9,1 Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
- ↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
- ↑ 295 igen és 13 nem szavazattal, titkos szavazással.
- ↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
- ↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
- ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)
Forrás
- Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
- Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei
- Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)
- 1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
- 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.
- Magyarország köztársasági elnöke (magyar Wikipédia)
Hírek:
- Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
- Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
- Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.