„Vita:Rabszolgatörvény” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „bélyegkép|jobbra|Sztrájkra hívó szórólap a 2019. január 5-i tüntetésről Fájl:Tüntetés 190105.png|bélyegkép|jobbra|Ir…”)
 
147. sor: 147. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://geebics.blog.hu/2018/12/17/kozlemeny_2018_adventjen|tit=Közlemény 2018 adventjén|work=Gébics|date=2018-12-17|quote=Tekeseink harcban állnak!|misc=Paródia}}
  
* {{CitWeb|url=https://geebics.blog.hu/2018/12/17/kozlemeny_2018_adventjen|tit=Közlemény 2018 adventjén|work=Gébics|date=2018-12-17|quote=Tekeseink harcban állnak!|misc=Paródia}}
 
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/allas/2018/11/21/munkaerohiany_tulora_ellenorzes/|tit=Túlórázni nem legális így, de kell a pénz|aut=Stubnya Bence|date=2018-11-21}}
  
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/allas/2018/11/21/munkaerohiany_tulora_ellenorzes/|tit=Túlórázni nem legális így, de kell a pénz|aut=Stubnya Bence|date=2018-11-21}}
−  
−
== Kapcsolódó szócikkek ==
  
−
* [[munka]]
  
−
* [[sajtó]]
  
−
* [[Rabszolgatörvény elleni tüntetések]]
  
−
* [[A szakszervezetek 4 pontja]]
  
−
* [[A rabszolgatörvény ellen tüntetők 5 pontja]]
  

A lap 2019. január 19., 13:55-kori változata

Sztrájkra hívó szórólap a 2019. január 5-i tüntetésről
Ironikus felhívás a 2019. január 5-i rabszolgatörvény elleni tüntetésre. Forrás: Facebook
Felhívás a 2019. január 19-i sztrájkra. Forrás: Facebook
Searchtool right.svgLásd még: Politika:Rabszolgatörvény

A törvény tanulságai:

  • a fidesz minden további magyarázat nélkül képviseli a külföldi nagytőke érdekeit Magyarországon a magyar munkavállalókkal szemben
  • az ellenzék parlamenti politizálása, bár alkalmanként nagyon hősies, teljes mértékben értelmetlen
  • a magyar munkásoknak nincsen valódi képviseletük a magyar parlamentben

Következmény: valódi politika – tehát a valódi társadalmi érdekek ütköztetése és összeboronálása – nincs a parlamentben.

Nem nehéz megjósolni, hogy a törvény következtében még többen mennek majd el Magyarországról. Könnyen lehet, hogy többen, mint amennyi munkaerőt a túlórával nyerni lehet. Ők pedig nem fognak visszajönni. Eredmény: 6 napos munkahét, munkaerőhiány, a munkabérek (de nem az órabérek) nőnek, a munkaképes lakosság fogy, egyre több gyerek külföldön születik.

2018/19 fordulóján kb. 6–700 000 ember dolgozik külföldön. A törvény elfogadása utáni felmérés szerint körülbelül ugyanennyien tervezik, hogy külföldre mennek.

1956 után 180 000 ember ment el. Azóta is nyögjük.

2018. december 8.

Végképp összedőlt a demokrácia Magyarországon a rabszolgatörvény elleni kabaréba illő tüntetéssel. Ez az a dolog, ami minden dolgozó érdekeit sérti, a tiltakozók mégis csak olyan 10 ezren voltak. Ez már önmagában vicces. Én aput ápoltam: nem tudtam odamenni, helyette az M1-en néztem a tüntetést. A párizsit. A magyart nem mutatták.

Kövér László lezáratta az előre kijelölt helyszínt, a Kossuth teret olyan címen, hogy fogadja a lengyel miniszterelnök-helyettest. Pont akkor. Nem tudom, miért csak a BKV-nak meg a rendőröknek kell betartaniuk a gyülekezési törvényt (vagy a törvény szerint joga volna rá?), de a tüntetők szépen illedelmesen tudomásul vették. Egyedül Komjáthi Imre MSZP alelnök rohant át a rendőrsorfalon egy zászlóval. Senki nem követte. Őt visszazsuppolták. Legalább nem tartóztatták le.

A tüntetők nem kaptak engedélyt követelni…

Parlamenti vita

December 10-én, a parlamenti vita alatt Kövér az ülésterem melletti lépcsőházakba rendelte a parlamenti őrséget. De nem kellett beavatkozniuk: fütyülés és kiabálás után az ellenzék kivonult… Ők is gyávák voltak. Pedig mikor, ha nem ilyenkor? Vagy nem tudtak a mozgósított őrségről? Az újságok meg arról írtak, hogy ez egységes ellenzéki összefogás volt…

Ha ezt meg tudta csinálni a fidesz, akkor már bármit. Szóval 1944-ben vagyunk.[1] Januárban vagy februárban, mert a deportálások még nem kezdődtek el.

A következő lépés az lesz, hogy Putyin elfoglalja Ukrajnát, és az oroszok megint a határ túloldalán lesznek. Aztán majd az innensőn. A NATO ezúttal sem fogja megvédeni Magyarországot. Most ugyan tagok vagyunk, de árulók. Trump már utalt rá, hogy nem kapjuk meg a NATO-titkokat, mert átadjuk az oroszoknak. Az amerikaiak megint nem fogják értünk megkockáztatni a harmadik világháborút.

Az orosz katonák Magyarországra lépése (visszatérése: Orbán azzal dicsekszik, hogy ő zavarta el őket) lesz ugye 1944. március 19-e, a katonai megszállás kezdete.

Közben készülünk karácsonyra, és mindenkinek békés ünnepeket kívánunk…

Elfogadás

A parlament december 12-én fogadta el a törvényt viharos körülmények között. Technikai probléma is adódott: kártya nélkül is lehetett szavazni. A szavazógép azt regisztrálta, hogy Gyurcsány Ferenc megszavazta a törvényt, holott nem is volt ott.

A köztársasági elnök ott volt az ülésen.[2]

Még aznap tüntetések kezdődtek Budapesten és néhány vidéki városban.

Searchtool right.svgBővebben: Politika:Rabszolgatörvény#A törvény elfogadásának körülményei és A rabszolgatörvény elleni tüntetések

A követelések kezdődnek körvonalazódni:

  • a munkáltatók álljanak ki a dolgozóik mellett, és nyilatkozatban, közleményben vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem fogják bevezetni a 400 órás kötelező túlmunkát
  • a tüntetéseket biztosító rendőrök még idén karácsony előtt kapják meg a túlóráért járó javadalmazásukat (őket is érinti a törvény)
  • a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke tiltakozó levelet adott át a Köztársasági Elnöki Hivatalnak.

Amennyiben a törvény életbe lép, jövőre sztrájkokkal és útlezárásokkal fognak tiltakozni.

Tüntetések

  • December 8. Alkotmány utca (a Kossuth térre nem engedték be őket az engedély ellenére). Tüntetés a törvénytervezet ellen.
  • December 12. Elfogadták a rabszolgatörvényt. Spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren.
  • December 13. Tüntetés a Kossuth téren
  • December 14. Tüntetés a budapesti és pécsi Kossuth téren
  • December 16. Tüntetés a Városligetben, majd a tévé székháza előtt
  • December 17. Tüntetés a tévé székháza előtt.
  • December 18. Tüntetés vidéki városokban (Szombathely, Sopron, Kaposvár). A budapesti Kossuth téren ezúttal csak két tucat ember volt.
Searchtool right.svgBővebben: A rabszolgatörvény elleni tüntetések

Jegyzetek

  1. ↑ Egyik ismerősöm magánlevélben azt írta, hogy szerinte akkor kell elmenni az országból, ha visszajutunk 1940-be. A szócikk a neki írt válaszlevélen alapul.
  2. ↑ Czinkóczi Sándor: Ádernek a káoszban lezavart szavazásokkal biztos nem lesz baja, amikor aláírja a törvényeket. 444.hu (2018. dec. 19.)

Források

A törvény tartalma

Szakszervezetek

Parlament

Népszavazási kezdeményezések

Európai Unió

Sajtóreakciók külföldről

Összefoglaló cikkek a tüntetéssorozatról

Vélemények

  • Ligeti György: A Magánállam színre lépett. Jobb napot, Magyarország! (2018. dec. 17.) „Néhányszáz fős érdekközösség kollektív véleménybuborékával van dolgunk, amelyik elszakadva a társadalmi valóságtól, a saját irracionális világába kényszerítené Magyarországot, miközben nagyon is racionálisan magáévá teszi a közpénzeket.”
  • Itt a forgatókönyv: nyomás alatt azonnal hibázik a rezsim. A kard (2018. dec. 17.) „Mivel a rendszer képtelen a hibák javítására, a legkisebb nyomás alatt is összeomlik a szervilizmuson álló felépítmény… Minimális nyomásra azonnal megmutatkozik a rendszer valódi arca és nevetségessé válnak a díszletek.”

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Vita:Rabszolgatörvény&oldid=3598”