Koronavírus (2. hullám)
A parlament 2020. november 10-én szavazott a koronavírus elleni védekezésről. Ez a cikk azzal foglalkozik, miről is szólt ez a szavazás. Elég sok tévedés forog közszájon, beleértve az ellenzéket és az ellenzéki sajtót is.
A veszélyhelyzet kihirdetése
A veszélyhelyzet kihirdetése nem a parlament, hanem a kormány feladata,[1] amit a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában tett meg. Ezzel a kormány felhatalmazta saját magát olyan rendeletek alkotására, melyek törvényekkel, vagy akár az alaptörvény bizonyos részeivel is ellentétesek lehetnek, de legfeljebb 15 napig vannak hatályban. A 15 nap elteltével vagy a veszélyhelyzet megszűntével a rendeletek hatályukat vesztik.
A veszélyhelyzet addig tart, amíg azt a kormány meg nem szünteti. A parlamentnek e kérdésben nincs hatásköre.
A 90 nap
November 10-én a parlament 180 igen és 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a T/13571-es törvényjavaslatot a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről, melyet 2020. évi CIX. törvényként hirdettek ki. Székely Sándor független képviselő szavazott ellene. A törvényjavaslat szövege.
A törvény 2. §-a kissé kacifántos jogi megfogalmazásban azt mondja, hogy a kormány rendeletei nem 15, hanem 90 napig érvényesek, de a parlament visszavonhatja a meghosszabbítást. Ez tehát nem az egész vészhelyzetre vonatkozik, hanem a közben hozott rendeletekre. Új rendeleteket a 90 nap elteltével is hozhat a kormány legalább 15, legfeljebb 90 napra.
A törvény további részei a népszavazással és az időközi választásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.
Fegyveres katonák az utcákon
A honvédségről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) k) szerint rendkívüli jogrendben (pl. egészségügyi válsághelyzetben) a honvédség közreműködik a válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.
Árvíz esetén ennek akár lehetne is értelme: a fosztogatások megakadályozása az elhagyott házakban. Vagy terrorcselekmények, fegyveres zavargások esetén.
A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben is járőrözhetnek az utcán. Hivatalosan a kijárási tilalmat ellenőrzik, csak az nem világos, milyen fegyveres ellenállásra számítanak.
Jegyzetek
- ↑ Alaptörvény, 53. cikk.