Sajtó

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. július 7., 18:45-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Facebook
Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án

A sajtószabadság védelmét az Európai Unió saját kézbe akarja venni, mert több országban megsértik.[1]

A magyar média teljes bevételének 80 százalékán a KESMA, a közmédia és a TV2 osztozik, és csupán a maradék 20 százalék kerül a kormányfüggetlen sajtótermékekhez, beleértve a legnagyobb kereskedelmi tévének számító RTL Klubot és a piacvezető hírportál Indexet.[2] A TASZ kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal döntését, amiben engedélyezte a KESMA megalakítását.

A GVH arra hivatkozott, hogy a kormány nemzetstratégiai fontosságúnak minősítette a tranzakciót, így egy törvény alapján felmentést kapott a versenyszabályok alól. A GVH-nak tehát nem volt hatásköre vizsgálni a versenyszabályok betartását. A bíróság viszont azt mondta ki, hogy akkor viszont engedélyezni sem volt hatásköre.[3][4]

Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét 2020. január 17-ig egyszer sem hívták meg az MTV-be, pedig már az önkormányzati kampányban kellett volna az egyenlő esélyek jegyében. Azt nyilatkozta, hogy 70 ezer emberrel tart kapcsolatot a Facebookon: ez több, mint az MTV nézőinek száma.[5] Amikor végül meghívták, a riporter állandóan a szavába vágott, és nem engedte, hogy fontos dolgokról beszéljen.[6] Az interjú még Fürjes Balázs államtitkár szerint is vállalhatatlan.[7] A Közszolgálati Kuratórium ennek ellenére nem vizsgálta az ügyet.[8]

A 2018–2022-es parlamenti ciklusban ellenzéki képviselő összesen 18-szor szerepelt közszolgálati sajtóban (tévében, rádióban).[9]

Az MTVA egy konkrét ügy kapcsán azt állította, hogy nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát, és egyenesen cenzúra lenne, ha minden ügybe utána kellene járniuk az igazságnak, és megszólaltatniuk a másik felet. Miután a bíróságon veszítettek, Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy

A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése.[10]
– Alkotmánybíróság

A véleménynyilvánítás szabadsága

A véleményszabadság alkotmányos alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerint az alábbi okokból lehet korlátozni:

  • a nemzetbiztonság
  • a területi sértetlenség
  • a közbiztonság
  • a zavargás vagy bűnözés megelőzése
  • a közegészség vagy az erkölcsök védelme
  • mások jó hírneve vagy jogai védelme
  • a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása
  • a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása.

Az ellenzék és a sajtó

2022. június 15.

Nálunk nem annyira kiegyensúlyozatlan a médiahelyzet, mint az ellenzék állítja. A két ellenzéki tévé (RTL Klub és ATV) nézettsége nagyobb, mint a kormánypárti tévéké (MTV és TV2; a többi elhanyagolható). A rádiók és a nyomtatott politikai lapok között abszolút fidesz-fölény van, az interneten megintcsak nincs.[11]

Két oka van a kormánypárti média hatékonyságának.

  • Sulykolás: mindegyik médium ugyanazt mondja, míg az ellenzékiek szórnak. (Más kérdés, akarunk-e odafönt meghatározott egyenvéleményt.)
  • Az „egyperces híradók” hatékonysága: az emberek sport vagy zenei műsorok közben „jutnak hozzá” rövid hírekhez, és ebből tájékozódnak.

Internetes újságot bárki csinálhat szinte ingyen. A terjesztés nem kerül pénzbe, egyedül a szerkesztőséget kell fizetni.

Magyarországon 8,5 millió ember használ internetet, 7,4 millió közösségi oldalakat. Senki nincs elzárva az információtól, ha utánamegy. Az emberek többsége viszont nem politizál aktívan: a „véletlenül” hozzá eljutó információkból tájékozódik.

Magyarországon nem információ-, hanem szolidaritáshiány van.[12]
– Pikó András

Az ellenzék azért nem csinált sajtót a 2022-es választás előtt, mert ebben sem tudott egyetérteni. A választás utáni szétesés következtében ez nem is várható: a kormánytól és a pártoktól is független ellenzéki sajtót a civileknek kell megcsinálniuk.

A független internetes újságok szinte mindegyike többé vagy kevésbé fizetőssé válik. A pártok újságjainak gyenge a színvonala, jobbára a független újságok cikkeit másolatai. Közös újságban pedig a pártok nem érdekeltek. Több település közös újságjára pedig nincs igény, mert nincs meg a közös nevező. A helyi sajtóhoz viszont helyi újságírás is kell.[13]

MTI

A hivatalos hírügynökség, a kormány szándéka szerint hírforrás a sajtó számára. Néha azonban a híreket torzítja.

Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a börtönviszonyok miatt, és kártérítést ítélt meg a raboknak. A kormány a jogerős ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a kártérítést. Az ügy kapcsán azzal vádolták meg a Helsinki Bizottságot, hogy ő adott csótányokat gyufaskatulyában a raboknak, a rossz börtönviszonyokat demonstrálandó. Az MTI-hír Csuka Tamás nyugalmazott református püspökre hivatkozott forrásként, aki tagadta, hogy ilyet mondott volna. Utóbb bebizonyosodott, hogy azt mondta, a rabok adogatják egymásnak, és a Helsinki Bizottság beszámolt róla. A Helsinki Bizottság beperelte az MTI-t hírhamisításért.[14]

Az ellenzék ellenzéki hírközpontot akar kialakítani az MTI helyett.[15]

2021.

Orbán Viktor a sajtószabadság ellensége a Riporterek Határok Nélkül nevű újságíró-szervezet listáján. Ő az első EU-s vezető.[16]

Január 1-jén az RTL Klub nem közvetítette Áder János újévi beszédét. Helyette Fischer Iván köszöntötte az országot, a rendhagyóan előadott Himnusz vezénylése után.[17]

Február 9-én a Médiatanács elvette a Klubrádió frekvenciáját.[18] Az Európai Bizottság azonnal eljárást indított.[19]

A koronavírus kapcsán a kormány teljes cenzúrát vezetett be.[20]

2020.

Szájer József szexbotrányát december 1-jén az ellenzéki újságok adták hírül, a KESMA órákon keresztül csak Szájer hivatalos sajtónyilatkozatát adta le. Ilyenkor a kormánypárti szavazók is kénytelenek az ellenzéki sajtóból tájékozódni. A KESMÁ-ban nincsenek önálló szerkesztőségek, mindenki a központi véleményt továbbítja, ami viszont lassan alakul ki.[21]

Biden megválasztását november 7-én 18:35-kor közölte az MTI (a hang.hu-n már egy órával korábban megjelent), de a 19:30-as M1 Híradóban még azt írták ki, hogy nincs még eredmény. Az összes többi csatornán már azt latolgatták, mi fog változni (beleértve a kormányközelieket is, pl. a TV2-t).[22] Orbán 7-én még nem gratulált.

2019.

Az Átlátszó.hu 61 sajtótermék elleni sajtóperekről kereste meg a Fővárosi Bíróságot közérdekű adatigényléssel:

2018.

A kormánytagok rendszeresen mást mondanak a sajtónak, mint ami a tárgyalásokon elhangzik. Pláne, ha zárt ülésről van szó.[23]

A kormány szerint dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen, mivel a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36%) aránya elsöprő többségben van a pozitívakhoz (3%) képest. A cikkek 61%-át semlegesnek ítélte meg a nyilatkozó Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója.[24] A másik lehetőség, hogy Magyarország folytat dezinformációs kampányt Soros, az EU, a migráció, a római pápa, stb. ellen.

Amiről nem számolt be az M1 2018. december 18-ig:

Amiről meg később:

  • 2019. január 11-én a Kincstár nem utalta át a nyugdíjakat a bankszámlákra

Miután 2018. december 17-én erőszakkal távolították el őket, Szél Bernadett és Hadházy Ákos 2019. január 14-én visszament a székházba. Beengedték őket az előtérbe, leoltották a villanyt, és nem engedték őket az épületbeli mellékhelyiségbe. Ez nyilvánvalóan súlyosan zavarta volna a tévé működését.

Szél Bernadett igazi híreket olvasott be, mint bemondó, amit mobiltelefonról közvetítettek.

A 2018-as választási kampányban a kormányközeli médiumok szándékosan terjesztettek hazugságokat, és belekalkulálták az értük fizetendő büntetést. Gyakran a jogerős ítélet ellenére sem tesznek közzé helyreigazítást, inkább kifizetik azt a büntetést is. Közpénzből.[25]

Szijjártó Péter szerint a leglátogatottabb médiumok mind kormányellenesek, vagy kormánykritikusak.[26] Talán nem kellene annyit hazudni.

Sajtótájékoztatók

Orbán Viktor 2020. évet nyitó sajtótájékoztatójára a 24.hu-t nem engedték be. A kormány különböző tagjai eltérő magyarázatokat adtak.[27]

Médiatanács

2010 óta a tanácsnak csak fideszes tagjai vannak, akiknek a mandátuma lejárt, mégsem választottak újat. A törvény szerint ilyenkor a régi tagok hivatalban maradnak.[28]

2019 decemberében végre megválasztották az új Médiatanácsot – ismét csak fideszes tagokkal.[29] Az ellenzék az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.[30]

Rabszolgatörvény

A köztévé nem tudósított a december 8-i rabszolgatörvény elleni tüntetésről: helyette a párizsi tüntetés képeit mutatták egész délelőtt.

Nem tudósított a december 16-i, ugyancsak rabszolgatörvény elleni tüntetésről, amin 10–15 ezer ember vett részt. A tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz. 2020. februárjában aztán jogerősen is kimondta a bíróság, hogy jogtalan volt a birtokvédelem.[31]

Hadházy Ákos feljelentését a Legfőbb ügyészség elutasította azzal az indoklással, hogy nem hivatalos személyként voltak jelen, és eljárást indított ellenük közérdekű üzem működésének megzavarásáért, pedig az MTVA nem közérdekű üzem. Őt meg sem hallgatták.[32][33]

Az MTV-ről

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Forrás: Kanadai Magyar Hírlap

Nem köz-, hanem kormányszolgálati tévé.

A Magyar Televízió Európa GDP-arányosan legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. 2015-ben az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést.

Az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás.

Az Európai Bizottság vizsgálja az MTVA finanszírozását abból a szempontból, hogy sérti-e a versenyjogot.

A Szabad Európa rádiónak hangfelvétele van egy Bende Balázs tartotta MTV-s értekezletről, ahol a 2018-as kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását.[34]

Internetes újságok

A kormányzati lejáratómédia három zászlóshajója:[35] Figyelő, Origó, 888. Továbbiak: Magyar Nemzet, HírTv, és persze a közmédia. A két fő lejárató személy: Bayer Zsolt és Menczer Tamás.

Gyurcsány Ferenc több helyreigazítási pert nyert különböző kormánypárti internetes portál ellen.[36] A kormánypárti sajtó ennek az ellenkezőjét írja.[37] Felháborító, hogy már a sajtóban leírt tényeknek sem lehet hinni.

Sajtó a XXI. században

Az elmúlt században egy politikai szónok beszéde ott ért véget, ahol befejezte a beszédét, s utolsó mondata végére kitette a pontot. Ma nem így van. A szónok ma világosan tudja, hogy miután elmondta a beszédét, az öt perc múlva fenn lesz a világhálón, vagyis a szónok tulajdonképpen nem zárja le a mondandóját, megteszik azt a kommentelők. … Még csak utalás-szerűen sem kell mondjuk zsidózni, megteszik azt helyette mások, a kommentelő hívek hadra fogott népessége.

Az amúgy is az internetes, sms-es rövid közlésekhez szokott vagy szoktatott világ megkapja a szükséges vezényszavakat, lózungokat, amelyeknek már semmi értelműk sincs, de mint hívószavak tökéletesen alkalmasak arra, hogy a mesterségesen lebutított hallgatóság elaléljon, s elinduljon a nyálelválasztás bizonyos szavak hallatán: kereszténység, nemzet, haza, mi magyarok, idegen erők, küzdelem, Soros és így tovább. Adott politikusnak ilyen hívószavakat kell alkalmaznia (erre a kommunikációs guruktól eredő pártbeli előírás is van), még akkor is, ha valójában ezek teljes értelmetlenséget takarnak.[38]

Sajtóperek

A kormányhoz tartozó sajtótermékek annyi valótlanságot állítanak, és annyi sajtópert vesztenek el, hogy még a legfontosabbakat sem lehet számon tartani. Néhányat azért igen.

Gréczy Zsoltról 21 bírósági ítélet mondta ki, hogy a fideszes sajtó ártatlanul vádolta szexuális zaklatással, valamennyi pert megnyerte.[39]

Jegyzetek

A magyar nagykövet tiltakozott a karikatúra ellen, mire a Mladina főszerkesztője így reagált: „Veszélyben Szlovénia szuverenitása”. Tényleg: ezt csak Orbánék tehetik meg Sorossal, Junckerrel, Sargentinivel? Forrás: index.hu
  1. Halmai Katalin: Az EP elítéli a kormányzati propagandát: védenék a média sokszínűségét. nepszava.hu (2020. okt. 27.)
  2. Újratervezés a helyi médiában. nepszava.hu (2019. dec. 13.)
  3. Kovács-Angel Marianna: Szabálytalanul adott engedélyt a GVH a kormányközeli médiaholdingnak. 24.hu (2020. jan. 29.) A kormány nemzetgazdasági jelentőségűnek nevezte az összevonást, így a GVH azt mondta, nincs hatásköre ezt vizsgálni. A bíróság meg azt, hogy akkor engedélyt kiadni sincs. A TASZ alkotmányellenesnek tartja a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a kormány indoklás nélkül minősítsen nemzetstratégiai jelentőségűnek általa fontosnak vélt ügyeket.
  4. KESMA-per: kérdések és válaszok. tasz.hu (Hozzáférés: 2020. jan. 29.)
  5. Hányszor hívták eddig Karácsony Gergelyt a 90 milliárdos közmédiába? civilhetes.net (2020. jan. 17.)
  6. A MÚOSZ elnöke összeírta, hány törvényt sértett meg a “közmédia” botrányos Karácsony-interjúja. nyugatifeny.hu (2020. jan. 22.) Az előző napi interjúban, ahol nem hagyták, hogy a fontos dolgokról beszéljen.
  7. Sarkadi Zsolt: Fürjes Balázs államtitkár szerint vállalhatatlan volt az M1 interjúja Karácsony Gergellyel. 444.hu (2020. jan. 22.) → sajtó
  8. Nem vizsgálják a vihart kavart M1-es Karácsony-interjút. magyarhang.org (2020. jan. 29.)
  9. * Presinszky Judit: Az elmúlt négy évben összesen tizennyolcszor szerepelhetett ellenzéki képviselő köztévés műsorban. telex.hu (2022. márc. 9.)
  10. Sajó Dávid: Az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának kutya kötelessége nem hazugságokat terjeszteni. telex.hu (2022. júl. 7.) Vicces, hogy még ők fordultak az Alkotmánybírósághoz.
  11. Zubor Zalán: Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca. atlatszo.hu (2022. máj. 17.)
  12. Pikó András előadása a MÚOSZ székházban, 2022. június 2.
  13. Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője, MÚOSZ székházbeli előadás 2022. június 2.
  14. Koncz Tamás: Az MTI hírében váltak csótányterjesztővé a Helsinki Bizottság munkatársai. nepszava.hu (2020. jan. 20.)
  15. Vas András: Kormánytól független sajtóügynökséget gründol az ellenzék. nepszava.hu (2020. feb. 10.)
  16. Dömötör Bálint: Orbán az első EU-s vezető a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság ellenségeit felsoroló listáján. telex.hu (2021. júl. 5.)
  17. Áder János újévi beszédét bojkottálta az RTL Klub. hirklikk.hu (2021. jan. 1.) → sajtó
  18. Mészáros Juli: Elvették a Klubrádió frekvenciáját. 444.hu (2021. feb. 9.)
  19. Brüsszel azt akarja, hogy engedjék működni a Klubrádiót. hvg.hu (2021. feb. 10.)
  20. Németh Péter: Cenzúra van az országban (1.). Interjú Somogyi Zoltánnal hirklikk.hu (2021. ápr. 10.)
  21. Melegorgián vizsgázik a KESMA-modell. szemlelek.net (2020. dec. 2.)
  22. Rémálom a Kunigunda-utcában: az M1 elfelejtett szólni arról, ki nyert Amerikában. gojgo.eu (2020. nov. 7.)
  23. Magyari Péter: Timmermans: A magyar kormány emberei mást mondanak a szemembe, mint az újságíróknak. 444.hu (2019. szept. 17.) Arról, mi hangzott el a zárt ülésen.
  24. A kormány szerint dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen. index.hu (2019. feb. 19.)
  25. Fábián Tamás: Beismertek néhány súlyos hazugságot. index.hu (2018. aug. 27.)
  26. Szijjártó hatalmasat rúgott a fideszes sajtóba. nyugatifeny.hu (2019. márc. 31.)
  27. Pető Péter: Orbáninfo: újabb verzió a 24.hu kizárására. 24.hu (2020. jan. 9.)
  28. Az ellenzék is helyeket szeretne a Médiatanácsban. www.napi.hu (2019. okt. 26.) 2010 óta nincs helyük, és már a fideszes médiatörvény szerint is új tagokat kellett volna választani..
  29. „A demokrácia megcsúfolása” – Reagált az ellenzék a Médiatanács fideszes meghekkelésére. nepszava.hu (2019. dec. 3.) Újabb 9 évre nincs ellenzéki tagja a Médiatanácsnak.
  30. Eljárást indítana több EP-képviselő az Orbán-kormány ellen. www.klubradio.hu (2019. dec. 11.) Kötelezettségszegési eljárást a sajtószabadság miatt: a Médiatanácsba csak fideszeseket szavaztak be.
  31. Jogerős: nem dobhatták volna ki az ellenzéki képviselőket az MTVA székházából. index.hu (2020. feb. 13.)
  32. Döntött az ügyészség: az ellenzéki képviselőkkel szemben jogos volt az erőszak az MTVA székházban, ellenük indul nyomozás közérdekű üzem megzavarása miatt. 444.hu (2018. jan. 21.)
  33. MTVA-botrány: a Legfőbb Ügyészség is elutasította az ellenzéki képviselők panaszait. index.hu (2019. feb. 20.) Az elutasító határozat Az ügy már a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van, és a képviselők pótmagánvádas indítványt is benyújtottak.
  34. Szerkesztői utasítás a köztévénél: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”. www.szabadeuropa.hu (2020. nov. 12.)
  35. Krekó Péter
  36. Gyakorlatilag az egész kormánypárti médiát lenyomták Gyurcsányék. pestibulvar.hu (2019. jan. 29.) Helyreigazítási pereket nyertek ellenük.
  37. Pilhál Tamás: Gyurcsányék újabb jogerős buktája – Ezentúl kijelenthető: Czeglédy tömte pénzzel a DK-t. pestisracok.hu (2019. jan. 29.)
  38. Németh Péter: Orbán Viktor bohócsipkát húz a kereszténységre. hirklikk.hu (2019. nov. 9.) Interjú Gábor György vallásfilozófussal.
  39. Az Origó ellen is pert nyert Gréczy Zsolt. dkp.hu (2021. júl. 7.)

Források

Közmédia

Forrás: Sipos Károly (Facebook)

A kormány sajtótájékoztatói

Önkormányzatok 2019 után

Más médiumok

A HírTV és Echo tévé közös mikrofonlabdája. Forrás: index.hu

Rabszolgatörvény

Helyreigazítások

További információk

Kapcsolódó szócikkek