Oroszország

Oroszországban a háború kirobbanása óta az életminőség nem romlott sokat, a boltok polcai szinte teljesen tele vannak. A választék kisebb lett, sok nyugati termék eltűnt a polcokról, mások drágábban szerezhetők be a közvetítő országok (Örményország, Kazahsztán, az Egyesült Arab Emírségek, Törökország) miatt.

A háborút leginkább azok veszik észre, akinek rokonát, barátját, ismerősét besorozták, rosszabb esetben meg is halt. Az oroszok kétharmada ismer valakit, akit mozgósítottak vagy harcol a háborúban. Októberben a megkérdezettek 6 százaléka válaszolt úgy, hogy ismer olyat, aki meghalt a háborúban, januárra ez az arány megduplázódott. Nyár óta 40 százalékról 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a „különleges katonai művelet” a tervek szerint halad.

Az elesettek hozzátartozói 12 millió rubelt (57 millió forintot) kapnak. A szegény vidékeken sokan nem a hazájukért, hanem a családjukért hajlandóak az életüket kockáztatni.

A háború elleni tiltakozás miatt eddig kb. 20 ezer embert tartóztattak le. A külföldre menekültek – főleg a fiatalok – számát ½–1 millióra becslik. Az informatikusok kb. 10%-a menekült el.

Az orosz gazdaság

Az orosz GDP alakulása az előző évhez képest 2021. június és 2022. június között az Orosz Gazdasági Minisztérium adatai alapján. Forrás: VálaszOnline (Az orosz GDP már 2021-ben is recesszióban volt.)

Oroszországban megtiltották a valutavásárlást készpénzért. Akiknek valutaszámlájuk van, legfeljebb 10 e$-t vehet fel róla, a többit rubelben adják ki.

2022-ben az infláció 12% volt, a lakossági fogyasztás 10%-kal esett vissza. Az egészségügyi kiadások viszon 9%-kal csökkennek 2023-ban ′22-höz képest.

Az orosz GDP 2,3%-kal csökkent, ami 47 M$-os deficitet jelent. A bevételek 40 M$-ral, a kiadások 92 M$-ral emelkedtek. Januártól novemberig még pluszban volt a büdzsé.

A Kreml eredeti tervei szerint megóvta volna az orosz lakosságot a háború következményeitől, ennek kudarcát Vlagyimir Putyin azonban maga ismerte el. Az orosz vezetés közlései szerint a védelmi minisztérium megrendeléseit eddig maradéktalanul kielégítették az üzemek, egy novemberi egyeztetésen viszont Putyin világossá tette, hogy a gyártás további radikális bővítésére van szükség. Ez nem lesz könnyű: már nyáron 400 ezer munkavállaló hiányzott a gazdaságból, és a mozgósítás óta fokozódott a kivándorlás.

Mint várható volt, a szankciók gyorsan elérték a polgári légiközlekedést. Az oroszok kényelenek voltak újraindítani a már korszerűtlen Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását.

A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek.

A szankciók hatásai

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen. A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.

Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.

Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.

Katonai kiadások

Forrás: Eurostat

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre. A 2023-as költségvetés 143 M$-t irányoz elő védelemre, ami a teljes költségvetés ⅓-a.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 715 M$, amiből eddig 40 M$-t költött az ukránok katonai támogatására (5,6%). Ennyi pénzért (Magyarország 12 éves teljes katonai költségvetése) Ukrajna elvégzi a hagyományos orosz haderő felőrlését egy évtizedre.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.

A háború napi 3–500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.

Olaj, gáz

2023-ban várhatóan 5–6%-kal csökken az orosz olaj- és 12%-kal a gáztermelés. A gázexport pedig 25%-kal.

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Olaj

Az orosz kőolaj ára 2022-ben

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe. A háború elejéhez képest az orosz olajexport-bevételek 30–32%-kal csökkentek, és a szankcióval tovább fognak.

Gáz

Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki. 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.

A gázra semmiféle uniós embargó nincsen. Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.

Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.

Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is. Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték. Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.

2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.

A háború célja

• „nácitlanítás”: az ukrán vezetés leváltása. Ehelyett a háború első évfordulóján Zelenszkij támogatottsága 80%.
• „demilitarizálás”: az ukrán hadsereg legyőzése. Ehelyett az ukrán hadsereg létszáma 1 millió fő, és folyamatosan kapja a nyugati fegyvereket.
• Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása. Ehelyett az együttműködés szorosabbá vált.
• az orosz lakosság védelme. Ehelyett az orosz katonákat ellenszenvvel, több helyen helyi ellenállással fogadták, az ukránok által visszafoglalt területeken pedig kitörő örömmel fogadták az ukrán katonákat a bucsai és ahhoz hasonló mészárlások után.

„	A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken.	”
– Vlagyimir Putyin

Kik között folyik a háború, és Oroszországnak mi köze ehhez?

Az oroszok egy céljukat elérték, mást nem: szárazföldi kapcsolatot teremtettek a Krímmel. A minimális stratégiai cél a Krím megtartása, de az ukránoknak van esélyük, hogy visszaszerezzék, ahogy Herszont, Harkivot.

Úgy tűnik, hogy a globális világ 2–3 tömbre fog szétesni. Oroszország célja, hogy legyen egy olyan tömb, ahol ők erősek. Ehhez viszont az kell, hogy ne veszítsék el a háborút. Az USA nagy kérdése éppen az, hogyan lehet legyőzni Oroszországot úgy, hogy ne vesse be a nukleáris fegyvereit.

Orosz energia nélkül Európa versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. Viszont Európa nem hasadt szét a háború miatt, sőt.

„	Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb.	”
– Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és pénzelője

Putyin a 2000-es évek elején államosította a nagyvállalatokat, hogy megszilárdítsa tekintélyelvű kleptokráciáját, és előfordulhat, hogy az államosítás lebegtetésével próbálja rávenni az eliteket, hogy támogassák az ukrajnai háborúját, vagy lefoglalják vagyonukat katonai kiadások finanszírozására.

Demográfia

A háború, a betegségek és a kivándorlás miatt az ország többletfogyása 2 millió fő. 175–200 ezer katona halhatott vagy sebesülhetett meg súlyosan az ukrajnai harcokban, továbbá félmillió és egymillió közötti, többnyire magasan képzett férfi hagyta el az országot a mozgósítás miatt. A nők száma mintegy 10 millió fővel haladja meg a férfiakét.

2020-ban és 2021-ben összesen 1,3 millió fővel csökkent az ország népessége, a halálozások száma 1,7 millióval meghaladta a születésekét. Ezek szerint bevándorlás van? Ráadásul az orosz nemzetiségűek körében az átlagnál is nagyobb a visszaesés: 2010 és 2021 között 5,4 millióval lettek kevesebben, számarányuk 78 százalékról 74 százalékra csökkent.

Ha a Covidhoz hozzávesszük a háborúban elesetteket, illetve az előle elmenekülőket, Oroszország 1,9 és 2,8 millió fő közötti veszteséget szenvedhet el a normál fogyáson túl.

A 2019-es 68,8-ról 64,2-re zuhant a férfiak születéskor várható élettartama.

A 2022 őszén mozgósított mintegy 300 ezer férfi egyéves szolgálata 25 ezerrel kevesebb születést fog jelenteni.

Történelem

Kijev

A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak az északi erdőkbe, és évszázadon keresztül magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a VIII. században harcias skandináv kereskedők, a varégok (svéd vikingek) alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Русь) lett, ami dél felé terjeszkedve Kijevbe tette át székhelyét (Kijevi Rusz). Az állam a X–XI. században felvette az ortodox kereszténységet. 1240-ben a tatárok támadása miatt megszűnt létezni.

Kijev 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, 1569-től a Lengyel–Litván Unió része lett. A XVI. században az unió déli részén tűnt fel az ukrán nép. A XVII. század elején a katolikus egyház magába olvasztotta az ortodoxok egy részét (Breszti unió), aminek következtében ellenségeskedések kezdődtek a Lengyel–Litván Unióban. Az unió ellen harcoló kozák–török–ukrán–krími tatár szövetség 1648-ban Kijevet is elfoglalta, de a lengyelek felülkerekedtek, és a szövetség 1654-ben az orosz cár segítségét kérte (Perejaszlavi szerződés. Ezzel az orosz birodalom része lett.

A cári birodalom

1237–38-ban a tatárok Moszkvát is földig rombolták, de később újjáépült, de Moszkva fejedelme sokáig az Arany Horda vazallusa volt. Ennek ellenére egyesíteni tudta az orosz fejedelemségeket. 1480-ban III. Iván moszkvai nagyfejedelem megszabadult a tatár befolyástól. I. Mihály orosz cár (Rettegett Iván, az első cár) uralkodása alatt (1533–1544) a város fellendült, majd hanyatlani kezdett. 1571-ben a krími tatárok lerombolták, 1610–12 között a lengyel–litván seregek foglalták el.

A cári birodalmat és a Romanov-dinasztiát I. Mihály orosz cár alapította meg. A dinasztia egészen a cári rendszer 1917-es bukásáig hatalmon volt.

Vélemények Oroszországról

„	Oroszország csak akkor érzi magát biztonságban, ha körülötte senki sincs biztonságban.	”
– Gyarmati István

„	Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?	”
– Orbán Viktor, 2008

„	Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.	”
– Uj Péter

Oroszország egész világa olyan páriává vált Európa nagy része szemében, amilyen talán még sosem volt. Még a szovjet időkben is bírt valami hitelességgel legalább az európai baloldal és humanista tudomány egyes képviselői számára. Ma már csak a rettenetet és könyörtelenséget jeleníti meg. Új tudományos eredményeket már régóta nem várhatunk onnan, csak új pusztító csodafegyvereket.

„	Az orosz birodalom Európa leigázására fog törekedni, de végül őt magát igázzák le. A tatárok, akik ma alattvalói és szomszédjai, a tatárok fognak uralkodni fölötte, és mifölöttünk is.	”
– Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről

(Az Aranyhordát annak idején Oroszország sok évszázados gigászi küzdelemben győzte le, de ennek iszonyatos ára volt: egy könyörtelen állam, amely senkire és semmire nincs tekintettel, saját népét is beleértve, mint önmaga túlélésére, dicsőítésére és fölmagasztalására.)

Európa legnagyobb muszlim városa Moszkva.

Oroszország valószínűleg belátta, hogy a világ szemében (ideértve Kínát és Indiát is) semmilyen sikert nem ért el és nem is fog.

„	Ők, a hódítók, rettentően merevek és feszélyezettek voltak… iszonyatos hatalmuk ellenére a legkisebb bírálatra is reagáltak; ragaszkodtak hozzá, hogy minden alkalommal megkapják az őket megillető tiszteletet; egyszóval nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek.	”
– John Lukacs: 1945

A szovjet rendszer lett Oroszország egyetlen ajánlata az emberiségnek.

Forrás

• Kassai Zsigmond: A konstantinápolyi pátriárka szerint az orosz ortodox egyház is felelős az ukrán gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. 24.hu (2023. márc. 22.)
• Aradi Hanga Zsófia: Az orosz állami tévében már megint arról értekeznek, hogy az '56-os forradalmat a nyugati hatalmak szervezték. telex.hu (2023. márc. 17.)
• Kassai Zsigmond: Titkos tervet írt az orosz titkosszolgálat Moldova leigázásáról. 24.hu (2023. márc. 17.)
• Konteók keringenek a Szputnyik vakcina feltalálójának erőszakos halála után. hu.euronews.com (2023. márc. 7.)
• Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
• A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban. 24.hu (2023. feb. 6.)
• Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)

Gazdaság

• Kitart az orosz gazdaság, de egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. www.szabadeuropa.hu (2023. márc. 19.)

Orosz történelem

• Sz. Bíró Zoltán: A rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelen. g7.hu (2022. jún. 15.) Oroszország reformjai a XIX. századtól kezdve.
• Bihari Dániel: Mély gyökerei vannak Putyin birodalomépítő ambíciójának. Szakértő: Sz. Bíró Zoltán 24.hu (2022. feb. 27.) Oroszország rövid története a középkortól.
• Tálas Péter: Orosz-grúz háború - Sarokba szorítva. magyarnarancs.hu (2008. aug. 14.)
• Oroszország (magyar Wikipédia)
• Kijev (magyar Wikipédia)
• Moszkva (magyar Wikipédia)
• Z (katonai szimbólum) orosz háborús szimbólum (magyar Wikipédia)
• Orosz ortodox egyház (magyar Wikipédia)

További információk

• Levada Center független orosz közvélemény-kutató cég

Kapcsolódó lapok

• Orosz-ukrán háború