Energiaárak
2026. március 9. óta újra korlátozták a benzin árát, ezúttal 595 Ft-ra. A piaci ár, amit külföldieknek, cégeknek, kannába töltéskor kell fizetni, ennél kb. 100 Ft-tal drágább.
A hatósági ár miatt 20%-kal nőtt a fogyasztás.
2026. június közepére olyan közel került a piaci és a korlátozott ár, hogy a Tisza-kormány eltörölte az ársapkát. A fidesz rögtön világvégét kiáltott, amikor pár forinttal pár napig a korábbi ársapka fölé emelkedett az ár, ami az iráni események dacára csökkenni kezdett. Az ársapka havi 50 MFt-be került a költségvetésnek.[1]
Hőkupola
2026. augusztus elején 40°C-os hőség és aszály sújtotta az országot. Paks 1-et egy turbina kivételével le kellett állítani, mert a Duna olyan meleg volt, és olyan alacsony volt a vízállása, hogy nem lehetett hűteni a reaktorokat.
A Tisza-kormány veszélyhelyzet hirdetése helyett víz- és energiatakarékosságra szólította fel az országot, ami meglepő sikerrel járt: 10%-kal csökkent az energiafogyasztás a kritikus 17–22 óra közötti időben.
A magyar tartalék energiaforrások elégségesek, de nagyon drágák lettek volna, ezért Csehországtól vettünk áramot.
Az Orbán-kormány más 2022-ben tisztában volt vele, hogy az akkumulátorgyárak által igényelt energiát a magyar energiarendszer nem tudja előállítani, de nem tett semmit. Ugyanez áll a vízigényre is.[2]
2026. március 9. előtt
2022-ben a magyar gázfogyasztás 10%-kal csökkent, és ′23-ban is ezt teszi. A kormány csodálkozik, pedig a magyarázat egyszerű: az emberek a saját maguk által termelt energiát fogyasztják, és a kormány még azt sem tudja, mennyit.
2022. október végére a gázárak visszatértek a háború előtti szintre a holland gáztőzsdén, köszönhetően az Európában felhalmozott és a tengeren kirakodásra váró LNG-gáznak.[4] A hazai gázárcsökkenés még várat magára. A hazai magas gázárat a Momentum Orbán-felárnak nevezi.
2023. januárban a gázt 520 Ft/㎥-ért vettük az oroszoktól, szeptemberre 121 Ft-ra esett vissza, miközben a nem kedvezményes lakossági ár maradt 767 Ft/㎥.[5] Nyilván a 2024-es választások előtt, de a fűtési szezon után csökkentik – ha egyáltalán, mert nagyon rossz állapotban van a költségvetés. 2022–23-ban összesen 564 MFt kár érte Magyarországot amiatt, hogy tőzsde helyett Oroszországtól vette a gázt.[6]
2023 elején a benzin árát az szabja meg, hogyan boldogulnak a kínaiak a covid kezelésével. Az emberek ui. nincsenek beoltva, és elengedték a hagyományos járványkezelési megszorításokat. A kínaiak a legnagyobb kőolajimportőrök a világon.[7]
2022. októberben a magyar piaci gázár magasabb volt a holland tőzsdei árnál is: 1000 Ft/㎥.[8] A tapasztalatok szerint a Magyarországra érkező orosz gáz ára a holland tőzsde 2 hónappal korábbi árát követi 10%-os felárral[9] (lásd alább).
2022-ben Magyarország a GDP 11,5%-ával fizethet többet az energiáért ′21-hez képest. Az éves energiaszámla várhatóan 19 M$ lesz.[10] Más szóval: az energia 2021-ben 2,5 eMFt-s költsége ′22-ben már borítékolhatóan 8 eMFt fölé szökik. A G7 becslése szerint az év egészében 8300 MFt körül alakulhat.[11]
Oroszország Magyarországgal szemben betartja a hosszú távú szerződéseit, az EU más országaival szemben nem.
| „ | Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint 60 százaléka.[12] | ” |
| – Orbán Viktor, 2022. március 25. | ||
| „ | A gáz 86%-a az oroszoktól jön. Ez nem energiapolitika, hanem hazaárulás.[13] | ” |
| – Róna Péter, 2022. március 24. | ||
A magyarországi energiafelhasználás évente körülbelül 1,1 mTJ, ennek ⅓-a gáz.[12]
|
|
Rezsinövelés
2022. július 12-én bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (jelentsen az bármit), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is.[14] Ettől kezdve[15][16]
- Havi 210 kWh-ig marad a 36 Ft-os villanyár, a felett viszont 70,1 Ft-t. A kormány szerint a piaci ár 242 Ft.
- A gáz 144 ㎥-ig marad 102 Ft, a fölött 747 Ft. A kormány szerint a piaci ár 1020 Ft,[17] bár erről teljes a zűrzavar. Holoda Attila szerint ilyen nincs is.[18] 2022. első 11 hónapjában a gáz átlagos beszerzési ára 572 Ft/㎥ volt az EuroStat szerint.[19]
A gáz tőzsdei ára 2022. július 20-án 120 Ft/m3, az áram 350 €/MW, azaz, 140 Ft/kWh.[20]
A benzinársapkát a kormány 2021. november 11-én vezette be, jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt.
Gáz Magyarországon
Mértékegységek:
- 1 MWh = 94,787 ㎥
- 1 ㎥ = 34 MJ
- 1 kg = 1,36 ㎥
Kevesebb mit felére zuhant a gáz ára a TTF-en, amióta az EU ársapkát tett rá – és amióta Szijjártó bejelentette, hogy Európa magát öli meg vele. Január 4-én délután 68 eurónál járt.
- 120€/MWh volt az ára a földgáznak a rotterdami tőzsdén 2021. októberben, amikor Orbán arról beszélt, hogy anyázni támad kedve, amikor a fogyasztás csökkentéséről hall.
- 180€/MWh volt a gázár 2021. decemberben, Orbán azt mondta, hogy Nyugat-Európa meg fog fagyni télen.
- 220 euró volt gázár 2022. márciusban, amikor Orbán azt ígérte, megvédik a rezsicsökkentést.
- 175€/MWh volt a tőzsdei ár 2022. júliusban, amikor kiderült, hogy mégse, és a kormány a hétszeresére emelte az átlagfölötti fogyasztás árát.
- 340 eurót kellett fizetni Rotterdamban egy megawattóráért augusztus végén, amit Orbán, a kormánya, a Fidesz és a pártállam egyéb szatellitjei a gázra nem is létező uniós szankcióknak tudtak be, azt állították, „Európa legtöbb országában már nincs áram, olaj és gáz”, és azt követelték, a Nyugat szüntesse be Ukrajna támogatását, Kijev kössön békét, azaz kapituláljon és hódoljon be Putyinnak.
Szijjártó egész 2022. július-augusztusban arról beszélt, milyen jól halad a tározók felöltése. Azaz Magyarország akkor vásárolt gázt, amikor az a legdrágább volt.
A gázár a tározók feltöltése után esni kezdett, elérte a 100€/MWh-t, majd a tél közeledtével ismét emelkedett 50%-ot. Ekkor az EU ársapkát tett a gázra (csak a tengeri szállításúra, csak február 15-étől és csak 180€-nál).
Magyarország ezt nem támogatta, mert Szijjártó biztos volt benne, hogy az ársapka gázhiányhoz, ami pedig áremelkedéshez vezet majd:
| „ | Európa saját magát öli meg. | ” |
| – Szijjártó Péter | ||
Szijjártónak annyira igaza lett, hogy a gázársapka óta a rotterdami tőzsdei ár megfeleződött. Majdnem 150€/MWh-ról január 4-én délutánra 68 euróra esett megawattóránként.
A drasztikus zuhanásról a kormány propagandabirodalma nem számolt be. Az energiaügyi minisztérium ellenben december 30-án azt közölte,
| „ | Nem nőnek a lakossági felhasználók terhei. A lakossági felhasználók januártól átlagfogyasztás alatt és felett is változatlan árakon juthatnak áramhoz és földgázhoz. | ” |
Hogy esetleg csökkenhetnének is, arról nem tettek említést.
Egy megawattórát 100 köbméterrel számolva, 400-as forintárfolyammal és 70 eurós gázárral kalkulálva ez azt jelenti, hogy egy köbméter a tőzsdén 280 forintba kerül, miközben a magyar nép az átlagfogyasztás fölötti részért 750 forintot fizet.
Tehát csaknem háromszor annyiért adja a kormány a gázt, mint amibe a piacon kerül.
Kinek mit intézett, ugye.
Gázt venni akkor lehet egy országtól, ha fizikai összeköttetés van a két ország között (bár a molekula nem feltétlenül onnan jön). Ez azt jelenti, hogy Magyarország tud venni nem orosz gázt
- Horvátországtól, akiknek közös gázmezőjük van Olaszországgal
- Szlovákiából, akiknek összeköttetésük van Lengyelországon keresztül Litvániával, ahonnal lehet norvég gázt venni
- az európai gázhálózatból.
A gázkitettségünk azért olyan magas, mert csak a Gazpromtól vásárolunk.
2024–25-re tud leválni Magyarország az orosz gázról. A 2022-es tél ki fogja meríteni a tározókat, a ′23-as télre viszont nem fogjuk tudni feltölteni, így 2023-ban várható gázhiány Magyarországon. 2023 végére, 2024 elejére várhatóan lesz elég LNG gáz a világpiacon. 2025-re várható bőséges ellátás.
Gázvezetékek Oroszországból Európába
Magyarországra 4 gázvezeték jön Oroszországból:
- Jamal Szibéria északi részéről, a Jamal-félszigetről Beloruszon és Lengyelországon keresztül Németországba vezet. 2022. március 30-án lezárták. Oroszország 2022 karácsonyán felajánlotta, hogy újranyitja (lásd alább).
- Északi Áramlat 1.: 2014-ben helyezték üzembe. 11 M€-ba került, 55 M㎥/év kapacitású. Augusztus 28-án lezárták, a 4 vezetékből 3 fel is robbant, amit robbanóanyag kimutatásával is igazoltak.[21] A 2. vezeték nem kapott német engedélyt. Aug. 28. óta az oroszok Szentpétervártól északra napi 10 m$ értékű gázt fáklyáznak el. A gáztározóik teljesen tele vannak.[SzB221020 1] 2023. március 3-án az oroszok végleg lezárták a vezetéket, mert kevés esélyt látnak arra, hogy a Nyugattal való kapcsolatok a belátható jövőben javuljanak.[22] Hosszú nyomozás után végül 2025-ben fogták el a tettest, egy ukrán búvárt a lengyelek.[23]
- Török Áramlat és annak balkáni folytatása Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig (Balkáni Áramlat). 16 M㎥/év kapacitású. Ezen a szerződött mennyiség jön.
- Testvériség vezeték (ukrán): 2019-ben épült, technikailag 170 M㎥/év kapacitású, teljesen kiválthatná az Északi Áramlatot. 60, 2022. május óta 40 M㎥/év kapacitással működött. Elszámolási viták kezdődtek pont az Északi Áramlat felrobbanása idején. A Gazprom bejelentette, hogy leállít minden Ukrajnán keresztüli gázszállítást, ha az ukránok nem vonják vissza az ellenük indított pert. 2022. december 19-én egy tervezett karbantartás alatt robbanás történt a vezeték középső, oroszországi szakaszán. A szállított gáz mennyisége nem fog csökkenni egy párhuzamos vezeték miatt.[24] 2025-től a vezetéket lezárták, mert Ukrajna nem hosszabbította meg az oroszokkal kötött gázszerződést.[25] A vezeték lezárásával Szlovákia járt rosszul, mert az orosz gáz rajtuk keresztül ment tovább Csehországba és Ausztriába.[26] Akkor nyilván Magyarország jól járt, ha Ausztriának (és talán Csehországnak is) a Török Áramlaton keresztül továbbíthatja a gázt.
Putyin felajánlotta a gázszállítások folytatását az Északi Áramlat 2. egyetlen megmaradt, 27,5 M㎥/év kapacitású vezetékén keresztül, de Németország azonnal visszautasította.
Az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat felépítése brutális geostatégiai hiba volt. Lehetett tudni, hogy amint megépül, az oroszok megtámadják Ukrajnát.[27]
Európán kívül az oroszoknak egyetlen gázvezetékük van: a Szibéria Ereje. 2019-ben adták át, 38 M㎥/év kapacitású. 2020-ban elkezdték az 50 M㎥-es kapacitású Szibéria Ereje 2. vezeték építésének tervezését Mongólián keresztül, Kínával kötött szerződés nélkül. A mongolok szerint viszont az építés legkorábban 2024-ben kezdődhetik, és 2029–30-ra lehet kész, ráadásul a technológiai bojkott miatt valószínűleg nem is oldható meg az építés.[SzB221020 1]
Baltic Pipe
A Baltic Pipe gázvezeték Norvégia–Dánia–Lengyelországon keresztül vezet, 10 M㎥ kapacitású, 2022 szeptemberében adtak át.[28]
Törökország gázvezetékei
2025. január 1-től csak Törökországon keresztül jut orosz gáz csövön Magyarországra, mert az ukránok nem hosszabbították meg az oroszokkal kötött gázszállítási szerződést. A magyar kormány mindent megtesz, hogy ez a vezeték megmaradjon, mert Magyarország az egyetlen EU-ország, amin a vezeték átmegy, így a gáz eladásából busás haszonhoz jut – és nemcsak az ország, hanem a fidesz legmagasabb körei is.[29]
Gázbeszerzés
Az éves szükséglet 11 M㎥, egy átlagos téli napon 50 m㎥. Csak a műtrágyagyártó Nitrogénművek évi 0,6 M㎥-t használ el.[30]
Magyarország 4 forrásból szerezhet be gázt:
- 4,5 M㎥ a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés, ebből 1 M㎥ jön Ukrajnán keresztül, 3,5 M㎥ a Török Áramlaton
- 1,5 M㎥ a saját termelés
- 1 M㎥ LNG Horvátországon keresztül az USA-ból. A horvátok 2,6-ról 5,1–6,5 M㎥-re tudnák növelni az LNG-kapacitásunkat 2024–25-re.
- a többit a piacról, ami általában ugyancsak Oroszo-ból származik. Ez eltűnt. Ennek egy részét meg lehet takarítani.
Az Északi Áramlat európai része alkalmas LNG gáz szállítására, feltéve, ha épül mellé LNG-kikötő.[31]
A 4,5 M㎥-es szerződést Szijjártó kötötte 2021. novemberben. A szerződésben lévő árképlet a piaci árat veszi alapul, az irányadónak tekintett holland gáztőzsde árfolyamához van kötve. Ezt az információt, amiről korábban több lap is írt, október elején a kormány is megerősítette.[12] Bár a szerződést titkos miért is?, a Népszava KSH-adatokon alapuló számításai szerint az oroszoknak fizetendő gázár 2 hónappal követi a holland gáztőzsde egy hónapos szállítású árát[32] (lásd a jobb oldali ábrát). Ezzel végképp lehetetlenné vált a rezsicsökkentés fenntartása, az ui. 2051 MFt-be került volna.
A szerződés a teljes magyar gázimport árát a holland tőzsdéhez köti, ami nagy butaság, mert az európai viszonyokon alapul, és a gáz 90%-át Európa importálja, vagyis az ár manipulálható. A GDP 2%-át takarítottuk volna meg a 2019 előtti gázárképzéssel – feltéve, hogy erre az oroszok hajlandóak lettek volna.[31]
Szijjártó 700 m㎥ többletet próbált venni az oroszoktól 2022. július 21-én (14 átlagos téli napra elég), bár egyes források szerint a találkozó célja inkább az volt, hogy a 4,5 M㎥-t biztosítsa. A 700 m㎥ végül több későbbi találkozóval együtt is csak részben sikerült,[12] ráadásul igen magas, 1100 Ft/㎥ áron.[33]
A kormány kedvezményeket kért a Gazpromtól. Annyit sikerült elérnie, hogy októbertől 2023 márciusáig az orosz gázért csak egy meghatározott, fix összeget kell fizetnie, az e feletti összegeket részletben, kamattal együtt fizeti.[12]
Bár a gáz ára a holland gáztőzsdén október végére a háború előtti szintre ment vissza, a magyar kormány a legmagasabb áron rögzítette a gáz árát (1300 Ft/㎥-en) a 4. negyedévre a távhőt szolgáltató cégek számára, amik a lakosságtól jóval kevesebbet tudnak beszedni a hatósági ár miatt, amit a költségvetés meg kell térítsen, ezért a lakossági árat nem tudja csökkenteni. Így hiába a csökkenő gázárak a világpiacon, a magas áron beszerzett gázt a lakosságnak és az önkormányzatoknak magas áron kell eladni.[33]
Ha a teljes 2022-es évet nézzük, akkor 16 százalékkal volt drágább az orosz gáz, mint a más forrásból származó, az új hosszútávú szerződés 2021. októberi megkötése óta pedig még nagyobb, 20 százalékos az eltérés.[34]
A kormány meg akarja szüntetni a hajdúszoboszlói gáztározót, hogy kinyerjen belőle 800 m㎥ párnagázt. Ettől tönkremegy a tározó, amiben 2,2 M㎥ párnagázt és 1,6 M㎥ kereskedelmi célú földgázt lehet eltárolni. Mindezt azért, mert a tározóban még olcsóbban vett gáz van.[35]
Az Európai Bizottság úgy döntött, 2027-re teljesen le kell válni az orosz vezetékes és LNG gázról. Magyarország és Szlovákia hangosan tiltakozik, és óriási, teljesen irreális költségeket emleget.[36] A tiltakozásban valószínűleg benne van, hogy Magyarország a csövön kapott gázt az embargó kijátszására használja, és eladja nyugatra. Erre utal, hogy a szükségesnél több gázt veszünk Oroszországtól, és a tározók csurig vannak.
Gáz Európában
Európa teljes földgázszükséglete 400–450 M㎥.
Az Európai Unió hosszas viták után elfogadta a közös gázbeszerzést. Ez egy olyan rendszer, ami összegyűjti az igényeket, és nagy tételekben versenyezteti a szállítókat. A vevők kéthavonta jelezhetik az igényeiket 12 hónapra előre. A téli betárolási mennyiség 15%-ára kötelező bejelentkezni (ez nálunk 500 m㎥, az EU-ban összesen 13 M㎥), de nem kötelező átvenni.
A rendszer elsősorban a kisebb mennyiségben vásárlóknak segít, pl. egy LNG elosztható több vevő között. A nagy mennyiségű beszerzéstől az árak és az áringadozások csökkenését várják. Az orosz cégek ki vannak zárva a szállítók közül.
Magyarország végig ellenezte az egész projektet. Még nehezebb lesz neki kitartani az oroszok mellett.
A gáz árának alakulása
Az oroszok jelezték, hogy 2023-ban már csak 10 M㎥ gázt fognak szállítani egész Európába. Ez Magyarország éves szükséglete. Könnyen lehet, hogy leállítják az ukrán, de akár a török vezetéket is.[37] Pont akkor, amikor az akkumulátorgyárak miatt Magyarország gázerőműveket akar építeni, és másfélszeresre növelni az energiaszükségletét.
2022. október végére a gáz ára lényegében a háború előtti (már akkor magas) szintre esett vissza (jobb oldali ábra). Ennek elsődleges oka az USA-ból indított rengeteg LNG, ami nem tud kirakodni Európában, emiatt a hajón tárolt gázkészletek jelentősen megnőttek.[38]
Európa nagy gázbeszállítói: Oroszország, Norvégia, Marokkó (Portugálián keresztül) és az LNG-k.[39] 2022 első félévében:[40]
- Oroszország 31,4%
- Norvégia 22,7%
- Algéria 10,7%
- más országok vezetéken 9,5%
- LNG 25,7% (főleg USA, Katar, Nigéria).
2022 karácsonyán Oroszország felajánlotta, hogy újraindítja a március végén lezárt Jamal vezetéket (a 4 gázvezetéket lásd feljebb). Nagyon kellhet nekik a pénz.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint 2021-ben az orosz gáztermelés 763 M㎥, az export 250 M㎥ volt. 2022-ben a termelés 12%-kal, az export 25%-kal csökkent, az LNG-export viszont 8,7%-kal nőtt, év végére 21 M㎥ lesz.
Szlovákia ⅓-ára csökkentette az orosz gázfüggését, ami nagyobb volt, mint Magyarországé. ⅓ részt Norvégiából vásárolnak a Baltic Pipe gázvezetéken,[41] egy másik harmadát pedig LNG-vel váltották ki, amit olasz, horvát, belga és brit kikötőkben foglaltak le. Az új beszerzések nem drágábbak, mint amennyiért a Gazprom adta a gázt.
Ausztria 4 M㎥ Rotterdamba érkező LNG gázra szerződött, Csehország 3 M㎥ Eemshavenbe érkező LNG gázra.
Magyarország továbbra is csak és kizárólag Oroszországtól vásárol gázt.
Az oroszoktól származó gáz – évi 170–200 M㎥ – elérte az európai fogyasztás 42%-át. A Gazprom megbízható, olcsó, pontosan szállító cég volt, amit 50 év alatt épített ki, és amit Putyin egy pillanat alatt döntött össze. Most az a cél, hogy a részesedésük 10–15%-nál ne legyen több az EU-ban, mert ennyi bármilyen zavar esetén kiváltható.
2022 szeptemberében az orosz gázmennyiség 40%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban.
Az EU célja
- az energiahatékonyság növelése, a mennyiség csökkentése
- a megújuló energiaforrások fokozott bevonása
- más gázforrások bevonása.
Az EU 2022-re előírta a gáztározók 80%-os feltöltöttségét, amit mindenki már októberben teljesített. Ennek érdekében 70%-kal több LNG-gázt vásároltak az EU-országok összesen, mint előző évben.[SzB221020 1]
A rendszerhasználati díjat az EU írta elő az energiaárak összehasonlíthatósága érdekében, és 4–8%-os tőkemegtérülést kell biztosítson. Ez most több lesz, mert Mészáros beszállt az üzletbe.
Oroszország gázcsap-elzárása az EU 27 országából 4-et hozott nehéz helyzetbe a tengerpart hiánya miatt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország. E négy ország évi 32 M㎥ gázt vásárol, 92%-át Oroszországból felárral, ami most nőtt. A legrosszabbul viszont Oroszország járt: a 2019-es 200 M㎥-es európai gázexportja 2022-re 60 M㎥-re csökkent. Az árak emelkedése miatt ′22-ben a pénzbeli veszteség még viszonylag kevés lesz, de már most látható, hogy néhány éven belül a gáz ára stabilizálódni fog Európában (a mi régiónkban később, 2027 körülre), így Oroszország teljesen tönkretette a saját gázüzletét.
Az európai földgáztőzsdék erősen szétváltak aszerint, hogy ki mennyire éri el az LNG-forrásokat. A brit, a belga, a spanyol és a francia árak érdemben alacsonyabbak, mint a német, olasz, holland, magyar, olykor 100 €/MWh árkülönbség is kialakult.
Már 2021 nyarán elkezdte a Gazprom visszafogni az exportot Európa felé. 2022-ben fokozatosan egyre több vásárlójától vonta meg a földgázt. Először csak új szerződéseket nem kötöttek, aztán egyre több, érvényben lévő szerződésének sem tett már eleget a cég. A termelés csökkenése ellenére 2022 első fél évében több pénzt termelt, mint 2021 első hat hónapjában az európai gázárak emelkedése miatt.
2022 eleje és október 15. között a gázkitermelés 18%-kal, 72 M㎥-rel csökkent az előző év azonos időszakához képest (ebből 9,5% az orosz belső piac csökkenése miatt). Az Európába irányuló export visszaesése 41,4%, azaz 89,3 M㎥, ami várhatóan tartós marad, sőt, tovább csökkenhet néhány év alatt újabb vezetékek és LNG-k bevonásával.
Kőolaj
Az USA, Szaúd-Arábia és Oroszország nagyjából azonos mennyiségű olajat ad el a világpiacon.
Magyarország évenként 7,5 millió tonna olajat importál.
A MOL nyereségének jelentős részét a dízelolaj árrése adja. 2023. február 5-től kezdve viszont nem lehet eladni orosz olajból finomított terméket, köztük dízelt az EU-ban. Tengerről viszont csak Horvátországból lehet olajhoz jutni, amivel több okból is rosszban vagyunk (pl. a Hernádi-ügy miatt), és igen magas árat kérnek a tranzitért. Brüsszelhez lehetne fordulni, de véletlenül azzal is rosszban vagyunk.[42]
A kedvezményes árú orosz olaj eladásából a Molnak komoly bevétele volt, amit a kormány eredetileg 25%-kal, 2022 nyarától 40%-kal adóztatott, majd decemberben 95%-ra emelte az adót. Ez 470–480 MFt többletbevételhez juttathatja a költségvetést.[43]
A másik tényező, hogy az orosz olaj 20–30$-ral alacsonyabb hordónként.[44]
Benzin
2023 elején Horvátországban 550 Ft, nálunk 650 Ft a benzin ára.[7]
A kőolaj és gáz árának együttmozgása
Az 1970-es évek erőművei alkalmasak voltak kőolajat és földgázt is használni. Ma már a kőolajat 70%-ban közlekedésre használjuk, 20%-ot visz el a petrolkémiai ágazat és 10% jut minden másra.
A két energiahordozó ára a 2000-es évek elejéig még együtt mozgott a világpiacon, azóta viszont fokozatosan elváltak egymástól, a 2020-as évekre szinte teljesen. A Gazprommal kötött szerződések ügyében az EU egységesen lépett fel, így a Gazprom ma már Európában mindenkinek a holland TTF gáztőzsde árai alapján számláz – beleértve Magyarországot is.[3]
Az ősz végén az azonnali szállítású gázár alacsony, a határidős árak nem. Várhatóan a hideg bejövetelével az azonnali is visszaemelkedik.
A gáz 2020–30 között kb. a 2–3-szorosa lesz a tíz évvel korábbinak.[44]
Elektromos áram
Magyarország éves áramigénye 44 MTWh, ami néhány éven belül 68 MTWh-re mehet fel a tervezett akkumulátorgyárak miatt.[45] Magánbefektetők nincsenek erőműépítésre részint a bizonytalan jogi környezet, részben a Robin Hood adó miatt.[46]
Az elektromos áramon a 9%-os társasági adón kívül 41% Robin Hood adó is van. Vagyis a nyereséget 50%-os adó terheli.
A rezsicsökkentés következtében a lakossági energiaellátásból minden cég kivonult, maradt az MVM.
Az elektromos energia problémája, hogy nehezen lehet tárolni, a napelemek teljesítménye pedig éppen a csúcsidőben – 17–22 óra között – csökken le. Az áramingadozások kezelésére tervezték még a rendszerváltás előtt a Bős-Nagymarosi erőművet 440 MW Magyarországra jutó teljesítménnyel. Ebből nem lett semmi, és a hiányzó áramot vagy importból, vagy gyorsindítású gázturbinás erőművekből (Litér, Sajószöged, Lőrinci, Ajka) lehet pótolni, melyek összteljesítménye ugyancsak 450 MW.
Atomenergia
Európában 18 szovjet gyártású atomerőmű van. Az Európai Unió tagállamai 2021-ben 210 m€-t fizettek Oroszországnak az urániumért. (Az olajimport 88 M€ volt ′21-ben.) Azóta Bulgária és Csehország csökkentette, Magyarország, Szlovákia és Finnország növelte az orosz importot.
Magyarország 150 m$-t, 65%-kal többet költött nukleáris importra, Szlovákia 72%-ot. (Szlovákia új atomerőművet állított üzembe, és ennek a nukleáris fűtőanyagát Oroszország szállítja egészen 2026-ig.) (Magyarország meg ugye építi Paks 2-t.)
Bulgária és Csehország szerződést írt alá az amerikai Westinghouse-szal nukleáris fűtőelemek szállításáról, de három évbe is beletelhet, amíg ez a gyakorlatban is megvalósul.
Alternatív energiaforrások
A szélerőművek fejlesztését a kormány lényegében ellehetetlenítette.[47] A napelemeket egy időben támogatta, aztán a 2022. október 13-i kormányinfótól kezdve hirtelen korlátozni kezdte, és a geotermikus energiáról kezdett beszélni.
Magyarország Azerbajdzsánból importál évi 1000 MW áramot. A vezeték 1200 km hosszú, Grúzián, a Fekete-tengeren és Románián át visz Magyarországig. Ez lesz a világ leghosszabb tenger alatti villamosvezetéke.[48] A megvalósíthatósági tanulmány 2,5 M€, 2023 végére kell elkészüljön, a Világbank fedezi. A beruházás újabb 3–4 év alatt fog elkészülni, az EU Bizottság 2,3 M€-val támogatja.[49]
Stratégia
Az első energiastratégiát 2011-ben a parlament fogadta el. Abban szerepelt az akkor 65%-os orosz gázfüggőség csökkentése. 2023-ra a függőség 85%-ra nőtt. Szerepelt benne az épületszigetelés, ami Románia és Bulgária után nálunk a legrosszabb.[50] (Bulgáriában nincs tél.)
A stratégiában Paks 2-nek nincs nyoma: az rögtönzés.
A Nemzetközi Energia Ügynökség közlése szerint a magyar ipar energiafogyasztása a 2010–2020-as időszakban 46 %-kal nőtt, míg az EU iparának energiafogyasztása 2010-ben 14,3 exajoule, 2020-ban 13,4 EJ volt, azaz az ipari növekedés ellenére az energiafogyasztás csökkent. A magyar iparnak a bruttó hozzáadott értéken belüli részaránya 25,0% volt 2001-ben, és 24,1% a válságos 2008-as évben; 2022-ben pedig 23,2% a növekvő energiafogyasztás ellenére.[51]
A gazdasági ágazatok energiaigény szerinti sorrendje:[51]
- ingatlanok (fűtés)
- ipar
- közlekedés.
Az energiastratégia nem taktikai lépések összessége. A taktikát a politika befolyásolja. A kormány naponta kerül szembe azzal az energiastratégiával, amit ő maga fogadott el 2020. január 8-án és írta felül a parlament döntését. Így energiapolitikát nem lehet irányítani. Ráadásul túl sok a fej az egyéni érdekekkel.
Az energiastratégiában nyoma sem volt az azeri gázvezetéknek vagy az akkumulátorgyáraknak.[50] Rögtönzések hosszú távú kérdésekben.
A stratégia megvalósításához az energiaügyi miniszternek felhatalmazást kell adni, és elnézni neki, ha a napi taktikai lépésekkel ütközik.
Nem volt átgondolt lépés, hogy 2013-ban a magyar állam megvásárolta az E.ON-tól a gáz üzletágat, hiszen így be kellett lépnie egy olyan piacra, ahol relatív kis szereplőnek számít.
2018-ban Orbán a Fekete-tengeri román gázmezőkre számítva azt mondta, 2022-re Magyarország csökkenteni tudja a függőségét az orosz gáztól. A dologból nem lett semmi román oldali beruházási problémák miatt. Az eset jól mutatja, hogy az energiapolitika napi rögtönzéseken alapul.
| „ | A lényeg az, hogy a Romániából amerikaiak által kitermelt gáz Magyarországra érkezik majd, és ezzel az orosz gázmonopóliumnak Magyarországon egyszer és mindenkorra vége van. A szükséges importnak felét, több mint felét képesek vagyunk nem orosz forrásból behozni Magyarország területére.[52] | ” |
| – Orbán Viktor, 2018. | ||
Az oroszokkal kötött hosszútávú szerződés évi 4,5 M㎥ gázról szól, miközben a német E.ON 50–55 M㎥ gázról tárgyalt. Az árakon akkor lehetne csökkenteni, ha a viszonylag olcsó hazai kitermelés nagyobb lenne, vagy több helyről vásárolnánk. Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédjával összekötötte a gázrendszerét, már az is kérdéses, miért kellett megkötni a hosszú távú gázszerződést. (A szlovén összekötés lehetővé tenni a hozzáférést az olasz LNG-terminálokhoz, de egyelőre nem történt semmi ennek érdekében.[52])
Egy összeurópai beszerzés során a nagyobb mennyiségek miatt kedvezőbb árat kapna hazánk is. A magyar kormány erős orosz kapcsolata mindenképpen politikai indíttatású kérdés. Miközben egy „gázunió” biztosan kedvezőbb árakat kínálna, kizárná azt, hogy az egyéb üzleti, politikai kérdésekkel (magyarul: korrupcióval) összekösse a kérdést a magyar kormány. Fogyasztóként természetesen az lenne az érdekünk, ha minél olcsóbban jönne a gáz.
LNG – műszaki kérdések
A metán −162°C-on nyomással az eredeti térfogatának 1/600-ad részére nyomható össze.[53] Egy LNG-hajó 150–250 e㎥ cseppfolyósított gázt szállít,[54] vagyis kb. 120 m㎥-t.
Jegyzetek
- ↑ Kolozsi Ádám: Kivezeti a kormány a védett üzemanyagárat. 444.hu (2026. jún. 17.)
- ↑ Magyar Péter: Orbán Viktorék már 2022-ben tudták, hogy a magyar energiarendszer a végnapjait éli, mégsem tettek semmit. nepszava.hu (2026. aug. 6.)
- ↑ 3,0 3,1 Weiler Vilmos: Gulyás Gergely szerint az olajszankció miatt drága a gáz, de a két energiahordozó ára teljesen külön mozog. Pletser Tamás szakértő véleménye alapján telex.hu (2022. szept. 30.) Gulyás elismerte, hogy gázra nincsenek szankciók.
- ↑ Jandó Zoltán: Egy éve nem volt ilyen olcsó a gáz a holland tőzsdén. g7.hu (2022. okt. 17.)
- ↑ Vitéz F. Ibolya: Egymilliárd köbméterrel csökkent a gázfogyasztás, mégis több orosz gázt importáltunk. 24.hu (2024. feb. 21.)
- ↑ Mázsár Tamás: Népszava: két év alatt 564 milliárd forint kár érhette Magyarországot, amiért az oroszoktól vesszük a gázt. 24.hu (2024. márc. 2.)
- ↑ 7,0 7,1 Folyamatosan nő az üzemanyag ára – de meddig emelkedhet? 2023. január 9.
- ↑ Rekordáron vásároltunk gázt az oroszoktól. 24.hu (2023. jan. 3.)
- ↑ Ovábbra is titok, miért Magyarországon a legdrágább az orosz gáz. hvg.hu (2023. máj. 4.)
- ↑ Baka F. Zoltán: Varga Mihály az eurózónához közeledésről elmélkedett. 24.hu (2022. okt. 11.)
- ↑ Bucsky Péter: Minden nyolcadik forintot kiszippant a magyar gazdaságból az energiaszámla. g7.hu (2022. okt. 17.)
- ↑ 12,0 12,1 12,2 12,3 12,4 Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Az Orbán-kormány belső bénázásai a háború kitörésekor.
- ↑ Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
- ↑ Brückner Gergely: Olyan súlyos az energiaválság, hogy a kormány a szent tehénnek tartott rezsicsökkentéshez is hozzányúlt. telex.hu (2022. júl. 13.)
- ↑ Szabó Krisztián: Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött. atlatszo.hu (2022. júl. 22.)
- ↑ Segesvári Csaba – Szabó Krisztián: Van, ahol kevésbé védték a rezsit a világpiactól, mégis olcsóbb az energia, mint amit a kormány állít. atlatszo.hu (2022. júl. 19.)
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna – Vitéz F. Ibolya: Csak a kormány furcsa matekjával hozható ki a havi 181 ezer forintos rezsitámogatás. 24.hu (2022. dec. 28.)
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: A vállalkozások eddig kevesebbért vették az áramot és a gázt, mint a „lakossági piaci ár”. 24.hu (2022. júl. 21.)
- ↑ Vitéz F. Ibolya: Akkor vettük a legtöbb orosz gázt, amikor a legdrágább volt. 24.hu (2023. jan. 24.)
- ↑ Jabronka Richárd: Az Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára szerint blöffölt a kormány a magas piaci árral. ellenszel.hu (2022. júl. 19.)
- ↑ Presinszky Judit: Robbanóanyag nyomait találták az Északi Áramlat gázvezetékeinél, ezzel beigazolódott a szabotázs a svédek szerint. telex.hu (2022. nov. 18.)
- ↑ Papp Atilla: Oroszország lezárja az Északi Áramlat vezetékeket. 24.hu (2023. márc. 3.)
- ↑ Bakró-Nagy Ferenc: A lengyel miniszterelnök szerint nem áll érdekükben átadni Németországnak az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított ukrán búvárt. telex.hu (2025. okt. 7.)
- ↑ Jelinek Anna: Felrobbant egy gázvezeték Oroszországban, hárman meghaltak. hu.euronews.com (2022. dec. 20.)
- ↑ Eldőlt: 2025-től nem jön több orosz gáz Ukrajnán keresztül. hvg.hu (2023. júl. 13.)
- ↑ Gulyás Ádám: Fact-check: Ferdít Orbán Viktor, amikor arról beszél, hogy az ukránok miatt drágul a benzin. telex.hu (2025. jan. 25.)
- ↑ Földes Márton: Buda Péter: Ha kizárjuk azt a lehetőséget, hogy az ukrán titkosszolgálatok vezetőinek teljesen elment az esze, elképzelhetetlen, hogy Ukrajna magyarországi célpontokat támadjon. hvg.hu (2026. feb. 27.)
- ↑ Herczeg Márk: Felavatták a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket. 444.hu (2022. szept. 27.)
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2015. jan. 18.
- ↑ Jandó Zoltán: Összeomlott ősszel Magyarországon az ipari gázfelhasználás. g7.hu (2022. dec. 23.)
- ↑ 31,0 31,1 📝 Deák András: Primitív konstrukció, amit az oroszok most rá akarnak húzni 1956-ra. Riporter: Balogh Roland YouTube (2023. szept. 5.) (videó)
- ↑ Marnitz István: Még drágább az orosz gáz, Magyarország csak augusztusban 155 milliárd forinttal dagasztotta így Vlagyimir Putyin háborús pénztárcáját. nepszava.hu (2022. nov. 3.)
- ↑ 33,0 33,1 Hiába zuhan a gázár, az MVM képtelen lesz rezsicsökkentésre, itt az előrejelzés. 24.hu (2022. nov. 2.)
- ↑ Török László: Az orosz gáz jóval drágább Magyarországnak, mint a nem orosz. 24.hu (2023. ápr. 2.)
- ↑ Jandó Zoltán: A lehető legrosszabbkor tenné tönkre a kormány az egyik fontos gáztárolót. g7.hu (2022. nov. 22.)
- ↑ Windisch Judit: Pletser Tamás: Nem igazolható, hogy 6-800 milliárdba kerülne leválni az orosz energiahordozókról. 444.hu (2025. máj. 13.)
- ↑ Szijjártóval üzente meg Moszkva a gázszállítások csökkentését. b1.hvgblog.hu (2023. ápr. 3.)
- ↑ Papp Atilla: Nem bír Európa a cseppfolyósított földgázszállítmányokkal, felhalmozódtak a kirakodásra váró hajók a kikötőkben. 24.hu (2022. okt. 25.)
- ↑ Miért csak arról beszélünk gázügyben, hogy mi lesz majd idén télen? Szabó M. István interjúja Holoda Attilával YouTube (2022. aug. 31.) (videó)
- ↑ Infografika – Honnan származik az Unió által felhasznált gáz? Európai Tanács (Hozzáférés: 2022. nov. 23.)
- ↑ Herczeg Márk: Felavatták a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket. 444.hu (2022. szept. 27.)
- ↑ Brückner Gergely: Brüsszel és Zágráb harapófogójába került Magyarország az olajpiacon. telex.hu (2023. jan. 13.)
- ↑ Iván András – Haász János: Itt a 95%-os adókulcs: hatalmas különadó-emelésről döntött a kormány. telex.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ 44,0 44,1 Csodavárásra épül a hazai energiapolitika? Szöllősi Györgyi interjúja Pletser Tamással www.atv.hu (2022. nov. 8.)
- ↑ A cikk 2030-ról ír, de az akkugyárak már 2026-ra termelni akarnak. Forrás: Portfolio
- ↑ 📝 Felsmann Balázs: Miből lesz 2030-ra 50 százalékkal nagyobb áramtermelésünk? Szerintem semmiből. Riporter: Brückner Gergő YouTube (2023. jún. 23.) (videó)
- ↑ Balázs Zsuzsanna: Nyakunkon az energiaválság, miért nem lehet szélerőművet építeni Magyarországon? qubit.hu (2022. szept. 16.)
- ↑ Magyar Ádám: Azeri árammal csökkenti Magyarország a függőségét az orosz energiától. hu.euronews.com (2022. dec. 17.)
- ↑ Brückner Gergely: Az azeri zöld áram elsőre lufinak tűnik, véli az energetikai szakma. telex.hu (2022. dec. 18.)
- ↑ 50,0 50,1 📝 Holoda Attila – Matkovich Ilona – Fülöp Zsolt: Rezsiválság Magyarországon. Moderátor: Lang András YouTube (2023. márc. 18.) (videó)
- ↑ 51,0 51,1 Bod Péter Ákos, Portfolio, 2023. augusztus 7.
- ↑ 52,0 52,1 Brückner Gergely: Orbán Viktor négy éve éppen 2022-re ígérte meg a leválást az orosz energiáról, de elporladtak a tervei. telex.hu (2022. máj. 3.)
- ↑ Compressed natural gas (angol Wikipédia)
- ↑ LNG carrier (angol Wikipédia)
Forrás
- Tiszai Balázs: Magyarország hathatós segítségével Moszkvának az egész régiót sikerült visszaszoktatnia az orosz gázra. hvg.hu (2025. jún. 2.) A hosszú távú szerződésen felüli gázért 10–15% kedvezményt kapunk.
- Népszava: Továbbra is drágán vesszük a gázt Putyintól. 24.hu (2023. aug. 2.) Áprilisban 12, májusban 9%-kal. Ha a tőzsdén vettük volna a gázt, 5 hónap alatt 315 MFt-t tudtunk volna spórolni.
- Februárban is jóval a piaci ár felett vásároltuk az orosz gázt, egy hónap alatt 113 milliárdot bukott az ország. hvg.hu (2023. máj. 3.)
- Herczeg Márk: New York Times: Az amerikai hírszerzés szerint egy ukránbarát csoport robbanthatta fel az Északi Áramlat vezetékeket. 444.hu (2023. márc. 7.)
- Jandó Zoltán: Fontos részlet derült ki a titkos magyar-orosz gázszerződésről. g7.hu (2023. feb. 20.)
- Sarkadi Zsolt: Akkor hagyták cserben Európát a francia atomerőművek, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. telex.hu (2023. jan. 7.)
- K. Kiss Gergely: Lesújtottak az oroszok az európai gázpiacra, így vágott vissza az unió. 24.hu (2023. jan. 2.)
- Jandó Zoltán: Sokkal gyorsabban fogy a gáz Magyarországon, mint más országokban. g7.hu (2022. nov. 25.) Mert bértárolást csinálunk, és az MVM exportál a saját gázkészletéből.
- Tiszai Balázs – Kovács Gábor: Nem az a kérdés, hogy kell-e energetikai minisztérium, hanem hogy lesz-e értelme. hvg.hu (2022. nov. 10.)
- Nagy Bálint: A magyar piaci áras üzemanyag az egyik legdrágább a térségben. telex.hu (2022. nov. 8.)
- Aradi Hanga Zsófia: Új gázvezetékeken keresztül érkezhet gáz Magyarországra. telex.hu (2022. nov. 8.)
- Csökken a gáz ára – persze csak Európában, nálunk nem. www.nyomtassteis.hu (2022. okt. 25.)
- Jandó Zoltán: Ötmilliárd forinttal nőtt a rezsiemelés miatt a magyarok villanyszámlája az első hónapban. g7.hu (2022. okt. 22.) Kb. azonos fogyasztás mellett. A legnagyobb részt a rendszerhasználati díj növekedése okozza.
- Brutálisan drágán sikerült Szijjártó Péternek orosz gázt vennie. mfor.hu (2022. okt. 21.)
- Mázsár Tamás: Árat emel a MOL, nagyot drágul az elektromos autók töltése. 24.hu (2022. okt. 19.)
- Háborúról, Putyinról, Orbánról, szankciókról. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2022. okt. 20.) (videó)
További információk
- List of natural gas pipelines (angol Wikipédia)
- Brückner Gergely: Őrült sok áramra lesz szükségünk, de mi a megoldás: Paks III., még több megújuló vagy csak azért is a gáz? telex.hu (2022. okt. 25.) 5 korábbi energiaügyi államtitkár vitája.
- Vaskor Máté: Három nagy atomerőművet épít Lengyelország. 24.hu (2022. nov. 2.) Az elsőt amerikai, a másodikat dél-koreai cég szállítja, a harmadikat még nem tudni.