Európai Unió

2019. november 27-én az Európai Parlament hosszú huzavona után megválasztotta az Európai Bizottságot.

Ha egyetlen egy nemzeti érdeket akarunk megfogalmazni, az István király óta ugyanaz: a nyugathoz tartozás, az, hogy keletnek vetjük a hátunkat, és a nyugatra tekintünk.

2010-ben a magyar állampolgárok 38, 2020-ban 90%-a értett egyet az EU-hoz tartozással.

A 2014–20-as költségvetésben 39 M€-t kapott Magyarország az EU-tól. Az eredeti tervek szerint a 2021–27-es költségvetésben 52. M€-t kapna, ha nem vétózna. Ez az első eset az EU történetében, hogy valaki azért vétózik, hogy kevesebb pénzt kapjon.

2020. november 27-én Szájer József magyar EP-képviselőt a belga rendőrség elfogta, amint egy kijárási tilalom alatt tartott szexpartiról az ereszcsatornán próbált elmenekülni, hátizsákjában kábítószerekkel. Ő volt a fidesz EP-frakcióvezetője. Azonnal lemondott a mandátumáról.

2021–27-es költségvetés

Orbán inkább blokkolja a költségvetés elfogadását, beleértve 2800 MFt vissza nem térítendő támogatást, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe. Bár eddig mindig engedtek neki, minden jel arra mutat, hogy ezúttal rosszul mérte fel a helyzetet:

1. Trump veszített, új szelek fújnak Amerikából
2. a britek kilépésével megcsappant az EU költségvetése
3. a német elnökség alatt a vétót Merkel személyes támadásnak veszi
4. megnőtt az Európai Parlament szerepe a költségvetésben, és ott régóta kritikusak a hangok
5. Németországnak és Ausztriának elege van a magyar kormány ügyeskedéseiből.

Az EU vírus elleni válságkezelésének első lépése volt az Európai Szolidaritási Alap kibővítése. Bár Orbán szerint az országnak nincs rá szüksége, – vétó ide vagy oda – megpályázott és el is nyert az alapból 10 MFt-t.

Az Uniótól kapott hitel gyakorlatilag 0%-os, míg Magyarország a pénzpiacról évi 0,5–1,5 százalékon képes euróhitelt felvenni 2020 novemberében. A Paks-2 építésére kapott orosz hitel kamatozása évi 4,5-4,9 százalék. Ezek különösen a hosszú lejáratú hitelek esetén jelentenek nagy kamatterhet.

Vétó

A költségvetési vitában Orbánt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki támogatja, de ez koalíciós válságot idézhet elő akkor, amikor az abortusz-ügy és a vírus kezelése miatt a kormány támogatottsága rendkívül alacsony. Ezért aztán az előrehozott választásokat sem engedheti meg magának. A vétóba Orbánon kívül a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország párt vezetője zsarolta bele.

Már jobboldali közgazdászok is megszólaltak a vétó ellen. Karácsony Gergely és Varsó polgármestere az EU-hoz fordul, hogy az önkormányzati szövetségek a kormány megkerülésével kaphassanak támogatást. Amikor az EU felszólította Orbánt, hogy nyilatkozzék, fog-e vétózni, ő belengette, hogy kívülről támogatná a Néppártot az EP-ben. Magyarul: ki akar lépni, mert tudja, hogy úgyis kizárnák.

Himnusz

Az EU himnusza az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Friedrich Schiller versének két magyar fordítása van, mindkettő jogvédett, ezért magyarul nem énekelhető jogdíjfizetés nélkül (kivéve az oktatást és a politikai rendezvényeket). Emiatt a magyar Wikipédia sem közli a szövegeket.

A kotta és a szöveg itt található.

Ellentétek Magyarország és az EU között

Forrás: Facebook. Feltöltő: Gabor Breyer

Az első konfliktus az alaptörvény volt 2011-ben. Egy új alkotmány új országot jelent, új jogrendszerrel. Elvileg újra kellett volna tárgyalni Magyarország csatlakozását. Az EU azt kérte Magyarországtól, hogy az alaptörvény életbe léptetése előtt várja meg a Velencei Bizottság véleményét, de Orbán Viktor erre nem volt hajlandó. A Bizottság aztán súlyos kifogásokat talált az alaptörvényben.

Ezután kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogállami normák be nem tartása miatt. Az első Sargentini-jelentés fogalmazta meg a jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, amit 2017. május 17-én fogadott el az EP. Miután Magyarország nem válaszolt megfelelően, ezért a jelentés második változata részleteiben sorolja fel a kifogásokat. A jelentés azt javasolja, hogy induljon meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az EU-ból való kizárásra. A jelentést 2018. szeptember 12-én ⅔-os szavazattöbbséggel fogadta el az EP, ami automatikusan megindította Magyarország ellen a kizárási eljárást.

Az eljárást a 2019-es EP-választás után, a szeptembertől az EU elnöki tisztségét adó Finnország gyorsította fel. Antti Rinne finn miniszterelnök úgy látja, hogy három szinten kell elérni a jogállam betartását

1. tárgyalni kell az érintett állammal
2. szükség van a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásra
3. a szubvenciók megvonásának kilátásba helyezése.

Úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor is jelezte, hogy kész belemenni olyan megoldásba, amelynek értelmében a közös normák betartásától teszik függővé az uniós támogatások folyósítását. Ismerjük Orbán Viktor: mást mond zárt ajtók mögött, és mást csinál itthon.

A 7. cikkely szerinti első meghallgatás 2019 szeptemberében volt, ahol általános, a Sargentini-jelentésben kifogásolt kérdések kerültek elő.

A 7. cikkely szerinti második meghallgatás 2019. december 7-én lesz, és kiemelt témák kerülnek elő: a bíróságok és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai, a szólásszabadság és az akadémiai szabadság.

EU-s támogatások Magyarországnak

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 9000 MFt támogatást kaphat az EU-tól, ha le tudja hívni ezeket a pénzeket. 2019 közepén 6000 MFt-nél tartott az átutalt támogatások összege.

Az éves támogatás átlagosan 9000/7 MFt, a költségvetés összege 37000 MFt. Az EU-s támogatás tehát 9000/7/370 = 3,5%-a lesz a költségvetésnek, ha az összes pénzt le tudjuk hívni.

A nettó támogatás évente átlagosan kb. 1200 MFt.

A 2021-2027-es költségvetési ciklusban a támogatásokat jogállami feltételekhez kötötték, mert az EU megelégelte a támogatások megdézsmálását, elsősorban Magyarországon, a kormány által támogatottan. Egy közvéleménykutatás szerint Magyarországon az emberek 36%-a támogatja, másik 36%-a inkább a támogatásra hajlik, mint az elutasításra, és mindössze 5% utasítja el kategorikusan a támogatások jogállami feltételekhez kötését. Az uniós átlag 36+41-3%.

Jogi viták

A kormány az Európai Bíróság előtt pereket vesztett az alábbi ügyekben:

• 1294 menedékkérő kötelező áthelyezése Magyarországra görög és olasz táborokból, és a menekültügyi eljárás lefolytatása. Mire a bíróság az ítéletet kimondta, az ügy okafogyottá vált.
• a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozására vonatkozó jogszabály
• a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU)
• a tranzitzónában jogellenesen fogva tartottak ügye
• a biztonságos tranzitország kreált jogintézménye (a Szerbiából érkező menekültek kérelmének indoklás nélküli elutasítása).
• a Sargentini-jelentés szavazásakor a tartózkodott szavazatok nem-nek számítanak-e. Ebben még csak főtanácsosi vélemény van, bírósági döntés nincs.

Források

• Fazakas Szabolcs: Magyarország tízéves EU-tagságának pénzügyi mérlege. real.mtak.hu (2014. ápr.) Gazdasági mérleg.
• Arató László – HROMADA ATTILA: Vétózott Magyarország az EU-ban: ne legyenek a jogállamisághoz kötve az uniós pénzek. index.hu (2019. nov. 19.) Lengyelországgal együtt.
  • Kardos Ernő: Orbán belátta kudarcát, s önként lemond a költségvetés vétójáról? hirklikk.hu (2020. nov. 24.) Interjú Lattmann Tamással.
• Magyarország nyeri az összes tagállam közül a legtöbbet az EU-tagsággal. hvg.hu (2019. nov. 5.) És ez így marad a következő költségvetési évben. A GDP 4%-át adja az EU. Nem értem, miért. Nálunk a legrosszabb a helyzet, miközben kormányunk azzal dicsekszik, hogy nálunk a legmagasabb a növekedés?.
• Botos Tamás: Orbán a szabályokat megszegve felajánlotta a magyar uniós biztos segítségét Azerbajdzsánnak és Törökországnak. 444.hu (2019. okt. 20.) Azt ajánlotta fel, hogy ha elnyeri a bővítési biztosi pozíciót, segíteni fog Azerbadzsánnak. Ezt pedig nem teheti: a biztos nem a kormányát, hanem az EU-t szolgálja..
• Kerner Zsolt: Európa leggyengébb vezetője lett Ursula von der Leyen. 24.hu (2019. júl. 17.) Mindenki elhiszi a fidesznek, hogy rá szavazott a titkos szavazáson. Én nem. Épp az ellenkezőjét hirdeti, mint Orbán. A fidesz csak addig fog törleszkedni, amíg a bizottsági helyek eldőlnek az EU-ban..
• Medvegy Gábor: Weber: változásokra van szükség a Fidesz belpolitikájában. 24.hu (2019. jún. 5.) A fidesz nem jelölhetett alelnököt a Néppártban, de Weber frakcióvezetővé választását támogatta. A bizottsági elnökségét továbbra sem..
• Orbán Viktor kezdhet félni, Manfred Weber is újratárgyalná a lisszaboni szerződést. 68ora.hu (2019. máj. 5.) A lisszaboni szerződés az EU alkotmánya..
• Halmai Katalin: Csattanós választ ad az EP Orbánnak: csak a jogállamot sértő kormányt büntetnék, a népet nem. nepszava.hu (2019. ápr. 6.) Megpróbálják a kormány megkerülésével, közvetlenül a címzettnek juttatni a támogatást..
• Szabó Zsuzsanna: Elfogyott Brüsszel türelme - léptek a lengyel ügyben. www.napi.hu (2019. ápr. 3.) A bírók fegyelmi kamarája miatt.
• Techet Péter: Sebastian Kurz európai embere szerint Trócsányi László nem lehet EU-biztos. azonnali.hu (2019. márc. 12.)
• Szabó Dániel: Nagyot bukott a kormány az EU ellen - milliárdokba fáj. www.napi.hu (2019. márc. 12.) A kabai és petőházi cukorgyár bontásának teljes költségét felszámolták, de a silókat nem bontották le. 3,7 MFt jár vissza az EU-nak a bírósági ítélet alapján..
• Illés Gergő: Hiába nyilvános, mit csinál az Európai Parlament, így is a hátunk mögött dönt az Unió. azonnali.hu (2018. nov. 22.)
• Csoda: Orbán válaszolt az ATV-nek. Magyar Narancs (2018. dec. 20.) De nem ez az érdekes, hanem a fidesz EU-képviselői listája.
• Gera Márton: Jávor Benedek: Az uniós elvekkel ellentétes, ahogy a közmédia működik, az EU-nak lépnie kell. magyarnarancs.hu (2018. dec. 20.) Kötelezettségszegési eljárást szorgalmaz Jávor Benedek a magyar közmédia működése miatt.
• Európai polgári kezdeményezés. Európai Bizottság

Kapcsolódó szócikkek

• Európai Parlament