Politika:Szankciók

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 30., 08:46-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Portfolio.hu

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

A gázra nincs szankció, a kőolajra vonatkozó szankciók pedig még nem léptek életbe.

  • a nyers kőolajra vonatkozó szankciók 2022. novemberben
  • a kőolajtermékekre vonatkozók 2023. februárban

lépnek életbe. A nyers olajra vonatkozó szankciók csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem, így Magyarországot nem érintik.

Az energiahordozók közül egyedül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól.

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.

Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

2021-ben

  • Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
  • az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Forrás