Energiaárak

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. október 19., 09:15-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Gáz Európában)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az energiahordozók világpiaci ára 2021–22-ben.[1]

A benzinársapkát a kormány 2021. november 11-én vezette be, jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt. 2022. július 12-én bejelentették a rezsicsökkentés részleges visszavonását más megszorító intézkedésekkel együtt.

2022-ben Magyarország a GDP 11,5%-ával fizethet többet az energiáért ′21-hez képest. Az éves energiaszámla várhatóan 19 M$ lesz.[2] Más szóval: az energia 2021-ben 2,5 eMFt-s költsége ′22-ben már borítékolhatóan 8 eMFt fölé szökik. A G7 becslése szerint az év egészében 8300 MFt körül alakulhat.[3]

Oroszország Magyarországgal szemben betartja a hosszú távú szerződéseit, az EU más országaival szemben nem.

A fő energiahordozók ára forintban és GDP-arányosan. Forrás: G7
Energiahordozók a teljes import arányában.png Energiahordozók a GDP arányában.png

Rezsinövelés

2022. július 12-én bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (jelentsen az bármit), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is.[4] Ettől kezdve[5][6]

  • Havi 210 kWh-ig marad a 36 Ft-os villanyár, a felett viszont 70,1 Ft-t. A kormány szerint a piaci ár 242 Ft.
  • A gáz 144 ㎥-ig marad 102 Ft, a fölött 747 Ft. A kormány szerint a piaci ár 912 Ft, bár erről teljes a zűrzavar. Holoda Attila szerint ilyen nincs is.[7]

A gáz tőzsdei ára 2022. július 20-án 120 Ft/m3, az áram 350 €/MW, azaz, 140 Ft/kWh.[8]

Gáz Magyarországon

2022. július végén. Forrás: Facebook/Nyomtassteis

Gázt venni akkor lehet egy országtól, ha fizikai összeköttetés van a két ország között (bár a molekula nem feltétlenül onnan jön). Ez azt jelenti, hogy Magyarország tud venni nem orosz gázt

  • Horvátországtól, akiknek közös gázmezőjük van Olaszországgal
  • Szlovákiából, akiknek összeköttetésük van Lengyelországon keresztül Litvániával, ahonnal lehet norvég gázt venni
  • az európai gázhálózatból.

A gázkitettségünk azért olyan magas, mert csak a Gazpromtól vásárolunk.

2024–25-re tud leválni Magyarország az orosz gázról. A 2022-es tél ki fogja meríteni a tározókat, a ′23-as télre viszont nem fogjuk tudni feltölteni, így 2023-ban várható gázhiány Magyarországon. 2023 végére, 2024 elejére várhatóan lesz elég LNG gáz a világpiacon. 2025-re várható bőséges ellátás.

Gázvezetékek Oroszországból Európába

Magyarországra 4 gázvezeték jön Oroszországból:

  • Yamal Beloruszon és Lengyelországon keresztül: lezárták
  • Északi Áramlat 1.: lezárták, fel is robbant
  • Török Áramlat és annak balkáni folytatása Magyarországig (Balkáni Áramlat): ezen a szerződött mennyiség jön
  • ukrán vezeték, kb. a Török Áramlattal azonos kapacitású. Májusban az oroszok ⅓-ával csökkentették a szállítást. A Gazprom bejelentette, hogy leállít minden Ukrajnán keresztüli gázszállítást.

Gázbeszerzés

Az éves szükséglet 11 M㎥, egy átlagos téli napon 50 m㎥.

Magyarország 4 forrásból szerezhet be gázt:

  • 4,5 M㎥ a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés, ebből 1 M㎥ jön Ukrajnán keresztül, 3,5 M㎥ a Török Áramlaton
  • 1,5 M㎥ a saját termelés
  • 1 M㎥ LNG Horvátországon keresztül az USA-ból. A horvátok 2,6-ról 5,1–6,5 M㎥-re tudnák növelni az LNG-kapacitásunkat 2024–25-re.
  • a többit a piacról, ami általában ugyancsak Oroszo-ból származik. Ez eltűnt. Ennek egy részét meg lehet takarítani. 700 m㎥ többletet vettünk az oroszoktól 2022 őszén.

Gáz Európában

Forrás: Telex

Európa nagy gázbeszállítói: Oroszország, Norvégia, Marokkó (Portugálián keresztül) és az LNG-k.[9]

Az oroszoktól származó gáz elérte az európai fogyasztás 42%-át. A Gazprom megbízható, olcsó, pontosan szállító cég volt, amit 50 év alatt épített ki, és amit Putyin egy pillanat alatt döntött össze. Most az a cél, hogy a részesedésük 10–15%-nál ne legyen több az EU-ban, mert ennyi bármilyen zavar esetén kiváltható.

Az EU célja

  • az energiahatékonyság növelése, a mennyiség csökkentése
  • a megújuló energiaforrások fokozott bevonása
  • más gázforrások bevonása.

A rendszerhasználati díjat az EU írta elő az energiaárak összehasonlíthatósága érdekében, és 4–8%-os tőkemegtérülést kell biztosítson. Ez most több lesz, mert Mészáros beszállt az üzletbe.

Oroszország gázcsap-elzárása az EU 27 országából 4-et hozott nehéz helyzetbe a tengerpart hiánya miatt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország. E négy ország évi 32 M㎥ gázt vásárol, 92%-át Oroszországból felárral, ami most nőtt. A legrosszabbul viszont Oroszország járt: a 2019-es 200 M㎥-es európai gázexportja 2022-re 60 M㎥-re csökkent. Az árak emelkedése miatt ′22-ben a pénzbeli veszteség még viszonylag kevés lesz, de már most látható, hogy egy-két éven belül a gáz ára stabilizálódni fog Európában, így Oroszország teljesen tönkretette a saját gázüzletét.

Az európai földgáztőzsdék erősen szétváltak aszerint, hogy ki mennyire éri el az LNG-forrásokat. A brit, a belga, a spanyol és a francia árak érdemben alacsonyabbak, mint a német, olasz, holland, magyar, olykor 100 €/MWh árkülönbség is kialakult.

A kőolaj és gáz árának együttmozgása

Az 1970-es évek erőművei alkalmasak voltak kőolajat és földgázt is használni. Ma már a kőolajat 70%-ban közlekedésre használjuk, 20%-ot visz el a petrolkémiai ágazat és 10% jut minden másra.

A két energiahordozó ára a 2000-es évek elejéig még együtt mozgott a világpiacon, azóta viszont fokozatosan elváltak egymástól, a 2020-as évekre szinte teljesen. A Gazprommal kötött szerződések ügyében az EU egységesen lépett fel, így a Gazprom ma már Európában mindenkinek a holland TTF gáztőzsde árai alapján számláz – beleértve Magyarországot is.[1]

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó lapok