Kína
A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.
A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.
A Fudan Egyetem nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.
Oroszország és Kína
Az oroszok szeretnének intézményesített politikai és katonai szövetséget, de Kína nem akarja. Már a háború előtt túl kockázatosnak tartották a zajos putyini politikát. Kína egyébként sem keres szövetségest.
2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége nem katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.
Történelem
A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. Oroszország ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.
Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő Balkas-tó és a Bajkál-tó is. Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.
Forrás
- Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
- Fabók Bálint: Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától. g7.hu (2023. feb. 17.)
- Dezső András: Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól. hvg.hu (2023. jan. 13.)
- Tienanmen téri vérengzés (magyar Wikipédia)