Oroszország
Oroszországban a háború kirobbanása óta az életminőség nem romlott sokat, a boltok polcai szinte teljesen tele vannak. A választék kisebb lett, sok nyugati termék eltűnt a polcokról, mások drágábban szerezhetők be a közvetítő országok (Örményország, Kazahsztán, az Egyesült Arab Emírségek, Törökország) miatt.
A háborút leginkább azok veszik észre, akinek rokonát, barátját, ismerősét besorozták, rosszabb esetben meg is halt. Az oroszok kétharmada ismer valakit, akit mozgósítottak vagy harcol a háborúban. Októberben a megkérdezettek 6 százaléka válaszolt úgy, hogy ismer olyat, aki meghalt a háborúban, januárra ez az arány megduplázódott. Nyár óta 40 százalékról 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a „különleges katonai művelet” a tervek szerint halad.[1]
Az elesettek hozzátartozói 12 millió rubelt (57 millió forintot) kapnak. A szegény vidékeken sokan nem a hazájukért, hanem a családjukért hajlandóak az életüket kockáztatni.
A háború elleni tiltakozás miatt eddig kb. 20 ezer embert tartóztattak le. A külföldre menekültek – főleg a fiatalok – számát ½–1 millióra becslik. Az informatikusok kb. 10%-a menekült el.[1]
Az orosz gazdaság
1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor a szovjet és kínai GDP kb. azonos volt. Oroszország a GDP felét örökölte. 2023-ban az orosz és kínai GDP aránya 1:10.
2023 első negyedévében a költségvetési hiány 2400 M₽. A teljes évi előirányzat 2925 M₽. Az előző év első negyedéhez képest 20%-kal csökkent a bevétel (ezen belül az energiáé 45%-kal), a kiadások viszont 34%-kal nőttek.[2] Az olajbevételek 1300 M₽-rel (15,8 M$) csökkentek, a költségvetés hiánya 29 M$ volt.
Az olajár 5$-ral nőtt, a további növekedést megállították a kis termelők (Nigéria, Irán, Norvégia, Brazília, valamelyest az USA) azzal, hogy növelték a kitermelést. A nagy kitermelők ugyan csökkentették (Oroszország is), de ennél jobban nem merik a piacvesztés miatt.[3]
Oroszországban megtiltották a valutavásárlást készpénzért. Akiknek valutaszámlájuk van, legfeljebb 10 e$-t vehetnek fel róla, a többit rubelben adják ki.[4]
2022-ben az infláció 12% volt, a lakossági fogyasztás 10%-kal esett vissza. Az egészségügyi kiadások viszon 9%-kal csökkennek 2023-ban ′22-höz képest.[1]
Az orosz GDP 2,3%-kal csökkent, ami 47 M$-os deficitet jelent. A bevételek 40 M$-ral, a kiadások 92 M$-ral emelkedtek. Januártól novemberig még pluszban volt a büdzsé.[5] Róna Péter szerint a háborús költségek a GDP-nek kb. a 10%-át teszik ki, amik teljes egészében az orosz államadósságot növelik.[6]
A Kreml eredeti tervei szerint megóvta volna az orosz lakosságot a háború következményeitől, ennek kudarcát Vlagyimir Putyin azonban maga ismerte el. Az orosz vezetés közlései szerint a védelmi minisztérium megrendeléseit eddig maradéktalanul kielégítették az üzemek, egy novemberi egyeztetésen viszont Putyin világossá tette, hogy a gyártás további radikális bővítésére van szükség. Ez nem lesz könnyű: már nyáron 400 ezer munkavállaló hiányzott a gazdaságból, és a mozgósítás óta fokozódott a kivándorlás.[7]
Mint várható volt, a szankciók gyorsan elérték a polgári légiközlekedést. Az oroszok kényelenek voltak újraindítani a már korszerűtlen Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását.
A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek.
A szankciók hatásai
Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen.[8] A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.
Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.
Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.
Katonai kiadások
A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.
2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre. A 2023-as költségvetés 143 M$-t irányoz elő védelemre, ami a teljes költségvetés ⅓-a.[9]
Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 715 M$, amiből eddig 40 M$-t költött az ukránok katonai támogatására (5,6%). Ennyi pénzért (Magyarország 12 éves teljes katonai költségvetése) Ukrajna elvégzi a hagyományos orosz haderő felőrlését egy évtizedre.[10]
Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.[11]
A háború napi 3–500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.[12]
Olaj, gáz
2023-ban várhatóan 5–6%-kal csökken az orosz olaj- és 12%-kal a gáztermelés. A gázexport pedig 25%-kal.[13]
2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.
Olaj
Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.
2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.
Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.
2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe.[14] A háború elejéhez képest az orosz olajexport-bevételek 30–32%-kal csökkentek, és a szankcióval tovább fognak.[15]
Gáz
Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki.[16] 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.[17]
A gázra semmiféle uniós embargó nincsen.[18] Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.
Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.[19]
Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is.[20] Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték.[21] Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.
2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.[22]
Fegyverkereskedelem
A háború Oroszországnak a szénhidrogének utáni második legnagyobb exportbevételét is visszavetette
- a háborús szükségletek
- a rossz háborús szereplés
- az alkatrészhiány
miatt. Egyre több exportra szánt fegyver tűnik fel az ukrán fronton, sőt, a javításra Oroszországba szállított külföldi fegyverek egy része is. Az európai chipembargó jelentős szerepet játszik az alkatrészhiányban.
A korábban orosz fegyverpiacra az USA nyomul be, és Ukrajna is jól jár: sok ország amerikaira cseréli a korábban szovjet/orosz fegyvereit, és a régieket Ukrajnának adja. Az USA kormánya jelentős árkedvezményt ad az ilyen országoknak (pl. Szlovákia).
A háború célja
- „nácitlanítás”: az ukrán vezetés leváltása, amit korábban Oroszország elismert és tárgyalt is vele. Ehelyett a háború első évfordulóján Zelenszkij támogatottsága 80%.
- „demilitarizálás”: az ukrán hadsereg legyőzése. Ehelyett az ukrán hadsereg létszáma 1 millió fő, és folyamatosan kapja a nyugati fegyvereket.
- Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása. Ehelyett az együttműködés szorosabbá vált.
- az orosz lakosság védelme. Ehelyett az orosz katonákat ellenszenvvel, több helyen helyi ellenállással fogadták, az ukránok által visszafoglalt területeken pedig kitörő örömmel fogadták az ukrán katonákat a bucsai és ahhoz hasonló mészárlások után.
- a kétpólusú világrend (vagyis a Szovjetunió) visszaállítása (valamilyen formában)
| „ | A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken.[23] | ” |
| – Vlagyimir Putyin | ||
Kik között folyik a háború, és Oroszországnak mi köze ehhez?
Az oroszok egy céljukat elérték, mást nem: szárazföldi kapcsolatot teremtettek a Krímmel. A minimális stratégiai cél a Krím megtartása, de az ukránoknak van esélyük, hogy visszaszerezzék, ahogy Herszont, Harkivot.
Úgy tűnik, hogy a globális világ 2–3 tömbre fog szétesni. Oroszország célja, hogy legyen egy olyan tömb, ahol ők erősek. Ehhez viszont az kell, hogy ne veszítsék el a háborút. Az USA nagy kérdése éppen az, hogyan lehet legyőzni Oroszországot úgy, hogy ne vesse be a nukleáris fegyvereit.
Orosz energia nélkül Európa versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. Viszont Európa nem hasadt szét a háború miatt, sőt.
| „ | Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb. | ” |
| – Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és pénzelője | ||
Putyin a 2000-es évek elején államosította a nagyvállalatokat, hogy megszilárdítsa tekintélyelvű kleptokráciáját, és előfordulhat, hogy az államosítás lebegtetésével próbálja rávenni az eliteket, hogy támogassák az ukrajnai háborúját, vagy lefoglalják vagyonukat katonai kiadások finanszírozására.
Demográfia
Szibéria Oroszország területének ¾-e, ahol az összlakosság ⅕-e lakik, ők is jórészt a déli területeken.
A háború, a betegségek és a kivándorlás miatt az ország többletfogyása 2 millió fő. 175–200 ezer katona halhatott vagy sebesülhetett meg súlyosan az ukrajnai harcokban, továbbá félmillió és egymillió közötti, többnyire magasan képzett férfi hagyta el az országot a mozgósítás miatt. A nők száma mintegy 10 millió fővel haladja meg a férfiakét.
2020-ban és 2021-ben összesen 1,3 millió fővel csökkent az ország népessége, a halálozások száma 1,7 millióval meghaladta a születésekét. Ezek szerint bevándorlás van? Ráadásul az orosz nemzetiségűek körében az átlagnál is nagyobb a visszaesés: 2010 és 2021 között 5,4 millióval lettek kevesebben, számarányuk 78 százalékról 74 százalékra csökkent.
Ha a Covidhoz hozzávesszük a háborúban elesetteket, illetve az előle elmenekülőket, Oroszország 1,9 és 2,8 millió fő közötti veszteséget szenvedhet el a normál fogyáson túl.
A 2019-es 68,8-ról 64,2-re zuhant a férfiak születéskor várható élettartama.
A 2022 őszén mozgósított mintegy 300 ezer férfi egyéves szolgálata 25 ezerrel kevesebb születést fog jelenteni.
Történelem
Kijev
A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak az északi erdőkbe, és évszázadon keresztül magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a VIII. században harcias skandináv kereskedők, a varégok (svéd vikingek) alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Русь) lett, ami dél felé terjeszkedve Kijevbe tette át székhelyét (Kijevi Rusz). Az állam a X–XI. században felvette az ortodox kereszténységet. 1240-ben a tatárok támadása miatt megszűnt létezni.
Kijev 1362-től a Litván Nagyfejedelemség, 1569-től a Lengyel–Litván Unió része lett. A XVI. században az unió déli részén tűnt fel az ukrán nép. A XVII. század elején a katolikus egyház magába olvasztotta az ortodoxok egy részét (Breszti unió), aminek következtében ellenségeskedések kezdődtek a Lengyel–Litván Unióban. Az unió ellen harcoló kozák–török–ukrán–krími tatár szövetség 1648-ban Kijevet is elfoglalta, de a lengyelek felülkerekedtek, és a szövetség 1654-ben az orosz cár segítségét kérte (Perejaszlavi szerződés. Ezzel az orosz birodalom része lett.
A cári birodalom
1237–38-ban a tatárok Moszkvát is földig rombolták, de később újjáépült, de Moszkva fejedelme sokáig az Arany Horda vazallusa volt. Ennek ellenére egyesíteni tudta az orosz fejedelemségeket. 1480-ban III. Iván moszkvai nagyfejedelem megszabadult a tatár befolyástól. I. Mihály orosz cár (Rettegett Iván, az első cár) uralkodása alatt (1533–1544) a város fellendült, majd hanyatlani kezdett. 1571-ben a krími tatárok lerombolták, 1610–12 között a lengyel–litván seregek foglalták el.
A cári birodalmat és a Romanov-dinasztiát I. Mihály orosz cár alapította meg. A dinasztia egészen a cári rendszer 1917-es bukásáig hatalmon volt.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
Az 1853–56-os krími háborúban az 1848–49-es magyar szabadságharcot leverő I. Miklós cár csúfos vereséget szenvedett a Nyugat által támogatott Törökországtól. Majdnem államcsőd lett belőle. Ezért adták el 1867-ben Alaszkát Amerikának: egyrészt nem tudták volna megvédeni, másrészt kellett a pénz.
A háborúban Oroszország katonailag és gazdaságilag is meggyengült, és a XX. század elején egymást érték a forradalmak.
1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin szovjet forradalmár.
1917-ben a német katonai hírszerzés védelme alatt – személyesen pedig Erich Ludendorff tábornok vezényletével – Lenint és harminchárom forradalmár társát a svájci emigrációból lezárt vasúti vagonokban átdobták a forrongó Oroszországba, kihasználva az ideiglenes kormány által 1917 tavaszán meghirdetett általános amnesztiát.
A legfőbb német hadvezetés első lépésben 3–4 millió márkával látta el Lenint, hogy segítse a bolsevik párt kiadványait és befolyásszerzését Oroszországban. Az első világháború nagy részét Svájcban átvészelő Lenin átdobását az orosz frontra eredetileg egy szocialista érzelmű milliomos, Alekszandr Helfand vetette fel a koppenhágai német követnek. A diplomata jó ötletnek tartotta ezt, és ezt sürgönyözte Berlinbe a központnak: „Feltétlenül arra kell törekednünk, hogy Oroszországban a lehető legnagyobb káoszt teremtsük (…) akkor a forradalom elkerülhetetlenné válik és olyan formákat ölt, amelyek szétzúzzák az orosz állam stabilitását”.
A kutatások szerint a német birodalmi kormány összesen 82 millió aranymárkát bocsátott Lenin rendelkezésére, ebből 15 milliót a bolsevik vezető 1917 októberi puccsa után kapott. A német titkosszolgálat stockholmi rezidense ezt táviratozta haza a bolsevikok vonatjának petrográdi megérkeztekor: „Lenin beléptetése Oroszországba sikerült. Teljes mértékben kívánságunk szerint dolgozik…”
Lenin később megszakította a kapcsolatot német tartótisztjeivel.
Afganisztán
Sz. Bíró Zoltán szerint Afganisztánban 660 ezer szovjet katona harcolt, 14 ezren haltak meg.
A Szovjetunió felbomlása után
1991 és 2004–5 között semmilyen érdemi haderőfejlesztés nem volt Oroszországban pénz híján. Az atomfegyvereik a 70-es években álltak hadrendbe, nem tartották karban őket, muszáj volt őket lecserélni.
2009-ben 10 éves fegyverkezési programot jelentettek be az oroszok, de az orosz gazdaság 2014 óta recesszióba került, jöttek a Krím elfoglalása miatti szankciók is: megbicsaklott a program. Az Armatába Volvo motor, ukrán elektronika, német optika, japán festék. A 2014-ben bevezetett szankciók miatt Franciaországnak fel kellett mondania a 4 helikopterhordozó leszállításáról szóló szerződést. Ha megvannak 2022-ben, Odesszát nehéz lett volna megvédeni. Nem tudnak helikoptert, tüzérségi rendszert venni. Az eredeti tervek szerint 80–90 5. generációs vadászgépet gyártottak volna. 15-öt gyártottak le, ebből egyet azóta összetörtek. Az 5. generációs bombázók gyártása teljesen leállt a flottafejlesztéssel együtt. 2014 nyarától lezuhan az olajár: pénz sincs. Az Armaták sorozatgyártását nem tudták megkezdeni.[24]
Az ukrán háború előtt Oroszországnak 20 ezer harckocsija volt raktáron, de jórészt elavultak.
Russzkij mir
A 2022. február 24-i támadás jelenti ténylegesen a Szovjetunió, azaz a „russzkij mir” halálát. A volt szovjet tagköztársaságok teljes erővel távolodnak Oroszországtól – kivéve Fehéroroszországot a 2020-as elcsalt választás miatt. Az oroszok nem tudnak mit ajánlani: olajuk nekik is van. Kína viszont tud.
Az orosz uralkodót „minden oroszok cárjának” nevezték, vagyis Oroszország uralma minden olyan területre kiterjed, ahol oroszok élnek vagy éltek.
A „russzkij mir” azt jelenti, hogy Oroszország a sajátjának tekinti a volt Szovjetunió tagállamait, bár azok – Fehéroroszország kivételével – igyekeznek távolodni tőle, különösen az orosz-ukrán háború óta. A Szovjetunió volt a világ legnagyobb gyarmatbirodalma.
Magyar-orosz kapcsolat
2023. április közepén az USA szankciólistára tette az orosz kémbankot, mire Magyarország kilépett a bankból, és a bank visszaköltözik Oroszországba.[25]
Magyarország a szankciókhoz való csatlakozása miatt Oroszországgal szemben barátságtalan országnak minősül.[26] Érdemes Putyin talpát nyalni?
| „ | 2009. november 25. előtt Orbán Viktor egyetlen jó szót nem mondott Putyinról. Ekkor találkozott Putyinnal Szentpéterváron, ezután egyetlen rossz szót sem szólt róla.[27] | ” |
| – Márki-Zay Péter | ||
Vélemények Oroszországról
| „ | Oroszország csak akkor érzi magát biztonságban, ha körülötte senki sincs biztonságban.[28] | ” |
| – Gyarmati István | ||
| „ | Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?[29] | ” |
| – Orbán Viktor, 2008 | ||
| „ | Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.[30] | ” |
| – Uj Péter | ||
Oroszország egész világa olyan páriává vált Európa nagy része szemében, amilyen talán még sosem volt. Még a szovjet időkben is bírt valami hitelességgel legalább az európai baloldal és humanista tudomány egyes képviselői számára. Ma már csak a rettenetet és könyörtelenséget jeleníti meg. Új tudományos eredményeket már régóta nem várhatunk onnan, csak új pusztító csodafegyvereket.
| „ | Az orosz birodalom Európa leigázására fog törekedni, de végül őt magát igázzák le. A tatárok, akik ma alattvalói és szomszédjai, a tatárok fognak uralkodni fölötte, és mifölöttünk is. | ” |
| – Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről | ||
(Az Aranyhordát annak idején Oroszország sok évszázados gigászi küzdelemben győzte le, de ennek iszonyatos ára volt: egy könyörtelen állam, amely senkire és semmire nincs tekintettel, saját népét is beleértve, mint önmaga túlélésére, dicsőítésére és fölmagasztalására.)
Európa legnagyobb muszlim városa Moszkva.
Oroszország valószínűleg belátta, hogy a világ szemében (ideértve Kínát és Indiát is) semmilyen sikert nem ért el és nem is fog.
| „ | Ők, a hódítók, rettentően merevek és feszélyezettek voltak… iszonyatos hatalmuk ellenére a legkisebb bírálatra is reagáltak; ragaszkodtak hozzá, hogy minden alkalommal megkapják az őket megillető tiszteletet; egyszóval nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek. | ” |
| – John Lukacs: 1945 | ||
A szovjet rendszer lett Oroszország egyetlen ajánlata az emberiségnek.
| „ | A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.[31] | ” |
| – Kaiser Ferenc | ||
| „ | Oroszország problémaokozó képessége nagy, értékteremtő képessége kicsi.[32] | ” |
| – Bod Péter Ákos | ||
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Schultz Antal: Oroszország egyre inkább a szovjet időket idézi. 24.hu (2023. márc. 13.)
- ↑ Moszkva: három hónap alatt majdnem meglett az éves költségvetési hiány. 24.hu (2023. ápr. 7.)
- ↑ Váczi István: Putyin az olaj drágulásában bízik, de a kisebb kitermelők ennek keresztbe tesznek. g7.hu (2023. ápr. 12.)
- ↑ Hercsel Adél: Búcsúzhatnak az oroszok a dollártól: jön a digitális rubel. www.napi.hu (2023. márc. 7.)
- ↑ Jelentés az orosz gazdaságról: működnek az elhibázott brüsszeli szankciók. furgehir.hu (2023. jan. 12.)
- ↑ Róna Péter: A helyzet nagyon kiélezett, veszélyes, és kétesélyű. Riporter: Breuer Péter YouTube (2023. máj. 9.) (videó)
- ↑ Hajdu Miklós: Hiába ígérte Putyin, hogy megvédi az orosz lakosságot a háború következményeitől, már a vállalkozásoknak is a hadiipart kell kiszolgálnia. g7.hu (2022. dec. 12.)
- ↑ Facebook/Erzsébet Budai Tarjáni Péter, 2022. június 8.
- ↑ Pusztító ukrán csapások orosz laktanyák ellen, megint valami nagy dobás készülődik? privatbankar.hu (2022. dec. 11.)
- ↑ Nyilas Gergely: Saját magát is vérszivattyúba terelte Oroszország. Interjú Rácz Andrással telex.hu (2022. dec. 7.)
- ↑ Kaviár és kalasnyikov. kaviareskalasnyikov.hvgblog.hu (2022. máj. 19.)
- ↑ Földes Márton: Az Északi Áramlat megrongálása óriási pofon Európának, de jól jöhet Kínának. hvg.hu (2022. okt. 16.)
- ↑ Mészáros R. Tamás: Megtépázta az orosz olajexportot az EU-s embargó. telex.hu (2023. jan. 5.)
- ↑ Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 23.) (videó) 38:00.
- ↑ Mol vezérigazgató: A szankciók miatt kellett kivezetni az ársapkát. Interjú Holoda Attilával YouTube (2022. dec. 8.) (videó)
- ↑ Csikvári J. András: A Shah Deniz küldhet gázt – avagy mi mennyi? ujnepszabadsag.com (2022. júl. 20.)
- ↑ Von der Leyen: A szankciók működnek, már a mosógépekből szedik ki az alkatrészeket az oroszok. 24.hu (2022. szept. 14.)
- ↑ Lendvai Ildikó: Szent tehén a vágóhídon. ujnepszabadsag.com (2022. júl. 18.)
- ↑ Kozák Dániel: Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről. 24.hu (2022. szept. 14.)
- ↑ Jandó Zoltán: Összeomlott az orosz gázimport, megszűnhet Putyin zsarolási potenciálja. g7.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ Weiler Vilmos: Emelkednek a gázárak az Északi Áramlat megsérülése után. telex.hu (2022. szept. 28.) Mindkét vezeték egyszerre sérült meg. A hatóságok szabotázsakcióra gyanakodnak..
- ↑ Pál Tamás: Megindult a gáz áramlása Lengyelországba az új Balti-gázvezetéken keresztül. telex.hu (2022. okt. 1.)
- ↑ A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. alfahir.hu (2023. jan. 18.)
- ↑ 📝 Beszélgetések: Rácz András az orosz-ukrán háborúról. YouTube (2023. ápr. 7.) (videó)
- ↑ Rugli Tamás: Visszaköltözik Oroszországba a Nemzetközi Beruházási Bank. 24.hu (2023. ápr. 19.)
- ↑ Mázsár Tamás: Orosz nagykövet: Magyarország a szankciókhoz való csatlakozása miatt Oroszországgal szemben barátságtalan országnak minősül. 24.hu (2023. márc. 30.)
- ↑ Márki-Zay Péter: Élő bejelentkezés a hét eseményeiről. www.facebook.com (2020. dec. 6.) (videó) 33:40.
- ↑ Gyarmati István: Senki sem győzhet Ukrajnában. hvg.hu (2023. feb. 23.)
- ↑ Haszán Zoltán: Orbán nagyon látványosan visszavett a szomszédaira támadó oroszok bírálatából. 444.hu (2023. feb. 18.)
- ↑ Uj Péter: Az orosz birodalom híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században nem lehet meg globális hatalom. 444.hu (2022. szept. 29.)
- ↑ 📝 Rácz András – Kaiser Ferenc: Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz. Orosz Györgyi riportja YouTube (2023. márc. 29.) (videó)
- ↑ Bod Péter Ákos: Nem lehetetlen 2023-ban a kormányfőváltás. Riporter: Gulyás Balázs YouTube (2013. ápr. 14.) (videó)
Forrás
- Kassai Zsigmond: A konstantinápolyi pátriárka szerint az orosz ortodox egyház is felelős az ukrán gyerekek Oroszországba hurcolása miatt. 24.hu (2023. márc. 22.)
- Aradi Hanga Zsófia: Az orosz állami tévében már megint arról értekeznek, hogy az '56-os forradalmat a nyugati hatalmak szervezték. telex.hu (2023. márc. 17.)
- Kassai Zsigmond: Titkos tervet írt az orosz titkosszolgálat Moldova leigázásáról. 24.hu (2023. márc. 17.)
- Konteók keringenek a Szputnyik vakcina feltalálójának erőszakos halála után. hu.euronews.com (2023. márc. 7.)
- Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
- A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban. 24.hu (2023. feb. 6.)
- Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)
Orosz titkosszolgálat
- Szalai Bálint: Orosz ügynökök a régióban ‒ nem olyan ismeretlenek, mint gondolná. www.szabadeuropa.hu (2021. ápr. 21.) Csehországi lőszerraktárat robbantottak fel.
- Inkei Bence: Majdnem megmérgeztek egy teljes kisvárost a kémjátszmában. 24.hu (2020. jún. 23.)
Gazdaság
- Kitart az orosz gazdaság, de egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. www.szabadeuropa.hu (2023. márc. 19.)
Putyin
- Nyugatra szökött egy Putyin biztonságáért felelős orosz hírszerzőtiszt és kitálalt. hvg.hu (2023. ápr. 4.)
Orosz történelem
- Sz. Bíró Zoltán: A rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelen. g7.hu (2022. jún. 15.) Oroszország reformjai a XIX. századtól kezdve.
- Bihari Dániel: Mély gyökerei vannak Putyin birodalomépítő ambíciójának. Szakértő: Sz. Bíró Zoltán 24.hu (2022. feb. 27.) Oroszország rövid története a középkortól.
- Tálas Péter: Orosz-grúz háború - Sarokba szorítva. magyarnarancs.hu (2008. aug. 14.)
- Oroszország (magyar Wikipédia)
- Kijev (magyar Wikipédia)
- Moszkva (magyar Wikipédia)
- Z (katonai szimbólum) orosz háborús szimbólum (magyar Wikipédia)
- Orosz ortodox egyház (magyar Wikipédia)
További információk
- Levada Center független orosz közvélemény-kutató cég