Köztársasági elnök
Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.
A tisztség története
Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.
Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.[1] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A köztársasági elnöki tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.
A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.[2]
A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.
1990. május 2-án Göncz Árpádot választották meg a parlament elnökének, aki az Alkotmány értelmében ideiglenes köztársasági elnök lett.[3]
Kegyelem
Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség?
Háromféle kegyelem van:
- eljárási
- végrehajtási
- kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)
A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.
Idézetek
| „ | Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[4] | ” |
| – Novák Katalin | ||
Jegyzetek
- ↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
- ↑ Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
- ↑ Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
- ↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)
Forrás
- Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
- Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
- Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.
- Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
- Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)