A rabszolgatörvény elleni tüntetések

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. január 18., 23:21-kor történt szerkesztése után volt. (→‎A törvény fogadtatása)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztrájkra hívó szórólap a 2019. január 5-i tüntetésről
Ironikus felhívás a 2019. január 5-i rabszolgatörvény elleni tüntetésre. Forrás: Facebook
Felhívás a 2019. január 19-i sztrájkra. Forrás: Facebook

Rabszolgatörvény: a 2019. január 1-től hatályba lépett 2018. évi CXVI. törvény a Munka törvénykönyvének módosításáról.[1]

Tüntetések

Az alábbi lista a budapesti tüntetéseket sorolja fel, de kb. két tucat vidéki, sőt, külföldi városban is voltak tüntetések.

  • December 8. Alkotmány utca (a Kossuth térre nem engedték be őket az engedély ellenére). Tüntetés a törvénytervezet ellen. Lásd alább.
  • December 12. Elfogadták a rabszolgatörvényt. Spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren. A tüntetők megrongálták az adománynak szánt szánkókat.
  • December 13. Tüntetés a Kossuth téren
  • December 14. Tüntetés a budapesti és pécsi Kossuth téren
  • December 16. Tüntetés a Városligetben, a Kossuth téren, majd a tévé székháza előtt (lásd alább).
  • December 17. Tüntetés a tévé székháza előtt.
  • December 18. Tüntetés vidéki városokban (Szombathely, Sopron, Kaposvár). A budapesti Kossuth téren ezúttal csak két tucat ember volt.
  • December 21. Tüntetés a rabszolgatörvény ellen és a sajtószabadságért. A tömeg a Kossuth térről a Várba vonult, Áder János hivatala elé. A tüntetés meghirdetésekor a cél még az aláírás megakadályozása volt, de a köztársasági elnök 20-án aláírta a törvényt. Így a tüntetés az aláírás elleni tiltakozássá változott.
  • Január 5. Szakszervezeti tüntetés, vonulás a Hősök teréről a Kossuth térre. Lásd alább. Az adománynak szánt szánkók még ott állnak a Kossuth téren.
  • Január 18. Metrófoglalás: a tüntetők oda-vissza utaznak a metrón reggel 8-tól a délutáni tüntetésig.[2]
  • Január 18. Félpályás útlezárás a budapesti Váci úton, a Nyugati pályaudvarnál.[2]
  • Január 19. Országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek[2] félpályás útlezárásokkal. Budapesten tüntetés több helyszínről indulva, hogy megnehezítsék a rendőrség dolgát. Vonulás a Kossuth térre. Vidéki városokban: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.[3]

Szakszervezeti tüntetés december 8-án

Az első rabszolgatörvény elleni tüntetésre a szervezők december 3-án a Kossuth térre kaptak engedélyt, de Kövér László 5-én lezáratta az előre kijelölt helyszínt olyan címen, hogy fogadja Marek Kuchcińskien lengyel politikust.[4] A tüntetést így a Jászai Mari téren tartották, onnan vonult az 5–10 ezer ember az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végébe. A beszédek elhangzása után Komjáthi Imre MSZP alelnök a Kossuth teret visszafoglalni akarván átrohant a rendőrsorfalon egy zászlóval. Senki nem követte. Őt visszazsuppolták. Ezután a tüntetők egy része átvonult a lezárt Kossuth térhez, ahol felsorakoztak a rendőrök. Nem sokkal később sikerült áttörni a sorfalat, a rendőrök hátrébb húzódtak a Parlament bejáratáig.

A délelőtt 10 és déli 1 óra közötti tüntetés alatt a közszolgálati tévé, az M1 végig a párizsi tüntetést mutatta. A déli híradó is Párizsról és az olaszországi tüntetésekről szólt, de a végén egy rövid helyszíni tudósításban beszámolt az eseményről. A képeken csak a riportert lehetett látni, a tüntetőket nem. A riporter tömören összefoglalta a lényeges követeléseket.

A december 16-i tüntetés

Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án

A tüntetés a Hősök terén indult, ahonnan a 10–15 ezer ember a Kossuth térre vonult, majd a tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

Az M1 este 9 órás híradója beszámolt a Kossuth téri tüntetésről azzal, hogy az 6 órakor véget ért, de egy szót sem szólt a székház előtti tömegről. Hadházy Ákos bement, hogy ezt elérje, ill. a tévé a korábban felvett Elios-ügyes riportot adja le. Senki nem állt szóba vele, holott egy folyamatosan üzemelő szervezetnek állandóan kell legyen felelős vezetője. Több ellenzéki képviselő csatlakozott hozzá, később összesen 13-an lettek. Egy sminkelőszobába terelték őket. Megállapodtak benne, hogy egy 5-pontos petíciót olvastatnak be. Ott töltötték az éjszakát Papp Dánielre, a tévé igazgatójára várva. A petíciót végül nem olvasták be. Az MTVA szerint az ellenzék csak sajtószemlében létezik.

Searchtool right.svgLásd még: A rabszolgatörvény ellen tüntetők 5 pontja

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz.

A január 5-i tüntetés

A szakszervezetek bejelentették a sztrájkkészültséget, és megfogalmazták 4 pontos követelésüket.

Searchtool right.svgLásd még: A szakszervezetek 4 pontja

A január 7-i hétre adtak időt a kormánynak a tárgyalódelegáció felállítására. A kormány nem tárgyal a tüntetőkkel.

A tüntetések hatásai

A törvényjavaslat benyújtása utáni első közvéleménykutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Közben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a törvény jó a munkavállalóknak.[vélemény 1] De miért akarja jobban tudni, mi a jó nekik, mint ők maguk?

Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.[vélemény 2]

Ugyanez az intézet egy hónappal később azt mérte, hogy az utcai megmozdulásokkal már csak 17% ért egyet, a törvény valamilyen formában történő eltörlésével 34%; ők egyetértenek a tiltakozókkal. További 8% azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.[vélemény 3]

Január közepén egy közvéleménykutatás azt mérte, hogy a fidesz ¼ millió szavazót veszített, a Jobbik és a Momentum járt jól.[5]

A tüntetések újdonságai a korábbiakéhoz képest

  • az ellenzék kilépett a boxzsák szerepéből, és kezdeményezni kezdett a parlamentben és az utcán is
  • 2006 óta nem láttunk ilyen heves tüntetéseket
  • a hatalom sem lépett fel ilyen keményen 2006 óta, sőt, az ellenzéki képviselők elleni erőszak azon is túlmutat

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Közlöny 207. szám, 2018. december 20.
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 A szócikk írásakor (január 11.) még jövő időben.
  3. ↑ Pap Szilárd István: Itt lesznek tüntetések, útlezárások szombaton. merce.hu (2019. jan. 18.)
  4. ↑ 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról. net.jogtar.hu (2018. júl. 31.) 13. § (3) a). „A közrendet veszélyezteti az is, ha… a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza”
  5. ↑ B. Ferenc Attila: A Jobbik profitált a legtöbbet a tüntetésekből. zsurpubi.hu (2019. jan. 17.)

Források

2019.


Tüntetés január 5-én

Tüntetés december 21-én

Tüntetés december 17-én

Tüntetés december 13-án

Tüntetés december 12-én

Tüntetés december 8-án

November 27.

Kapcsolódó szócikkek


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „vélemény” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="vélemény"/>

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=A_rabszolgatörvény_elleni_tüntetések&oldid=3567”