Rendkívüli jogrend

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. november 18., 14:33-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Jogszabályok)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kormány november 11-től rendkívüli intézkedéseket vezetett be,[1] ezzel beismerve, hogy hibás volt az eddigi védekezési stratégia,[2] amiben a gazdaság működőképessége volt gyakorlatilag az egyetlen szempont. Három nappal a bejelentés előtt a miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem zárják be az iskolákat.[3] Tömeges gyorsteszteket vezetnek be, amit néhány nappal korábban a fővárosnál még kritizáltak.[4] Ugyanakkor a templomi szertartásokat nem korlátozzák.[5] A profi focibajnokságot folytatják zárt kapuk mellett.

Mire a színházak felkészültek a 6 nappal korábbi rendeletre, hogy csak minden harmadik székre ültessenek nézőket, betiltották az előadásokat.[6]
Olyan rossz a helyzet, hogy a fociszezon vége előtt meg kellett hozni a korlátozásokat.

Az intézkedések életbe lépése előtt (10-én éjfél előtt pár perccel) a kormány benyújtott néhány törvényjavaslatot, sőt, alaptörvény-módosítást is, amiről sejtette, hogy felháborodást fog kelteni. Veszélyhelyzetben viszont nem lehet tüntetni.

Az intézkedéseket 30 napra szánják. Ezzel az a probléma, hogy kb. ennyi idő kell a hatás felméréséhez. Vagyis 30 nap múlva még nem fogják tudni eldönteni, fenn kell-e tartani a korlátozásokat.

A kormány folyamatosan titkolja a vírusadatokat,[7] és már csak az oltásban reménykedik.

Jogszabályok. magyarkozlony.hu (2020. nov. 11.):

Jogszabályok

  • 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
  • 282/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
  • 286/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól
  • 2020. évi CIX. tv. A koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről
  • 484/2020. (XI. 3.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről
  • 484/2020. (XI. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
  • 485/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
  • 486/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről

November 11-én éjjel fegyveres katonák cirkáltak Budapest utcáin.[8] Orbán a tévében azt mondta, hogy a rendőröket védik. De miért és ki ellen kell a rendőröket védeni?

Különleges jogrend

Az alaptörvényben az alábbi fajta különleges jogrendek szerepelnek:

  • hadiállapot
  • megelőző védelmi helyzet (hadiállapot előtt)
  • terrorveszélyhelyzet
  • váratlan támadás
  • szükségállapot (zavargások)
  • veszélyhelyzet

Ezek közül jelenleg[9] csak az utóbbi van érvényben.

Van még két hatályban levő, de alaptörvénybeli felhatalmazással nem rendelkező, különlegesnek szánt jogrend:

  • egészségügyi válsághelyzet
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Különleges jogrendben a kormány fegyverhasználati joggal bevetheti a hadsereget (beleértve az egészségügyi válsághelyzetet is).[10] Ez a paragrafus 2020. június 18-tól hatályos. A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a Magyar Honvédség (fegyveres) közterületi járőrszolgálatot lát el.

Veszélyhelyzet

Nem járványügyi helyzetre, hanem ipari katasztrófák és természeti csapások elhárítására szolgál. Az alapjogok korlátozására, a törvények hatályának felfüggesztésére, a törvénnyel ellentétes kormányrendeletek meghozatalára jogosítja fel a kormányt. Korlátozható minden szervezet működése az Alkotmánybíróság kivételével.

A kormány rendeli el és szünteti meg. Nincs határideje, az elrendeléséhez és a megszüntetéséhez a parlamentnek nincs semmilyen joga sem kötelezettsége. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések 15 napig állnak fenn. Az azalatt meghozott intézkedések a 15 nap után még legfeljebb 90 napig érvényesek, ha a parlament meghosszabbítja őket (egyenként, nem általánosan). A veszélyhelyzet megszűnésével a hozott rendeletek hatályukat vesztik.

A járvány miatt 2020 tavaszán elrendelték a veszélyhelyzetet, amit aztán június 17-én megszüntettek, egyúttal elrendelték a járványügyi készültséget.

A 2020. évi 12-es felhatalmazási törvény valahogy úgy értelmezhető, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatálya időben korlátozatlanná vált. Ezzel csak az a baj, hogy az alaptörvénnyel ellentétes.

Járványügyi készültség

Az elrendelése úgy történik, hogy az országos tiszti főorvos felkéri az egészségügyért is felelős minisztert, hogy tegyen előterjesztést a kormánynak a válsághelyzet elrendelésére. Nincs alkotmányos alapja, következésképp csak a kormány hatáskörébe tartozó ügyekben ügyekben lehet rendelkezni a készültség alatt (és természetesen élhet a veszélyhelyzetben kapott jogokkal).

A június 17-én elrendelt készültséget 2020. november 11-ig nem szüntették meg.

Jegyzetek

Forrás

Kapcsolódó lapok