Politika:Szankciók
A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy
- a benzinárstoppot 2021. november 11-én
- az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én
vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.
A gázra nincs szankció, a kőolajra vonatkozó szankciók pedig még nem léptek életbe.
- a nyers kőolajra vonatkozó szankciók 2022. novemberben
- a kőolajtermékekre vonatkozók 2023. februárban
lépnek életbe. A nyers olajra vonatkozó szankciók csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem, így Magyarországot nem érintik.
Az energiahordozók közül egyedül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól.
A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.
„ | Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van. | ” |
Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai
2021-ben
- Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
- az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.
A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.
A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.
A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.
Forrás
- Balogh József energetikai szakértő: A szankció penicillin, nem bunkósbot. 444.hu (2022. szept. 28.)