Energiaárak

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. december 18., 07:27-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Gáz Európában)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az energiahordozók világpiaci ára 2021–22-ben.[1]

2022. október végére a gázárak visszatértek a háború előtti szintre a holland gáztőzsdén, köszönhetően az Európában felhalmozott és a tengeren kirakodásra váró LNG-gáznak.[2] A hazai gázárcsökkenés még várat magára. A hazai magas gázárat a Momentum Orbán-felárnak nevezi.

2022-ben Magyarország a GDP 11,5%-ával fizethet többet az energiáért ′21-hez képest. Az éves energiaszámla várhatóan 19 M$ lesz.[3] Más szóval: az energia 2021-ben 2,5 eMFt-s költsége ′22-ben már borítékolhatóan 8 eMFt fölé szökik. A G7 becslése szerint az év egészében 8300 MFt körül alakulhat.[4]

Oroszország Magyarországgal szemben betartja a hosszú távú szerződéseit, az EU más országaival szemben nem.

Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint 60 százaléka.[5]
– Orbán Viktor, 2022. március 25.

A magyarországi energiafelhasználás évente körülbelül 1,1 mTJ, ennek ⅓-a gáz.[5]

A fő energiahordozók ára forintban és GDP-arányosan. Forrás: G7
Energiahordozók a teljes import arányában.png Energiahordozók a GDP arányában.png

Rezsinövelés

2022. július 12-én bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (jelentsen az bármit), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is.[6] Ettől kezdve[7][8]

  • Havi 210 kWh-ig marad a 36 Ft-os villanyár, a felett viszont 70,1 Ft-t. A kormány szerint a piaci ár 242 Ft.
  • A gáz 144 ㎥-ig marad 102 Ft, a fölött 747 Ft. A kormány szerint a piaci ár 912 Ft, bár erről teljes a zűrzavar. Holoda Attila szerint ilyen nincs is.[9]

A gáz tőzsdei ára 2022. július 20-án 120 Ft/m3, az áram 350 €/MW, azaz, 140 Ft/kWh.[10]

A benzinársapkát a kormány 2021. november 11-én vezette be, jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

Gáz Magyarországon

2022. július végén. Forrás: Facebook/Nyomtassteis

Gázt venni akkor lehet egy országtól, ha fizikai összeköttetés van a két ország között (bár a molekula nem feltétlenül onnan jön). Ez azt jelenti, hogy Magyarország tud venni nem orosz gázt

  • Horvátországtól, akiknek közös gázmezőjük van Olaszországgal
  • Szlovákiából, akiknek összeköttetésük van Lengyelországon keresztül Litvániával, ahonnal lehet norvég gázt venni
  • az európai gázhálózatból.

A gázkitettségünk azért olyan magas, mert csak a Gazpromtól vásárolunk.

2024–25-re tud leválni Magyarország az orosz gázról. A 2022-es tél ki fogja meríteni a tározókat, a ′23-as télre viszont nem fogjuk tudni feltölteni, így 2023-ban várható gázhiány Magyarországon. 2023 végére, 2024 elejére várhatóan lesz elég LNG gáz a világpiacon. 2025-re várható bőséges ellátás.

Gázvezetékek Oroszországból Európába

Magyarországra 4 gázvezeték jön Oroszországból:

  • Jamal Szibéria északi részéről, a Jamal-félszigetről Beloruszon és Lengyelországon keresztül Németországba vezet. 2022. március 30-án lezárták.
  • Északi Áramlat 1.: 2014-ben helyezték üzembe. 11 M€-ba került, 55 M㎥/év kapacitású. Augusztus 28-án lezárták, a 4 vezetékből 3 fel is robbant, amit robbanóanyag kimutatásával is igazoltak.[11] A 2. vezeték nem kapott német engedélyt. Aug. 28. óta az oroszok Szentpétervártól északra napi 10 m$ értékű gázt fáklyáznak el. A gáztározóik teljesen tele vannak.[SzB221020 1]
  • Török Áramlat és annak balkáni folytatása Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig (Balkáni Áramlat). 16 M㎥/év kapacitású. Ezen a szerződött mennyiség jön.
  • ukrán vezeték: 2019-ben épült, technikailag 170 M㎥/év kapacitású, teljesen kiválthatná az Északi Áramlatot. 60, 2022. május óta 40 M㎥/év kapacitással működött. Elszámolási viták kezdődtek pont az Északi Áramlat felrobbanása idején. A Gazprom bejelentette, hogy leállít minden Ukrajnán keresztüli gázszállítást, ha az ukránok nem vonják vissza az ellenük indított pert.

Putyin felajánlotta a gázszállítások folytatását az Északi Áramlat 2. egyetlen megmaradt, 27,5 M㎥/év kapacitású vezetékén keresztül, de Németország azonnal visszautasította.

Európán kívül az oroszoknak egyetlen gázvezetékük van: a Szibéria Ereje. 2019-ben adták át, 38 M㎥/év kapacitású. 2020-ban elkezdték az 50 M㎥-es kapacitású Szibéria Ereje 2. vezeték építésének tervezését Mongólián keresztül, Kínával kötött szerződés nélkül. A mongolok szerint viszont az építés legkorábban 2024-ben kezdődhetik, és 2029–30-ra lehet kész, ráadásul a technológiai bojkott miatt valószínűleg nem is oldható meg az építés.[SzB221020 1]

Európa gázvezetékei a norvég vezeték nélkül

Baltic Pipe

A Baltic Pipe gázvezeték Norvégia–Dánia–Lengyelországon keresztül vezet, 10 M㎥ kapacitású, 2022 szeptemberében adtak át.[12]

Törökország gázvezetékei

Török gázvezetékek.jpg

Gázbeszerzés

Az orosz gázár 2 hónapos csúszással követi a holland gáztőzsdét.
Forrás: Népszava

Az éves szükséglet 11 M㎥, egy átlagos téli napon 50 m㎥.

Magyarország 4 forrásból szerezhet be gázt:

  • 4,5 M㎥ a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés, ebből 1 M㎥ jön Ukrajnán keresztül, 3,5 M㎥ a Török Áramlaton
  • 1,5 M㎥ a saját termelés
  • 1 M㎥ LNG Horvátországon keresztül az USA-ból. A horvátok 2,6-ról 5,1–6,5 M㎥-re tudnák növelni az LNG-kapacitásunkat 2024–25-re.
  • a többit a piacról, ami általában ugyancsak Oroszo-ból származik. Ez eltűnt. Ennek egy részét meg lehet takarítani.

A 4,5 M㎥-es szerződést Szijjártó kötötte 2021. novemberben. A szerződésben lévő árképlet a piaci árat veszi alapul, az irányadónak tekintett holland gáztőzsde árfolyamához van kötve. Ezt az információt, amiről korábban több lap is írt, október elején a kormány is megerősítette.[5] Bár a szerződést titkos miért is?, a Népszava KSH-adatokon alapuló számításai szerint az oroszoknak fizetendő gázár 2 hónappal követi a holland gáztőzse árát[13] (lásd a jobb oldali ábrát). Ezzel végképp lehetetlenné vált a rezsicsökkentés fenntartása, az ui. 2051 MFt-be került volna.

Szijjártó 700 m㎥ többletet próbált venni az oroszoktól 2022. július 21-én (14 átlagos téli napra elég), bár egyes források szerint a találkozó célja inkább az volt, hogy a 4,5 M㎥-t biztosítsa. A 700 m㎥ végül több későbbi találkozóval együtt is csak részben sikerült,[5] ráadásul igen magas, 1100 Ft/㎥ áron.[14]

A kormány kedvezményeket kért a Gazpromtól. Annyit sikerült elérnie, hogy októbertől 2023 márciusáig az orosz gázért csak egy meghatározott, fix összeget kell fizetnie, az e feletti összegeket részletben, kamattal együtt fizeti.[5]

Bár a gáz ára a holland gáztőzsdén október végére a háború előtti szintre ment vissza, a magyar kormány a legmagasabb áron rögzítette a gáz árát (1300 Ft/㎥-en) a 4. negyedévre a távhőt szolgáltató cégek számára, amik a lakosságtól jóval kevesebbet tudnak beszedni a hatósági ár miatt, amit a költségvetés meg kell térítsen, ezért a lakossági árat nem tudja csökkenteni. Így hiába a csökkenő gázárak a világpiacon, a magas áron beszerzett gázt a lakosságnak és az önkormányzatoknak magas áron kell eladni.[14]

A kormány meg akarja szüntetni a hajdúszoboszlói gáztározót, hogy kinyerjen belőle 800 m㎥ párnagázt. Ettől tönkremegy a tározó, amiben 2,2 M㎥ párnagázt és 1,6 M㎥ kereskedelmi célú földgázt lehet eltárolni. Mindezt azért, mert a tározóban még olcsóbban vett gáz van.[15]

Gáz Európában

Az augusztus 26-i 350 euróról október 19-re 117 euróra esett vissza a gáz ára MWh-ként a holland TTF gáztőzsdén.[16]
Forrás: Telex

Európa teljes földgázszükséglete 400–450 M㎥.

2022. október végére a gáz ára lényegében a háború előtti (már akkor magas) szintre esett vissza (jobb oldali ábra). Ennek elsődleges oka az USA-ból indított rengeteg LNG, ami nem tud kirakodni Európában, emiatt a hajón tárolt gázkészletek jelentősen megnőttek.[17]

Európa nagy gázbeszállítói: Oroszország, Norvégia, Marokkó (Portugálián keresztül) és az LNG-k.[18] 2022 első félévében:[19]

  • Oroszország 31,4%
  • Norvégia 22,7%
  • Algéria 10,7%
  • más országok vezetéken 9,5%
  • LNG 25,7% (főleg USA, Katar, Nigéria).

Szlovákia ⅓-ára csökkentette az orosz gázfüggését, ami nagyobb volt, mint Magyarországé. ⅓ részt Norvégiából vásárolnak a Baltic Pipe gázvezetéken,[20] egy másik harmadát pedig LNG-vel váltották ki, amit olasz, horvát, belga és brit kikötőkben foglaltak le. Az új beszerzések nem drágábbak, mint amennyiért a Gazprom adta a gázt.

Ausztria 4 M㎥ Rotterdamba érkező LNG gázra szerződött, Csehország 3 M㎥ Eemshavenbe érkező LNG gázra.

Magyarország továbbra is csak és kizárólag Oroszországtól vásárol gázt.

Az oroszoktól származó gáz – évi 170–200 M㎥ – elérte az európai fogyasztás 42%-át. A Gazprom megbízható, olcsó, pontosan szállító cég volt, amit 50 év alatt épített ki, és amit Putyin egy pillanat alatt döntött össze. Most az a cél, hogy a részesedésük 10–15%-nál ne legyen több az EU-ban, mert ennyi bármilyen zavar esetén kiváltható.

2022 szeptemberében az orosz gázmennyiség 40%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban.

Az EU célja

  • az energiahatékonyság növelése, a mennyiség csökkentése
  • a megújuló energiaforrások fokozott bevonása
  • más gázforrások bevonása.

Az EU 2022-re előírta a gáztározók 80%-os feltöltöttségét, amit mindenki már októberben teljesített. Ennek érdekében 70%-kal több LNG-gázt vásároltak az EU-országok összesen, mint előző évben.[SzB221020 1]

A rendszerhasználati díjat az EU írta elő az energiaárak összehasonlíthatósága érdekében, és 4–8%-os tőkemegtérülést kell biztosítson. Ez most több lesz, mert Mészáros beszállt az üzletbe.

Oroszország gázcsap-elzárása az EU 27 országából 4-et hozott nehéz helyzetbe a tengerpart hiánya miatt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország. E négy ország évi 32 M㎥ gázt vásárol, 92%-át Oroszországból felárral, ami most nőtt. A legrosszabbul viszont Oroszország járt: a 2019-es 200 M㎥-es európai gázexportja 2022-re 60 M㎥-re csökkent. Az árak emelkedése miatt ′22-ben a pénzbeli veszteség még viszonylag kevés lesz, de már most látható, hogy néhány éven belül a gáz ára stabilizálódni fog Európában (a mi régiónkban később, 2027 körülre), így Oroszország teljesen tönkretette a saját gázüzletét.

Az európai földgáztőzsdék erősen szétváltak aszerint, hogy ki mennyire éri el az LNG-forrásokat. A brit, a belga, a spanyol és a francia árak érdemben alacsonyabbak, mint a német, olasz, holland, magyar, olykor 100 €/MWh árkülönbség is kialakult.

Már 2021 nyarán elkezdte a Gazprom visszafogni az exportot Európa felé. 2022-ben fokozatosan egyre több vásárlójától vonta meg a földgázt. Először csak új szerződéseket nem kötöttek, aztán egyre több, érvényben lévő szerződésének sem tett már eleget a cég. A termelés csökkenése ellenére 2022 első fél évében több pénzt termelt, mint 2021 első hat hónapjában az európai gázárak emelkedése miatt.

2022 eleje és október 15. között a gázkitermelés 18%-kal, 72 M㎥-rel csökkent az előző év azonos időszakához képest (ebből 9,5% az orosz belső piac csökkenése miatt). Az Európába irányuló export visszaesése 41,4%, azaz 89,3 M㎥, ami várhatóan tartós marad, sőt, tovább csökkenhet néhány év alatt újabb vezetékek és LNG-k bevonásával.

Kőolaj

Az USA, Szaúd-Arábia és Oroszország nagyjából azonos mennyiségű olajat ad el a világpiacon.

A MOL nyereségének jelentős részét a dízelolaj árrése adja. 2023. február 5-től kezdve viszont nem lehet eladni orosz olajból finomított terméket, köztük dízelt az EU-ban.

A kedvezményes árú orosz olaj eladásából a Molnak komoly bevétele volt, amit a kormány eredetileg 25%-kal, 2022 nyarától 40%-kal adóztatott, majd decemberben 95%-ra emelte az adót. Ez 470–480 MFt többletbevételhez juttathatja a költségvetést.[21]

A másik tényező, hogy az orosz olaj 20–30$-ral alacsonyabb hordónként.[22]

Benzin

A kőolaj és gáz árának együttmozgása

Az olajár alakulása 2022-ben. Forrás: Forbes

Az 1970-es évek erőművei alkalmasak voltak kőolajat és földgázt is használni. Ma már a kőolajat 70%-ban közlekedésre használjuk, 20%-ot visz el a petrolkémiai ágazat és 10% jut minden másra.

A két energiahordozó ára a 2000-es évek elejéig még együtt mozgott a világpiacon, azóta viszont fokozatosan elváltak egymástól, a 2020-as évekre szinte teljesen. A Gazprommal kötött szerződések ügyében az EU egységesen lépett fel, így a Gazprom ma már Európában mindenkinek a holland TTF gáztőzsde árai alapján számláz – beleértve Magyarországot is.[1]

Az ősz végén az azonnali szállítású gázár alacsony, a határidős árak nem. Várhatóan a hideg bejövetelével az azonnali is visszaemelkedik.

A gáz 2020–30 között kb. a 2–3-szorosa lesz a tíz évvel korábbinak.[22]

Alternatív energiaforrások

A szélerőművek fejlesztését a kormány lényegében ellehetetlenítette. A napelemeket egy időben támogatta, aztán a 2022. október 13-i kormányinfótól kezdve hirtelen korlátozni kezdte (lásd alább), és a geotermikus energiáról kezdett beszélni.

Napelemek

Bár a kormány egy ideig támogatta, 2022 októberében rálépett a fékre, és lényegében megtiltotta újabb napelemek telepítését, pedig azokat a lakosság saját pénzéből is hajlandó lenne finanszírozni.

Az a probléma, hogy egy háztetőn levő napelemmel termel áramnak a háztartás csak 15–20%-át fogyasztja el, a többit visszatáplálja a hálózatba, amire ez nincs felkészülve. Ha a visszatáplálásra nincs lehetőség, nem éri meg a drága napelemeket megvenni. A villamos hálózat fejlesztésére pedig nincs pénz. Azért nincs, mert ez hátrányos lenne az oroszoknak. A kormány minden energiát tőlük akar megvenni.

Az EU támogatta volna a háztartások napelem-beruházásait, de a kormány 2016-ban elérte, hogy ezeket a pénzeket magánlakások helyett kormányzati, önkormányzati és egyházi intézményekre fordíthassák. A Magyar Energiahatékonysági Intézet számításai szerint kétszer annyi energiamegtakarítás lett volna elérhető a magánlakások esetében.

A napelemes fejlesztések ellehetetlenítése érthetetlen. Sokan az elmaradt fejlesztések miatti műszaki akadályokra gyanakodnak, de a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint 8 MW-t lehetne visszatáplálni a hálózatba már most is, és ebből 3,5 MW van kihasználva.

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Weiler Vilmos: Gulyás Gergely szerint az olajszankció miatt drága a gáz, de a két energiahordozó ára teljesen külön mozog. Pletser Tamás szakértő véleménye alapján telex.hu (2022. szept. 30.) Gulyás elismerte, hogy gázra nincsenek szankciók.
  2. Jandó Zoltán: Egy éve nem volt ilyen olcsó a gáz a holland tőzsdén. g7.hu (2022. okt. 17.)
  3. Baka F. Zoltán: Varga Mihály az eurózónához közeledésről elmélkedett. 24.hu (2022. okt. 11.)
  4. Bucsky Péter: Minden nyolcadik forintot kiszippant a magyar gazdaságból az energiaszámla. g7.hu (2022. okt. 17.)
  5. 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Az Orbán-kormány belső bénázásai a háború kitörésekor.
  6. Brückner Gergely: Olyan súlyos az energiaválság, hogy a kormány a szent tehénnek tartott rezsicsökkentéshez is hozzányúlt. telex.hu (2022. júl. 13.)
  7. Szabó Krisztián: Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött. atlatszo.hu (2022. júl. 22.)
  8. Segesvári Csaba – Szabó Krisztián: Van, ahol kevésbé védték a rezsit a világpiactól, mégis olcsóbb az energia, mint amit a kormány állít. atlatszo.hu (2022. júl. 19.)
  9. Tamásné Szabó Zsuzsanna: A vállalkozások eddig kevesebbért vették az áramot és a gázt, mint a „lakossági piaci ár”. 24.hu (2022. júl. 21.)
  10. Jabronka Richárd: Az Orbán-kormány volt energiaügyi helyettes államtitkára szerint blöffölt a kormány a magas piaci árral. ellenszel.hu (2022. júl. 19.)
  11. Presinszky Judit: Robbanóanyag nyomait találták az Északi Áramlat gázvezetékeinél, ezzel beigazolódott a szabotázs a svédek szerint. telex.hu (2022. nov. 18.)
  12. Herczeg Márk: Felavatták a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket. 444.hu (2022. szept. 27.)
  13. Marnitz István: Még drágább az orosz gáz, Magyarország csak augusztusban 155 milliárd forinttal dagasztotta így Vlagyimir Putyin háborús pénztárcáját. nepszava.hu (2022. nov. 3.)
  14. 14,0 14,1 Hiába zuhan a gázár, az MVM képtelen lesz rezsicsökkentésre, itt az előrejelzés. 24.hu (2022. nov. 2.)
  15. Jandó Zoltán: A lehető legrosszabbkor tenné tönkre a kormány az egyik fontos gáztárolót. g7.hu (2022. nov. 22.)
  16. A harmadára esett vissza a gáz ára a holland tőzsdén augusztus óta. hvg.hu (2022. okt. 19.)
  17. Papp Atilla: Nem bír Európa a cseppfolyósított földgázszállítmányokkal, felhalmozódtak a kirakodásra váró hajók a kikötőkben. 24.hu (2022. okt. 25.)
  18. Miért csak arról beszélünk gázügyben, hogy mi lesz majd idén télen? Szabó M. István interjúja Holoda Attilával YouTube (2022. aug. 31.) (videó)
  19. Infografika – Honnan származik az Unió által felhasznált gáz? Európai Tanács (Hozzáférés: 2022. nov. 23.)
  20. Herczeg Márk: Felavatták a norvég gázt Dánián át Lengyelországba szállító Baltic Pipe vezetéket. 444.hu (2022. szept. 27.)
  21. Iván András – Haász János: Itt a 95%-os adókulcs: hatalmas különadó-emelésről döntött a kormány. telex.hu (2022. dec. 8.)
  22. 22,0 22,1 Csodavárásra épül a hazai energiapolitika? Szöllősi Györgyi interjúja Pletser Tamással www.atv.hu (2022. nov. 8.)

Forrás

  1. 1,0 1,1 1,2 1:04:50

További információk

Kapcsolódó lapok