Orbán-csomag

A kormány szerint a forint a háború miatt gyenge az euróhoz képest. És a hrivnya? Forrás: Telex.hu

A Ft és a közép-európai valuták árfolyama az euróhoz képest. Forrás: Telex.hu

Ez a cikk Orbán gazdasági megszorító intézkedéseiről szól. A gazdaság 2022-el állapotát külön cikk vizsgálja.

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag. Ebből 800 MFt külön(és nem extraprofit)adó, 1081 milliárd kiadáscsökkentés, 1150 milliárd lefújt beruházás. A befolyt pénz nem a gazdaságba, hanem az újonnan felállított rezsi- és honvédelmi alapba kerül.

2022. június közepén az euró árfolyama rekordokat dönt 400 Ft felett. A kormány szerint a háború miatt (lásd a két jobb oldali ábrát).

A kormány a választási kampányban azt ígérte, nem lesznek szociális megszorítások. Ez lehetetlen, hiszen a GDP ¾-e fogyasztás.

A kormány visszafogta a beruházásokat. Az állami alkalmazottak fizetésemelését pedig létszámcsökkentéssel akarja megoldani.

2023-ra az ideiglenesnek szánt adók megmaradtak, további 3000 MFt-nyi állami beruházást töröltek, és a költségvetés még mindig nem fenntartható, bár a helyzete javult. A 3%-os hiánycél eléréséhez 2024-ben további 2400 MFt-s megszorítás (keresletcsökkentés) kellene. Viszont volt pénz a Vodafone megvásárlására, és a jelek szerint a repülőtérre is lesz.

Az Orbán-csomag megszorításai az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb recesszióját és fogyasztáscsökkenését okozták.

Okok

A megszorítások okai:

• a 2010 óta folytatott hibás gazdaságpolitika, ami állami pénzből élénkítette az egyébként is növekvő gazdaságot ahelyett, hogy tartalékokat halmozott volna fel.
• a járvány, a háború és az Oroszország elleni embargó okozta veszteségek
• a kormány választások előtti kiköltekezése
• a jogállami mechanizmus, ami miatt Magyarország nem jut hozzá az EU helyreállítási alapjából járó pénzekhez
• a rezsicsökkentés, ami egyre többe kerül az elszállt gázár miatt
• a választás előtti osztogatás.

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

• a benzinárstoppot 2021. november 11-én
• az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be.

A csomag

Az előzetes bejelentések szerint az extraprofitot adóztatnák meg, a rendelet azonban nem a nyereséget, hanem a bevételt adóztatja. A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:

• út- és vasútépítés – 46,4%
• cementgyártás – 41,8%
• gyógyszergyártás – 40,7%
• veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
• jogi tevékenység – 33,1%.

Ezúttal is kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak). Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból. Ő engedte meg nekik.

Szerepelnek ellenben a megszorításokban az önkormányzatok, amik kimaradnak a rezsicsökkentésből, és amiktől már a járvány idején is pénzeket vont el a kormány. És a légitársaságok, amik a covid és az üzemanyagárak emelkedése miatt egész Európában veszteségesekké váltak.

Michael O'leary, a Ryanair légitársaság vezérigazgatója máris beintett a kormánynak az adóemelés miatt, és felemelte a saját árait. Erre Gulyás azt javasolta az utasoknak, hogy utazzanak a drágább Wizzair-rel. Erre kezdődött a szájkarate, és a kormány két vizsgálatot is indított a Ryanair ellen. A dolog érdekessége, hogy a Ryanairrel szemben a Fidesz által leszavazott globális minimumadó többet érne, mint az extraprofitadó. Később az ajánlott Wizzair otthagyta az utasokat a repülőtéren, nem indította el a járatot, amire jegyet vettek. A követség segítségét kellett kérniük az utasoknak.

A Fővárosi Bíróság megsemmisítette a Ryanair légitársaság 736 e€-s (300 mFt-s) bírságot, amit a fogyasztóvédelemtől kapott, mert az extraprofitadót nyilvánosan bevallottan hárította át az utasokra.

A magyar és külföldi autók kettős üzemanyagára – mint ez várható volt – kiváltotta az EU tiltakozását.

Róna Péter véleménye

Július elején 7,5% az alapkamat. Róna Péter szerint 11%-ra kellett volna emelni, mert az már megközelíti a maginflációt. (9,75%-ra emelték.)

A költségvetés hiánya év végére elérheti a GDP 7%-át, és erre nincs fedezet. Az emeléshez a kormánynak meg kell állapodnia az EU-val, de ennek semmi jele Orbán politikájában. Be kell lépni az Európai Ügyészségbe.

Az infláció a gazdaság korábbi túlpörgetésének a hatása, amit fokozott a választások előtti osztogatás, aminek importnövelő hatása volt a lakossági fogyasztás miatt.

A gyenge forint fűti az inflációt (külső inflációs hatás), az infláció (belső keresletnövekedés okozta infláció) a gyenge forintot.

A korábbi kormányzati növekedési hitelprogram lényege az volt, hogy 1%-kos kamattal adtak ki több ezer milliárd forintot a bankoknak. Most visszaveszi jóval magasabb kamattal.

Meg kell duplázni a bankok kötelező tartalékát, ami most 10% körül van, hogy így kösse le az inflációt okozó felesleges pénzt a gazdaságban.

A kormánynak be kell vezetnie a 15%-os multiadót, és a mostani 9%-ról minden vállalkozás adóját fel kell emelni 15%-ra. Progresszív személyi jövedelemadó. A jelenlegi adórendszer az oka annak, hogy nincs pénz a pedagógusok béremelésére.

Surányitól származó javaslat, amit Róna Péter is támogat: minden 300 eFt jövedelem alatti család kapjon havi 20 eFt-t a kormánytól, és további 5 eFt-t minden 18 év alatti családtag és nyugdíjas után.

Matolcsyt és Nagy Mártont le kell cserélni.

450 Ft-os euró környékén már kitör a válság, kell menni az IMF-hez.

Surányi György véleménye

2010 és 2022 között 50%-kal esett a forint árfolyama. Az ukrán háború kitörése óta 13%-kal.

Az infláció 10.7%, az elfojtott inflációval (árstoppok) 15% körül van, aminek csak a fele külső hatás.

Az egyik hitelminősítő az 5 legsérülékenyebb országok közé sorolta. A következő országértékeléskor ilyenkor a kilátások romlása szokott következni. A kockázati felár már most 2,5%.

A makromutatók 2017 eleje óta romlanak. Akkor a folyó fizetési mérleg többlete 5–6%, a külföldi finanszírozás a GDP 7–8%-a volt. 10 M€ volt a kereskedelmi többlet. 2012–2016 között a túlfűtött gazdasági növekedés nem okozott bajt az alacsony energia- és nyersanayagárak, valamit az európai defláció miatt. Most viszont külföldről is erős az inflációs hatás.

Folyamatos csökkenés után 2020 óta a kereskedelmi mérleg negatív, 2022 első negyedében már -2,5 M€ volt, amit a beáramló tőke már nem tud lefedni, azaz a külső adósság is növekedni kezdett.

Az infláció 2017-től kezdett nőni. A pandémia okozta nyersanyagár-csökkenés deflációt okozott 2020-ban, de utána folytatódott a növekedés. 2020. januárban 4,7% volt a fogyasztói árak emelkedése, míg az EU-ban 0,5%. Ez csökkentette az inflációt, viszont a GDP 3–4%-ával túlfűtött gazdaságpolitika újra növelte.

A gazdaság növekedése nem csökkentette a 2%-os hiányt (anticiklikus működés). Az EU-ból 3–3,5% GDP-arányos támogatásban részesültünk, ami olyan többletkeresletet okozott, ami mögött nem volt belföldi jövedelem, ezért inflációs hatása volt. 2019-re elfogyott a tőke- és munkaerőtartalék.

2021-ben a 7%-kal növekvő gazdaság ellenére 8%-os volt az államháztartási hiány. Ez a rossz gazdaságpolitika eredménye. A 2022 eleji választási pénzözön mind az infláció, mind a külső egyensúly szempontjából igen kedvezőtlen, ráadásul egyetlen strukturális feszültséget sem oldott fel (pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók, szociális munkások, fegyveres testületek bére, a kutatás-fejlesztés és egészségügy helyzete), vagyis sem a bérfeszültségeket, sem a gazdaság versenyképességét nem javította. A rengeteg kiöntött pénz miatt a GDP 8%-kal növekedett, a GDP-arányos háztartási hiány mégis meghaladja a 10%-ot.

A kormány 3–4%-os GDP-növekedést jósol, vagyis az év végére jelentősen le fog lassulni (1–2%-ra), vagyis a recesszió közelébe kerülünk, viszont olyan jel most nem látszik, hogy ezzel együtt csökkenne az infláció (háború okozta magas olajár, a kínai zéró covid politika okozta áruhiány, deglobalizáció).

A hiány csökkentése lehetne inflációcsökkentő hatású, de a 2023-as költségvetés inflációs hatású az adóemelések miatt. 2023 végére az inflációs cél 3–4%, de kétséges, hogy meg lehet-e csinálni. 10%-os inflációcsökkentést még elkötelezett antiinflációs politikával sem lehet elérni.

A nominális bérek emelkedése 14%, de azt a 14–16%-ra növő infláció elviszi, vagyis a reálbérek alig nőnek.

A monetáris politika nem lép elég határozottan. A kamatemelések ellenére még mindig nem csökkent a -4%-os reálkamat, pedig határozottabb kamatemelésekkel 340 €/Ft is reális lenne. Az MNB-t nem érdeklik az árfolyamok, ami egy kis, nyitott gazdaságban nonszensz. (A magyar GDP 80%-a import.) A 34 M€ devizatartalék túl kevés ahhoz, hogy az árfolyamot meg tudja védeni az MNB.

A hosszú távú versenyképességet az oktatás és az egészségügy, valamint a kutatás-fejlesztés javítása növelné. A vissza nem térítendő támogatások csökkentik a versenyképességet, mert leviszik a követelményeket. A korrupció elleni fellépés is növelné a versenyképességet.

Az év végére várható kereskedelmi deficit 6–7%, ezért nagy szükség lenne az EU-pénzekre.

Megszorítások 2024-re

Az MNB összegyűjtött belőlük egy csokorra valót.

További megszorítások

A KATA emelése elleni tüntetés július 13-án. Forrás: 444.hu

Forrás: Facebook/Nyomtassteis

2023. szeptember elején újabb állami beruházásokat töröltek, melyek elsősorban Budapest közlekedését érintették.

Július közepén kivontak 100 MFt-t a Paks 2 projektből, 14 MFt-t a Liget projektből. Az újabb megszorító csomag összértéke 415 MFt.

Az élelmiszereket a népegészségügyi adó emelésével és további termékek bevonásával tovább drágítják. Ez kb. 80–100 MFt többletadót fog eredményezni, amit a termelők ill. importőrök fizetik, ráadásul ÁFÁ-t is kell utána fizetni, tehát meg fog jelenni a fogyasztói árban. Növelik az alkalmi munka adóját és a jövedéki adót miközben adócsökkentésről beszélnek. Megduplázzák a céges autók adóját.

A kormány 2023-ban visszavezeti a reklámadót, a tranzakciós adónak pedig a felső határát növeli.

A szabad felhasználású diákhitel kamata 2%-ról 5%-ra emelkedik 2022. július 1-től.

Útépítési és Fertő tavi beruházások maradnak el. A várbeli új főhercegi palota viszont épül tovább.

2022. július 12-én jó fideszes szokás szerint egy nap alatt fogadta el a parlament a kisvállalkozók adójának (KATA) módosítását, ami igen sokaknak jelent jelentős adóemelést.

Ugyanezen a napon bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (az mi fán terem?), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is: a lakosságnak csak bizonyos mennyiségig jár a kedvezményes gáz- és villanyáram, bár egy héttel korábban Orbán azt mondta, minden áron megvédi a rezsicsökkentést. De ugye nem azt kell nézni, mit mond… Az Európai Bizottság rögtön érdeklődött, mert vészhelyzetben segítséget nyújt. Ez kamu, nem vészhelyzet. Nincs ellátási probléma, csak valamit kellett mondani a szent rezsicsökkentés-csökkentésre. Ráadásul az energia-vészhelyzet és gázexport-tilalom idején adtunk el 500 millió m³ gázt Szerbiának.

Két héttel a KATA és a rezsinövelés után 12%-kal csökkent a fidesz támogatottsága. Ezért kellett a főispán és a tusnádfürdői nácizás.

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen. Varga Mihály szerint az intézkedés mintegy 300 milliárd forintot hagy bent a költségvetésben.

2022. október közepén bejelentették, hogy ′23-tól megszüntetik az erdélyi magyar nyelvű lapokat és a lapterjesztő hálózatot is Erdélyben.

Üzemanyag

A 95-ös benzin piaci ára 2022. július 29-től pár forinttal 700 Ft alá került. A hatósági ár továbbra is 480 Ft.

Július 30-án szombaton a benzin ársapkáját leszűkítették a magántulajdonú autókra, és mindezt úgy, hogy a rendelet néhány órával a megjelenése után hatályba lép. Most ígérték meg az EU-nak, hogy nem lesz rapid törvényalkotás.

A korlátozást csak úgy tudják végrehajtani, hogy mindenki csak egyszer tankolhat naponta. Ez alól még akkor sincs kivétel, ha piaci árat fizetne. Ráadásul mindezt a tankolás után ellenőrzik. Szép is lenne, ha tankolás előtt ellenőriznék, van-e jogod tankolni. Többletmunka és -idő, ráadásul kitörne a pánik a benzinhiány miatt.

Augusztus elején egy hét alatt 20%-kal megnőtt a tisztán elektromos autók iránti kereslet. Közben az üzemanyaghiány miatt már 100-nál több benzinkúton nincs benzin. Központi szabályozás nincs, a szállító cégek maguk döntik el, melyik kútnak szállítanak.

Ráadásul orosz–ukrán elszámolási viták miatt nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken augusztus 5–9. között.

2022. december 6-án aztán teljesen eltörölték a benzin ársapkáját, egyúttal növelte az adótartalmát is. Ezzel a régióbeli legolcsóbb benzin a legdrágábbra változott.

Energia

Bár a kormány olcsó orosz gázról papolt, már júliusban elrendelte, hogy az iskolákban meg kell vizsgálni a fafűtés lehetőségét. Egyúttal engedélyezte a tarvágást még természetvédelmi területen is.

A szeptember 8-i kormányinfón bejelentették, hogy közintézményekben (a kórházak és szociális otthonok kivételével) max. 18°C lehet télen. Az iskolákról a bejelentésig nem döntöttek. Mindezt az EU szankcióival indokolták, holott a gázra egyáltalán nincsenek EU-szankciók. A gázcsapokat Putyin zárta el.

Újabb ársapka

Az első, „csirkefarhát” ársapkát még 2022. január 14-én vezette be a kormány, mégis az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szankcióknak tulajdonítja.

2022. november 9-én az Európában legmagasabb élelmiszer-infláció miatt ársapka bevezetéséről döntöttek a tojásra és a krumplira.

Kamatadó

A kormány az állampapírok felé akarja növelni a befektetéseket, ezért minden más befektetés kamataira 13%-os adót vet ki, beleértve a bankbetétek és a kereskedelmi bankok által forgalmazott befektetésekre.

Családpolitika

A kormány kénytelen a számára egyik legfontosabb támogatási rendszerhez, a családpolitikához is hozzányúlni. Korlátozták a babaváró hitelre és csok-ra jogosultak számát, miközben a támogatások összegét valamelyest megemelték. Összességében több száz MFt-t spóroltak így meg a családpolitikától. A csok csak az 5000 főnél kisebb településeken vehető ezután igénybe.

Bírságok

2023 szeptemberétől emelkedtek a szabálysértési és közlekedési bírságok.

Útdíjak

2024 januárjától több útszakaszra kiterjesztésre kerül az útdíjfizetési kötelezettség.

A CSOK korlátozása

Szigorodnak a csok és a babaváró hitel keretében nyújtott támogatások igénylési szabályai.

Hasonlóság 2010-zel

Orbán 2022-ben különadókkal próbálja megoldani a covid után egyre növekvő gazdasági nehézségeket, holott 2011–12-ben sem a különadók, hanem a TB-vagyon, az áfaemelés, az alacsony keresetűekre ráterhelt plusz SZJA és az egészségügyből-oktatásból-szociális ellátásból elvont 1000 MFt-nél nagyobb összeg tette rendbe a gazdaságot.

2010-ben is megszorításokkal kezdte a kormányzást. A 2010-es fideszes megszorításokat Szél Kálmán-terveknek hívták (kettő volt).

Nemzeti csúcs

Gyurcsány Ferenc 2008-ban nemzeti csúcstalálkozót hívott össze az ország rossz helyzete miatt. Most is többen javasolják (Lendvai Ildikó, Gelencsér Ferenc, Gyöngyösi Márton), ő viszont elutasítja, hogy részt vegyen benne.

Ma Magyarországon nem demokratikus államban élünk. Az Orbán-kormány sosem tekintette partnernek az ellenzéket. Nem tekinti a nemzet részének. Ilyen helyzetben botorság, a közvélemény félrevezetése lenne, ha az ellenzék leülne tárgyalni a kormánnyal a válságkezelésről. Az is hiba volt, amikor a koronavírus-válság kezdetén az ellenzéki frakciók hétpárti egyeztetésen vettek részt a kormánnyal.

Idézetek

„	Válság idején is megvédjük a munkahelyeket	”
– Orbán Viktor, 2022.07.07.

„	Mindenki becsülje meg a munkahelyét, mert azokért harc lesz	”
– Orbán Viktor, 2022.07.14.

„	Április 3. óta folymatosan hazudoznak. Nincs tervezés, csak ötletelés, uralnák a pillanatot, de már nem megy. A pillanat uralja őket és fogalmuk sincs, mi lesz holnap vagy egy hét múlva. Próbálják utolérni, legalább kommunikációval, de már az se megy.	”
– Pikó András

„	Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra.	”
– Lengyel László

Forrás

• Nem hiszed el, mennyi megszorítást vezetett be Orbán! A DK propagandafilmje YouTube (2023. júl. 19.) (videó)
• Haász János: Orbán megmondta, így is lett: a választás óta egymást érik a megszorítások - csak épp ők csinálják. 444.hu (2023. júl. 17.)
• Flachner Balázs: Nyilvános a kormány által felfüggesztett beruházások listája, 284 tétel van rajta. telex.hu (2022. szept. 19.) Főleg sportlétesítmények és utak.
• Farkas György: Publicus: Hazudott a kormány, bezuhant a Fidesz. 24.hu (2022. júl. 27.)
• Lendvai Ildikó: Szent tehén a vágóhídon. ujnepszabadsag.com (2022. júl. 18.)
• Czinkóczi Sándor: Augusztustól csak az átlagfogyasztókra vonatkozik a rezsicsökkentés. 444.hu (2022. júl. 13.)
• Jabronka Richárd: Surányi azt mondta Nagy Mártonnak, hogy megbuktatná. ellenszel.hu (2022. jún. 24.)
• Farkas Zoltán: Surányi György: A jegybank kullog az események után. hvg.hu (2022. júl. 8.)

KATA:

• Csurgó Dénes: Direkt vagy véletlenül, de nem pontosan emlékszik a kormány, hogy mit is akart kezdeni a katával. 444.hu (2022. júl. 15.)
• Haszán Zoltán: A nap, amikor a semmiből jött adószigorítás spontán hídblokádot okozott. 444.hu (2022. júl. 12.) A fidesz meg akarta szüntetni a Katát (az egyszerűsített adózást), erre több százan mentek ki spontán tüntetni. Elfoglalták a Margit-hidat. Tényleg nehéz idők várnak a fideszre.
• EVA kontra KATA. www.facebook.com (2022. júl. 13.)
• Benke Ágnes – Spirk József: Éjfél után ért véget a Várban a katatörvény elleni tüntetés. 24.hu (2022. júl. 14.)
• Előd Fruzsina: Miért tört ki ekkora balhé a kata szigorítása miatt? telex.hu (2022. júl. 13.)

Rezsicsökkentés:

• Brückner Gergely: Az állam furcsa rezsiszámokat publikál, de ami biztos: a magasabb ár jót tesz az áfabevételeinek. telex.hu (2022. júl. 21.)
• Haász János: Megjelent a rezsirendelet, a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett. telex.hu (2022. júl. 21.)

Árak:

• Jabronka Richárd: Egy magyar férfi lefotózta, mennyibe kerül egy kiló hús Ausztriában. ellenszel.hu (2022. júl. 24.) A disznóhús ugyanannyiba kerül Ausztriában, mint nálunk, csak ott 3–4-szeres a fizetés. „Fideszesek, szokás szerint hazudtok!”

Kapcsolódó lapok

• Rezsicsökkentés
• KATA