Gazdaság

Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.

A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd alább).

Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.

2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására. Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.

A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.

2023-ban a külkereskedelmi hiányból 5 M€-t Oroszország teszi ki a gáz- és olajvásárlások miatt. Európában egyik országnak sincs ekkora hiánya Oroszországgal, az országok többségének többlete van. A teljes évi külkereskedelmi hiányra nem találtam adatot: a cikkek a havi mérleggel foglalkoznak.

Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: Portfolió

A magyar gazdaság válságának okai

Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugatnak alkonyodik. A szocializmus idején azt mondták, a kapitalizmus halódik. De szép halál! – így az akkori vicc. Ha ez így lesz is, vagy 200 évig fog tartani. Erre most nem lehet gazdaságpolitikát építeni.

2023 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás – és ezzel a növekedés – legfőbb gátja a lakossági kereslet. Magyarul: az embereknek nincs pénzük, és ez a belföldre termelők beruházásaira is hat, a költségvetés hiánya nő a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) csökkenése miatt. Emiatt adókat kell emelni, ami növeli az inflációt, amitől még jobban csökken a kereslet… és kész az ördögi kör.

Róna Péter szerint a lakosság pénzhiányának az oka az, hogy a GDP-ben a munkajövedelem aránya alacsony a tőkejövedelemhez képest. Míg nálunk a GDP 40–42%-a jut a munkának és a fennmaradó 58–60% a tőkének, Németországban fordított az arány: 62:38% (pedig Németország egyáltalán nem tekinthető tőkehiányosnak).

A megoldás egy radikális adóreform. A vállalkozások adóját teljesen át kell alakítani, mert a multik olyan adókedvezményeket kapnak az államtól, hogy a befizetett adójukból még a működésüket lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztése és fenntartása sem jön ki. Mindez azért alakult így, mert az állam a jólét helyett a GDP-t akarja növelni.

A jövedelmeket progresszívan kell adóztatni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (áfa) csökkenteni kell az infláció csökkentése érdekében.

Életszínvonal

Élelmiszer-infláció egy év alatt

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.

Infláció

Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: Lakmusz

A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

Maastrichti kritériumok

• a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
• az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
• az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

A kritériumokat a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényesek.

Adósság

A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).

A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.

Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni. Ebből semmi sem lett.

A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az idén már csak a hitelek kamataira többet kell költenünk, mint amennyi az egészségügyre jut.

A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni.

Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság.

Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. Emiatt az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra a költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezermilliárdot sem érte el – és már az is hatalmas összegnek számított. Az elhibázott gazdaságpolitika, a magas infláció és a magas államadósság miatt ma a magyar állam jóval többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog.

A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.

Befektetések

2022-ben a tőkeberuházások 48%-a keletről, 42%-a nyugatról jött, a 42%-ból 30% Németországból.

Orbánék bizonyos szektorokat magyar kézbe akarnak venni. Eddig kifizették a távozó cégeket, most EU-pénzek híján adminisztratív előírásokkal üldözik el őket.

A költségvetés külső bevételei (FDI)

Háromféle külső (nem itthon megtermelt) bevétel van:

• EU-források
• a külföldi cégek befektetései (FDI)
• hazautalt pénzek

EU-pénzek híján a költségvetés most az FDI-kre van utalva. Ennek több hátránya van:

• a befektetés egyszeri hatás (ráadásul nem is mindig pénzben, hanem eszközökben jön), ami után a haszon kivonása következik, vagyis újabb FDI-vel kell pótolni. Az FDI nem okoz tartós GDP-növekedést.
• a befektetések összege kiszámíthatatlan
• az FDI-ket az államnak támogatnia kell adókedvezményekkel, infrastruktúrával
• a kormány nem tudja befolyásolni, mire költsék az FDI-pénzeket

Hitelminősítők

Hitelminősítők Magyarországról

Dátum	Fitch Ratings	S&P Global Ratings	Moody's Investors Service
2023 elején	BBB +	BBB	Baa2
2023. jan. 27.		BBB −
2023. jún.	BBB −
2023. dec.	BBB −

2023. decemberben a Fitch 5,6%-os hiányt vár 2023-ra (a cél 5,2%), 4,2%-ot 2024-ra (a cél 2,9%), 3,2%-ot 2025-re. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 68%, a magas inflációnak köszönhetően csökkent a GDP növekedésének következtében. A gazdaság 0,6%-kal zsugorodik, 2024-re 3%-os növekedés várható a vásárlóerő növekedésének köszönhetően. A gazdaságpolitika hiteltelen, a kormányzás minősége egyre romlik.

2023. januárban a Fitch hitelminősítő BBB+-ról BBB--ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.

Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.

A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.

2023

Kilátások a Fitch szerint

	2023	2024	2025
Hiány	5,2	3,7
Növekedés	−0,9	3,0	3,0
Infláció	17,9	5,3	3,1

A 2022-es rekord hiány után rekord többletet mutat a külkereskedelmi mérleg. Ennek 41%-át az energia teszi ki (az árak és a fogyasztás együttes csökkenése), 44%-ot a fogyasztás csökkenése (aminek következtében az import is csökkent), 15%-át az export javulása (akkumulátorgyárak, jármű- és a villamosgép-gyártás). (Portfolio)

Az EBRD 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.

2023. augusztusban folytatódott a gazdaság csökkenése. A leginkább meglepő az üzemanyag-fogyasztás 18%-os visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal csökkent ′22. augusztusához képest. A ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15% volt a visszaesés, a gyógyszer- és illatszertermékeknél viszont 4,8%-kal nőtt. Ez lesz a következő, ahol a lakosság spórolni fog.

A beruházások drámaian zuhantak a 2. negyedévben, mert a beruházók kiszámíthatatlannak találják a kormányt.

Róna Péter szerint az év végére elérhető az egy számjegyű infláció, de a gazdaság legalább a jövő év 3. negyedévéig recesszióban marad.

2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.

A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.

A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.

A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.

A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.

Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.

Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.

2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.

2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az energiaárakon múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.

Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.

---

Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:

• az ellátási láncok akadozása
• többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
• az energiaárak okozta költségsokk.

Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.

A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.

Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.

Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.

A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.

Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.

2022

2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: Egyenes beszéd

Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: Lakmusz

A költségvetés fő összege 26.000 MFt.

Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

• a benzinárstoppot 2021. november 11-én
• az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.

Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt. Nem működik elég jól a hűbérrendszer.

Előrejelzések

Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.

2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a technikai recesszió. Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.

Az IMF október közepén azt jósolja, hogy

• a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
• az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
• a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.

2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.

Olaj- és gázár

Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra. Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.

Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én

• a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
• a gázolajé 821 forint/liter.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.

Élelmiszerárak

Forrás: Facebook/Kiss Péter

Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:

• a forint elértéktelenedése
• a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
• az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
• az ársapkák áthárítása más termékekre
• az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
• az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
• az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
• a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
• aszály
• ukrán termelés-kiesés
• készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)

A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.

A választások előtt

Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.

A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.

Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.

2020.

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:

• lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.
• kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
• a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
• atlétikai VB 192 milliárd
• győri víziélménypark 7,5 milliárd
• Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
• a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.

Energia

A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.

A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.

Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.

2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.

A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.

Fogalmak

Maginfláció

a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.

FDI (Foreign direct investment)

külföldi működőtőke-beruházás.

Idézetek

„	Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.	”

„	A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.	”
– Pogátsa Zoltán

„	Az Orbán-rendszer terv nélküli tervgazdaság.	”
– Gelencsér Ferenc

Források

• KSH HETI MONITOR - UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁS
• Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)

Hírek:

• Spirk József: Vucic váratlanul bemondta a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezési dátumát. 24.hu (2023. nov. 4.)
• Az átlag magyar családnak 13 millió forint megtakarítása van, újabb mellbevágó adatok. 24.hu (2023. okt. 16.)
• Mi így erősödünk. b1.hvgblog.hu (2023. aug. 24.)
• ‼ K. Kiss Gergely: Bajban a költségvetés, még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek. 24.hu (2023. júl. 4.)
• ‼ Gyévai Zoltán: Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 24.) Összefoglaló a gazdaság állapotáról.
• Arató László: Megjöttek a brüsszeli ajánlások: Magyarország gazdasági helyzete a legaggasztóbbak között van. hvg.hu (2023. máj. 24.)
• ‼ Németh-Kállai Szilvia: Bod Péter Ákos: 2023 az infláció éve marad. hirklikk.hu (2023. máj. 21.) Összefoglaló 2021-től kezdve.
• Kovács Gábor: Kiderült, hogyan hozott össze 1,6 ezer milliárddal nagyobb hiányt a kormány 2022-ben. hvg.hu (2023. feb. 2.)
• 📝 Verebes Károly: A magyar gazdaság problémái nem a háborúval és a szankciókkal kezdődtek. Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel alfahir.hu (2022. dec. 27.)
• Európa-rekorder lett a magyar infláció szeptemberben. 24.hu (2022. okt. 17.) Még a törököket is sikerült megelőzni a 4,5%-kal.
• Weiler Vilmos – Bakró-Nagy Ferenc: A régiós valuták közül csak a forint állt bele a földbe, és ehhez a kormány döntései is kellettek. telex.hu (2022. okt. 12.)
• Keller-Alánt Ákos: Most nagyobb a probléma annál, mint hogy érkeznek-e az uniós pénzek. Jaksity György www.szabadeuropa.hu (2022. szept. 26.)
• Jabronka Richárd: Romokban az Orbán vezette Magyarország: 18,6 százalék az infláció. ellenszel.hu (2022. szept. 16.) Az EUROSTAT szerint 2022. augusztusban 18,6% volt az infláció. Ők a KSH-nál frissebb adatokat közölnek, bár a forrásuk a KSH.
• Diószegi-Horváth Nóra: Csak részben tehető felelőssé a háború a gigantikus mértékű inflációért. www.lakmusz.hu (2022. júl. 1.)
• A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját. ec.europa.eu (2022. máj. 23.)
  • Kósa András: Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar. azonnali.hu (2022. júl. 11.)
• Jabronka Richárd: Több százezren látták, ahogy Surányi szétszedi a forintpusztító Orbán sleppjét Friderikusz műsorában. ellenszel.hu (2022. júl. 10.)
  • BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG? Friderikusz interjúja Surányi György közgazdász, egyetemi tanárral YouTube (2022. júl. 1.) (videó)
• Bod Péter Ákos és Surányi György előadása: Megélhetési válság és infláció. FUGA 214_online: a Stádium 28 Kör fóruma YouTube (2022. jún. 23.) (videó)
• Nyilas Gergely: Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben. telex.hu (2022. jan. 18.)
• László Csaba: Csupa rossz hírem van. magyarnarancs.hu (2022. jan. 14.)
• Farkas Zoltán: Súlyos megszorítás jön, bár a kormány ezt a szót nem ismeri. Interjú Surányi Györggyel hvg.hu (2021. júl. 2.) A fő téma: az infláció.
• 1420 százalékos hiányt hozott össze tavaly a kormány. nepszava.hu (2021. jan. 26.) Az eredeti cél 391 milliárd lett volna, 5,55 ezer milliárd lett belőle. A 3600 MFt-s gazdaságvédelmi alapnak talán ha ¼-ét költötték gazdaságvédelemre.
• Az MSZP szétsavazta a Fideszt: úgy számoltok, mint egy útszéli uzsorás. hirhugo.hu (2021. jan. 12.) A járulékoknál, autópályadíjnál, postai díjaknál 3,8%, a nyugdíjemeléskor 3% az infláció.
• Petschnig Mária Zita: Felfelé a lejtőn. hirklikk.hu (2020. dec. 20.) Az Orbány-kormány tíz évének gazdaságpolitikája.
• Kardos Ernő: Robbanás az atomerőműben, Paks II-re is ezt a típust tervezik. hirklikk.hu (2020. dec. 14.) Nem volt radioaktív szennyeződés. Részletek Paks II-ről..
• Brückner Gergely: Milliárdos euróhiteleket vettünk fel, jelentette be Orbán, íme a döntés háttere és magyarázata. telex.hu (2020. nov. 20.)
• Biró Marianna: 300 milliárd forintot szórt ki a költségvetésből a kormány éjjel. telex.hu (2020. nov. 19.) Mindezt a Gazdaságvédelmi Alapból. Ez annyira ésszerűtlen, hogy csak a felperzselt föld taktikájára tudok gondolni..
• Papp Zsolt: Csak a cégeknek nem jutott a gazdaságvédelmi pénzből. nepszava.hu (2020. nov. 10.) A 600 MFt-nek alig ⅓-a jutott el a gazdaságig.
• Papp Zsolt: Ködbe burkolóznak – Elveszti közpénz jellegét. nepszava.hu (2020. nov. 12.)
• Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam. nepszava.hu (2020. nov. 13.) 2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot..

KSH

• Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2022. okt. 12.) Infláció 2018 óta.

Egyéb

• Mihályi Péter: A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott. Szabó Attila összefoglalója a székfoglaló előadásról qubit.hu (2023. máj. 1.)
• Zsíros Egon: Az infláció visszatérése bebizonyította, többet tudunk a gazdaságpolitikáról, mint hittük volna. 24.hu (2023. aug. 24.) A mostani világgazdasági helyzet előzményei.

További információk

• Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
• Forint gyengülés 7 oka, melyről érdemes tudnod. elemzeskozpont.hu (2022. nov. 17.)
• Stubnya Bence: Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban. index.hu (2019. feb. 5.)
• Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban. Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal pestisracok.hu (2021. jún. 15.) Az 1990-es évek elején.

Kapcsolódó szócikkek

• költségvetés
• Orbán-csomag (a 2022-es nagy megszorítások)
• energiaárak
• infláció
• MNB
• GDP
• sportra elherdált milliárdok
• külföldi magyarok támogatása
• külpolitika#Külföldi támogatások
• gazdaság/Covid előtt