„Hatalommegosztás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2026. március 6., 09:20-kori változata

Hatalom		Ellenőrző hatalom
Név	Létrehozó	Név	Létrehozó
alkotmány	parlament	—	—
Törvényhozó (parlament)	nép (választás)	Alkotmánybíróság	parlament
		köztársasági elnök	parlament
		~~felsőház~~	—
Végrehajtó (kormány)	parlament	parlament	választás
		bíróság	köztársasági elnök
		Alkotmánybíróság	parlament
Bírói	köztársasági elnök	Alkotmánybíróság	parlament

A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.

Lásd még: jogállam

A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.

A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:

törvényhozó hatalom (→ parlament). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
végrehajtó hatalom (→ kormány). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

Hatalmi ágnak tekinthető

a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.

A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

Alkotmány

Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni.

Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás.

Bővebben: Választás és Népszavazás

Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.)

Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.

Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában alkotmányozni csak a népnek van joga. Vagyis az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.

Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:

az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők a nép nevében döntik el, mit tehet a nép, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.

Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.

A hatalommegosztás szervezetei

A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:

népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A választás tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.^[1]
köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.^[2]^[3]

A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem hatóságok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek:

ombudsman
→ sajtó
parlamenti képviselő.

A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.

A táblázatból kitűnik, hogy a hatalommegosztás torzulásának kedvezményezettje minden esetben a parlament. Vagyis a parlamentnek túlhatalma van. És mivel a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, a kormánynak van túlhatalma. Ez olyannyira így van, hogy Magyarországot sokan már nem is tekintik demokráciának.

Lásd még: Hibrid demokrácia

A kormány ellenőrzése különösen fontos lenne, hiszen a végrehajtáson kívül jogszabályalkotásra is van joga (rendelet), és erőszak alkalmazására is. A végrehajtás ellen bírósághoz, a rendelet törvénysértése esetén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az Alkotmánybíróságot a parlamenti többség a hosszú idő alatt feltöltötte a saját embereivel, ezért a rendeletek ellen kevés esély van a fellépésre. Ez a kormány túlhatalmát erősíti.

A másik probléma, hogy ha a kormánynak nem tetszik a bíróság ítélete, megváltoztatja a jogszabályokat, időnként visszamenőleges hatállyal is.

A harmadik probléma a rendkívüli jogrend, ami felhatalmazza a kormányt, hogy a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozzon. Az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy ezek a rendeletek nem lépik-e túl a rendkívüli jogrend elvileg korlátozott céljait.

Lásd még: Rendkívüli jogrend

Legfőbb ügyész

Föld S. Péter: Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz. kanadaihirlap.com (2019. jan. 21.) A legfőbb ügyész szerint a képviselők nem hivatalos minőségükben jártak az MTVA székházában.

Közigazgatási bíróság

A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.

Lásd még: Közigazgatási bíróság

Ellenzék

Janisch Attila: Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek. magyarnarancs.hu (2018. dec. 1.) „A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.”

Tények, vélemények

Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban^[4]

Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: Szabad Európa

Forrás: Facebook

Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT

„	A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.^[5]	”
– Judith Sargentini

„	A fékek és egyensúlyok (sic!) rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.^[6]	”
– Kövér László

„	(Orbán Viktor) eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat. Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.^[7]	”
– Lengyel László

Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.^[8] A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.

Jegyzetek

↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.
↑ A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.
↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.
↑ Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
↑ Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)
↑ Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)
↑ Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
↑ Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)

Források

Forrás: Facebook

Borítottak a németek: másfél órás dokumentumfilmben leplezik le Orbánt. pestibulvar.hu (2020. dec. 20.) A film németül beszél, linkje a cikkben.
Élő Anita: „Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró. www.valaszonline.hu (2019. feb. 5.)
Herczeg Márk: Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete. 444.hu (2018. nov. 9.)
A demokrácia alapjait ássa alá a Fidesz a politikai trollkodás meghonosításával. hvg.hu (2018. nov. 22.) A Magyar Tudomány Ünnepén el nem hangozhatott előadások.
Fidesz-alapító, CEU-tanár üzent Orbánnak a színpadról. hvg.hu (2018. dec. 1.) Molnár Péter beszéde. „Aki túl sok hatalmat akar, annak velem gyűlik meg a baja – mondtad. Viktor, ismered azt az embert, akinek túl sok hatalma lett?”
Nagy Szilvia: Eltemetett demokrácia – Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint államcsíny történt. www.vasarnapihirek.hu (2012. nov. 25.)
Rubóczki Tamás: Kolláth György (alkotmányjogász): az alaptörvény továbbra sem létezik! olkt.hu (2018. jan. 26.) Kolláth György szerint eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen az alaptörvény.
Ez nem diktatúra. kanadaihirlap.com (2018. dec. 15.)

Hatalomváltás

Kerényi György: Fékek és ellensúlyok: „Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”. www.szabadeuropa.hu (2020. okt. 20.) I. rész. Az alcímbeli idézet Orbán Viktortól való.
Kerényi György: Fékek és ellensúlyok: Mi jöhetne, ha győzne az ellenzék? www.szabadeuropa.hu (2020. okt. 20.) II. rész..

További információk

A szlovák NER főszereplője elkezdett énekelni a rendőrségen! www.civilhetes.net (2020. nov. 26.)
Skizoid 0rbán kisember 1988-as beszéde a Feketedoboz archivumából. YouTube Orbán arról beszél, hogy a párbeszédre nem hajlandó hatalom a felelős azért, ha rálőnek.
A New York-i főállamügyész kicsinálta Trump alapítványát. index.hu (2018. dec. 18.) Mert a választási kampány pénzelésére is használta. Amerikában az elnök is alá van vetve a törvényeknek. Nálunk még eljárást sem lehet indítani Orbán ellen..
Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok. atlatszo.hu (2015. feb. 13.)
Martin Niemöller: szalámipolitika

Kapcsolódó szócikkek

[1] Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.

[2] A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.

[3] Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.

[4] Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)

[5] Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)

[6] Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)

[7] Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.

[8] Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
-[[Fájl:Fasizmus.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook]]
+! colspan="2" | Hatalom !! colspan="2" | Ellenőrző hatalom
+|-
+! Név  !! Létrehozó !! Név !! Létrehozó
+|-
+| alkotmány ||  style="color: red" | parlament  || style="text-align: center" | &mdash; || style="text-align: center" | &mdash;
+|-
+| rowspan="3" | Törvényhozó<br>(parlament) || rowspan="3" | nép (választás) || Alkotmánybíróság || style="color: red" | parlament
+|-
+| köztársasági elnök || style="color: red" | parlament
+|-
+| <del>felsőház</del> || style="text-align: center" | &mdash;
+|-
+| rowspan="3" | Végrehajtó<br>(kormány) || rowspan="3" | parlament || style="color: red" | parlament || választás
+|-
+| bíróság || köztársasági elnök
+|-
+| Alkotmánybíróság || style="color: red" | parlament
+|-
+| Bírói || köztársasági elnök || Alkotmánybíróság || parlament
+|}
+A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.
-== Közigazgatási bíróság ==
+{{lásd még|jogállam}}
-Cél, hogy az állam elleni pereket ne független (Áder által kinevezett, már amennyire azok függetlenek) bírák, hanem a kormány által kinevezett hivatalnokok bíráljanak el.
+A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.
-* {{CitWeb|url=https://alfahir.hu/2018/11/06/kozigazgatasi_birosag_trocsanyi_laszlo_igazsagugyi_miniszterium|tit=Benyújtotta a kormány a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt|date=2018-11-06}}
+A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
+* törvényhozó hatalom (→ [[parlament]]). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
+* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
+* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.
+Hatalmi ágnak tekinthető
+* a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
+* az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.
+A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.
+== Alkotmány ==
+Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni.
+Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás.
+{{bővebben|Választás|Népszavazás}}
+Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.)
+Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.
+Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában <strong>alkotmányozni csak a népnek van joga</strong>. Vagyis <strong>az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.</strong>
+Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:
+* az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
+* az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében  olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
+* a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők <strong>a nép nevében döntik el, mit tehet a nép</strong>, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.
+Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.
+== A hatalommegosztás szervezetei ==
+A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
+* népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A [[választás]] tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
+* alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.<ref>Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.</ref>
+* köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.<ref>A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.</ref><ref>Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.</ref>
+A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem [[hatóság]]ok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek:
+* ombudsman
+* → [[sajtó]]
+* parlamenti képviselő.
+A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.
+A táblázatból kitűnik, hogy a hatalommegosztás torzulásának kedvezményezettje minden esetben a parlament. Vagyis a parlamentnek túlhatalma van. És mivel a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, <strong>a kormánynak van túlhatalma</strong>. Ez olyannyira így van, hogy Magyarországot sokan már nem is tekintik demokráciának.
+{{lásd még|Hibrid demokrácia}}
+A kormány ellenőrzése különösen fontos lenne, hiszen a végrehajtáson kívül jogszabályalkotásra is van joga (rendelet), és erőszak alkalmazására is. A végrehajtás ellen bírósághoz, a rendelet törvénysértése esetén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az Alkotmánybíróságot a parlamenti többség a hosszú idő alatt feltöltötte a saját embereivel, ezért a rendeletek ellen kevés esély van a fellépésre. Ez a kormány túlhatalmát erősíti.
+A másik probléma, hogy ha a kormánynak nem tetszik a bíróság ítélete, megváltoztatja a jogszabályokat, időnként visszamenőleges hatállyal is.
+A harmadik probléma a rendkívüli jogrend, ami felhatalmazza a kormányt, hogy a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozzon. Az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy ezek a rendeletek nem lépik-e túl a rendkívüli jogrend elvileg korlátozott céljait.
+{{lásd még|Rendkívüli jogrend}}
+== Legfőbb ügyész ==
+* {{CitWeb|url=http://kanadaihirlap.com/2019/01/21/magyarorszag-demokraciat-mar-nyomokban-sem-tartalmaz/|tit=Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz|aut=Föld S. Péter|date=2019-01-21|misc=A legfőbb ügyész szerint a képviselők nem hivatalos minőségükben jártak az MTVA székházában}}
+== Közigazgatási bíróság ==
+A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.
+{{Lásd még|Közigazgatási bíróság}}
 == Ellenzék ==
 * {{CitWeb|url=https://magyarnarancs.hu/publicisztika/janisch-attila-ne-legyenek-ketsegeink-hamarosan-a-tettek-kovetkeznek-115472|tit=Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek|aut=Janisch Attila|date=2018-12-01|quote=A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.}}
+== Tények, vélemények ==
+[[Fájl:Kormányzati túlhatalom.jpg|bélyegkép|jobbra|598px|Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban<ref>{{CitWeb|url=https://kozvelemeny.org/2021/11/03/a-rendszervaltas-magyar-modja-lehetseges-e-demokratikus-atmenet-tulzottan-aranytalan-valasztasi-rendszerrel/|tit=A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel?|aut=Kozák Márton|date=2021-11-03}}</ref>]]
+[[Fájl:Hatalommegosztás 2020.jpg|bélyegkép|jobbra|1023px|Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: [https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html Szabad Európa] ]]
+[[Fájl:Egypártrendszer.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook ]]
+[[Fájl:Hatalom alternatíva.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://www.facebook.com/photo.php?fbid=578129429315383&set=p.578129429315383&type=3 Facebook] ]]
+[[Fájl:Gyűlöletpolitika.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1918102224965276&set=p.1918102224965276&type=3 Facebook] ]]
+[[Fájl:Hatalom plakát.png|bélyegkép|jobbra|Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: [https://olkt.hu/lesz-e-biroi-sztrajk-a-teli-szunet-elott-melyik-biro-meri-bevallalni/?feed_id=155080&_unique_id=5c0ec19d870b2&fbclid=IwAR0I_sqFqCnHorJEreshItxCGl6qwolYrCQ7gYxpOQRSOcq2U9bxkZIYCoY OLKT] ]]
+{{idézet|A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2019/01/25/sargentini-nagyon-durva-dolgokat-uzent-orbannak/?fbclid=IwAR0tQImTcQLjhn1-FTtS-muHGOvuzmsbJ2FAaYTAjAhSMVaooFMfbhx2FfA|tit=Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak|aut=Farkas György|date=2019-01-25}}</ref>|{{hulink|Judith Sargentini}}}}
+{{idézet|A fékek és egyensúlyok ''(sic!)'' rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/velemeny/fekek-es-ellensulyos-dolgok-176295|tit=Fékek és (ellen)súlyos dolgok|aut=Mátyás Győző|date=2019-10-27}}</ref>|Kövér László}}
+{{idézet|''(Orbán Viktor)'' eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat.
+Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/lengyel-laszlo-onkormanyzati-valasztas-2019-orban-viktor-ellenzek-osszefogas-interju-177046|tit=A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent|aut=Barát József|date=2019-11-10|misc=Interjú Lengyel Lászlóval}}</ref>|Lengyel László}}
+Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/keri-laszlo-orban-rajott-hogy-megbukik/369962|tit=Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik|aut=Kardos Ernő|date=2020-09-21}}</ref> A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.
+== Jegyzetek ==
+<references/>
 == Források ==
+[[Fájl:Fasizmus.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook]]
+* {{CitWeb|url=https://pestibulvar.hu/2020/12/30/boritottak-a-nemetek-masfel-oras-dokumentumfilmben-leplezik-le-orbant/|tit=Borítottak a németek: másfél órás dokumentumfilmben leplezik le Orbánt|date=2020-12-20|misc=A film németül beszél, linkje a cikkben}}
+* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2019/02/05/keviczki-istvan-biro-hando-polt/|tit=„Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró|aut=Élő Anita|date=2019-02-05}}
 * {{CitWeb|url=https://444.hu/2018/11/09/egyertelmuen-folyamatosan-romlik-a-magyar-jogallamisag-helyzete|tit=Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete|aut=Herczeg Márk|date=2018-11-09}}
 * {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20181122_Varakozsok_esvalosagok_Parlamenti_valasztas2018|tit=A demokrácia alapjait ássa alá a Fidesz a politikai trollkodás meghonosításával|date=2018-11-22|misc=A Magyar Tudomány Ünnepén el nem hangozhatott előadások}}
 * {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20181201_Fideszalapito_CEUtanar_uzent_Orbannak_a_szinpadrol|tit=Fidesz-alapító, CEU-tanár üzent Orbánnak a színpadról|misc=Molnár Péter beszéde|quote=Aki túl sok hatalmat akar, annak velem gyűlik meg a baja – mondtad. Viktor, ismered azt az embert, akinek túl sok hatalma lett?|date=2018-12-01}}
 * {{CitWeb|url=https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/eltemetett_demokracia_voros_imre_volt_alkotmanybiro_szerint_allamcsiny_tortent?fbclid=IwAR2lF9DpPWbgWUkKXME6GCEgxj-kbzmd5KijtUif-T2M7qqEbSjcM7Gkvvc|tit=Eltemetett demokrácia – Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint államcsíny történt|aut=Nagy Szilvia|date=2012-11-25}}
+* {{CitWeb|url=https://olkt.hu/kollath-gyorgy-alkotmanyjogasz-az-alaptorveny-tovabbra-sem-letezik-video/?fbclid=IwAR3AT7Gjm0D-lWYKGOVb8LJxzec5_dc16SGJ4mGIDdk-IwHyUYlAXa0H6EU|tit=Kolláth György (alkotmányjogász): az alaptörvény továbbra sem létezik!|aut=Rubóczki Tamás|date=2018-01-26|misc=Kolláth György szerint eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen az alaptörvény}}
+* {{CitWeb|url=http://kanadaihirlap.com/2018/12/15/ez-nem-diktatura/|tit=Ez nem diktatúra|date=2018-12-15}}
+=== Hatalomváltás ===
+* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html|tit=Fékek és ellensúlyok|subtit=„Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”|aut=Kerényi György|date=2020-10-20|misc=I. rész. Az alcímbeli idézet Orbán Viktortól való}}
+* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/mi-johet-az-ellenzeki-gyozelem-utan-fekek-es-ellensulyok-ii/30905329.html|tit=Fékek és ellensúlyok|subtit=Mi jöhetne, ha győzne az ellenzék?|aut=Kerényi György|date=2020-10-20|misc=II. rész.}}
+== További információk ==
+* {{CitWeb|url=https://www.civilhetes.net/a-szlovak-ner-foszereploje-elkezdett-enekelni-a-rendorsegen|tit=A szlovák NER főszereplője elkezdett énekelni a rendőrségen!|date=2020-11-26}}
+* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=154814358751594&id=100026690924717&hc_location=ufi|tit=Skizoid 0rbán kisember 1988-as beszéde a Feketedoboz archivumából|work=YouTube|misc=Orbán arról beszél, hogy a párbeszédre nem hajlandó hatalom a felelős azért, ha rálőnek}}
+* {{CitWeb|url=https://index.hu/kulfold/2018/12/18/donald-trump-barbara-underwood-new-york-i-foallamugyesz-trump-foundation-alapitvany/|tit=A New York-i főállamügyész kicsinálta Trump alapítványát|date=2018-12-18|misc=Mert a választási kampány pénzelésére is használta. Amerikában az elnök is alá van vetve a törvényeknek. Nálunk még eljárást sem lehet indítani Orbán ellen.}}
+* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/2015/02/13/miattuk-retteg-simicska-rejtelyes-halalesetek-hihetetlen-magyarazatok/?fbclid=IwAR3vAWLl5-djBGcZi2P6Sz-qQhhst588rsOn4SEmO2FVtw5JeVlFpu9aDvw|tit=Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok|date=2015-02-13}}
+* {{hulink|Martin Niemöller}}: szalámipolitika
+== Kapcsolódó szócikkek ==
+* [[Demokrácia]]
+* [[Hatóság]]
+[[Kategória:Hatalom]]

„Hatalommegosztás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2026. március 6., 09:20-kori változata

Tartalomjegyzék

Alkotmány

A hatalommegosztás szervezetei

Legfőbb ügyész

Közigazgatási bíróság

Ellenzék

Tények, vélemények

Jegyzetek

Források

Hatalomváltás

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Navigációs menü

„Hatalommegosztás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2026. március 6., 09:20-kori változata

Alkotmány

A hatalommegosztás szervezetei

Legfőbb ügyész

Közigazgatási bíróság

Ellenzék

Tények, vélemények

Jegyzetek

Források

Hatalomváltás

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Navigációs menü

Keresés