Infláció

Maginfláció

a feldolgozatlan élelmiszer és az energia nélkül számított infláció

A magyar infláció neve: Orbán-infláció.

Ha valamiből sok van, az elértéktelenedik. A pénznél az elértéktelenedés nem más, mint az infláció. Inflációt áruhiány is okozhat.

„	Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.	”
– Matolcsy György

A kormány a szankciókat okolta az inflációért, bár egy Ipsos-kutatás szerint 2023. májusban az emberek ezt már nem nagyon hiszik el. Róna Péter szerint a 21%-os magyar inflációnak csak 3–5%-át okozza a háború.

Az MNB két év alatt 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén. Ez az éves költségvetés 20%-a. Csoda, hogy ekkora lett az infláció?

A 2023 eleji kilátások szerint 2023. februárban lesz a csúcs 26% körül (25,4% lett), ′23 nyarán kerülhet 20% alá, és az év végére 10% alá.

Róna Péter szerint az egy számjegyű infláció és a 1,5%-os gazdasági növekedés egymást kizárja.

Bod Péter Ákos szerint az ársapkák miatt nálunk nehezebb letörni az inflációt, mint a többi európai országban.

Rónai Sándor a DK nevében kezdeményezte a Hungarikum Bizottságnál, hogy legyen hungarikum az orbáni infláció. Az árnyékkormány 13 pontos intézkedéscsomagot állított össze az infláció csökkentésére.

2023 júliusában a Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő rendszert készített, ami azonnal árversenyre ösztönözte a kiskereskedőket. Végre egy hasznos, piackonform kezdeményezés. Ebben a hónapban Magyarország ismét kitűnt az EU-ban: egyedül nálunk fordult elő, hogy az emberek jóval több pénzért jóval kevesebb terméket kaptak az egy évvel korábbinál.

Matolcsy György szerint az 1970-es évek inflációjának a tanulsága az, hogy először az inflációt kell letörni, utána lehet növekedés. Az ársapkák 3–4%-kal növelték az inflációt.

Infláció Magyarországon

Az inflációért a kormány szerint mindig valami külső ok volt a felelős, a kormánypolitika sohasem. A magyar infláció már a covid előtt a legmagasabb volt az EU-ban, majd választások előtti jóléti osztogatások és az orosz inváziós kísérlet után még inkább kilőtt. Egy ideje az inflációnak jelzője is van:

• 2022. március 9-től október 14-ig „háborús” infláció
• azóta: „szankciós” infláció.

A választás előtt, 2022. márciusban az infláció 8,6%, volt, májusban 10%, szeptemberben 20,7%.

Matolcsy György szerint ez nem háborús infláció, hiszen 2021 nyarán, az energiaárak emelkedése miatt kezdődött. A másik ok a magyar élelmiszeripar, illetve általánosságban a magyar gazdaság alacsony termelékenysége.

Bod Péter Ákos szerint a kormány vitte fel az inflációt (választás előtti költekezés, gyenge forint), de az automatizmus viszi le, nem a kormány: megszűnnek az infláció okai.

A forint árfolyamának 1%-os változása 0,3%-os inflációs változást okoz.

Infláció 2010 óta

Áru	%	Súly (%)
Élelmiszerek	147,6	29,0
Szeszes italok, dohánytermékek	166,1	7,9
Üzemanyagok	108,6	8,1
Fogyasztói árindex	83,8	100,0

2024

A költségvetési tervben 6%-os éves infláció van. 2025-re érheti el az infláció a vágyott 3%-os szintet.

2024 elején a visszatekintő infláció okozhat áremelkedést: a kereskedők nem az aktuális (alacsonyabb) infláció alapján áraznak át, hanem a korábbi magas alapján. Terjed a zsugorinfláció az élelmiszerek között: az ár változatlan, viszont a mennyiség csökken.

2023

Februárban

	2022. februárhoz	2023. januárhoz
	képest
infláció	25,4%	−0,3%
élelmiszer-infláció	43,3%	1,7%
háztartási energia	49,0%	−2,0%

A decemberi infláció 5,5%, az egész éves 17,6%. Az élelmiszer-infláció 4,8%-ra esett vissza, decemberben már árcsökkenést mért a KSH. Az éves élelmiszer-infláció 25,9% volt. Az eredeti 2023-as költségvetésben az egész éves inflációs terv 5,2% volt…

Az októberi infláció 9,9%, az élelmiszereké 10,4%. A fogyasztói kosár ára 0,1%-kal csökkent szeptemberhez képest, a maginfláció 13,1%-ról 10,4%-ra.

A szeptemberi infláció 12,2%, az élelmiszereké 15,2%.

Augusztusban az EU inflációs átlag 5%, az USA-beli 3,8%, nálunk 16,4%. A verseny hiánya miatt nem csökken az infláció nálunk: senki nem kényszeríti rá a vállalkozót az ár csökkentésére.

Május 23-án az MNB 18%-ról 17%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Az MNB szerint az inflációnak két oka van: a magas államháztartási hiány és az ársapkák bevezetése. Az utóbbi 3-4 százalékponttal is növelhette az árakat, mert a kereskedők más termékeken hozták be a hatóság ár okozta károkat.

A márciusi infláció 25,2%. A második helyen Csehország áll 18,4%-kal.

Az augusztusi infláció 16,4%. A cél év végére az egyszámjegyű infláció. Ukrajna – háború ide vagy oda – már augusztusban elérte a 8,6%-os, háború előtti inflációs szintet.

A teljes évi inflációt 17,5–18,1%-ra becslik. Év végére a havi infláció 7–8% lehet.

Az év első parlamenti ülésén, 2023. február 27-én Orbán 20 pontos infláció elleni programot hirdetett meg. A program valamennyi pontja növeli az inflációt.

Orbán célja az infláció káros hatásainak enyhítése a vásárlóerő növelésével. A magasabb vásárlóerő viszont inflációt okoz, és elindítja az ár-bér spirált.

Az „egészséges” infláció 2–5%, mert az emberek vásárolnak, hiszen később drágább lesz ugyanaz. Defláció esetén az emberek elhalasztják a vásárlásaikat, ami recessziót okoz. A túl magas infláció viszont tervezhetetlenné teszi a gazdaságot: az egyes áremelkedések más árak emelkedését indítják el.

A vásárlóerő csökkentése viszont életszínvonal-csökkenést, recessziót, munkanélküliséget okoz.

2010 és 2021 között 12 százalékkal nőtt a magyar munkaerő termelékenysége és 65 százalékkal a reálbére. Különösen erős volt ez a hatás 2019 óta.

Az inflációt csak megszorításokkal – a vásárlóerő csökkentésével – lehet megállítani, mert annak növelése az inflációt is növeli.

Az olcsó munkaerőnek az a következménye, hogy olcsóbb az alkalmazottak számát növelni, mint technológiát fejleszteni.

2022

Az éves átlaginfláció 14,5%. A háztartási energia ezen belül 55,5%-kal drágult:

• vezetékes gáz 97,8%
• tűzifa 58,6%
• palackos gáz 48,7%
• elektromos energia 27,8%

A tűzifa elvileg hatósági áras, az augusztusi 5000 Ft/q körüli árról decemberre mégis felment 8630 Ft/q-ra. Hasonlóan ment fel a brikett ára a szeptemberi 10500 Ft/q-ról 20920 Ft/q-ra.

2022 végére az eurózónában egyszámjegyű lett az infláció az energiaárak csökkenése miatt. A novemberi magyar 22,5%-kal a legmagasabb Európában, és tovább nő.

2022. december

Az infláció 24,5%, a maginfláció 24,8%, az élelmiszereké 44,8%, az üzemanyagoké 22,6% (az ársapka eltörlése ebből 1,6%).

A háztartási energia ára 6%-kal mérséklődött tavaly decemberben havi alapon, ezen belül a vezetékes gáz 11,8%-kal (242 → 212 Ft/㎥). A csökkenést a fogyasztás csökkenése okozta (kisebb rész került át a piaci árkategóriába). A gáz árcsökkenése a havi inflációt mindössze 0,22%-kal csökkentette.

2022. november

Az éves infláció 22,5% volt, az élelmiszer-infláció 44%, a nyugdíjas árindex 25,2%. A maginfláció 24%, a havi infláció 2,1%.

Az élelmiszerfogyasztás 6,7%-kal csökkent. A 3. negyedévben a csökkenés 5–6% volt. Az ársapkák egyre kevésbé tudják fékezni az árakat. A bútorok és műszaki cikkek vásárlása már nem nő, a ruhaféléké is egyre kevésbé.

Forrás: Facebook/Nyomtassteis

A magyar infláció a legmagasabb az EU-ban. Forrás: Szabad Európa

2022. október

Magyarország a 3. legrosszabb helyen áll az EU-ban 21,9%-kal. Csak Észtországban (22,5) és Litvániában (22,1) rosszabb a helyzet. Az egész EU-ban 11,5%, az eurózónában 10,6%. A legjobban az energiaárak nőttek: 40,7%-kal.

2022. szeptember

2022 szeptemberében a fogyasztói árak átlagos emelkedése 20,1% az előző évhez képest.

A háztartási energia 62,1 százalékkal drágult éves szinten. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

Augusztushoz képest szeptemberben 59,2 százalékkal nőtt a háztartási energia átlagára, ezen belül a vezetékes gáz 121, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.

Ársapkák

A benzinár emelkedése Termék 2021. 2022. nov. 14-én (Ft) Brenti olaj 166 193 95-ös benzin 506 632

Forrás: Nyomtass te is! 2023. jan. 14.

Példák az ársapkák árnövelő hatására Ársapkás Helyettesítő Áremelkedés termék % kristálycukor porcukor 222 fehérliszt rétesliszt 146 étolaj sertészsír 215 csirkemell csirkecomb 167 pulykamell 180 2,8%-os tej 1,5%-os tej 190

• rezsicsökkentés 2013. május 10.
• benzinárstop 2021. november 15.
• élelmiszerár-stop („csirkefarhát”) 2022. január 14.
• rezsinövelés („rezsiszökkentés”) 2022. július 12.
• a benzinárstop leszűkítése magyar rendszámú magánautókra 2022. július 30.
• tojás és krumpli 2022. november 9.
• kamatstoppok
• kötelező akciók 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között. 20 termékcsoport mindegyikéből 1–1 terméket 10%-os kedvezménnyel kell adni az 500 mFt-nél nagyobb árbevételű boltokban.

A benzinársapka 2022. decemberre fenntarthatatlan lett: áruhiányt okozott. A MOL ui. nem tudja a teljes lakosságot ellátni, importálni pedig ilyen alacsony áron nem lehet. Ráadásul az ársapka hatására a fogyasztás is nőtt. Miközben az M1-en december 6-án reggel 7:30-kor még tagadták, este ½ 11-kor rendkívüli kormányinfón jelentették be, hogy 11-től egységesen 641 Ft a benzin (a korábbi kedvezményes ár 480 Ft volt). A 641 Ft-t a rendeletben nincs benne, ez a bejelentés napján az aktuális piaci ár.

Az ársapka megszüntetése után visszaállították a korábbi jövedéki adót is, ami literenként 25 Ft+áfával (120 Ft+áfára) emeli a benzin árát. Ha lúd, legyen kövér. Ezzel a benzin ára a régióban a legolcsóbbról a legdrágábbra változott.

2023. augusztus 1-től részben kivezetik az élelmiszer-ársapkát. Az ársapkás termékeket a beszállítói árnál 15%-kal alacsonyabban kell adni. A teljes kivezetés várhatóan 2023 végén lesz.

Ódor Lajos, Szlovákia miniszterelnöke Magyarországra hivatkozva állítja, hogy az ársapkák nem működnek.

Matolcsy szerint az ársapkák 3–4%-kal növelték az inflációt.

Az MNB tanulmánya rámutat, hogy az ársapkák nemhogy árcsökkenést, de épp ellenkezőleg, áremelkedést okoztak. Az élelmiszerek esetén a kereskedők a többi termék árát emelték, hogy így nyerjék vissza az ársapka okozta veszteségeket, míg az ársapkás termékekből többletfogyasztás, következésképp hiány lett.

A benzin ársapkáját megszüntették, de az árak jóval magasabbak maradtak, mint az ársapka bevezetése előtt. A különbségnek csak kis részét okozza az olajár emelkedése, a legnagyobb rész a rárakódott egyéb költség.

Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: Lakmusz

Forrás: Facebook/Kiss Péter

A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

Magyar élelmiszer-infláció

2022. február–márciusig a magyar élelmiszer-infláció együtt mozgott az európai átlaggal. Júliusban megemelték a kiskereskedelmi adót, ekkor lódult meg az élelmiszerek drágulása.

2023. március közepén a Jobbik az élelmiszer-ársapka helyett egy másik támogatási formát javasol, amit eredetileg Roosevelt amerikai elnök vezetett be 1939-ben, és azóta is működik. A dolog lényege, hogy a rossz helyzetben levő családok élelmiszerjegyeket kapnak, amit egészséges élelmiszerekre válthatnak be. Ez egyúttal csökkenthetné a gyermekéhezés problémáját is. A jegy nem beváltható alkoholra, sós chipsekre és hasonló egészségtelen dolgokra.

Európai Unió

Negyedéves infláció az EU-ban egy év alatt

2021-ben az átlagos infláció 5,6%, az eurózónában 5,1% volt. Ugyanez 2022-ben 10 ill. 8,6%. A legmagasabb éves infláció 2022-ben Magyarországon (26,2%), Lettországban (21,4%) és Csehországban (19,1%) volt.

Éves infláció az EU-országokban

Ország	′21. aug.	′22. márc.	′22. ápr.	′22. máj.	′22. jún.	′22. júl.	′22. aug.	′22. aug. havi
Euro area	3.0	7.4	7.4	8.1	8.6	8.9	9.1	0.6
EU	3.2	7.8	8.1	8.8	9.6	9.8	10.1	0.7
Belgium	4.7	9.3	9.3	9.9	10.5	10.4	10.5	1.8
Bulgaria	2.5	10.5	12.1	13.4	14.8	14.9	15.0	0.8
Czechia	3.1	11.9	13.2	15.2	16.6	17.3	17.1	0.3
Denmark	1.8	6.0	7.4	8.2	9.1	9.6	9.9	0.0
Germany	3.4	7.6	7.8	8.7	8.2	8.5	8.8	0.4
Estonia	5.0	14.8	19.1	20.1	22.0	23.2	25.2	2.3
Ireland	3.0	6.9	7.3	8.3	9.6	9.6	9.0	0.2
Greece	1.2	8.0	9.1	10.5	11.6	11.3	11.2	-0.2
Spain	3.3	9.8	8.3	8.5	10.0	10.7	10.5	0.3
France	2.4	5.1	5.4	5.8	6.5	6.8	6.6	0.5
Croatia	3.1	7.3	9.6	10.7	12.1	12.7	12.6	0.1
Italy	2.5	6.8	6.3	7.3	8.5	8.4	9.1	0.9
Cyprus	3.3	6.2	8.6	8.8	9.0	10.6	9.6	0.5
Latvia	3.6	11.5	13.1	16.8	19.2	21.3	21.4	0.4
Lithuania	5.0	15.6	16.6	18.5	20.5	20.9	21.1	0.6
Luxembourg	3.5	7.9	9.0	9.1	10.3	9.3	8.6	0.4
Hungary	4.9	8.6	9.6	10.8	12.6	14.7	18.6	3.7
Malta	0.4	4.5	5.4	5.8	6.1	6.8	7.0	1.0
Netherlands	2.7	11.7	11.2	10.2	9.9	11.6	13.7	2.4
Austria	3.2	6.6	7.1	7.7	8.7	9.4	9.2	-0.1
Poland	5.0	10.2	11.4	12.8	14.2	14.2	14.8	0.8
Portugal	1.3	5.5	7.4	8.1	9.0	9.4	9.3	-0.2
Romania	4.0	9.6	11.7	12.4	13.0	13.0	13.3	0.4
Slovenia	2.1	6.0	7.4	8.7	10.8	11.7	11.5	-0.1
Slovakia	3.3	9.6	10.9	11.8	12.6	12.8	13.4	0.7
Finland	1.8	5.8	5.8	7.1	8.1	8.0	7.9	-0.1
Sweden	2.5	6.3	6.6	7.5	8.9	8.3	9.5	1.6
Iceland	3.7	5.0	5.6	5.4	5.4	6.4	5.5	-0.2
Norway	3.8	4.7	5.9	6.2	7.0	7.3	7.1	-0.2
Switzerland	0.8	2.2	2.3	2.7	3.2	3.3	3.3	0.3

Átlaginfláció az EU-ban és Magyarországon

Infláció az EU-ban és Magyarországon. Forrás: 24.hu

2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22 százalékkal, az euró övezetben 25,1 százalékkal, nálunk pedig 56,5 százalékkal nőttek az árak.

A magyar infláció 2022 közepétől vált el az EU-s trendtől (lásd a fenti ábrát). Az okok:

• magas energiaárak
• alacsony termelékenység, a mezőgazdaság kitettsége a nemzetközi áraknak, aszály
• az ársapkák közvetett, késleltetett inflációnövelő hatása
• a 2022. júliusi adóemelések összesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez. → Orbán-csomag
• profit-húzta infláció (indokolatlan áremelések)

2022 második félévében a magyar infláció átlagosan 5,2 százalékponttal haladta meg a régiós átlagot, amelynek 80 százalékát az élelmiszerárak magyarázták. 2023 elejétől enyhén csökkent az élelmiszerek súlya a különbözetben, de az első negyedévben is több mint 40 százalékot tett ki. Összességében 2023 első negyedévében a régióval szembeni inflációs különbözet közel 70 százalékát magyarázta az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése.

Élelmiszer-infláció

2022. december elején Bulgária után nálunk a legnagyobb – 40% feletti – az élelmiszer-infláció. Matolcsy György szerint ennek oka az élelmiszeripar igen alacsony hatékonysága, aminek három oka van: monopóliumok, magas importhányad és magas energiahányad.

A 2022-es árrobbanást megelőzően soha nem mértek ilyen magas élelmiszerinflációt, a korábbi csúcs 1995-ben 37,5 százalékon volt.

Élelmiszer-infláció az EU-ban 2020–22 között

Forrás

• Inflációs adatok. 444.hu Aktuális adatok?.

Hírek:

• Aradi Hanga Zsófia: Kismértékben, de tovább csökkent az infláció augusztusban. telex.hu (2023. szept. 8.)
• Sztojcsev Iván: Lement 20 százalék alá az infláció, de sok okunk nincs az örömre. hvg.hu (2023. aug. 8.)
• D. Kovács Ildikó: Grafikonon látszik igazán, mennyire elszálltak a magyar élelmiszerárak. 24.hu (2023. feb. 3.)
• Annual inflation up to 9.1% in the euro area: Up to 10.1% in the EU. Eurostat (2022. szept. 16.)
• Bakró-Nagy Ferenc – Előd Fruzsina: Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért? telex.hu (2022. nov. 11.)

További információk

• Csúcsot döntött a japán infláció: 4 százalék. privatbankar.hu (2023. jan. 20.) Nekik az is nagyon magas.

Kapcsolódó lapok

• Energiaárak
• Gazdaság
• Magyar Nemzeti Bank