Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az Európai Unió „kormánya”. Egyedül neki van joga jogszabálytervezetet benyújtani az Európai Parlamentnek.

Vezetőjét az Európai Tanács jelöli, minden tagország (kormánya) jelöl egy-egy biztost. Az Európai Parlament szavaz a testületről (egyben, nem tagonként: vétójog). A parlamenti bizottságok viszont meghallgatják a jelölteket, és javasolhatnak változtatásokat. A bizottság összetételét végül az Európa Tanács hagyja jóvá minősített többséggel.

2019-es EP-ciklus

Ursula von der Leyen a Bizottság vezetője, aki Jean-Claude Juncker utódja lett. Eredetileg Manfred Webert jelölték a tisztségre, de őt nem fogadta volna el az EP, ezért visszalépett. Az elnök személyét az Európai Parlament szűken, 383:327:22:1 arányban fogadta el (az 1 érvénytelen szavazat volt). Az elnökséghez 374 szavazat kellett.

Bár a szavazás titkos volt, a fidesz úgy tekinti, hogy az ő 13 szavazatukon múlt Ursula von der Leyen bizottsági elnöksége. Ehhez képest nem tudnak vele zöld ágra vergődni az EU-pénzek ügyében. Ez is azt mutatja, hogy a fidesz nem tudja az érdekeit érvényesíteni az EU-ban.

Az EP november 27-én 461:157:89 arányban megszavazta a bizottságot. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar igent nyomott.

A bizottságnak több alelnöke van.

A Bizottság első legfontosabb feladata 100 napon belül klímavédelmi tervet készíteni.

A magyar EU-biztos

A magyar Trócsányi László biztosi jelölését az Európai Parlament elutasította. Ursula von der Leyen két nevet kért a magyar kormánytól: Várhelyi Olivér mellett egy nőét is. Az utóbbit Orbán elutasította, és Ursula von der Leyen elfogadta Várhelyi Olivér jelölését.

November 15-én az EP Külügyi bizottsága elutasította Várhelyit. A 72 képviselő ⅔-ára, 48 szavazatra lett volna szüksége Várhelyinek, de csak 30-at kapott jobb-, szélsőjobb, illetve euroszkpetikus képviselőktől.

Az elutasításban feltehetően komoly szerepet játszott Orbán elszólása a Türk Tanácsban:

„	Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.	”
– Orbán Viktor

Az EU-biztos nem fogadhat el utasításokat semmilyen kormánytól (a sajátjából sem), kizárólag az EU érdekében tevékenykedhetik. Ezt Várhelyi meg is ígérte a meghallgatáson.

Várhelyinek ezután írásban feltett kérdésekre kellett válaszolnia, ami után a külügyi bizottság átengedte. Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy az EP november 27-én szavazzon a Bizottságról.

Források

• Botos Tamás: Orbán a szabályokat megszegve felajánlotta a magyar uniós biztos segítségét Azerbajdzsánnak és Törökországnak. 444.hu (2019. okt. 20.) Azt ajánlotta fel, hogy ha elnyeri a bővítési biztosi pozíciót, segíteni fog Azerbadzsánnak. Ezt pedig nem teheti: a biztos nem a kormányát, hanem az EU-t szolgálja..
• Kárpáti János: Munkába áll az új Európai Bizottság, az öt legfontosabb tisztségből három baloldali kézben van. 168ora.hu (2019. dec. 1.) A biztosok feladatai.
• Kálmán Attila: Éppen csak, de megválasztották Ursula von der Leyent az EU csúcsvezetőjének. 24.hu (2019. júl. 16.)
• Kerner Zsolt: Trócsányi lehetséges bukásáról ír a Guardian. 24.hu (2019. szept. 8.) De miért szükségszerű, hogy Trócsányi biztos legyen? Ez valami természeti törvény? Az EP az egész bizottságról szavaz, az egyes tagokba nincs beleszólása.
• Kerner Zsolt: Európa leggyengébb vezetője lett Ursula von der Leyen. 24.hu (2019. júl. 17.) Mindenki elhiszi a fidesznek, hogy rá szavazott a titkos szavazáson. Én nem. Épp az ellenkezőjét hirdeti, mint Orbán. A fidesz csak addig fog törleszkedni, amíg a bizottsági helyek eldőlnek az EU-ban..
• Techet Péter: Sebastian Kurz európai embere szerint Trócsányi László nem lehet EU-biztos. azonnali.hu (2019. márc. 12.)