Jog

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami a Freedom House 2019-es rangsorában már csak a részlegesen szabad államok között szerepel.

Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a Közigazgatási bíróságokkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az Alkotmánybírósághoz átruházni konkrét ügyeket is. Végül két lépésben hoztak egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy alkotmánybíró – a megbízatásának megszűnése után – a köztársasági elnök beleegyezésével automatikusan bíró lehessen.

Az Európai Unió és a jogállamiság

2020. január 16-án az Európai Parlament ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi Sargentini-jelentés óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).

Az EU-ban egyre többen kezdték megelégelni, hogy a magyar kormány a saját klientúrája számára megdézsmálja az EU-pénzeket, és nem indít eljárást a tettesek ellen akkor sem, ha az EU bizonyítékokkal szolgál. A megoldás az lett, hogy az EU-pénzekhez jutást jogállami kritériumokhoz lehet kötni. Ez nemcsak konkrét ügyekre, hanem pl. a bíróságok függetlenségének csorbítására is érvényes, hiszen a nem pártatlan ítélkezés is lehetetlenné teszi a felelősségre vonást.

Személyre szabott törvényhozás

Varga Zs. András

Bírói gyakorlat nélkül lett a Kúria elnöke. Korábban az elnököt a Kúria tagjai közül választotta a parlament. Varga Zs. kedvéért módosították a törvényt, hogy alkotmánybíró kérhesse a köztársasági elnöktől, hogy szünetelő státusú bíró legyen, aki az alkotmánybírói megbízatásának megszűnése után pályázat nélkül lehessen bíró a Kúrián. Így kerülték ki az az alaptörvény 26. cikk (3) bekezdését, ami előírja, hogy a Kúria elnökét a bírók közül kell kiválasztani.

Rácz Zsófia

A joghallgató hölgy nem lehetne helyettes államtitkár, hiszen ahhoz szükséges lenne a diploma. Sebaj, Orbán megváltoztatta a törvényt, mostantól kezdve elég a hallgatói jogviszony! (Deutsch Tamásnál még nem volt elég: a számára létrehozott Sportminisztérium hónapokig várt rá, hogy lediplomázzék.)

Vida Ildikó

Vida Ildikót nem tudták volna kinevezni a NAV élére, hiszen nem volt meg a szükséges 5 éves közigazgatási gyakorlata, sem az addig előírt vezetési tapasztalata. Orbán jött, kritériumok mentek, Vida pedig beülhetett a NAV elnöki székébe.

Schmitt Pál

Kedvenc köztársasági elnökünk az egyetlen a rendszerváltás óta, aki nem töltötte ki a hivatali idejét, kénytelen volt lemondani a plágiumbotrány miatt. Orbán viszont gondoskodik mindenkiről, így megváltoztatták a törvény, hogy Schmitt Pálnak is járjon élete végéig minden szép és jó, annak ellenére, hogy leégette az egész országot.

Domonkos László

Az országgyűlési képviselőt az Állami Számvevőszék elnökének nem lehetett volna kinevezni, mert négy éves tilalmi időszak volt a pártpolitikai múltra. Azonban lazítottak a szabályokon, mert Domonkosnál jobbat nem találtak.

Mocsai Lajos

Mocsai úgy kerülhetett a Testnevelési Egyetem élére, hogy nem volt doktori címe. De hopp!!! Valakinek kipattant a fejéből, hogy tulajdonképpen egy olimpiai érem az ér annyit, mint egy doktori cím, így máris elfoglalhatta a rektori széket. Az már csak a hab a tortán, hogy utána pedig a Debreceni Egyetemtől kapott díszdoktori címmel kaphatott professzori kinevezést. Agyrém.

Borkai Zsolt

A leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott önkormányzati választáson az eredeti alkotmánymódosítás szerint, de mivel Borkai csak 2006-ban szerelt le, és 2010-ben Orbán már indítani akarta, gyorsan 3 évre csökkentették a moratóriumot. Mondjuk lehet, azóta megbánták.

Dézsi Csaba

Győr Borkai helyére megválasztott polgármestere folytathatja kardiológusi praxisát, bár ezt egyszerű földi halandó orvos nem teheti, mert a kettő összeférhetetlen.

Polt Péter

Az ügyészek és bírák 62 éves nyugdíjkorhatára rá nem vonatkozik, és a két évvel ezelőtti kötelező nyugdíjazás helyett most Orbántól kapott újabb 9 évre kinevezést.

Forrás: Kirchner Károly: Itt a lista: így erőszakolta meg Orbán a törvényhozást. www.facebook.com (2019. dec. 7.)

Források

• Választási párt kellene 2022-re. hirklikk.hu (2019. nov. 23.) Magyar György szerint alkotmányozó nemzetgyűlést kellene választani 2022-ben.
• Dull Szabolcs: Egymásnak passzolgatják a labdát a fideszesek arról, ki biztosítja a képviselők jogait. index.hu (2019. feb. 19.) Vicces. És mi van a többi hivatalos személy jogaival? Azt ki biztosítja?.

További információk

• Varga Zs. András lett a Velencei Bizottság alkotmánybírósági bizottságának alelnöke. 444.hu (2019. dec. 7.)
• Schiffer András: A jogállam tünékeny pillanata. hvg.hu (2019. nov. 29.) Kövér intézkedései mostantól nem lesznek perelhetők.

Kapcsolódó szócikkek

• alaptörvény