„Orbán-csomag” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
== A csomag == |
== A csomag == |
||
| − | Az előzetes bejelentések szerint az extraprofitot adóztatnák meg, a rendelet azonban nem a nyereséget, hanem a bevételt adóztatja.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/kkv/20220608_GKI_extraprofit_szakagazatok|tit=Nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik|date=2022-06-08|misc=A cikk megvizsgál többféle hatékonyságmutatót}}</ref> A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások: |
+ | Az előzetes bejelentések szerint az extraprofitot adóztatnák meg, a rendelet azonban nem a nyereséget, hanem a bevételt adóztatja.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/kkv/20220608_GKI_extraprofit_szakagazatok|tit=Nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik|date=2022-06-08|misc=A cikk megvizsgál többféle hatékonyságmutatót}}</ref> A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a [[NER]]-hez kötődő vállalkozások: |
* út- és vasútépítés – 46,4% |
* út- és vasútépítés – 46,4% |
||
* cementgyártás – 41,8% |
* cementgyártás – 41,8% |
||
A lap 2023. november 20., 17:47-kori változata
Ez a cikk Orbán gazdasági megszorító intézkedéseiről szól. A gazdaság 2022-el állapotát külön cikk vizsgálja.
2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag. Ebből 800 MFt külön(és nem extraprofit)adó, 1081 milliárd kiadáscsökkentés, 1150 milliárd lefújt beruházás.[1] A befolyt pénz nem a gazdaságba, hanem az újonnan felállított rezsi- és honvédelmi alapba kerül.[2]
2022. június közepén az euró árfolyama rekordokat dönt 400 Ft felett.[3] A kormány szerint a háború miatt (lásd a két jobb oldali ábrát).
A kormány a választási kampányban azt ígérte, nem lesznek szociális megszorítások. Ez lehetetlen, hiszen a GDP ¾-e fogyasztás.[4]
A kormány visszafogta a beruházásokat. Az állami alkalmazottak fizetésemelését pedig létszámcsökkentéssel akarja megoldani.[5]
Okok
A megszorítások okai:[6]
- a 2010 óta folytatott hibás gazdaságpolitika, ami állami pénzből élénkítette az egyébként is növekvő gazdaságot ahelyett, hogy tartalékokat halmozott volna fel.
- a járvány, a háború és az Oroszország elleni embargó okozta veszteségek
- a kormány választások előtti kiköltekezése
- a jogállami mechanizmus, ami miatt Magyarország nem jut hozzá az EU helyreállítási alapjából járó pénzekhez
- a rezsicsökkentés, ami egyre többe kerül az elszállt gázár miatt
- a választás előtti osztogatás.
Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára
- a benzinárstoppot 2021. november 11-én
- az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én
vezette be.
A csomag
Az előzetes bejelentések szerint az extraprofitot adóztatnák meg, a rendelet azonban nem a nyereséget, hanem a bevételt adóztatja.[7] A 30%-nál magasabb nyereségű cégek egyike sem szerepel az adóztatottak között. Ezek a NER-hez kötődő vállalkozások:
- út- és vasútépítés – 46,4%
- cementgyártás – 41,8%
- gyógyszergyártás – 40,7%
- veszélyes hulladék gyűjtése – 33,2%
- jogi tevékenység – 33,1%.
Ezúttal is kimaradtak a szerencsejátékok és a multinacionális cégek (pl. az autógyárak). Az utóbbiak jelentős adókedvezményeket élveznek, és a kormány mégis arra panaszkodik, hogy kiviszik a hasznot az országból. Ő engedte meg nekik.
Szerepelnek ellenben a megszorításokban az önkormányzatok, amik kimaradnak a rezsicsökkentésből, és amiktől már a járvány idején is pénzeket vont el a kormány. És a légitársaságok, amik a covid és az üzemanyagárak emelkedése miatt egész Európában veszteségesekké váltak.
- Michael O'leary, a Ryanair légitársaság vezérigazgatója máris beintett a kormánynak az adóemelés miatt, és felemelte a saját árait. Erre Gulyás azt javasolta az utasoknak, hogy utazzanak a drágább Wizzair-rel. Erre kezdődött a szájkarate, és a kormány két vizsgálatot is indított a Ryanair ellen.[8] A dolog érdekessége, hogy a Ryanairrel szemben a Fidesz által leszavazott globális minimumadó többet érne, mint az extraprofitadó.[9] Később az ajánlott Wizzair otthagyta az utasokat a repülőtéren, nem indította el a járatot, amire jegyet vettek. A követség segítségét kellett kérniük az utasoknak.[10]
- A Fővárosi Bíróság megsemmisítette a Ryanair légitársaság 736 e€-s (300 mFt-s) bírságot, amit a fogyasztóvédelemtől kapott, mert az extraprofitadót nyilvánosan bevallottan hárította át az utasokra.[11]
A magyar és külföldi autók kettős üzemanyagára – mint ez várható volt – kiváltotta az EU tiltakozását.[12]
Róna Péter véleménye
Július elején 7,5% az alapkamat. Róna Péter szerint 11%-ra kellett volna emelni, mert az már megközelíti a maginflációt. (9,75%-ra emelték.)
A költségvetés hiánya év végére elérheti a GDP 7%-át, és erre nincs fedezet. Az emeléshez a kormánynak meg kell állapodnia az EU-val, de ennek semmi jele Orbán politikájában. Be kell lépni az Európai Ügyészségbe.
Az infláció a gazdaság korábbi túlpörgetésének a hatása, amit fokozott a választások előtti osztogatás, aminek importnövelő hatása volt a lakossági fogyasztás miatt.
A gyenge forint fűti az inflációt (külső inflációs hatás), az infláció (belső keresletnövekedés okozta infláció) a gyenge forintot.
A korábbi kormányzati növekedési hitelprogram lényege az volt, hogy 1%-kos kamattal adtak ki több ezer milliárd forintot a bankoknak. Most visszaveszi jóval magasabb kamattal.
Meg kell duplázni a bankok kötelező tartalékát, ami most 10% körül van, hogy így kösse le az inflációt okozó felesleges pénzt a gazdaságban.
A kormánynak be kell vezetnie a 15%-os multiadót, és a mostani 9%-ról minden vállalkozás adóját fel kell emelni 15%-ra. Progresszív személyi jövedelemadó. A jelenlegi adórendszer az oka annak, hogy nincs pénz a pedagógusok béremelésére.
Surányitól származó javaslat, amit Róna Péter is támogat: minden 300 eFt jövedelem alatti család kapjon havi 20 eFt-t a kormánytól, és további 5 eFt-t minden 18 év alatti családtag és nyugdíjas után.
Matolcsyt és Nagy Mártont le kell cserélni.
450 Ft-os euró környékén már kitör a válság, kell menni az IMF-hez.
Surányi György véleménye
2010 és 2022 között 50%-kal esett a forint árfolyama. Az ukrán háború kitörése óta 13%-kal.
Az infláció 10.7%, az elfojtott inflációval (árstoppok) 15% körül van, aminek csak a fele külső hatás.
Az egyik hitelminősítő az 5 legsérülékenyebb országok közé sorolta.[13] A következő országértékeléskor ilyenkor a kilátások romlása szokott következni. A kockázati felár már most 2,5%.
A makromutatók 2017 eleje óta romlanak. Akkor a folyó fizetési mérleg többlete 5–6%, a külföldi finanszírozás a GDP 7–8%-a volt. 10 M€ volt a kereskedelmi többlet. 2012–2016 között a túlfűtött gazdasági növekedés nem okozott bajt az alacsony energia- és nyersanayagárak, valamit az európai defláció miatt. Most viszont külföldről is erős az inflációs hatás.
Folyamatos csökkenés után 2020 óta a kereskedelmi mérleg negatív, 2022 első negyedében már -2,5 M€ volt, amit a beáramló tőke már nem tud lefedni, azaz a külső adósság is növekedni kezdett.
Az infláció 2017-től kezdett nőni. A pandémia okozta nyersanyagár-csökkenés deflációt okozott 2020-ban, de utána folytatódott a növekedés. 2020. januárban 4,7% volt a fogyasztói árak emelkedése, míg az EU-ban 0,5%. Ez csökkentette az inflációt, viszont a GDP 3–4%-ával túlfűtött gazdaságpolitika újra növelte.
A gazdaság növekedése nem csökkentette a 2%-os hiányt (anticiklikus működés). Az EU-ból 3–3,5% GDP-arányos támogatásban részesültünk, ami olyan többletkeresletet okozott, ami mögött nem volt belföldi jövedelem, ezért inflációs hatása volt. 2019-re elfogyott a tőke- és munkaerőtartalék.
2021-ben a 7%-kal növekvő gazdaság ellenére 8%-os volt az államháztartási hiány. Ez a rossz gazdaságpolitika eredménye. A 2022 eleji választási pénzözön mind az infláció, mind a külső egyensúly szempontjából igen kedvezőtlen, ráadásul egyetlen strukturális feszültséget sem oldott fel (pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók, szociális munkások, fegyveres testületek bére, a kutatás-fejlesztés és egészségügy helyzete), vagyis sem a bérfeszültségeket, sem a gazdaság versenyképességét nem javította. A rengeteg kiöntött pénz miatt a GDP 8%-kal növekedett, a GDP-arányos háztartási hiány mégis meghaladja a 10%-ot.
A kormány 3–4%-os GDP-növekedést jósol, vagyis az év végére jelentősen le fog lassulni (1–2%-ra), vagyis a recesszió közelébe kerülünk, viszont olyan jel most nem látszik, hogy ezzel együtt csökkenne az infláció (háború okozta magas olajár, a kínai zéró covid politika okozta áruhiány, deglobalizáció).
A hiány csökkentése lehetne inflációcsökkentő hatású, de a 2023-as költségvetés inflációs hatású az adóemelések miatt. 2023 végére az inflációs cél 3–4%, de kétséges, hogy meg lehet-e csinálni. 10%-os inflációcsökkentést még elkötelezett antiinflációs politikával sem lehet elérni.
A nominális bérek emelkedése 14%, de azt a 14–16%-ra növő infláció elviszi, vagyis a reálbérek alig nőnek.
A monetáris politika nem lép elég határozottan. A kamatemelések ellenére még mindig nem csökkent a -4%-os reálkamat, pedig határozottabb kamatemelésekkel 340 €/Ft is reális lenne. Az MNB-t nem érdeklik az árfolyamok, ami egy kis, nyitott gazdaságban nonszensz. (A magyar GDP 80%-a import.) A 34 M€ devizatartalék túl kevés ahhoz, hogy az árfolyamot meg tudja védeni az MNB.
A hosszú távú versenyképességet az oktatás és az egészségügy, valamint a kutatás-fejlesztés javítása növelné. A vissza nem térítendő támogatások csökkentik a versenyképességet, mert leviszik a követelményeket. A korrupció elleni fellépés is növelné a versenyképességet.
Az év végére várható kereskedelmi deficit 6–7%, ezért nagy szükség lenne az EU-pénzekre.
Megszorítások 2024-re
Az MNB összegyűjtött belőlük egy csokorra valót.[14]
További megszorítások
2023. szeptember elején újabb állami beruházásokat töröltek, melyek elsősorban Budapest közlekedését érintették.[15]
Július közepén kivontak 100 MFt-t a Paks 2 projektből, 14 MFt-t a Liget projektből. Az újabb megszorító csomag összértéke 415 MFt.[16]
Az élelmiszereket a népegészségügyi adó emelésével és további termékek bevonásával tovább drágítják. Ez kb. 80–100 MFt többletadót fog eredményezni, amit a termelők ill. importőrök fizetik, ráadásul ÁFÁ-t is kell utána fizetni, tehát meg fog jelenni a fogyasztói árban.[17] Növelik az alkalmi munka adóját és a jövedéki adót miközben adócsökkentésről beszélnek.[18] Megduplázzák a céges autók adóját.[19]
A kormány 2023-ban visszavezeti a reklámadót, a tranzakciós adónak pedig a felső határát növeli.[20]
A szabad felhasználású diákhitel kamata 2%-ról 5%-ra emelkedik 2022. július 1-től.[21]
Útépítési és Fertő tavi beruházások maradnak el.[22] A várbeli új főhercegi palota viszont épül tovább.[23]
2022. július 12-én jó fideszes szokás szerint egy nap alatt fogadta el a parlament a kisvállalkozók adójának (KATA) módosítását, ami igen sokaknak jelent jelentős adóemelést.
Ugyanezen a napon bejelentették az „energia-vészhelyzetet” (az mi fán terem?), azaz a rezsicsökkentés korlátozását is:[24] a lakosságnak csak bizonyos mennyiségig jár a kedvezményes gáz- és villanyáram, bár egy héttel korábban Orbán azt mondta, minden áron megvédi a rezsicsökkentést.[25] De ugye nem azt kell nézni, mit mond… Az Európai Bizottság rögtön érdeklődött, mert vészhelyzetben segítséget nyújt.[26] Ez kamu, nem vészhelyzet. Nincs ellátási probléma, csak valamit kellett mondani a szent rezsicsökkentés-csökkentésre. Ráadásul az energia-vészhelyzet és gázexport-tilalom idején adtunk el 500 millió m3 gázt Szerbiának.[27]
Két héttel a KATA és a rezsinövelés után 12%-kal csökkent a fidesz támogatottsága. Ezért kellett a főispán és a tusnádfürdői nácizás.
Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.[28] Varga Mihály szerint az intézkedés mintegy 300 milliárd forintot hagy bent a költségvetésben.[29]
2022. október közepén bejelentették, hogy ′23-tól megszüntetik az erdélyi magyar nyelvű lapokat és a lapterjesztő hálózatot is Erdélyben.[30]
Üzemanyag
A 95-ös benzin piaci ára 2022. július 29-től pár forinttal 700 Ft alá került. A hatósági ár továbbra is 480 Ft.[31]
Július 30-án szombaton a benzin ársapkáját leszűkítették a magántulajdonú autókra, és mindezt úgy, hogy a rendelet néhány órával a megjelenése után hatályba lép.[32] Most ígérték meg az EU-nak, hogy nem lesz rapid törvényalkotás.
A korlátozást csak úgy tudják végrehajtani, hogy mindenki csak egyszer tankolhat naponta. Ez alól még akkor sincs kivétel, ha piaci árat fizetne. Ráadásul mindezt a tankolás után ellenőrzik.[33] Szép is lenne, ha tankolás előtt ellenőriznék, van-e jogod tankolni. Többletmunka és -idő, ráadásul kitörne a pánik a benzinhiány miatt.
Augusztus elején egy hét alatt 20%-kal megnőtt a tisztán elektromos autók iránti kereslet.[34] Közben az üzemanyaghiány miatt már 100-nál több benzinkúton nincs benzin. Központi szabályozás nincs, a szállító cégek maguk döntik el, melyik kútnak szállítanak.[35]
Ráadásul orosz–ukrán elszámolási viták miatt nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken augusztus 5–9. között.[36]
2022. december 6-án aztán teljesen eltörölték a benzin ársapkáját, egyúttal növelte az adótartalmát is. Ezzel a régióbeli legolcsóbb benzin a legdrágábbra változott.[37]
Energia
Bár a kormány olcsó orosz gázról papolt, már júliusban elrendelte, hogy az iskolákban meg kell vizsgálni a fafűtés lehetőségét. Egyúttal engedélyezte a tarvágást még természetvédelmi területen is.
A szeptember 8-i kormányinfón bejelentették, hogy közintézményekben (a kórházak és szociális otthonok kivételével) max. 18°C lehet télen.[38] Az iskolákról a bejelentésig nem döntöttek.[39] Mindezt az EU szankcióival indokolták, holott a gázra egyáltalán nincsenek EU-szankciók. A gázcsapokat Putyin zárta el.
Újabb ársapka
Az első, „csirkefarhát” ársapkát még 2022. január 14-én vezette be a kormány, mégis az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szankcióknak tulajdonítja.
2022. november 9-én az Európában legmagasabb élelmiszer-infláció miatt ársapka bevezetéséről döntöttek a tojásra és a krumplira.[40]
Kamatadó
A kormány az állampapírok felé akarja növelni a befektetéseket, ezért minden más befektetés kamataira 13%-os adót vet ki, beleértve a bankbetétek és a kereskedelmi bankok által forgalmazott befektetésekre.[41]
Családpolitika
A kormány kénytelen a számára egyik legfontosabb támogatási rendszerhez, a családpolitikához is hozzányúlni. Korlátozták a babaváró hitelre és csok-ra jogosultak számát, miközben a támogatások összegét valamelyest megemelték. Összességében több száz MFt-t spóroltak így meg a családpolitikától.[42][43] A csok csak az 5000 főnél kisebb településeken vehető ezután igénybe.[44]
Adóemelések, különadók
Bírságok
2023 szeptemberétől emelkedtek a szabálysértési és közlekedési bírságok.
Útdíjak
2024 januárjától több útszakaszra kiterjesztésre kerül az útdíjfizetési kötelezettség.
A CSOK korlátozása
Szigorodnak a csok és a babaváró hitel keretében nyújtott támogatások igénylési szabályai.
Hasonlóság 2010-zel
Orbán 2022-ben különadókkal próbálja megoldani a covid után egyre növekvő gazdasági nehézségeket, holott 2011–12-ben sem a különadók, hanem a TB-vagyon, az áfaemelés, az alacsony keresetűekre ráterhelt plusz SZJA és az egészségügyből-oktatásból-szociális ellátásból elvont 1000 MFt-nél nagyobb összeg tette rendbe a gazdaságot.[45]
2010-ben is megszorításokkal kezdte a kormányzást. A 2010-es fideszes megszorításokat Szél Kálmán-terveknek hívták (kettő volt).[46]
Nemzeti csúcs
Gyurcsány Ferenc 2008-ban nemzeti csúcstalálkozót hívott össze az ország rossz helyzete miatt. Most is többen javasolják (Lendvai Ildikó, Gelencsér Ferenc, Gyöngyösi Márton), ő viszont elutasítja, hogy részt vegyen benne.
Ma Magyarországon nem demokratikus államban élünk. Az Orbán-kormány sosem tekintette partnernek az ellenzéket. Nem tekinti a nemzet részének. Ilyen helyzetben botorság, a közvélemény félrevezetése lenne, ha az ellenzék leülne tárgyalni a kormánnyal a válságkezelésről. Az is hiba volt, amikor a koronavírus-válság kezdetén az ellenzéki frakciók hétpárti egyeztetésen vettek részt a kormánnyal.
Idézetek
| „ | Válság idején is megvédjük a munkahelyeket | ” |
| – Orbán Viktor, 2022.07.07. | ||
| „ | Mindenki becsülje meg a munkahelyét, mert azokért harc lesz | ” |
| – Orbán Viktor, 2022.07.14. | ||
| „ | Április 3. óta folymatosan hazudoznak. Nincs tervezés, csak ötletelés, uralnák a pillanatot, de már nem megy. A pillanat uralja őket és fogalmuk sincs, mi lesz holnap vagy egy hét múlva. Próbálják utolérni, legalább kommunikációval, de már az se megy.[47] | ” |
| – Pikó András | ||
| „ | Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra.[48] | ” |
| – Lengyel László | ||
Jegyzetek
- ↑ Jabronka Richárd: Ez mindnekinek fájni fog: kiürült a kassza, megérkezett a brutális Orbán-csomag. ellenszel.hu (2022. jún. 5.) 3000 MFt az összeg..
- ↑ Tíz százalékot spórol önmagán a kormány. 24.hu (2022. jún. 5.)
- ↑ Czinkóczi Sándor: Összejött az újabb mélypont: 403 forintba került egy euró. 444.hu (2022. jún. 14.)
- ↑ Herczeg Márk: Csaba László: A katamódosítás tovább erősíti a társadalom és a politikai osztály között kialakult szakadékot. 444.hu (2022. júl. 20.)
- ↑ Mázsár Tamás: HVG: többszáz dolgozót küldtek el egyik napról a másikra a Magyar Államkincstártól. 24.hu (2023. jún. 8.)
- ↑ Jabronka Richárd: Itt vannak Orbán döntései az adóemelésekről. ellenszel.hu (2022. jún. 5.)
- ↑ Nagyon nem azokat az ágazatokat adóztatja a kormány, ahol extraprofit keletkezik. hvg.hu (2022. jún. 8.) A cikk megvizsgál többféle hatékonyságmutatót.
- ↑ Siposhegyi Zoltán: Ryanair-vezér az Euronewsnak: a magyar miniszterek olyanok, mint Dumb és Dumber. hu.euronews.com (2022. jún. 23.) A vezérigazgató azon akadt ki, hogy extraprofit-adót vetnek ki egy veszteséges vállalatra.
- ↑ Lehoczki Noémi: Többet érne a Ryanairrel szemben a Fidesz által leszavazott globális minimumadó, mint az extraprofitadó. merce.hu (2022. jún. 24.)
- ↑ Tárkányi Flóra: Több mint egy napja várják a Lutonban ragadt WizzAir-utasok, hogy kiderüljön, hogyan mehetnének haza. 444.hu (2022. júl. 20.)
- ↑ Megsemmisítette a bíróság a Ryanair 300 milliós bírságát. 24.hu (2023. jún. 1.)
- ↑ Vaskor Máté: Megérkezett az uniós felszólítás a benzinárstop módosítása miatt, Palkovicstól vár magyarázatot Brüsszel. 24.hu (2022. jún. 10.) A magyar rendszámú autók olcsóbban tankolhatnak, mint a külföldiek.
- ↑ Figyelmeztet a tekintélyes hitelminősítő: A világ legsérülékenyebb országai közé került Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
- ↑ Kovács Gábor: Inflációs jelentés: az MNB hosszan sorolja a kormányzati megszorításokat. hvg.hu (2023. szept. 28.)
- ↑ Sarkadi-Illyés Csaba: Orbán Viktor visszakéri a pénzt: meglepő és kockázatos spórolásba kezd a kormányzat. www.napi.hu (2023. szept. 6.)
- ↑ Lehoczki Noémi: Megszorító intézkedéseket vezetett be a kormány, Paks 2-re és a Liget-projektre is kevesebb pénz jut. merce.hu (2022. júl. 11.)
- ↑ Molnár Csaba: Suttyomban emelt adót a kormány, ezzel jól megtolta az élelmiszerek drágulását. www.napi.hu (2022. jún. 16.)
- ↑ Bernáth Lackó: Duplázza a kormány az alkalmi munka adóját és a nyugdíjalapját. merce.hu (2022. jún. 22.)
- ↑ DK: Brutális megszorításokról döntött a kormány. Szöllősi Györgyi interjúja Dávid Ferenccel az Egyenes beszédben www.atv.hu (2022. jún. 23.)
- ↑ Fazekas Lázár Benjámin: Nagy Márton: A reklámadó nem új adó, mindig is létezett, csak az EU felfüggesztette. merce.hu (2022. jún. 20.)
- ↑ Aradi Hanga Zsófia: Több mint duplájára emelik a szabad felhasználású diákhitel kamatát. telex.hu (2022. jún. 27.)
- ↑ Jabronka Richárd: Beindult az nagyüzemi orbáni megszorítás: rég várt útépítések is elmaradnak. ellenszel.hu (2022. júl. 8.)
- ↑ Facebook/Hadházy Ákos 2022. szeptember 8.
- ↑ Brückner Gergely: Olyan súlyos az energiaválság, hogy a kormány a szent tehénnek tartott rezsicsökkentéshez is hozzányúlt. telex.hu (2022. júl. 13.)
- ↑ Jabronka Richárd: Orbán egy héttel ezelőtt: A rezsicsökkentést mindenképpen meg kell védeni! ellenszel.hu (2022. júl. 14.)
- ↑ Botos Tamás: A kormány nem szólt az energia-veszélyhelyzet bevezetéséről az Európai Bizottságnak. 444.hu (2022. júl. 16.)
- ↑ Tiszai Balázs: Eladtunk 500 millió köbméter gázt Szerbiának az energia-veszélyhelyzet kellős közepén. hvg.hu (2022. júl. 19.)
- ↑ Magyari Péter: Itt valami filmszakadás van. Interjú Bod Péter Ákossal 444.hu (2022. szept. 29.)
- ↑ Baka F. Zoltán: Varga Mihály az eurózónához közeledésről elmélkedett. 24.hu (2022. okt. 11.)
- ↑ Bezárják a Fidesz erdélyi médiabirodalmát. 168.hu (2022. okt. 20.) Az összes nyomtatott sajtó a terjesztéssel együtt megszűnik az év végével.
- ↑ Szerdától 21 forinttal csökken a benzin nem hatósági ára. 24.hu (2022. júl. 25.)
- ↑ Előd Fruzsina: Itt vannak a benzinársapka céges korlátozásáról szóló rendelet részletei. telex.hu (2022. júl. 30.)
- ↑ RTL Híradó: a Molnál piaci áron sem lehet egy nap többször tankolni. 24.hu (2022. aug. 6.)
- ↑ Mázsár Tamás: Egy hét alatt több mint 20 százalékkal nőtt a kereslet a villanyautókra. 24.hu (2022. aug. 9.)
- ↑ Közel 100 benzinkúton már egyáltalán nem lehet tankolni. 24.hu (2022. aug. 8.)
- ↑ Magyari Péter: Elapadt a Magyarországra érkező olcsó orosz olaj. 444.hu (2022. aug. 9.)
- ↑ Pletser Tamás: Villámgyorsan vált a magyar üzemanyagpiac a régió legolcsóbbjából a legdrágábbá. g7.hu (2023. jan. 12.)
- ↑ Rényi Pál Dániel: Egy éven át hahotázott a kormány és médiája a spóroló Nyugaton, aztán behúzta a kéziféket. 444.hu (2022. szept. 8.)
- ↑ Zsebbe markoló döntések a Kormányinfón: 18 fok, tűzifa- és barnaszénprogram, távhő, MVM-baki, EU-s pénzek. debreceninap.hu (2022. szept. 8.)
- ↑ Mázsár Tamás: A tojásra és a burgonyára vezet be árstopot a kormány. 24.hu (2022. nov. 9.) A kormányinfóról tudósít a cikk, ahol másról is volt szó.
- ↑ Fellegi Tamás: Mi után kell fizetni az új adókat? www.napi.hu (2023. jún. 6.)
- ↑ Az igénylők kétharmada eshet el a Babaváró hiteltől, mert a kormány megváltoztatta a feltételeket. 24.hu (2023. jún. 23.)
- ↑ 📝Bánszegi Rebeka – Nagy Gergely Miklós – Pető Péter: Mekkora a baj, ha már a szíve közepét vágja ki a Fidesz a saját családtámogatási rendszerének? 24.hu (2023. jún. 23.)
- ↑ A CSOK már tetszhalott volt, mire megadta a kegyelemdöfést a kormány. 24.hu (2023. jún. 23.)
- ↑ Mit mond a kormányzás minőségéről a különadók bejelentése? Lakner & Ceglédi YouTube (2022. máj. 28.) (videó)
- ↑ Hová lett közel 900 ezer ellenzéki szavazó? Lakner & Ceglédi YouTube (2022. ápr. 6.) (videó)
- ↑ Facebook/Pikó András polgármester 2022. július 30.
- ↑ Lengyel László: Lengyel László: Száz nap tévelygés: Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra. nepszava.hu (2022. júl. 30.)
Forrás
- Nem hiszed el, mennyi megszorítást vezetett be Orbán! A DK propagandafilmje YouTube (2023. júl. 19.) (videó)
- Haász János: Orbán megmondta, így is lett: a választás óta egymást érik a megszorítások - csak épp ők csinálják. 444.hu (2023. júl. 17.)
- Flachner Balázs: Nyilvános a kormány által felfüggesztett beruházások listája, 284 tétel van rajta. telex.hu (2022. szept. 19.) Főleg sportlétesítmények és utak.
- Farkas György: Publicus: Hazudott a kormány, bezuhant a Fidesz. 24.hu (2022. júl. 27.)
- Lendvai Ildikó: Szent tehén a vágóhídon. ujnepszabadsag.com (2022. júl. 18.)
- Czinkóczi Sándor: Augusztustól csak az átlagfogyasztókra vonatkozik a rezsicsökkentés. 444.hu (2022. júl. 13.)
- Jabronka Richárd: Surányi azt mondta Nagy Mártonnak, hogy megbuktatná. ellenszel.hu (2022. jún. 24.)
- Farkas Zoltán: Surányi György: A jegybank kullog az események után. hvg.hu (2022. júl. 8.)
KATA:
- Csurgó Dénes: Direkt vagy véletlenül, de nem pontosan emlékszik a kormány, hogy mit is akart kezdeni a katával. 444.hu (2022. júl. 15.)
- Haszán Zoltán: A nap, amikor a semmiből jött adószigorítás spontán hídblokádot okozott. 444.hu (2022. júl. 12.) A fidesz meg akarta szüntetni a Katát (az egyszerűsített adózást), erre több százan mentek ki spontán tüntetni. Elfoglalták a Margit-hidat. Tényleg nehéz idők várnak a fideszre.
- EVA kontra KATA. www.facebook.com (2022. júl. 13.)
- Benke Ágnes – Spirk József: Éjfél után ért véget a Várban a katatörvény elleni tüntetés. 24.hu (2022. júl. 14.)
- Előd Fruzsina: Miért tört ki ekkora balhé a kata szigorítása miatt? telex.hu (2022. júl. 13.)
Rezsicsökkentés:
- Brückner Gergely: Az állam furcsa rezsiszámokat publikál, de ami biztos: a magasabb ár jót tesz az áfabevételeinek. telex.hu (2022. júl. 21.)
- Haász János: Megjelent a rezsirendelet, a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett. telex.hu (2022. júl. 21.)
Árak:
- Jabronka Richárd: Egy magyar férfi lefotózta, mennyibe kerül egy kiló hús Ausztriában. ellenszel.hu (2022. júl. 24.) A disznóhús ugyanannyiba kerül Ausztriában, mint nálunk, csak ott 3–4-szeres a fizetés. „Fideszesek, szokás szerint hazudtok!”