„Tisztítótűz művelet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A művelet |
A művelet |
||
* elindítja az új alkotmány létrehozását |
* elindítja az új alkotmány létrehozását |
||
* módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás) |
* módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás, amit 29-én terjesztenek a parlament elé<ref name="stj260622"/>) |
||
== Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása == |
== Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása == |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
{{bővebben|Köztársasági elnök}} |
{{bővebben|Köztársasági elnök}} |
||
Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/22/magyar-peter-tisztitotuz-sajtotajekoztato|tit=Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke|aut=Cseke Balázs|date=2026-06-22}}</ref> |
Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.<ref name="stj260622">{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/22/magyar-peter-tisztitotuz-sajtotajekoztato|tit=Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke|aut=Cseke Balázs|date=2026-06-22}}</ref> |
||
Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ők választják meg az Alkotmánybíróság elnökét. |
Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ők választják meg az Alkotmánybíróság elnökét. |
||
A lap 2026. június 22., 19:46-kori változata
A Tisztítótűz művelet a Tisza-kormány átfogó politikai, jogi és korrupcióellenes programcsomagja. Magyar Péter 2026. június 22-én jelentette be a parlamentben.
A művelet
- elindítja az új alkotmány létrehozását
- módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás, amit 29-én terjesztenek a parlament elé[1])
Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása
A 17. alaptörvény-módosítással megszűnik a köztársasági elnök megbízatása. A parlament 30 napon belül új köztársasági elnököt választ legfeljebb 5 évre.[2]
Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.[1]
Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ők választják meg az Alkotmánybíróság elnökét.
Igazságügyi intézmények működésének átalakítása
A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez mit jelent?
Csökkentik a sarkalatos törvények számát.
Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat a költségvetési és adóügyeket, amikben eddig akadályozva volt.
Felülvizsgálják az önálló szabályozási szervek jogait. Ezek a kormányhoz nem tartozó intézmények, melyeknek hatósági jogai vannak.
Korrupcióellenes intézkedések
Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Kiemelt cél a jogellenesen megszerzett vagyonok felkutatása és visszaszerzése.
A közpénz fogalmát (amit az alaptörvény korlátoz), kiterjesztik.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Cseke Balázs: Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Nádor András: Jön az Alaptörvény-módosítás, ami elmozdítja Sulyok Tamást a pozíciójából. telex.hu (2026. jún. 22.)