„Jog” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
5. sor: 5. sor:
 
Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a [[Közigazgatási bíróság]]okkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az Alkotmánybírósághoz átruházni konkrét ügyeket is.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2019/11/28/a-magyar-birosagok-fuggetlenseget-felti-az-europa-tanacs-emberi-jogi-biztosa|tit=A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa|aut=Szurovecz Illés|date=2019-11-28|misc=A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés}}</ref> Végül két lépésben hoztak egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy alkotmánybíró – a megbízatásának megszűnése után – a köztársasági elnök beleegyezésével automatikusan bíró lehessen.<ref name="VargaZs">{{CitWeb|url=https://index.hu/velemeny/2020/10/19/a_kuria_meghoditasa/|tit=A Kúria meghódítása|aut=Schiffer András|date=2020-10-19}}</ref>
  
Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a [[Közigazgatási bíróság]]okkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az Alkotmánybírósághoz átruházni konkrét ügyeket is.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2019/11/28/a-magyar-birosagok-fuggetlenseget-felti-az-europa-tanacs-emberi-jogi-biztosa|tit=A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa|aut=Szurovecz Illés|date=2019-11-28|misc=A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés}}</ref> Végül két lépésben hoztak egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy alkotmánybíró – a megbízatásának megszűnése után – a köztársasági elnök beleegyezésével automatikusan bíró lehessen.<ref name="VargaZs">{{CitWeb|url=https://index.hu/velemeny/2020/10/19/a_kuria_meghoditasa/|tit=A Kúria meghódítása|aut=Schiffer András|date=2020-10-19}}</ref>
   
  +
== Az [[Európai Unió]] és a jogállamiság ==
 
2020. január 16-án az [[Európai Parlament]] ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi [[Sargentini-jelentés]] óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2020/01/16/kiszivargott-hogy-a-neppart-azt-javasolja-iteljek-el-az-ep-ben-a-fideszt/|tit=A Fidesz elvesztette a németek támogatását a Néppártban|aut=Kerner Zsolt|date=2020-01-16|misc=Az EP-ben ⅔-dal megszavazták a Magyarország és Lengyelország jogállami helyzetét elítélő javaslatot.}}</ref>
  
2020. január 16-án az [[Európai Parlament]] ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi [[Sargentini-jelentés]] óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2020/01/16/kiszivargott-hogy-a-neppart-azt-javasolja-iteljek-el-az-ep-ben-a-fideszt/|tit=A Fidesz elvesztette a németek támogatását a Néppártban|aut=Kerner Zsolt|date=2020-01-16|misc=Az EP-ben ⅔-dal megszavazták a Magyarország és Lengyelország jogállami helyzetét elítélő javaslatot.}}</ref>
   

A lap 2020. november 6., 15:20-kori változata

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami a Freedom House 2019-es rangsorában már csak a részlegesen szabad államok között szerepel.[1]

Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a Közigazgatási bíróságokkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az Alkotmánybírósághoz átruházni konkrét ügyeket is.[2] Végül két lépésben hoztak egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy alkotmánybíró – a megbízatásának megszűnése után – a köztársasági elnök beleegyezésével automatikusan bíró lehessen.[3]

Az Európai Unió és a jogállamiság

2020. január 16-án az Európai Parlament ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi Sargentini-jelentés óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).[4]

Személyre szabott törvényhozás

Varga Zs. András
Bírói gyakorlat nélkül lett a Kúria elnöke.[5] Korábban az elnököt a Kúria tagjai közül választotta a parlament. Varga Zs. kedvéért módosították a törvényt, hogy alkotmánybíró kérhesse a köztársasági elnöktől, hogy szünetelő státusú bíró legyen, aki az alkotmánybírói megbízatásának megszűnése után pályázat nélkül lehessen bíró a Kúrián. Így kerülték ki az az alaptörvény 26. cikk (3) bekezdését, ami előírja, hogy a Kúria elnökét a bírók közül kell kiválasztani.[3]
Rácz Zsófia
A joghallgató hölgy nem lehetne helyettes államtitkár, hiszen ahhoz szükséges lenne a diploma. Sebaj, Orbán megváltoztatta a törvényt, mostantól kezdve elég a hallgatói jogviszony! (Deutsch Tamásnál még nem volt elég: a számára létrehozott Sportminisztérium hónapokig várt rá, hogy lediplomázzék.)
Vida Ildikó
Vida Ildikót nem tudták volna kinevezni a NAV élére, hiszen nem volt meg a szükséges 5 éves közigazgatási gyakorlata, sem az addig előírt vezetési tapasztalata. Orbán jött, kritériumok mentek, Vida pedig beülhetett a NAV elnöki székébe.
Schmitt Pál
Kedvenc köztársasági elnökünk az egyetlen a rendszerváltás óta, aki nem töltötte ki a hivatali idejét, kénytelen volt lemondani a plágiumbotrány miatt. Orbán viszont gondoskodik mindenkiről, így megváltoztatták a törvény, hogy Schmitt Pálnak is járjon élete végéig minden szép és jó, annak ellenére, hogy leégette az egész országot.
Domonkos László
Az országgyűlési képviselőt az Állami Számvevőszék elnökének nem lehetett volna kinevezni, mert négy éves tilalmi időszak volt a pártpolitikai múltra. Azonban lazítottak a szabályokon, mert Domonkosnál jobbat nem találtak.
Mocsai Lajos
Mocsai úgy kerülhetett a Testnevelési Egyetem élére, hogy nem volt doktori címe. De hopp!!! Valakinek kipattant a fejéből, hogy tulajdonképpen egy olimpiai érem az ér annyit, mint egy doktori cím, így máris elfoglalhatta a rektori széket. Az már csak a hab a tortán, hogy utána pedig a Debreceni Egyetemtől kapott díszdoktori címmel kaphatott professzori kinevezést. Agyrém.
Borkai Zsolt
A leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott önkormányzati választáson az eredeti alkotmánymódosítás szerint, de mivel Borkai csak 2006-ban szerelt le, és 2010-ben Orbán már indítani akarta, gyorsan 3 évre csökkentették a moratóriumot. Mondjuk lehet, azóta megbánták.
Dézsi Csaba
Győr Borkai helyére megválasztott polgármestere folytathatja kardiológusi praxisát, bár ezt egyszerű földi halandó orvos nem teheti, mert a kettő összeférhetetlen.[6]
Polt Péter
Az ügyészek és bírák 62 éves nyugdíjkorhatára rá nem vonatkozik, és a két évvel ezelőtti kötelező nyugdíjazás helyett most Orbántól kapott újabb 9 évre kinevezést.

Forrás: Kirchner Károly: Itt a lista: így erőszakolta meg Orbán a törvényhozást. www.facebook.com (2019. dec. 7.)

Jegyzetek

  1. ↑ Kovács-Angel Marianna: Nyugati jogtudósok cikkben magyarázzák el, hogy Varga Judit csúsztat és valótlanságokat állít. 24.hu (2019. nov. 26.) Orbánék nemet mondanak a jogállamiságra, miközben igent mondanak az uniós pénzekre..
  2. ↑ Szurovecz Illés: A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa. 444.hu (2019. nov. 28.) A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés.
  3. ↑ 3,0 3,1 Schiffer András: A Kúria meghódítása. index.hu (2020. okt. 19.)
  4. ↑ Kerner Zsolt: A Fidesz elvesztette a németek támogatását a Néppártban. 24.hu (2020. jan. 16.) Az EP-ben ⅔-dal megszavazták a Magyarország és Lengyelország jogállami helyzetét elítélő javaslatot..
  5. ↑ Varga Zs. András a Kúria új elnöke. nepszava.hu (2020. okt. 19.)
  6. ↑ Smét külön törvényt hozott a fideszes többség a győri polgármester kedvéért. hvg.hu (2020. márc. 10.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Jog&oldid=14914”