„Politika:Szankciók” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
46. sor: 46. sor:
   
 
{{lásd még|Nemzeti konzultáció#2022. október}}
  
{{lásd még|Nemzeti konzultáció#2022. október}}
  +
  +
== 2023. február 5. ==
  +
{{anchor|23febr5}} {{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/jon-az-elso-olyan-energiaszankcio-ami-akar-tenyleg-fajhat|tit=Jön az első energiaszankció, amely tényleg fájhat|aut=Brückner Gergely|aut2=Márton Balázs|date=2023-02-02}}}}
  +
  +
Ettől a naptól tilos Oroszországtól vett vagy orosz kőolajból finomított termék exportja. Kőolajat csövön továbbra is vehetünk Oroszországtól, de az abból készült dízelolajat (ez a legnagyobb mennyiségű finomított termék) csak országon belül értékesíthetjük.
  +
  +
Ez a Mol pozsonyi és szászhalombattai finomítója között okoz problémát. Az előbbi főleg dízelt, az utóbbi főleg benzint állít elő az orosz kőolajból, és a Mol a két finomítója között sem szállíthat.
  +
  +
A finomítók viszont eladhatnak saját termelésű és (tengeren szállított) nem orosz olajból készült dízelt és benzint. A kétféle eredetű terméket nem kell külön tárolni, a tömegmérlegelv alapján döntik el az exportálható mennyiséget.
  +
  +
A megkötésnek az az értelme, hogy a csövön olcsó olajhoz jutó országok ne jussanak árelőnyhöz (amiből a Molnak eddig komoly haszna származott).
   
 
== A szankciók eddigi eredményei ==
  
== A szankciók eddigi eredményei ==

A lap 2023. február 2., 22:40-kori változata

A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

Searchtool right.svgBővebben: ársapka

A gázra nincs szankció – a gázszállításokat az oroszok korlátozták. A tengeren szállított nyers kőolajra van, a kőolajtermékekre 2023. februártól lesz.

A nyersolajra vonatkozó szankciók Magyarországot nem érintik, mert csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem. A 8. szankció pedig Oroszországból nem EU-országba szállított olajra ír elő ársapkát, ha a szállító EU-ország.

2023. február 5-től a finomított kőolajtermékekre van szankció, ami Magyarországot is érinti (lásd alább).

Az energiahordozók közül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól és a tankerekben szállított olajra 2022. december 5-től.

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül. 2023. január 27-én az Európai Tanács újabb fél évvel, július 31-ig meghosszabbította a szankciókat, ugyancsak egyhangúan (azaz tartózkodás nélkül, hiszen a nem szavazat vétónak minősülne).[1]

„ Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.[2] ”

A magyar kormány az Európai Bizottságot szokta kárhoztatni a szerinte rossz szankciókért. A Bizottságnak azonban nincs döntési jogköre: javaslatokat tesz és végrehajtja a döntéseket. A szankciók ügyében az Európai Tanács dönt egyhangú szavazással – vagyis Magyarországnak is el kell őket fogadnia.[3]

A szankciókat Putyin háborúja váltotta ki. Ha kivonul Ukrajnából, azonnal meg is szűnnek a szankciók. Talán nem Európát kellene hibáztatni ezért, hanem a háborús bűnös Putyint.

Kb. 1000, főleg amerikai cég vonult ki Oroszországból a háború kitörése után minden kormányzati vagy EU-nyomás nélkül, mert úgy gondolták, a vevőik elfordulnának tőlük, ha az agresszorral üzletelnének.

Andor László volt EU-biztos szerint az európai inflációnak az ⅓-áért felel a háború (és nem a szankciók). A nagyobbik felét a covid utáni rossz európai gazdaságpolitika okozta (a gazdaság túl gyors felpörgetésének a szándéka, miközben a kereskedelmi útvonalak és kapcsolatok megszakadása miatt a gazdaságok erre nem voltak képesek). Putyin nem véletlenül időzítette erre az időszakra Ukrajna megtámadását. Magyarországon sok más probléma is volt, pl. a választás előtti osztogatás.[4] Róna Péter szerint a magyar inflációnak csak 3–5%-át okozza a háború,[5] Surányi György szerint legfeljebb 10%-át.[6]

Az Európai Unió elsősorban gazdasági/politikai szervezet, hadserege nincs. Az európai befolyásának fenntartására csak gazdasági eszközei vannak, ezért nem fogja abbahagyni a szankciós politikát akkor sem, ha az EU-állampolgárok ellenezni fogják. Ehelyett meggyőző kampányokat fog indítani. Oroszországnak viszont semmilyen más eszköze nincs Ukrajna „visszaszerzésére”, mint a katonai erő: soft powere (képessége, hogy vonzóvá tegye magát az ukránok számára) nincs, pénze sincs.[7]

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

2021-ben

  • Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
  • az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Magyarország olajimportjának 65, Szlovákiáénak 90%-a orosz. A kettő együtt az EU olajimportjának 12%-a. A legnagyobb importőr az EU-ban Németország 25%-kal.

Problémák a szankciókkal

Az EU alapszabálya szerint szankcióhoz az összes ország szavazata kell.

Searchtool right.svgLásd még: Nemzeti konzultáció#2022. október

2023. február 5.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Brückner Gergely – Márton Balázs: Jön az első energiaszankció, amely tényleg fájhat. telex.hu (2023. feb. 2.)

Ettől a naptól tilos Oroszországtól vett vagy orosz kőolajból finomított termék exportja. Kőolajat csövön továbbra is vehetünk Oroszországtól, de az abból készült dízelolajat (ez a legnagyobb mennyiségű finomított termék) csak országon belül értékesíthetjük.

Ez a Mol pozsonyi és szászhalombattai finomítója között okoz problémát. Az előbbi főleg dízelt, az utóbbi főleg benzint állít elő az orosz kőolajból, és a Mol a két finomítója között sem szállíthat.

A finomítók viszont eladhatnak saját termelésű és (tengeren szállított) nem orosz olajból készült dízelt és benzint. A kétféle eredetű terméket nem kell külön tárolni, a tömegmérlegelv alapján döntik el az exportálható mennyiséget.

A megkötésnek az az értelme, hogy a csövön olcsó olajhoz jutó országok ne jussanak árelőnyhöz (amiből a Molnak eddig komoly haszna származott).

A szankciók eddigi eredményei

2021-ben még 123 orosz név szerepelt a Forbes dollármilliárdosokat összesítő listáján, 2022 végén már csak 88 orosznak volt több mint egymilliárd dolláros vagyona. A háború miatt bevezetett szankciók hatására 68 orosz milliárdos lett szegényebb.[8]

A brenti és orosz kőolaj között hordónként 30–35$ különbség is van, holott a háború előtt 1–2$ volt csak a különbség. 2023. január elején az orosz olaj ára a fele a brentinek a szankciók miatt.[9] Az árkülönbség nő.

Putyin bevallotta, hogy fájnak a szankciók Oroszországnak. 2022 végén azt mondta,[10] hogy

  • az orosz gazdaság teljesítménye 2,9%-kal csökken, jövőre 0,9%-ra mérséklődik a csökkenés.
    Megjegyzés: Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint az EU 2023-ban 0,5%-kal nőni fog, Oroszország viszont 4–5%-kal csökkenni, Holoda Attila szerint sokkal hosszabb lesz a hatása Oroszországra.[11]
  • 2022-ben 12,2% lehet az infláció, ami a jövő év első három hónapjában 5% alá kerül éves szinten. A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 5,5% körüli éves inflációra számít ′23-ban
  • az orosz jegybank szerint a GDP 2022-ben 3–3,5%-kal, ′23-ban 1–4%-kal zsugorodik. De mitől, ha marad a háború?
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Kiszélesedhet-e az ukrán-orosz háború? Gulyás Balázs interjúja Rácz Andrással YouTube (2022. okt. 14.) (videó)

Az EU a 2014-es háború után már kivetett szankciókat, elsősorban a fejlett technológiákra vonatkozóan. A szankciók eredményeit ezektől kezdve kell nézni.

Az orosz gazdaság 2022-ben 4–6%-os recesszióba került, pedig az olajszankciók csak decemberben fognak életbe lépni.

Az eredmények 2014-től 2022. november elejéig:

  • Oroszország 4 helikopterrel felszerelt támadóhajót akart venni Franciaországtól, márpedig akkor Odessza biztosan elesik
  • szankciók nélkül lenne egy csomó Szuhoj-57-es vadászrepülőjük, így csak 15 készült, egy már összetört
  • szankciók nélkül gyártottak volna egy csomó T-14 Armata harckocsit (talán a világ legjobb harckocsija), de így túl drága. A 2014-es terv szerint több mint 1000-et gyártottak volna.
  • a szankciók miatt Oroszo. nem tudja pótolni a harcokban elhasznált/elvesztett fegyvereit: robotrepülőgépek, harci helikopterek.

  • Az orosz export/import csökkenése

  • Az orosz GDP csökkenése

  • Az orosz GDP csökkenése 2022-ben

  • A Gazprom exportja 2020–22 között

Oroszország 15 M㎥ gázt adott el 2022-ben Kínának. Európába évi 160–200 M㎥-t a háború előtt. Vagyis az ázsiai export nem tudja pótolni az elvesztett európait.[12]

Légiközlekedés

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Váczi István: Nem csak a színház kedvéért szégyenítette meg Putyin a miniszterét. g7.hu (2023. jan. 18.)

A polgári légiközlekedés 75%-át az Airbus és Boeing uralja, aminek az alkatrész-utánpótlását szankciók sújtják. 2023 elején az oroszok már kénytelenek kannibalizmushoz folyamodni.

A szankciók miatt újraindították a Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását, de ezekért az orosz légitársaságok korábban sem lelkesedtek, ráadásul az Szuhoj motorja francia együttműködéssel készül, amit szintén sújt a szankció. A teljesen orosz motor 2023-ban kap majd gyártási engedélyt.

Személyautó-gyártás

A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek. A háború előtti 60 autómárkából 2022. decemberre 14 maradt, ebből 3 orosz gyártmányú (Lada, GAZ, UAZ), a többi kínai. A nyugati autókat ún. párhuzamos importtal szerzik be közvetítő országokon keresztül (Dubaj, India, Kína vagy Dél-Amerika), majd Örményországon vagy az iráni Anzalin keresztül szállítják Oroszországba. Mindez körülbelül 20%-os áremelkedéssel jár.[13]

Az orosz személyautókat légzsák, ABS biztonsági rendszer (=blokkolásgátló fék), automata váltó és érdemi elektronika nélkül forgalmazzák.[14]

2022 novemberében Oroszország és Irán megállapodást kötött 30,000 autó szállítására 300 m$ értékben. Az iráni autók 20 éves Citroen és Peugeot konstrukciók. Az irán elleni szankciók miatt ők sem tudnak modern alkatrészeket beszerezni, az autók balesetveszélyesek, az alkatrészek egy részét használt autókból veszik. A háború előtt Oroszországban havii 100.000 személyautót adtak el. (Portfolio)

Orosz média Európában

Searchtool right.svgBővebben: Kamu oldalak#Orosz média Európában

Jegyzetek

  1. ↑ Bakró-Nagy Ferenc: Fél évvel meghosszabbítja az Oroszország elleni szankciókat az EU. telex.hu (2023. jan. 27.)
  2. ↑ Oroszországnak nem volt saját pénzügyi rendszere 2014-ben. Ha akkor kizárják a világ bankrendszereiből, összeomlott volna.
  3. ↑ Nekiment az uniós biztos Orbánnak a hazug EU-ellenes kampánya miatt. nyugatifeny.hu (2022. okt. 18.)
  4. ↑ Volt uniós biztos az uniós forrásokról: Már a végjátékban vagyunk! YouTube (2022. nov. 18.) (videó)
  5. ↑ Ha marad az árstop, egyes termékek végleg eltűnhetnek. Csikós Magdolna interjúja Róna Péterrel YouTube (2022. dec. 3.) (videó)
  6. ↑ Lesz recesszió 2023-ban? Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel YouTube (2022. dec. 27.) (videó)
  7. ↑ Vajon visszatér-e a nagy háborúk politikája? Herskovits Eszter és Selmeci János interjúja Dr. Tálas Péterrel YouTube (2022. dec. 22.) (videó)
  8. ↑ Csurgó Dénes: 35 orosz csúszott le tavaly a Forbes milliárdosokat gyűjtő listájáról. 444.hu (2023. jan. 10.)
  9. ↑ Weiler Vilmos: A világpiaci ár feléért tudja csak eladni a kőolaját Oroszország. telex.hu (2023. jan. 9.)
  10. ↑ Putyin is bevallotta, fájnak a szankciók az országának: Idén és jövőre is GDP-csökkenéssel számol az orosz elnök. privatbankar.hu (2022. dec. 9.)
  11. ↑ Mitől emelkednek ilyen gyorsan az árak? Ónody-Molnár Dóra interjúja Győrffy Dóra közgazdásszal és Holoda Attilával YouTube (2022. nov. 27.) (videó)
  12. ↑ Csurgó Dénes: Nagyon véres tavasz és nyár jöhet Ukrajnában. Interjú Rácz Andrással és Király Andrással 444.hu (2025. jan. 23.) 📝}
  13. ↑ Czinkóczi Sándor: Az év eleji 60-ból mára csak 14 autómárka maradt Oroszországban. 444.hu (2022. dec. 9.)
  14. ↑ Zách Dániel: A szankcióellenes Ladával száguld hátramenetben az orosz autóipar. telex.hu (2022. nov. 1.)

Forrás

Összefoglalók:

A szankciók hatása Oroszországra

A szankciók Magyarországon

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Politika:Szankciók&oldid=29207”