Delbos-Corfield-jelentés
A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.
A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.
A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:
- a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alfejezeteket alább)
- elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk[2] szerinti eljárásban
- ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
- felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
- felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.
Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.[j 1]
A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.[3]
Az alkotmányos és a választási rendszer működése
- az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma
- a jogkörének korlátozása költségvetési ügyekben
- az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában
- a magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteit
- az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.
Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.
A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.
Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):
- a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz
- határozatlan idejű rendkívüli állapotot, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra
- a Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra
- a háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe.
Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit.
Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.
- a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre
- problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése
- a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma túl sok a választási törvényben
- az egyéni választókerületek közötti törvényben megengedett 20%, és a tényleges 33% túl nagy.
Több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).
A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának általános be nem tartása, központosítás.
Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECOen) szolgálnak.
A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.
A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.[j 2]
Egyéb:
- a Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét
- a bírák 2012-es kényszernyugdíjazása sértette az EU-jogot
- Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett
- Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben EU-jogot sértett
Korrupció és összeférhetetlenség
A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem
A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is
A tudományos élet szabadsága
Vallásszabadság
Egyesülési szabadság
Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is
A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
Gazdasági és szociális jogok
Jegyzetek
- ↑ 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
- ↑ 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
- ↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
Forrás
- M. Tóth Balázs: Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen. atlatszo.hu (2018. szept. 10.)
- Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról. www.europarl.europa.eu (2022. szept. 19.)