Politika:Szankciók

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. október 26., 04:34-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A gazdasági bajok okai és a háború. Forrás: MNB → Lakmusz

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

A gázra nincs szankció – a gázszállításokat az oroszok korlátozták –, a kőolajra vonatkozó szankciók pedig még nem léptek életbe.

  • a nyers kőolajra vonatkozó szankciók 2022. december 5-én
  • a kőolajtermékekre vonatkozók 2023. februárban

lépnek életbe. A nyersolajra vonatkozó szankciók Magyarországot nem érintik, mert csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem. A 8. szankció pedig Oroszországból nem EU-országba szállított olajra ír elő ársapkát, ha a szállító EU-ország.

Az energiahordozók közül egyedül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól.

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.

Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.[1]

A magyar kormány az Európai Bizottságot szokta kárhoztatni a szerinte rossz szankciókért. A Bizottságnak azonban nincs döntési jogköre: javaslatokat tesz és végrehajtja a döntéseket. A szankciók ügyében az Európai Tanács dönt egyhangú szavazással – vagyis Magyarországnak is el kell őket fogadnia.[2]

A szankciókat Putyin háborúja váltotta ki. Ha kivonul Ukrajnából, azonnal meg is szűnnek a szankciók. Talán nem Európát kellene hibáztatni ezért, hanem a háborús bűnös Putyint.

Kb. 1000, főleg amerikai cég vonult ki Oroszországból a háború kitörése után minden kormányzati vagy EU-nyomás nélkül, mert úgy gondolták, a vevőik elfordulnának tőlük, ha az agresszorral üzletelnének.

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

2021-ben

  • Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
  • az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Magyarország olajimportjának 65, Szlovákiáénak 90%-a orosz. A kettő együtt az EU olajimportjának 12%-a. A legnagyobb importőr az EU-ban Németország 25%-kal.

Problémák a szankciókkal

Az EU alapszabálya szerint szankcióhoz az összes ország szavazata kell.

A Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olaj egyre olcsóbb lesz a szankciók miatt. Ezt az olcsó olajat Szlovákia és Magyarország drágán tovább tudja adni más országoknak. Megakadályozni az esetleges vétójuk miatt nem lehet.

Jegyzetek

  1. Oroszországnak nem volt saját pénzügyi rendszere 2014-ben. Ha akkor kizárják a világ bankrendszereiből, összeomlott volna.
  2. Nekiment az uniós biztos Orbánnak a hazug EU-ellenes kampánya miatt. nyugatifeny.hu (2022. okt. 18.)

Forrás