Infláció
- Maginfláció
- a feldolgozatlan élelmiszer és az energia nélkül számított infláció
A magyar infláció neve: Orbán-infláció.
Ha valamiből sok van, az elértéktelenedik. A pénznél az elértéktelenedés nem más, mint az infláció. Inflációt áruhiány is okozhat.
| „ | Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15–18 százalék között várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem.[1] | ” |
| – Matolcsy György | ||
A kormány a szankciókat okolta az inflációért, bár egy Ipsos-kutatás szerint 2023. májusban az emberek ezt már nem nagyon hiszik el.[2] Róna Péter szerint a 21%-os magyar inflációnak csak 3–5%-át okozza a háború.[3]
Az MNB két év alatt 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén. Ez az éves költségvetés 20%-a.[4] Csoda, hogy ekkora lett az infláció?
A 2023 eleji kilátások szerint 2023. februárban lesz a csúcs 26% körül (25,4% lett), ′23 nyarán kerülhet 20% alá, és az év végére 10% alá.[5]
Róna Péter szerint az egy számjegyű infláció és a 1,5%-os gazdasági növekedés egymást kizárja.[6]
Bod Péter Ákos szerint az ársapkák miatt nálunk nehezebb letörni az inflációt, mint a többi európai országban.[7]
Rónai Sándor a DK nevében kezdeményezte a Hungarikum Bizottságnál, hogy legyen hungarikum az orbáni infláció.[8] Az árnyékkormány 13 pontos intézkedéscsomagot állított össze az infláció csökkentésére.[9]
2023 júliusában a Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő rendszert készített,[10] ami azonnal árversenyre ösztönözte a kiskereskedőket.[11] Végre egy hasznos, piackonform kezdeményezés. Ebben a hónapban Magyarország ismét kitűnt az EU-ban: egyedül nálunk fordult elő, hogy az emberek jóval több pénzért jóval kevesebb terméket kaptak az egy évvel korábbinál.
Matolcsy György szerint az 1970-es évek inflációjának a tanulsága az, hogy először az inflációt kell letörni, utána lehet növekedés. Az ársapkák 3–4%-kal növelték az inflációt.[12]
Infláció Magyarországon
Az inflációért a kormány szerint mindig valami külső ok volt a felelős, a kormánypolitika sohasem. A magyar infláció már a covid előtt a legmagasabb volt az EU-ban, majd választások előtti jóléti osztogatások és az orosz inváziós kísérlet után még inkább kilőtt. Egy ideje az inflációnak jelzője is van:[13]
- 2022. március 9-től október 14-ig „háborús” infláció
- azóta: „szankciós” infláció.
A választás előtt, 2022. márciusban az infláció 8,6%, volt, májusban 10%, szeptemberben 20,7%.[14]
Matolcsy György szerint ez nem háborús infláció, hiszen 2021 nyarán, az energiaárak emelkedése miatt kezdődött. A másik ok a magyar élelmiszeripar, illetve általánosságban a magyar gazdaság alacsony termelékenysége.[15]
Bod Péter Ákos szerint a kormány vitte fel az inflációt (választás előtti költekezés, gyenge forint), de az automatizmus viszi le, nem a kormány: megszűnnek az infláció okai.[16]
A forint árfolyamának 1%-os változása 0,3%-os inflációs változást okoz.[15]
| Áru | % | Súly (%) |
|---|---|---|
| Élelmiszerek | 147,6 | 29,0 |
| Szeszes italok, dohánytermékek | 166,1 | 7,9 |
| Üzemanyagok | 108,6 | 8,1 |
| Fogyasztói árindex | 83,8 | 100,0 |
2024
A költségvetési tervben 6%-os éves infláció van.[18] 2025-re érheti el az infláció a vágyott 3%-os szintet.
2024 elején a visszatekintő infláció okozhat áremelkedést: a kereskedők nem az aktuális (alacsonyabb) infláció alapján áraznak át, hanem a korábbi magas alapján.
2023
| 2022. februárhoz |
2023. januárhoz | |
|---|---|---|
| képest | ||
| infláció | 25,4% | −0,3% |
| élelmiszer-infláció | 43,3% | 1,7% |
| háztartási energia | 49,0% | −2,0% |
A decemberi infláció 5,5%, az egész éves 17,6%. Az élelmiszer-infláció 4,8%-ra esett vissza, decemberben vár árcsökkenést mért a KSH.
Az októberi infláció 9,9%, az élelmiszereké 10,4%. A fogyasztói kosár ára 0,1%-kal csökkent szeptemberhez képest, a maginfláció 13,1%-ról 10,4%-ra.[20]
A szeptemberi infláció 12,2%, az élelmiszereké 15,2%.[21]
Augusztusban az EU inflációs átlag 5%, az USA-beli 3,8%, nálunk 16,4%. A verseny hiánya miatt nem csökken az infláció nálunk: senki nem kényszeríti rá a vállalkozót az ár csökkentésére.[22]
Május 23-án az MNB 18%-ról 17%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Az MNB szerint az inflációnak két oka van: a magas államháztartási hiány és az ársapkák bevezetése. Az utóbbi 3-4 százalékponttal is növelhette az árakat, mert a kereskedők más termékeken hozták be a hatóság ár okozta károkat.[23]
A márciusi infláció 25,2%.[24] A második helyen Csehország áll 18,4%-kal.[25]
Az augusztusi infláció 16,4%. A cél év végére az egyszámjegyű infláció. Ukrajna – háború ide vagy oda – már augusztusban elérte a 8,6%-os, háború előtti inflációs szintet.[26]
A teljes évi inflációt 17,5–18,1%-ra becslik. Év végére a havi infláció 7–8% lehet.
Az év első parlamenti ülésén, 2023. február 27-én Orbán 20 pontos infláció elleni programot hirdetett meg. A program valamennyi pontja növeli az inflációt.
Orbán célja az infláció káros hatásainak enyhítése a vásárlóerő növelésével. A magasabb vásárlóerő viszont inflációt okoz, és elindítja az ár-bér spirált.
Az „egészséges” infláció 2–5%, mert az emberek vásárolnak, hiszen később drágább lesz ugyanaz. Defláció esetén az emberek elhalasztják a vásárlásaikat, ami recessziót okoz. A túl magas infláció viszont tervezhetetlenné teszi a gazdaságot: az egyes áremelkedések más árak emelkedését indítják el.
A vásárlóerő csökkentése viszont életszínvonal-csökkenést, recessziót, munkanélküliséget okoz.
2010 és 2021 között 12 százalékkal nőtt a magyar munkaerő termelékenysége és 65 százalékkal a reálbére. Különösen erős volt ez a hatás 2019 óta.
- Az inflációt csak megszorításokkal – a vásárlóerő csökkentésével – lehet megállítani, mert annak növelése az inflációt is növeli.
Az olcsó munkaerőnek az a következménye, hogy olcsóbb az alkalmazottak számát növelni, mint technológiát fejleszteni.
2022
Az éves átlaginfláció 14,5%. A háztartási energia ezen belül 55,5%-kal drágult:
- vezetékes gáz 97,8%
- tűzifa 58,6%
- palackos gáz 48,7%
- elektromos energia 27,8%
A tűzifa elvileg hatósági áras, az augusztusi 5000 Ft/q körüli árról decemberre mégis felment 8630 Ft/q-ra. Hasonlóan ment fel a brikett ára a szeptemberi 10500 Ft/q-ról 20920 Ft/q-ra.
2022 végére az eurózónában egyszámjegyű lett az infláció az energiaárak csökkenése miatt. A novemberi magyar 22,5%-kal a legmagasabb Európában, és tovább nő.[27]
2022. december
Az infláció 24,5%, a maginfláció 24,8%, az élelmiszereké 44,8%, az üzemanyagoké 22,6% (az ársapka eltörlése ebből 1,6%).
A háztartási energia ára 6%-kal mérséklődött tavaly decemberben havi alapon, ezen belül a vezetékes gáz 11,8%-kal (242 → 212 Ft/㎥). A csökkenést a fogyasztás csökkenése okozta (kisebb rész került át a piaci árkategóriába). A gáz árcsökkenése a havi inflációt mindössze 0,22%-kal csökkentette.
2022. november
Az éves infláció 22,5% volt, az élelmiszer-infláció 44%, a nyugdíjas árindex 25,2%. A maginfláció 24%, a havi infláció 2,1%.[28]
Az élelmiszerfogyasztás 6,7%-kal csökkent. A 3. negyedévben a csökkenés 5–6% volt. Az ársapkák egyre kevésbé tudják fékezni az árakat. A bútorok és műszaki cikkek vásárlása már nem nő, a ruhaféléké is egyre kevésbé.[29]
2022. október
Magyarország a 3. legrosszabb helyen áll az EU-ban 21,9%-kal. Csak Észtországban (22,5) és Litvániában (22,1) rosszabb a helyzet. Az egész EU-ban 11,5%, az eurózónában 10,6%. A legjobban az energiaárak nőttek: 40,7%-kal.[30]
2022. szeptember
2022 szeptemberében a fogyasztói árak átlagos emelkedése 20,1% az előző évhez képest.
A háztartási energia 62,1 százalékkal drágult éves szinten. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.
Augusztushoz képest szeptemberben 59,2 százalékkal nőtt a háztartási energia átlagára, ezen belül a vezetékes gáz 121, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.
Ársapkák
 |
| |||||||||||
 Forrás: Nyomtass te is! 2023. jan. 14. |
| |||||||||||||||||||||||
- rezsicsökkentés 2013. május 10.[31]
- benzinárstop 2021. november 15.[32]
- élelmiszerár-stop („csirkefarhát”) 2022. január 14.[33]
- rezsinövelés („rezsiszökkentés”) 2022. július 12.[34]
- a benzinárstop leszűkítése magyar rendszámú magánautókra 2022. július 30.[35]
- tojás és krumpli 2022. november 9.[36]
- kamatstoppok
- kötelező akciók 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között. 20 termékcsoport mindegyikéből 1–1 terméket 10%-os kedvezménnyel kell adni az 500 mFt-nél nagyobb árbevételű boltokban.[37]
A benzinársapka 2022. decemberre fenntarthatatlan lett: áruhiányt okozott. A MOL ui. nem tudja a teljes lakosságot ellátni, importálni pedig ilyen alacsony áron nem lehet. Ráadásul az ársapka hatására a fogyasztás is nőtt.[38] Miközben az M1-en december 6-án reggel 7:30-kor még tagadták,[39] este ½ 11-kor rendkívüli kormányinfón jelentették be, hogy 11-től egységesen 641 Ft a benzin (a korábbi kedvezményes ár 480 Ft volt).[40] A 641 Ft-t a rendeletben nincs benne, ez a bejelentés napján az aktuális piaci ár.[41]
Az ársapka megszüntetése után visszaállították a korábbi jövedéki adót is, ami literenként 25 Ft+áfával (120 Ft+áfára) emeli a benzin árát. Ha lúd, legyen kövér.[42] Ezzel a benzin ára a régióban a legolcsóbbról a legdrágábbra változott.[43]
2023. augusztus 1-től részben kivezetik az élelmiszer-ársapkát. Az ársapkás termékeket a beszállítói árnál 15%-kal alacsonyabban kell adni. A teljes kivezetés várhatóan 2023 végén lesz.[44]
Ódor Lajos, Szlovákia miniszterelnöke Magyarországra hivatkozva állítja, hogy az ársapkák nem működnek.[45]
Matolcsy szerint az ársapkák 3–4%-kal növelték az inflációt.[46]
Az MNB tanulmánya rámutat, hogy az ársapkák nemhogy árcsökkenést, de épp ellenkezőleg, áremelkedést okoztak. Az élelmiszerek esetén a kereskedők a többi termék árát emelték, hogy így nyerjék vissza az ársapka okozta veszteségeket, míg az ársapkás termékekből többletfogyasztás, következésképp hiány lett.
A benzin ársapkáját megszüntették, de az árak jóval magasabbak maradtak, mint az ársapka bevezetése előtt. A különbségnek csak kis részét okozza az olajár emelkedése, a legnagyobb rész a rárakódott egyéb költség.
Magyar élelmiszer-infláció
2022. február–márciusig a magyar élelmiszer-infláció együtt mozgott az európai átlaggal. Júliusban megemelték a kiskereskedelmi adót, ekkor lódult meg az élelmiszerek drágulása.[47]
2023. március közepén a Jobbik az élelmiszer-ársapka helyett egy másik támogatási formát javasol, amit eredetileg Roosevelt amerikai elnök vezetett be 1939-ben, és azóta is működik. A dolog lényege, hogy a rossz helyzetben levő családok élelmiszerjegyeket kapnak, amit egészséges élelmiszerekre válthatnak be. Ez egyúttal csökkenthetné a gyermekéhezés problémáját is. A jegy nem beváltható alkoholra, sós chipsekre és hasonló egészségtelen dolgokra.
Európai Unió
Negyedéves infláció az EU-ban egy év alatt
2021-ben az átlagos infláció 5,6%, az eurózónában 5,1% volt. Ugyanez 2022-ben 10 ill. 8,6%. A legmagasabb éves infláció 2022-ben Magyarországon (26,2%), Lettországban (21,4%) és Csehországban (19,1%) volt.[48]
| Ország | ′21. aug. | ′22. márc. | ′22. ápr. | ′22. máj. | ′22. jún. | ′22. júl. | ′22. aug. | ′22. aug. havi |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Euro area | 3.0 | 7.4 | 7.4 | 8.1 | 8.6 | 8.9 | 9.1 | 0.6 |
| EU | 3.2 | 7.8 | 8.1 | 8.8 | 9.6 | 9.8 | 10.1 | 0.7 |
| Belgium | 4.7 | 9.3 | 9.3 | 9.9 | 10.5 | 10.4 | 10.5 | 1.8 |
| Bulgaria | 2.5 | 10.5 | 12.1 | 13.4 | 14.8 | 14.9 | 15.0 | 0.8 |
| Czechia | 3.1 | 11.9 | 13.2 | 15.2 | 16.6 | 17.3 | 17.1 | 0.3 |
| Denmark | 1.8 | 6.0 | 7.4 | 8.2 | 9.1 | 9.6 | 9.9 | 0.0 |
| Germany | 3.4 | 7.6 | 7.8 | 8.7 | 8.2 | 8.5 | 8.8 | 0.4 |
| Estonia | 5.0 | 14.8 | 19.1 | 20.1 | 22.0 | 23.2 | 25.2 | 2.3 |
| Ireland | 3.0 | 6.9 | 7.3 | 8.3 | 9.6 | 9.6 | 9.0 | 0.2 |
| Greece | 1.2 | 8.0 | 9.1 | 10.5 | 11.6 | 11.3 | 11.2 | -0.2 |
| Spain | 3.3 | 9.8 | 8.3 | 8.5 | 10.0 | 10.7 | 10.5 | 0.3 |
| France | 2.4 | 5.1 | 5.4 | 5.8 | 6.5 | 6.8 | 6.6 | 0.5 |
| Croatia | 3.1 | 7.3 | 9.6 | 10.7 | 12.1 | 12.7 | 12.6 | 0.1 |
| Italy | 2.5 | 6.8 | 6.3 | 7.3 | 8.5 | 8.4 | 9.1 | 0.9 |
| Cyprus | 3.3 | 6.2 | 8.6 | 8.8 | 9.0 | 10.6 | 9.6 | 0.5 |
| Latvia | 3.6 | 11.5 | 13.1 | 16.8 | 19.2 | 21.3 | 21.4 | 0.4 |
| Lithuania | 5.0 | 15.6 | 16.6 | 18.5 | 20.5 | 20.9 | 21.1 | 0.6 |
| Luxembourg | 3.5 | 7.9 | 9.0 | 9.1 | 10.3 | 9.3 | 8.6 | 0.4 |
| Hungary | 4.9 | 8.6 | 9.6 | 10.8 | 12.6 | 14.7 | 18.6 | 3.7 |
| Malta | 0.4 | 4.5 | 5.4 | 5.8 | 6.1 | 6.8 | 7.0 | 1.0 |
| Netherlands | 2.7 | 11.7 | 11.2 | 10.2 | 9.9 | 11.6 | 13.7 | 2.4 |
| Austria | 3.2 | 6.6 | 7.1 | 7.7 | 8.7 | 9.4 | 9.2 | -0.1 |
| Poland | 5.0 | 10.2 | 11.4 | 12.8 | 14.2 | 14.2 | 14.8 | 0.8 |
| Portugal | 1.3 | 5.5 | 7.4 | 8.1 | 9.0 | 9.4 | 9.3 | -0.2 |
| Romania | 4.0 | 9.6 | 11.7 | 12.4 | 13.0 | 13.0 | 13.3 | 0.4 |
| Slovenia | 2.1 | 6.0 | 7.4 | 8.7 | 10.8 | 11.7 | 11.5 | -0.1 |
| Slovakia | 3.3 | 9.6 | 10.9 | 11.8 | 12.6 | 12.8 | 13.4 | 0.7 |
| Finland | 1.8 | 5.8 | 5.8 | 7.1 | 8.1 | 8.0 | 7.9 | -0.1 |
| Sweden | 2.5 | 6.3 | 6.6 | 7.5 | 8.9 | 8.3 | 9.5 | 1.6 |
| Iceland | 3.7 | 5.0 | 5.6 | 5.4 | 5.4 | 6.4 | 5.5 | -0.2 |
| Norway | 3.8 | 4.7 | 5.9 | 6.2 | 7.0 | 7.3 | 7.1 | -0.2 |
| Switzerland | 0.8 | 2.2 | 2.3 | 2.7 | 3.2 | 3.3 | 3.3 | 0.3 |
Átlaginfláció az EU-ban és Magyarországon
2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22 százalékkal, az euró övezetben 25,1 százalékkal, nálunk pedig 56,5 százalékkal nőttek az árak.[17]
A magyar infláció 2022 közepétől vált el az EU-s trendtől (lásd a fenti ábrát). Az okok:
- magas energiaárak
- alacsony termelékenység, a mezőgazdaság kitettsége a nemzetközi áraknak, aszály
- az ársapkák közvetett, késleltetett inflációnövelő hatása
- a 2022. júliusi adóemelések összesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez. → Orbán-csomag
- profit-húzta infláció (indokolatlan áremelések)
2022 második félévében a magyar infláció átlagosan 5,2 százalékponttal haladta meg a régiós átlagot, amelynek 80 százalékát az élelmiszerárak magyarázták. 2023 elejétől enyhén csökkent az élelmiszerek súlya a különbözetben, de az első negyedévben is több mint 40 százalékot tett ki. Összességében 2023 első negyedévében a régióval szembeni inflációs különbözet közel 70 százalékát magyarázta az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése.
Élelmiszer-infláció
2022. december elején Bulgária után nálunk a legnagyobb – 40% feletti – az élelmiszer-infláció. Matolcsy György szerint ennek oka az élelmiszeripar igen alacsony hatékonysága, aminek három oka van: monopóliumok, magas importhányad és magas energiahányad.[49]
A 2022-es árrobbanást megelőzően soha nem mértek ilyen magas élelmiszerinflációt, a korábbi csúcs 1995-ben 37,5 százalékon volt.[50]
Jegyzetek
- ↑ Weiler Vilmos: Új rekord: 22,5 százalékos a novemberi infláció, élelmiszerért majdnem másfélszer annyit fizetünk, mint tavaly ilyenkor. telex.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ Már nem működik a „háborús infláció”, a kormányt okolják a pénzromlásért. 24.hu (2023. jún. 1.)
- ↑ Ha marad az árstop, egyes termékek végleg eltűnhetnek. Csikós Magdolna interjúja Róna Péterrel YouTube (2022. dec. 3.) (videó)
- ↑ Farkas Zoltán: Matolcsy durrant. hvg.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ Eidenpenz József: 416 is volt az euró, a Mol végre leválhat az orosz olajról? privatbankar.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ 📝 Róna Péter: Az infláció nem lesz egy számjegyű az év végére. Riporter: Breuer Péter YouTube (2023. ápr. 24.) (videó)
- ↑ 📝 Bod Péter Ákos: Még mindig Európa rekorder a magyar infláció. Szöllősi Györgyi www.atv.hu (2023. máj. 12.)
- ↑ Jabronka Richárd: A DK a Hungarikum Bizottságnál kezdeményezi, hogy legyen hungarikum az orbáni infláció. ellenszel.hu (2023. máj. 8.)
- ↑ Az infláció alakulásáról, az infláció csökkentése érdekében szükséges szakpolitikai lépésekről. dobrevarnyekkormany.hu (Hozzáférés: 2023. máj. 10.)
- ↑ Árfigyelő süti kell
- ↑ Nagy Kristóf: Akkorát rúgott az inflációba az árfigyelő-vakcina, hogy mindenki csak les. www.napi.hu (2023. júl. 21.)
- ↑ Matolcsy György: A kormány kalandorpolitikát folytatott, az ársapka 3-4 százalékkal emelte az inflációt. Újságíró: Brückner Gergely telex.hu (2023. szept. 21.)
- ↑ Szalai Bálint – Németh Dóra: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssá. www.szabadeuropa.hu (2023. ápr. 7.)
- ↑ Orbán jött, fékezett és szelídített, az infláció pedig vágtatni kezdett. b1.hvgblog.hu (2023. júl. 20.)
- ↑ 15,0 15,1 Horváth Tibor: Matolcsy György: A szocializmusba nem érdemes visszatérni. www.napi.hu (2022. dec. 5.)
- ↑ Bod Péter Ákos: A kormány most tol át terheket a következő generációkra. Riporter: Németh Péter YouTube (2023. szept. 10.) (videó)
- ↑ 17,0 17,1 Mutatjuk, miért kamu a háborús infláció. 24.hu (2023. jún. 14.)
- ↑ Mészáros Juli: Varga átadta Kövérnek a jövő évi költségvetést, maradnak az extraprofitadók. 444.hu (2023. máj. 30.)
- ↑ Kicsit csökkent, de még mindig 25 százalék felett az infláció. 24.hu (2023. márc. 8.) A cím ellentmond a cikkbeli adatoknak.
- ↑ Haász János: 9,9 százalék az októberi infláció, teljesült a semmit nem érő kormányzati kommunikációs cél. 444.hu (2023. nov. 11.)
- ↑ Weiler Vilmos: Tovább csökkent, 12,2 százalék volt az infláció szeptemberben. telex.hu (2023. okt. 10.)
- ↑ Róna Péter: 16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH adatai szerint. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. szept. 10.) (videó)
- ↑ Elindult a kamatvágás, Matolcsy élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. 24.hu (2023. máj. 23.)
- ↑ Megvan, mekkora drágulást mért a KSH márciusban. www.napi.hu (2023. ápr. 12.) 25,2%, az élelmiszereké 42,6, a háztartási energia 43,1%-kal nőtt.
- ↑ Facebook/Számok - a fideszes álhírek ellenszere
- ↑ Hegedűs Szabolcs: Sikerült: egyszámjegyű lett a „háborús infláció” Ukrajnában. www.economx.hu (2023. szept. 11.)
- ↑ Zsíros Sándor: Az eurózónában már egyszámjegyű az infláció az energiaárak csökkenése miatt. hu.euronews.com (2023. jan. 6.)
- ↑ Már 22,5 százalékra hízott az infláció, az élelmiszerek pedig majdnem 44 százalékkal drágultak. 24.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ Papp Atilla: Egyre kevésbé tudják megfogni az ársapkák az élelmiszer-fogyasztás csökkenését. 24.hu (2023. jan. 6.)
- ↑ Világi Máté: Ismét rekordmagas volt az infláció az eurózónában, Magyarországon a harmadik legrosszabb az EU-ban. telex.hu (2022. nov. 19.)
- ↑ 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. május 9.
- ↑ November 15 től (sic!) legfeljebb 480 forint lehet egy liter benzin vagy gázolaj 2021. november 11.
- ↑ Megjelentek a közlönyben az árbefagyasztás szabályai. 24.hu (2022. jan. 14.)
- ↑ Szabó Krisztián: Az áram kétszer, a gáz hétszer drágább lesz a kormányzati rezsilimit fölött. atlatszo.hu (2022. júl. 22.)
- ↑ Előd Fruzsina: Itt vannak a benzinársapka céges korlátozásáról szóló rendelet részletei. telex.hu (2022. júl. 30.)
- ↑ Mázsár Tamás: A tojásra és a burgonyára vezet be árstopot a kormány. 24.hu (2022. nov. 9.) A kormányinfóról tudósít a cikk, ahol másról is volt szó.
- ↑ Czinkóczi Sándor: Azoknak a boltoknak kell kötelezően akciózniuk, amiknek 500 millió felett volt az árbevétele tavalyelőtt. 444.hu (2023. ápr. 26.)
- ↑ Tiszóczi Roland: A benzinárstop halála - hiába olcsó, ha nem lehet kapni. Interjú Holoda Attilával mfor.hu (2022. dec. 2.)
- ↑ Facebook/Kóber György
- ↑ Csurgó Dénes: Kivezeti a kormány az üzemanyagok hatósági árát. 444.hu (2022. dec. 6.) Este ½ 11-kor a kormányinfón jelentették be, hogy 11-től egységesen 641 Ft a benzin.
- ↑ 494/2022. Korm. 2022. dec. 6.
- ↑ Iván András – Haász János: Itt a 95%-os adókulcs: hatalmas különadó-emelésről döntött a kormány. telex.hu (2022. dec. 8.)
- ↑ Pletser Tamás: Villámgyorsan vált a magyar üzemanyagpiac a régió legolcsóbbjából a legdrágábbá. g7.hu (2023. jan. 12.)
- ↑ Ekkora drágulást hozhat, hogy a kormány kivezeti az ártsopot augusztustól. 24.hu (2023. jún. 22.)
- ↑ Lovas Gergő: A magyar árstopok hatástalanságával példálózik Ódor Lajos, Szlovákia miniszterelnöke. 444.hu (2023. máj. 16.)
- ↑ Elindult a kamatvágás, Matolcsy élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. 24.hu (2023. máj. 23.)
- ↑ Kiszervezte az adóztatást a kormány, a multikra lehet mutogatni. www.napi.hu (2023. máj. 9.)
- ↑ Anna Flori: Eurostat: a vártnál lassabban javul az eurózóna éves inflációs rátája, februárban 8,5 százalék volt. hu.euronews.com (2023. márc. 2.)
- ↑ Matolcsy Gyögy a Gazdasági Bizottság meghallgatásán 2022. december 6.
- ↑ Jandó Zoltán: Csökkent az élelmiszerinfláció, de nem csoda, ha ezt nem érzed. g7.hu (2023. feb. 10.)
Forrás
- Inflációs adatok. 444.hu Aktuális adatok?.
Hírek:
- Aradi Hanga Zsófia: Kismértékben, de tovább csökkent az infláció augusztusban. telex.hu (2023. szept. 8.)
- Sztojcsev Iván: Lement 20 százalék alá az infláció, de sok okunk nincs az örömre. hvg.hu (2023. aug. 8.)
- D. Kovács Ildikó: Grafikonon látszik igazán, mennyire elszálltak a magyar élelmiszerárak. 24.hu (2023. feb. 3.)
- Annual inflation up to 9.1% in the euro area: Up to 10.1% in the EU. Eurostat (2022. szept. 16.)
- Bakró-Nagy Ferenc – Előd Fruzsina: Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért? telex.hu (2022. nov. 11.)
További információk
- Csúcsot döntött a japán infláció: 4 százalék. privatbankar.hu (2023. jan. 20.) Nekik az is nagyon magas.