Delbos-Corfield-jelentés

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 21., 09:53-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Az alkotmányos és a választási rendszer működése)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

  • a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alfejezeteket alább)
  • elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk[2] szerinti eljárásban
  • ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
  • felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
  • felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.[3]

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

  • Alkotmánybíróság:
    • a jogkörének korlátozása költségvetési ügyekben
    • az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában
    • az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma
  • az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból
  • a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a Covid19-világjárványhoz
  • az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit
  • jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek
  • választás:
    • a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre
    • problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése is
  • több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Korrupció és összeférhetetlenség

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

A tudományos élet szabadsága

Vallásszabadság

Egyesülési szabadság

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

Gazdasági és szociális jogok

Jegyzetek

  1. 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
  2. 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
  3. Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)

Forrás

Kapcsolódó lapok