Orosz-ukrán háború

Forrás: Portfolio.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték. Az EU-szankciók időtartamát 2023. március 23-ig hosszabbította meg az EU.

„	Oroszország azt teszi, amit évszázadok óta szokott: területrabló háborút folytat.	”
– Kaiser Ferenc

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.

Törökország – a térség harmadik nagyhatalma – furcsa szerepet játszik. Az oroszok által elfoglalt területeket – a Krímet is beleértve – Ukrajna részének tekinti, katonailag is együttműködik vele (fegyvereket szállít, közös fegyverfejlesztési projektjei vannak vele), nem fogadja el az ukrán területek orosz annaktálását – a Krímet sem –, ugyanakkor nem támogatja az Oroszország elleni embargót.

Az ellenzéki újságokban kialakult az az idióta szokás, hogy kitesznek egy-egy hírt a címlapra, ami nem a hírre, hanem a háborúról szóló hírfolyamra mutat. Aztán keresd meg benne a cikket. Pedig csak egy horgony (html anchor) kellene, hogy a böngésző magától megtalálja. Az „ÉLŐ” felirat sem élő, hanem ugyanerre a hülyeségre utal.

Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása

A Szovjetunió és Oroszország által elkövetett agressziók

Atomcsapás

Az orosz atomfejek száma 6800, az amerikai 6300. Az atomfegyverek számát a START szerződés korlátozza.

Lengyelország és – a NATO-ba való felvétele esetén – Finnország felajánlotta, hogy a NATO atomfegyvert telepíthet a területére.

Ha Oroszország atomfegyvert vet be, a NATO olyan fegyverekkel látja el Ukrajnát, amivel átlőhetnek orosz területre – akár Moszkvára is.

Atomfegyver bevetésére az USA hagyományos fegyverekkel elpusztítja az Ukrajnában levő orosz hadsereget és a Fekete-tengeri flottát.

A taktikai atomfegyver célja minél kisebb pusztítással megsemmisíteni egy harctéri célpontot (pl. csapatösszevonást, vezetési pontot). Nagy-Britanniának nincs már taktikai atomfegyvere, Franciaország titokban tartja, van-e, így az évente megrendezett NATO-hadgyakorlaton az USA taktikai atomfegyvereivel gyakorlatoznak. 5 országban tárolnak taktikai atomfegyvereket az USA ellenőrzése alatt: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. Az utóbbinak már nincs a bevetéshez szükséges repülőgépe, csak Görögországnak, aminek viszont atomfegyvere nincs.

A stratégiai atomfegyver célja a hátországbeli csapásmérés pl. erőművek, gazdasági centrumok, vasúti csomópontok ellen. Három módon vethető be (triád):

• tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta
• szárazföldi silókból vagy járművekről indítható rakéta
• bombázók, melyek vagy szabadesésű atombombát, vagy annak szállítására képes robotrepülőgépet visz magával.

Oroszország a ′22-es NATO-hadgyakorlattal egyidőben mindhárom típusú stratégiai atombomba indítását elpróbálta előre bejelentett módon. Ugyanakkor az orosz atomfegyverek nincsenek készültségben.

2022. október közepéig minden szakértő minimálisnak tartja a taktikai atomfegyver bevetésének esélyét. A stratégiaiét még kisebbnek. A kettőt nem elsősorban a töltet hatóereje, hanem a hordozóeszköz különbözteti meg. A stratégiai bombák interkontinentálisak és állandóan bevethetők. A taktikaiakat elsősorban páncélos oszlopok ellen szánták, és oda kell őket szállítani a hadszíntérre.

A taktikai atomfegyver bevetése ellen szól:

• Oroszország teljesen elszigetelődnék, még a mostani kvázi-szövetségesek (India, Kína, Törökország) is elfordulnának tőle
• az ukrán hadsereg elszórtan van a fronton, nem lehet néhány atomcsapással megsemmisíteni
• az oroszok a saját katonáikat sem tudnák megvédeni a sugárzástól bár ez nem a legfontosabb szempont náluk
• a krími híd érzékeny csapás volt ellenük, mégsem merült fel az atombomba használata
• az orosz atomdoktrína szerint csak akkor vethető be atomfegyver azzal nem rendelkező ország ellen, ha Oroszország léte forog kockán.

Nagyon valószínű, hogy ez is a megtévesztés és az európai lakosság megfélemlítésének része.

Annexió

2022. szeptember végén Oroszország pár nap alatt elhatározott és kényszerrel végrehajtott (fegyveres katonák kísérték a szavazókat) népszavazás után annektálta az addig elfoglalt 4 megyét. Erre Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba. Az annexiót október 8-ig egyedül Észak-Korea fogadta el, még Fehéroroszország sem.

Az ENSZ Közgyűlésében 193 tagállam közül 143 – köztük Magyarország, Brazília, Törökország és Szaúd-Arábia – szavazott Ukrajna Oroszország általi illegális annektálásának elítélése mellett. Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria szavazott nemmel.

A 35 tartózkodó ország között van Kína, India, Dél-Afrika és Pakisztán.

A határozat felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza a részben megszállt Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók annektálását.

A Krím elfoglalása után Oroszország nemzetközileg elismert határok nélküli állammá vált. Mára ezek a határok teljesen elmosódtak. Moszkva könnyen elveszítheti „területe” feletti uralmát az ukrán ellentámadásokkal (pl. Liman visszafoglalásával).

Mozgósítás

Október közepén az orosz veszteség 90 ezer fő a 200 ezres támadó seregből egy orosz lap szerint. Forrás: Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei

Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2022 decemberében javasolta Putyin elnöknek a sorkötelezettségi korhatár fokozatosan emelését 18-ról 21 évre, majd végül 30 évre. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov azt korábban közölte, hogy az orosz elnöki adminisztráció egyelőre nem tárgyal a katonai szolgálat időtartamának növeléséről egyről két évre.

2022 szeptemberében – fél évvel a háború kezdete után – az ukránok két ellentámadást indítottak, és kiszorították az oroszokat korábban elfoglalt területekről. Az Ukrajnába küldött kb. 200 ezres sereg nem volt elég Ukrajna elfoglalásához, az orosz törvények pedig tiltják, hogy sorkatonát külföldre vezényeljenek. Az általános mozgósítás az egyébként romló levő gazdaságot még jobban visszavetette volna.

Putyin a részleges mozgósítás mellett döntött: kb. 300 ezer főt mozgósít, akikkel leváltja a hátországban állomásozó csapatokat, és az így felszabaduló szerződéses katonákat vezényli Ukrajnába. A szakértők néhány hónapra becslik ennek az idejét, vagyis valószínűleg 2023-ban kerülhetnek a frontra az új csapatok.

A most besorozottakat azok közül válogatják, akik néhány éve teljesítettek sorkatonai szolgálatot. Az ő kiképzésük gyorsabban megtörténhetik, fizikailag is jobb állapotban vannak. Oroszországban a kiképzés a csapatoknál folyik – a csapatok viszont Ukrajnában vannak, a lehetséges kiképzőkkel együtt.

Oroszország tartalékosainak a száma 2 millió, az összesen mozgósítható lakosság 20–25 millió fő.

Putyin azt is bejelentette, hogy szeptember 23–27. között megtartják Dombaszban a népszavazásokat. Három nap alatt szervezik meg részlegesen elfoglalt területeken.

A Donyeck és Luhanszk megyei szakadárok kváziállamát Moszkva még az invázió előtt két nappal elismerte függetlenként, addig Zaporizzsja és Herszon megye az orosz jog szerint a népszavazás elrendelésekor Ukrajna integráns része.

Ha az oroszok annektálják a négy megyét, és saját területüknek tekintik, akkor akár atomfegyvert is bevethetnek, hogy megvédjék.

Putyin bejelentésének hatására az emberek megrohanták a repülőjegyeket áruló weblapokat. A fiatal orosz férfiak menekülnek Oroszországból. Tüntetések is voltak, bár ezek be vannak tiltva. 1300 embert tartóztattak le.

A mozgósítás hírére 4 nap alatt 260 ezer fiatal férfi hagyta el Oroszországot. Az USA moszkvai nagykövetsége felszólította az amerikai–orosz kettős állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot, mert őket is besorozhatják.

Oroszország történetében ez a harmadik mozgósítás. Az előző kettő a két világháború előtt történt. Még az afgán háború idején sem volt mozgósítás.

Eddig volt egy ki nem mondott, de működő társadalmi szerződés: a putyini rendszer a politikai passzivitásért cserébe egyéni biztonságot és viszonylagos jólétet garantált. Ez a biztonság füstté vált a hadköteles korú orosz férfiak és családtagjaik számára. Az orosz lakosság 47%-a félelemmel, 23%-a sokként élte meg a mozgósítást.

A kiegészítő parancsnokságok évente kétszeri 130 ezer fő sorállomány mozgósítására vannak felkészülve. Előzetes értesítést nem kaptak, a nyilvántartásaik jórészt papír alapúak. Ezért aztán két tucat helyen felgyújtották a toborzóirodákat abban a reményben, hogy a nyilvántartások megsemmisülnek. Egyes hírek nem is 300.000, hanem 1 millió, sőt, 1,3 millió férfi besorozásáról tudósítanak. A sorozás teljesen kaotikusan folyik, ezt még Putyin is elismerte. Rokkantakat, halottakat hívnak be, nem tartják be az egyetemisták és a nagycsaládosok mentességét. A sorozottakat nem tudják ellátni felszereléssel, van, ahol csak sisakot és fegyvert kapnak, minden mást – a hátizsáktól az érszorítóig – maguknak kell beszerezniük.

A sorozás központi kvóta szerint történik. A vidéki, nem orosz lakosságot nagyobb arányban sorozzák be. A majdnem tizenkétmilliós Moszkvából mindössze 16 ezer főt terveznek behívni, a nyolcmilliós Szentpétervárról pedig 3200 tartalékos a kiszabott kvóta.

A behívót személyesen kell kézbesíteni, ezért az érintett orosz férfiak elbújnak, külföldre menekülnek (Kazahsztán, Grúzia, Mongólia ill. a határ lezárásáig Finnország volt a célország).

A mozgósítás azt jelenti, hogy Putyin hosszú háborúra készül. Újabb sorozások várhatók, mert ennyi ember is kevés lesz a háborúban.

A történész szerző szerint Putyinnak két dolog volt fontos Oroszországban:

• ami a tévében történik, az fontosabb, mint ami a valóságban
• ami külföldön történik, az fontosabb annál, mint ami otthon.

A mozgósítás mindkettőt felborította, mert a valóság fontosabb lett, mint a tévé, és kiderült, hogy az ukrán beavatkozás sem megy jól, ha mozgósítani kell. Vagyis a mozgósítás minden szempontból fordulópont. Addig ki lehetett volna vonulni Ukrajnából győzelmet hirdetve.

A háború legvalószínűbb kimenetele Snyder szerint, hogy Putyin visszavonja a csapatait, mert a mozgósítás okozta belföldi bizonytalanság miatt otthon van szüksége a katonákra. Putyin egyelőre nem látta be, hogy nem nyerheti meg a háborút – köszönhetően az ukrán hadseregnek, aminek a műveleteit tanítani fogják.

Az atomfenyegetés Snyder szerint – bár nem zárható ki – dezinformáció, és a nyugati lakosság megfélemlítésére szolgál. Taktikai atombombát ott lehetne ledobni, ahol az oroszok harcolnak, és nincs sugárzás elleni felszerelésük. A NATO egyébként is szétbombázná az orosz hadsereget, elsősorban a Fekete tengeri flottát. A határ közelébe szállított atomfegyvereket pedig az ukránok megsemmisíthetik a HIMARS rakétákkal, a rakétában kilőtt atombombák jó részét leszedhetik, mert a rakéták megbízhatatlanok.

---

Október végén már jönnek a hírek a frontra küldött mozgósítottak veszteségeiről, az elégtelen kiképzésről és felszerelésről.

November végéig 400 ezer orosz menekült el Kazahsztánon és további 700 ezer Grúzián keresztül a mozgósítás elől. A Grúziában maradó menekültek bankszámlái a grúz GDP növekedését 5,9%-ról 10%-ra tornászta fel.

A Google-keresésekben a mozgósítás bejelentésére két hétig ugrásszerűen megnőtt a „hogyan lehet elkerülni a mozgósítást”, „hogyan lehet eltörni a kezet” („как сломать руку”), „hogyan kell eltörni a lábat” kifejezés.

A háború kezdete

„	Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.	”
– Bayer Zsolt, január 30.

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:

1. nem lehet több NATO-bővítés
2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen. Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem. Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott. Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.

Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1,15 millió fő, de a teljes létszámot sohasem sikerült teljesen feltölteni, így a tényleges létszám 800–850 ezer, amiből 260 ezer sorállományú, akik jogilag nem vethetők be külföldön.

A szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.

Az USA 2,2 M$ katonai támogatást hagyott jóvá Ukrajnának és az őt támogató országoknak. Csehország és Lengyelország katonai eszközöket adott át Ukrajnának, ennek pótlását szolgálja a nekik adott pénz: Lengyelország 288,6 m$-t, Csehország 106 m$-t kapott. Az amerikai katonai költségvetés 760 M$, november 7-ig 41 M$ segélyt adtak Ukrajnának. Az USA 2023-as katonai költségvetése 858 M$.

Az ukránok napi 4–7000 tüzérségi lövést, míg Oroszország napi 20.000 lövést ad le. November 15-én az oroszok egyetlen nap alatt 100-nál több modern – eddig a NATO ellen tartalékolt – rakétát lőttek ki az ukránokra 1,5 M$ értékben.

Az oroszok problémáit jól mutatják a személycserék a hadsereg felső vezetésében.

Kb. százezer ukrán katona halt meg, 40 ezer civil, 6,8 millió ember menekült el az országból. Igen súlyos humanitárius válság és népesedési tragédia alakult ki. A kár 100 M$-ra tehető. Ukrajna 24 M$ segítséget kapott.

Oroszországnak 85 ezer katonája halt meg (Afganisztánban 15 ezer halott volt tíz év alatt és közel félmillió sebesült, a vietnami háborúban 58 ezer). 700 sorozásra váró fiatal elmenekült, és még több százezren a közállapotok miatt. Közép-Ázsia függetlenedik, Kína egyre kritikusabb. Oroszország szövetségese Magyarország, Észak-Korea, Afganisztán (tálibok), Mali, Irán.

2023 eleje

Az ukránok elszántsága nem csökken. A lakosság a különböző felmérések szerint 70–80–85%-ban támogatja a harc folytatását, és ez az arány az orosz anyanyelvűek között alig kevesebb.

Bár az orosz lakosság 84%-át aggasztják az Ukrajnában történtek, a hadsereg ukrajnai tevékenységét 41% erősen, további 30% valamennyire támogatja. Ez a 71%-os összege magasabb, mint a februárban mért összesen 68%-os érték. A támogatók között feleakkora azok aránya, akik mozgósítás következtében érintettek lehetnek, és jóval kisebb azok között, akik internetről (is) tájékozódnak, nemcsak az orosz tévéből.

Putyin támogatottsága 81%, a 400 ezer fős Nemzeti Gárda és a titkosszolgálatok nem szenvedtek veszteségeket, így belső tiltakozásra nem lehet számítani.

Az EU Katonai Törzsének vezetője, Hervé Bléjean tengernagy november közepén a francia nemzetgyűlésben tartott előadásában arról beszélt, hogy Oroszország mostanra legalább 60 ezer halottat veszített, és a háromszor annyi sebesülttel együtt körülbelül 250 ezer orosz katona esett ki az aktív szolgálatból.

A rendkívüli sorozáson besorozott 300 ezer főből hivatalosa 80 ezren vannak Ukrajnában, a többiek kiképzésen, de kiképzőkben is nagy a hiány.

Moszkva novemberre elveszítette a harckocsijai 60 (!), a páncélozott szállító járművei 40, a tüzérsége 20%-át (bár a lezsírozott eszközökről keveset tudni). Elhasználták a szárazföldi célok ellen bevethető rakéták 70%-át is, vagyis az orosz hadsereg a harcok mostani intenzitását csak korlátozott ideig képes fenntartani, és ezen még fegyvervásárlás sem segít.

A 2023-as esztendő második felében Moszkva is egyre inkább érdekeltté válik majd a harcok intenzitásának csökkentésében, annál is inkább, mert 2024 tavaszán Oroszországban elnökválasztásra kerül sor, amikor eldőlhet Putyin utódlásának vagy hatalmon maradásának kérdése is.

Rácz András előbbi cikkének kiegészítése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint decemberben a csak oroszul beszélők 76, a csak ukránul beszélők 89, a kétnyelvűeknek pedig 86 százaléka ellenezte, hogy Ukrajna bármilyen területi engedményt tegyen a gyorsabb béke érdekében.

A „Rating” intézet szerint decemberben az ukránok 97%-a gondolta azt, hogy országuk képes egy orosz támadás kivédésére, és 82% azt, hogy az ország a jó irányban halad – annak ellenére, hogy 80% szerint romlott az ország, 60% szerint pedig a saját háztartásuk gazdasági helyzete 2022-ben, sőt, egyharmaduk szerint még a saját egészségi állapotuk is. Az Oroszország-barát pártok ukrajnai betiltása és Zelenszkijnek az oligarchák megtörésére hozott intézkedései miatt érdekes az is, hogy az emberek 34% érzett 2022-ben javulást, 12% romlást, és a fele változatlanságot a demokrácia és a szólásszabadság helyzetében.

2022. december 7.

Az ukránok – bár hivatalosan nem ismerték el – csapásokat mértek hátországi orosz katonai célpontokra (a Moszkvától 170 kilométerre fekvő Rjazany és a dél-oroszországi Szaratov, Kurszk). Eddig nem volt ismert, hogy a határtól 5–700 km-re levő célokat is el tudnak érni drónokkal.

A harcok Bahmut környékén folynak, ami elég érthetetlen. A várost az ukránok 8 éve erődítik, az orosz bekerítés nem sikerült, óriásiak a veszteségeik, és a városnak nincs stratégiai jelentősége. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy bármi áron valami eredményt kell felmutatniuk.

A fagyok lehetővé teszik a nehéz tankok mozgását is, így nem várható a harcok csitulása.

2022. november 9–11.

Ukrajna területe 2022. november 12-én

Az ukránok által HIMARS-rakétákkal belőhető terület a Dnyeper keleti, oroszok által elfoglalt partján. Forrás: 444.hu

Az oroszok feladják Herszon városát. De akkor miért kellett annyi civilt Oroszországba vinni? Az ukránok csapdára gyanakodnak, de egy amerikai elemzőintézet szerint valóban kivonulnak. A kiürítés előtt kifosztották a várost, még a tűzoltóautókat is elvitték. A háztartási gépekből kiszerelik az alkatrészeket, mert a hadsereg nem jut alkatrész-utánpótláshoz.

Ez az oroszok negyedik nagy veresége:

1. Kijev
2. Moszkva zászlóshajó
3. Harkov
4. Herszon

November 11-re befejeződött a kivonulás, és az oroszok felrobbantották maguk mögött a Dnyeper hídjait. Ukrajna ünnepli a kivonulást, de a Dnyeper túlpartjáról az oroszok ágyúzni tudják Herszont. Ez a lehetőség persze fordítva is fennáll (lásd a jobb oldali ábrát), és az ukrán tüzérség hatótávolsága nagyobb az oroszénál. Végleg megszűnt annak a lehetősége, hogy az oroszok el tudják foglalni Odesszát, és ezzel elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől.

Ezzel egyetlen ukrán nagyváros, Mariupol maradt orosz kézen.

Az amerikai vezérkari főnök százezer főre becsli az orosz veszteségeket (halottak és sebesültek), és hasonlóra az ukránokét. A tízéves orosz-afgán háborúban 15 ezer orosz halt meg, a vietnami háborúban pedig 58 ezer amerikai.

6,5 millió ukrán hagyta el az országot.

2022. október vége

A háború eredeti célja az volt, hogy korlátozott erőforrások bevetése mellett megdöntsék a kijevi politikai vezetést, kiszorítsák Ukrajnából az Európai Uniót és a NATO-t, elérjék az ország területének nagyobb részén a politikai és katonai kontrollt.

Ezt a csatát március közepén elveszítették az oroszok Kijev alatt, az eredeti célokat már akkor fel kellett adniuk. Azután pedig, hogy áprilisban kivonták a harcképességüket elveszítő csapataikat Csernyihiv, Szumi és részben Harkiv megyékből, megszűnt annak a lehetősége is, hogy az erő pozíciójából tárgyalhassanak Kijevvel.

Azóta az a kérdés, hogy Ukrajna mely elfoglalt területei maradhatnak Oroszország ellenőrzése alatt. Úgy tűnik, Moszkva számára már az is győzelem lenne, ha a Krímhez vezető szárazföldi folyosót – Mariupol, Bergyanszk, Melitopol és Novaja Kahovka – megtartsa, Herszon, Liszicsanszk vagy Szeverodonyeck feláldozhatóvá vált.

Az oroszok képtelenek kiiktatni az ukrán légvédelmet, és ezen keresztül egyértelmű légi fölényre szert tenni. Az EU és az USA továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az oroszok számára nem elfogadható, hogy területi nyereség nélkül érjen véget a háború. Az ukrán cél – a Krím visszafoglalása – ugyancsak nem tűnik most reálisnak.

A stabil béke megoldási lehetőségei:

• Ukrajna felvétele a NATO-ba. Ez de facto megtörtént a közvetlen katonai jelenlét és a nukleáris támogatás kivételével.
• Ukrajna Izraelhez hasonló felfegyverzése. Ez a Közel-Keleten sem hozott békét, ráadásul az eredeti orosz célnak – Ukrajna demilitarizálásának – is ellentmond.
• Békefenntartók küldése Ukrajnába.

Így vagy úgy, a tartós béke Ukrajna valamilyen szintű felosztása árán képzelhető el.

2022. október 19.

Különböző fokú készültség Oroszországban, a négy új megyében hadiállapot. Korlátozható a lakosság mozgása, részleges, az Ukrajnával határos 8 körzetben teljes hadigazdaság.

2022. október 8.

Robbanás történt a krími hídon, ami Kercset (a Krím-félsziget legkeletebbre fekvő települését) köti össze a Tuzla szigetén keresztül Tamannyal. A robbanás következtében teherautók és katonai járművek nem tudják használni a hidat. A vonatközlekedés is megszakadt.

A hídnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van. 18 km hosszú, 2018-ban Putyin személyesen adta át. Ráadásul a robbanás az ő 70. születésnapja utáni napon történt. A hídon át szállítottak az oroszok utánpótlást az Ukrajnában harcoló csapataiknak. A híd a Krím annektálásának szimbólumává vált.

Az utánpótlás-szállítás miatt a híd legális katonai célpont volt (még akkor is, ha civil áldozatokkal járt), a civil lakosság ellen irányuló megtorlás viszont háborús bűntett.

A támadásra az oroszok megtorló légitámadás-sorozattal válaszoltak 19 város (köztük Kijev) ellen, amiben rakétákat, robotrepülőgépeket és öngyilkos irányi drónokat vetettek be. Elsősorban az ukrán infrastruktúrát támadták, az ország nagyobb energetikai létesítményeinek mintegy 30%-a rongálódott meg különböző mértékben. Ukrajna kénytelen volt leállítani az európai áramexportot. Az ukrán légvédelem meglepően hatékonynak bizonyult: a támadó eszközök több mint a felét megsemmisítette.

Putyin kinevezte Szergej Vlagyimirovics Szurovikint az inváziós hadsereg parancsnokává, aki Szíriában a kegyetlenségéről vált hírhedtté. Ezzel a háború újabb szintet lépett:

1. villámháború: az első néhány napban kiderült, hogy nem működik, de az oroszok hetekig erőltették
2. klasszikus orosz doktrína: tömeges tüzérségi előkészítés után gyalogos rohamok
3. totális háború október 8-tól: az ellenség minden erőforrását elpusztítani, beleértve a civileket és az infrastruktúrát is.

2022. október 1.

Az orosz Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a bekerítés veszélye miatt kivonják csapataikat – 5000 embert – a Donyeck megyei Liman városából. Másnapra ez meg is történt.

2022. szeptember 10.

A szeptemberi támadás

Az ukránok közel egyidejűleg két irányból is támadták az oroszokat, és Harkov körzetéből 50 km-re kiszorították őket.

Az első, előre bejelentett támadás délkeleten-keleten kezdődött, amit egy északkeleti támadás követett. Az utóbbi az oroszok számára teljesen váratlan volt, és az egész frontjuk összeomlott annyira, hogy ezt még a sajtóban is kénytelenek voltak elismerni. Az ukránok lőszert és harckocsikat zsákmányoltak: ezek megsemmisítésére sem volt idejük az oroszoknak. Más szóval: pánikszerű menekülés volt visszavonulás helyett. Ez a katonai felderítés újabb kudarca.

A vereség a hátországi propagandában is repedéseket okozott.

Az ukránok teljes harcászati és hadműveleti sikert értek el, stratégiai szinten azonban még mindig az oroszok dominálják a háborút. Ukrajna területe a Krímmel együtt 600,000 k㎡, ebből 120,000 k㎡-t tartanak megszállás alatt az oroszok. A mostani győzelem mindössze 6,000 k㎡-t szabadított fel.

Az ukrán sikerek lehetetlenné teszik a Dombaszban tervezett népszavazások megtartását (már haza is hívták a szakértőiket), és azt, hogy az oroszok komolyabb offenzívát indítsanak a megszállt területekről. Harkov megyében egészen az országhatárig szorították vissza az oroszokat, ezzel felszabadítva Harkovot a tüzérségi támadások alól.

Az oroszok jelentős mennyiségű haditechnikát veszítettek: 151 gyalogsági harcjárműről és 104 harckocsiról van fényképes bizonyíték. A hátrahagyott lőszerek mennyisége olyan jelentős, hogy az ukrán irónia szerint az oroszok lettek Ukrajna legfőbb fegyverszállítói.

A lakosság nem menekül: felszabadítóként üdvözlik az ukrán csapatokat. Az oroszok háborús bűntettekkel vádolják az ukránokat, ami arra utal, hogy a saját bűneikről próbálják elvonni a figyelmet.

Az oroszok feltehetően megmaradnak a különleges katonai művelet mellett, így viszont állandó emberhiánnyal küzdenek, és a toborzott újoncokat sem tudják felszerelni. Az új egységek harci morálja is gyenge.

Ha az ukránok még képesek folytatni a támadást, a célpont valószínűleg Zaporizzsja lesz, ami a most visszafoglalt Izjumtól 200 km-re délkeletre van. A visszafoglalása elvágná a Krím utánpótlását.

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.

A nyugati fegyverzet annyira hatékony, hogy az oroszok nem tudnak vele mit kezdeni. Műholdakról bemérik az ukránok felé tüzelő lövegeket, a koordinátákat továbbítják az ukránoknak, akik a nyugati önvezérlő ütegekkel kilövik. Még célozniuk sem kell. A szeptemberi ukrán támadáskor az oroszok sokszor nem is használták a tüzérségüket: ezért került ennyi löveg az ukránok kezére.

2022. május 16.

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat. Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

Forrás: 444.hu

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

A háború katonai következményei

Oroszországnak több ezer járművet és rakétát kell pótolnia, amelyhez nyugati alkatrészekre is szükség van.

Az orosz hadigépezet nem bizonyult elég hatékonynak, a háború elhúzódása pedig az orosz védelmi szektornak is nagyon rossz reklám – ki akarna ezek után orosz technológiát venni?

Új nemzeti identitás született: most már az oroszul beszélő lakosság is ukránnak érzi magát.

Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, a jelentkezésüket már elfogadták, a NATO-országok többsége ratifikálta is. A két ország csatlakozásával a Balti-tenger belső NATO-tengerré válik, a NATO hadereje pedig jelentősen nő. Finnország atomfegyvert is enged a területére, ha felveszik a NATO-ba.

Az orosz kudarcok okát a fenti cikk a személyi állománynak tulajdonítja.

A sorállományt a leendő egységénél képzik ki annak speciális feladataira, ezért nem lehet más egységhez vezényelni őket, és az egységek nem tudják más egység feladatát átvenni. Harcoló egységekhez szánt újoncoknál meg végképp lehetetlen a kiképzés. Ezen még a sorozás sem segítene rövid távon.

A parancsnokok nem tudnak feladatokat delegálni a beosztottjaiknak a kiképzetlenség miatt, emiatt sokszor ezredesek, tábornokok vannak a fronton. Ezért nagy a veszteség a parancsnokok között.

A háború vége

Az USA vagy a NATO nem tárgyal Oroszországgal.

„	Ukrajnának független, szuverén nemzetként magának kell eldöntenie, hogy lesz-e megállapodás az oroszokkal. Ha lesz, akkor a NATO támogatóként áll majd a tárgyalóasztalnál.	”
– Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára

Oroszország külső vagy belső kényszer nélkül nem fogja abbahagyni a háborút. Ez az orosz imperializmus jellemzője III. Iván moszkvai nagyfejedelem óta, több mint 500 éve. Ukrajna az utolsó ország, amelyiknek – méreteiből adódóan – esélye van arra, hogy feltartsa az orosz imperializmust. Van elég katonája, minden mást a Nyugattól kap: fegyvert, lőszert, üzemanyagot, pénzt. Ezt a támogatást meg is fogja kapni, mert a Nyugatnak olcsóbb Ukrajnát támogatni, mintha Oroszország győzne, és folytatná a terjeszkedést Moldáviával és Grúziával.

Az oroszokat az fogja megállítani, hogy 2023 nyár végéig, ősz elejéig tartható a harcok eddigi intenzitása: nem tudják pótolni a fegyverveszteségeiket – többek között a szankcióknak köszönhetően. A másik ok, hogy 2024 elején elnökválasztás lesz Oroszországban, és aligha fognak nekimenni a kampánynak egy népszerűtlen háborúval.

Zelenszkij feltételei a béketárgyalásra: az orosz fél

• helyreállítja Ukrajna területi szuverenitását
• megbünteti a háborús bűnösöket
• tiszteletben tartja az ENSZ okmányait
• kárpótlást fizet Ukrajnának a háborús károkozásért
• garantálja, hogy nem támadja meg többet Ukrajnát.

Béke: politikai rendezéssel egybekötött tűzszünet. → Az első lépés mindig a tűzszünet.

A politikai rendezés akadálya a Krím és a 4 elfoglalt ukrán megye.

Ukrajna eddig két tűzszünetet kötött Oroszországgal: a Minszk-I és Minszk-II-t. Oroszország egyiket sem tartotta be. A cikk részletesen leírja a katonai helyzetet.

A magyar kormány azonnali tűzszünetet és az USA és Oroszország közötti békeszerződést szeretne.

A tűzszünet Oroszországnak kell, mert

• időre van szüksége, hogy kiképezze a mozgósított katonákat, modernizálja a raktárakból előszedett ősrégi, ám óriási mennyiségben rendelkezésre álló szovjet harceszközöket, és felkészüljön a 2023. márciusra tervezett újabb támadásra
• stabilizálja a megszerzett területek feletti uralmát
• legitimálná a háborús bűneit, amiket az ukrán infrastruktúra bombázásával követett el a tél beállta előtt
• az ilyen tűzszünet az európai biztonságot is aláásná.

Az USA és Oroszország közötti tárgyalás pedig az ukrán szuverenitás nagyon durva megsértése és egyben Ukrajna teljes félreértése volna.

Az orosz gazdaság

Az orosz GDP alakulása az előző évhez képest 2021. június és 2022. június között az Orosz Gazdasági Minisztérium adatai alapján. Forrás: VálaszOnline

Oroszországban 22%-os az infláció 2022-ben, az EU-ban ennek pont a fele.

Az orosz GDP 2,3%-kal csökkent, ami 47 M$-os deficitet jelent. A bevételek 40 M$-ral, a kiadások 92 M$-ral emelkedtek. Januártól novemberig még pluszban volt a büdzsé.

A Kreml eredeti tervei szerint megóvta volna az orosz lakosságot a háború következményeitől, ennek kudarcát Vlagyimir Putyin azonban maga ismerte el. Az orosz vezetés közlései szerint a védelmi minisztérium megrendeléseit eddig maradéktalanul kielégítették az üzemek, egy novemberi egyeztetésen viszont Putyin világossá tette, hogy a gyártás további radikális bővítésére van szükség. Ez nem lesz könnyű: már nyáron 400 ezer munkavállaló hiányzott a gazdaságból, és a mozgósítás óta fokozódott a kivándorlás.

A háború a személyautók gyártására is nagy csapást mért. A háború előtti 60 autómárkából 2022. decemberre 14 maradt, ebből 3 orosz gyártmányú (Lada, GAZ, UAZ), a többi kínai. A nyugati autókat ún. párhuzamos importtal szerzik be közvetítő országokon keresztül (Dubaj, India, Kína vagy Dél-Amerika), majd Örményországon vagy az iráni Anzalin keresztül szállítják Oroszországba. Mindez körülbelül 20%-os áremelkedéssel jár.

2022 novemberében Oroszország és Irán megállapodást kötött 30,000 autó szállítására 300 m$ értékben. Az iráni autók 20 éves Citroen és Peugeot konstrukciók. Az irán elleni szankciók miatt ők sem tudnak modern alkatrészeket beszerezni, az autók balesetveszélyesek, az alkatrészek egy részét használt autókból veszik. A háború előtt Oroszországban havii 100.000 személyautót adtak el. (Portfolio)

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen. A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.

Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.

Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Pl. az orosz személyautókat légzsák, ABS biztonsági rendszer, automata váltó és érdemi elektronika nélkül forgalmazzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.

Katonai kiadások

Forrás: Eurostat

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre. A 2023-as költségvetés 143 M$-t irányoz elő védelemre, ami a teljes költségvetés ⅓-a.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 715 M$, amiből eddig 40 M$-t költött az ukránok katonai támogatására (5,6%). Ennyi pénzért (Magyarország 12 éves teljes katonai költségvetése) Ukrajna elvégzi a hagyományos orosz haderő felőrlését egy évtizedre.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.

A háború napi 500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.

Olaj, gáz

2023-ban várhatóan 5–6%-kal csökken az orosz olaj- és 12%-kal a gáztermelés. A gázexport pedig 25%-kal.

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Olaj

Az orosz kőolaj ára 2022-ben

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe. A háború elejéhez képest az orosz olajexport-bevételek 30–32%-kal csökkentek, és a szankcióval tovább fognak.

Gáz

Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki. 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.

A gázra semmiféle uniós embargó nincsen. Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.

Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.

Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is. Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték. Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.

2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.

A háború célja

Az oroszok egy céljukat elérték, mást nem: szárazföldi kapcsolatot teremtettek a Krímmel. A minimális stratégiai cél a Krím megtartása, de az ukránoknak van esélyük, hogy visszaszerezzék, ahogy Herszont, Harkivot.

Úgy tűnik, hogy a globális világ 2–3 tömbre fog szétesni. Oroszország célja, hogy legyen egy olyan tömb, ahol ők erősek. Ehhez viszont az kell, hogy ne veszítsék el a háborút. Az USA a nagy kérdése éppen az, hogyan lehet legyőzni Oroszországot úgy, hogy ne vesse be a nukleáris fegyvereit.

Orosz energia nélkül Európa versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. Viszont Európa nem hasadt szét a háború miatt, sőt.

2022. december 21-én Putyinnnak katonák előtt elmondott beszéde szerint a háború az ország célja, és ehhez a hadsereg mindent megkap, amit kér. Ezt hadigazdaságnak hívják.

„	A háború annak a konfliktusnak a folytatása, amelyben Oroszország évszázadok óta részt vesz. Most itt az ideje, hogy az állam és az orosz nép is hozzájáruljon ehhez a háborúhoz.	”
– Vlagyimir Putyin

Egyúttal bejelentette, hogy a fegyveres erők katonáinak egyidejű létszámát 1,15 millióról 1,5 millióra emelik.

„	Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb.	”
– Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és pénzelője

Putyin a 2000-es évek elején államosította a nagyvállalatokat, hogy megszilárdítsa tekintélyelvű kleptokráciáját, és előfordulhat, hogy az államosítás lebegtetésével próbálja rávenni az eliteket, hogy támogassák az ukrajnai háborúját, vagy lefoglalják vagyonukat katonai kiadások finanszírozására.

Ukrán gazdaság

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt. December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt. De honnan lesz pénz?

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz

A háború 3. hónapja után. Forrás: Nyugati Fény

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

• Putyinbarátság
• Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
• NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
• menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet. A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül. A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.

2022. július elején úgy néz ki, Orbán kénytelen volt megváltoztatni a véleményét, és belátni, csak addig kell Putyinnak, amíg ebből Putyin hasznot tud húzni.

„	Az USA támadt rá az oroszokra, ezért Ukrajna adja meg magát.	”
– Vágó István

2022 november elején úgy néz ki, Orbán nem változtatta meg az Oroszországgal kapcsolatos véleményét, hanem valami fura kettős játékot játszik: befelé mást mond, mint kifelé. Miközben minden EU-szankciót megszavaz az Európai Tanácsban (bár néha keresztbe tesz az egységes véleménynek), itthon nyíltan Putyin-párti politikát folytat.

Egy példa: 2021. novemberben 46 orosz diplomata dolgozott Magyarországon, egy évvel később 57. Magyarország – az EU-ban egyedül – egyetlen orosz diplomatát sem utasított ki, miközben az EU-országok összesen kb. 200-at egy év alatt.

Gáz

Forrás: Facebook/Számok - a fideszes álhírek ellenszere

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat. Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.

A háború kitörésekor a gáz ára 180 €/MWh-ról 227-ra szaladt fel, majd visszaesett 80–100 €/MWh-ra.

A 6 EU-szankció egyike sem érintette a gázt, és a szankciók bevezetése idején nem is változott a gáz 80–100 €/MWh-os ára. A gáz ára két héttel később, június 14-től kezdett emelkedni, miután Putyin – önmagát szankcionálva – 40%-kal csökkentette a szállított mennyiséget. Ekkor az ár 160 €/MWh-ra ment fel, majd aug. 26-án érte el a legmagasabb árat: 346 €/MWh-t.

Olaj

Az EU 6. szankcióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.

Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.

A magyar import az orosz export kb. 2%-a.

Kárpátalja

Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen. Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól. Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra. Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.

Nemzetközi jog

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Az atomsorompó egyezmény – az atomhatalmak megállapodása – nem engedi meg atomfegyver alkalmazását atomfegyverrel nem rendelkező országgal szemben, amelyet megtámadott egy atomfegyverrel rendelkező ország, de vereség fenyegeti.

Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre. A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják. A visszafoglalt területeken tömegsírokat találnak megkínzott, kivégzett emberek holttesteivel.

2014-ben Ukrajna és Oroszország Minszkben több megállapodást is kötött, amit Oroszország soha nem tartott be.

2022. október 1-jén Ukrajna beadta a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt. A szavazás eredménye 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás volt. A fideszesek – bár benn ültek a teremben – nem nyomtak gombot.

Háborús bűncselekmények

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta. A háborús bűntettek folytatódnak, az ukránok a visszafoglalt területeken civilek tömegsírjait találják, sokukat haláluk előtt megkínoztak. A cseh EU-elnökség és a német külügyminiszter ezért nemzetközi bíróság felállítását szorgalmazza.

Izjum visszafoglalása után több tömegsírt találtak. Az egyikben 436 holttestet, közülük 30-on voltak kínzás jelei. A 436 emberből 21 volt katona.

Az ENSZ megfigyelői is találtak háborús bűncselekményeket. Legnagyobb részüket oroszok követték el ukránok ellen, de az ellenkezőjére is akadt példa.

Vélemények

Elégedettség a kormány háborús politikájával. Forrás: Hírklikk

„	Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.	”
– Olaf Scholz

A Levada Center 2022. december 12-i felmérése szerint az oroszok 74%-a támogatja a különleges hadműveleteket, és csak 20% ellenzi. Viszont 53% tárgyalna, és 41% folytatná a háborút. Ez az ellentmondás arra utal, hogy még a független közvélemény-kutatónak sem vallják be az emberek a háború ellenzését, hiszen azért börtön jár.

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.

Milyen érdekes, hogy a jugoszláv háborúk idején nem volt sem vészhelyzet, sem áremelkedés, sem benzinhiány, pedig a háború itt folyt a szomszédban.

„	Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.	”
– Uj Péter

„	Oroszország, kihasználva a világgazdaság Covid–19-járvány okozta gyengülését, előre megfontoltan globális energia- és inflációs válságot idézett elő.	”
– Mateusz Morawiecki

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint négy oka is van annak, hogy Ukrajna miért számít az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.

1. Putyin háborúja közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára
2. az orosz agresszió egyértelmű kihívást jelent NATO számára
3. Oroszország szándékos kegyetlensége támadást jelent közös értékeink és a jogállamiság ellen
4. Oroszország inváziója aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amely mindannyiunkat biztonságban tart.

Álságos magyar békepolitika

Ungár Krisztián szerint Orbán ugyanazt az álságos békepolitikát folytatja, mint a Szovjetunió a II. világháborúban a németekkel kapcsolatban a lengyel agresszió után: a nyugatiak háborút akarnak piacszerzés érdekében, pedig a békéről kellene tárgyalni. Kovács Zoltán még azt sem támogatja, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg magát. A magyar kormány az áldozat segítségére siető szövetségeseit úgy állítja be, mint akik bombákat hajigálnak a szankciókkal – Magyarországra.

Egy interjúban Orbán áradozik Merkelről, aki a Krím elfoglalása után megakadályozta, hogy az nemzetközi konfliktussá váljék. Az agresszor pont ezt akarta. Az orosz–ukrán konfliktusban Orbán a magyarokkal van, nem az áldozattal.

„	Én az azonnali tűzszünet mellett vagyok, az azonnali tárgyalás mellett vagyok. Mindegy, hogy az ukránok erről mit gondolnak.	”
– Orbán Viktor

Orbán az USA és Oroszország között képzeli a béketárgyalást, pedig ezt mindkét fél visszautasította. És azután nyilatkozta, hogy Oroszország annektált négy ukrán megyét. Az azonnali béke nyilván meghagyná orosz tulajdonban, vagyis az oroszok győznek.

Képek

• 

  Felirat az október 23-i diáktüntetésről

• 

  Putyin mint faszfej Angliából

Idézetek

„	Egy reguláris hadsereg veszít, ha nem győz. Egy partizáncsoport győz, ha nem veszít.	”
– Henry Kissinger

Forrás

• Rácz András: Mi várható az orosz–ukrán háborúban 2023-ban? 444.hu (2023. jan. 11.) 2. rész.
• Solti Hanna: Felemészti a háború az ukrán oligarchák vagyonát. 444.hu (2023. jan. 3.) Ez megoldhatja Ukrajna legnagyobb problémáját, a korrupciót.
• Czinkóczi Sándor: Ötmillió rubelt fizet az orosz állam a háborúban meghalt katonák után. 444.hu (2023. jan. 3.) A sebesültekért 3 milliót.
• Szily László: Ruhát, ételt és gyógyszert sem ad az orosz hadsereg a makijivkai rakétázás kényszersorozott túlélőinek. 444.hu (2023. jan. 3.) A háború egyik legsikeresebb ukrán támadása.
• Váczi István: Hadsereg méretűre duzzadt Putyin zsoldos csoportja Ukrajnában. g7.hu (2022. dec. 23.) A Wagner-csoport.
• Herczeg Márk: ENSZ: 14 millió ukrán volt kénytelen elmenekülni az otthonából az orosz agresszió miatt. 444.hu (2022. nov. 2.) És jön a tél. A menekültek többsége belső menekült.
• Csurgó Dénes: Lehet, hogy mi nem gondoljuk, hogy háborúban állunk Putyinnal, ő azt gondolja, hogy háborúban áll velünk. Interjú Timothy Garton Ash-sal 444.hu (2022. okt. 15.)
• 3 súlyos ellentmondás a háborúról Orbán berlini előadásában. 444.hu (2022. okt. 12.) Ő előre tudta, hogy háború lesz, a kormánymédia meg kinevette, aki ilyet mondott. Párhuzamot vont ′56 és Ukrajna megtámadása között, de a bucsai mészárlást addig nem hiszi, amíg független vizsgálóbizottság nem mond véleményt.
  • Orbán Viktor kíméletlenül őszinte elõadása Berlinben. YouTube (2022. okt. 12.) (videó)
• Káncz Csaba: Az Egyesült Államok 2 milliárd USD segélyt nyújt Kelet-Közép-Európának, hogy megvédje őket az orosz agressziótól és felforgató műveletektől. www.facebook.com (2022. szept. 11.) Ukrajna 1 milliárdot kap, míg 18 másik állam 1 milliárdon osztozik. Mo. a Moszkva-Belgrád tengelyen egy centet sem kap. Már mindenki mindent tud….
• Bereznay István: Kiszivárgott Putyin telefonbeszélgetése, hazudott Macronnak. index.hu (2022. jún. 28.) A háború kirobbanása előtt 4 nappal.
  • Minszki jegyzőkönyv (2015) (magyar Wikipédia)
• Neuberger Eszter: Amerikai konteóhívők véleménybuborékjából indult, a kreml dagasztotta igazán nagyra az ukrajnai biofegyverek elméletét. www.lakmusz.hu (2022. ápr. 27.)
• Feltörték az „orosz Facebookot”, és 12 millió címre írták meg, mi is történik Ukrajnában. hvg.hu (2022. márc. 21.)
• Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
• Horváth Bence: Tömegesen tartóztatják le a háború ellen tüntetőket Oroszországban. kepek.444.hu (2022. feb. 28.)
• Rédei Ottó: Harcok a nukleáris készültség árnyékában. hirklikk.hu (2022. feb. 27.) Még Svédország is szállít fegyvereket Ukrajnának, pl. 5000 db páncéltörő rakétát.

Háborús helyzet

• Napi háborús helyzet térképen (süti kell)

• Hogyan akadályozták meg az ukrán fegyveres erők Jevgenyij Prigozsint abban, hogy az egyik fő politikai erővé váljon az Oroszországban. furgehir.hu (2023. jan. 4.) Bahmut Prigozsinnak, a Wagner-csoport vezetőjének fontos személyes okokból.
• Pál Tamás: Ukrajna a területeinek felszabadítására törekszik, nem arra, hogy holdbéli tájat kapjon vissza. Interjú Rácz Andrással telex.hu (2022. okt. 21.) Herszon környékén folynak a harcok, az oroszok egy hatalmas gát felrobbantásával fenyegetnek.
• Czinkóczi Sándor: Lekapcsolták az ukrán hálózatról a zaporizzsjai atomerőművet. 444.hu (2022. aug. 25.)
• Bőtös Botond: Nem tanultak a hibáikból: csapdába eshet az orosz hadsereg Herszonnál. vilagterkep.atlatszo.hu (2022. aug. 19.)
• Ághassi Attila: Látványos mozgótérkép arról, hogyan szorultak vissza az orosz csapatok. telex.hu (2022. máj. 18.) (videó)
• Át kellett írni az orosz forgatókönyvet (a háború ötödik napja). hirklikk.hu (2022. feb. 28.) 4 napra tervezték a hadműveletet, napi 15–16 M$-ba kerül. A szankciók erősebbek lettek, mint az oroszok várták, és fegyverszállításokra végképp nem számítottak..
• Oroszország megtámadta Ukrajnát, harcok Kijevnél és Csernobilnál is. telex.hu (2022. feb. 24.)

Szankciók

• Nóra Shenouda: Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit az Oroszországnak szállított drónok miatt. hu.euronews.com (2022. dec. 12.)
• Szegő Iván Miklós: Így hatnak a szankciók: gazdasági mozgósításra kényszerült Oroszország. 24.hu (2022. okt. 28.)
• Káncz Csaba: Putyin jól benézte európai játszmáját. privatbankar.hu (2022. okt. 2.) Elveszítette az EU-t, eddigi legnagyobb gazdasági partnerét.
• Előd Fruzsina: Hiába sulykolják Orbánék, nem igaz, hogy Putyin járt jól a szankciókkal. telex.hu (2022. szept. 22.)
• Magyari Péter: Azzal szembesítették Orbán tanácsadóját, hogy az oroszok elleni szankciók működnek. 444.hu (2022. szept. 14.)
• Rácz András: Egyre nagyobb bajban van az orosz hadiipar, a szankciók lenullázzák a fejlesztéseket és a modernizációs terveket. 444.hu (2022. aug. 10.)
• Weiler Vilmos: Elfogadta az EU az oroszok elleni hetedik szankciócsomagot. telex.hu (2022. júl. 21.)
• Czinkóczi Sándor: A gazdasági adatok alapján Oroszországnak jobban fájnak a szankciók, mint az EU-nak. 444.hu (2022. júl. 18.)
• Gazda Albert: Bulgária bezárta a kikötőit az orosz hajók előtt. 444.hu (2022. ápr. 17.) Olaszország és Románia után.
• Az EU teljes légterét lezárják az orosz repülőgépek előtt, fegyverszállítmányt küld az EU Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 27.)
• Tóth Gergely – Körömi Csongor: A nyugati hatalmak orosz bankokat kapcsolnak le a SWIFT-ről. telex.hu (2022. feb. 26.)

Fegyverek

• Váczi István: Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában? g7.hu (2023. jan. 4.)
• Hidegkuti Konstantin: Az orosz harcászat alapja a tüzérség. moszkvater.com (2022. dec. 6.)
• Herczeg Márk: Az oroszok tankönyv szerint harcolnak, csakhogy a tankönyvük nem erre a háborúra vonatkozik. Max Boot szovjet származású amerikai író a rossz orosz katonai doktrínáról 444.hu (2022. nov. 6.)
• Veczán Zoltán – Nagy Gábor: Totális háború: állnák-e a sarat a visegrádiak az oroszokkal szemben? Bakodi Péter segítségével mandiner.hu (2022. aug. 3.) A cím fikció, de az adatok érdekesek.
• Király András: Bénítólag hatnak az orosz tüzérségre az ukránok HIMARS-ei. 444.hu (2022. júl. 25.)
• Koroknai Gergely: A veszteségek ellenére fokozza a bevetéseket az orosz légierő, de a hatalmas erejük mítosza már megdőlt. telex.hu (2022. márc. 26.)
• Koroknai Gergely: Javelin, Stinger, vákuumbomba – ezt kell tudni az orosz-ukrán háború valós és vélt fegyvereiről. telex.hu (2022. márc. 5.)
• Tóth Gergely: Megtört a jég: Németország óriási fegyverszállítmányt küld Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 26.)
• Koroknai Gergely: A Moszkva cirkálóval együtt Putyin terveinek egy része is elsüllyedt. telex.hu (2022. ápr. 15.)
• Váczi István: Hogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában? g7.hu (2022. ápr. 9.)

A háború okai és lehetséges következményei

• Nagy Nikoletta: Zaporizzsjából nem lesz új Csernobil, de így sem jó ötlet atomerőműre lövöldözni. telex.hu (2022. dec. 2.)
• Herczeg Márk: Orbán is aláírta, hogy kizárólag Oroszországé a felelősség az energia- és gazdasági válságért. 444.hu (2022. okt. 24.)
• Nyilas Gergely: A 21. században miért tekinget Magyarország Moszkva felé? telex.hu (2022. okt. 10.)
• Litván Dániel: „Soha nem látott következmények” – mit lépne a NATO egy orosz atomcsapásra? privatbankar.hu (2022. szept. 27.)
• Wagner Péter: Hiába győzködte az amerikai hírszerzés az ukránokat, nem hitték el, hogy az oroszok tényleg háborút indítanak. 24.hu (2022. aug. 19.)
• Berkes Rudolf: Hazugságok a háború szolgálatában. pcblog.atlatszo.hu (2022. márc. 18.)
• Miért indított háborút Vlagyimir Putyin? Az orosz-ukrán háború előzményei. YouTube (2022. márc. 4.) (videó)
• Long Covid agyköd - mitől változott meg Putyin viselkedése? YouTube (2022. márc. 5.) (videó) A videóban a második lehetséges ok a hübrisz.
• De mit csinál Putyin Ukrajnával, ha már elfoglalta az országot? YouTube (2022. márc. 4.) (videó)

Propaganda, dezinformáció

• Farkas György: Leleplezték Putyin trollgyárának működését. 24.hu (2022. okt. 28.)

• Csuhaj Ildikó: Védhetetlen és megmagyarázhatatlan: Novák Katalin is posztolt: az ukrán zászló színeivel írta ki. www.atv.hu (2022. márc. 18.)
• Csuhaj Ildikó: Ruszkik haza! Németh Zsolt Facebook-posztja www.atv.hu (2022. márc. 18.)

Háborús bűncselekmények

• A dnyiprói rakétacsapás végső mérlege: negyvennégy halott, köztük öt gyerek. www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 17.) 79-en megsérültek.
  • Hírhedten pontatlan, eredetileg hajók ellen gyártott rakétával találták el az oroszok a dnyiprói lakóházat. hvg.hu (2023. jan. 17.) H-22-es.
• London csúcsot hív össze az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálásának előmozdítására. hvg.hu (2023. jan. 7.)
• Gazda Albert: Az ENSZ felhagy a nyomozással az olenyivkai hadifogolytábor lebombázása ügyében, amivel az oroszok és az ukránok egymást vádolták. 444.hu (2023. jan. 6.)
• 25 kínzókamrát találtak az ukránok a felszabadított Harkivban. hu.euronews.com (2023. jan. 2.)
• Karóczkai Balázs: Oroszország először ismerte el, hogy eddig 190 000 ukrán gyereket hurcoltak el az orosz katonák. azonnali.hu (2022. máj. 13.)

Előzmények

• Putyin tíz nap alatt legyőzni, augusztusban annektálni akarta Ukrajnát. hu.euronews.com (2022. dec. 2.) A brit hírszerzés szerint.
• Világi Máté: Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte. telex.hu (2022. szept. 8.)
• Fekő Ádám: Oroszország már 2008-ban bemutatta, hogy képzeli a külpolitikát, csak a Nyugatot nem érdekelte. azonnali.hu (2022. jún. 24.)
• Budapesti memorandum: 1994. december 5. Ukrajna leszereli az atomfegyvereit, cserébe Oroszország, az USA és Nagy-Britannia garantálja a területi épségét (magyar Wikipédia)
• Egyértelmű és nyílt fegyveres agresszió zajlik Ukrajna ellen. Rácz András 168.hu (2022. feb. 22.)

Magyar–ukrán viszony

• Ághassi Attila: Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről. telex.hu (2022. dec. 13.)
• Németh Árpád: Otthonosan ténykedik az orosz hírszerzés Magyarországon. hu.euronews.com (2022. dec. 8.)
• Kiderült: A magyarok 65 százaléka orosz agressziónak tartja az ukrajnai háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 30.)
• Barnóczki Brigitta: Ukránbarát és oroszpárti tüntetés zajlott egyszerre Budapesten. telex.hu (2022. ápr. 30.) A Telex tudósítója szerint az oroszbarát tüntetésen 200-an, az ukránbaráton 1000-en voltak.
• Gusztustalan ügyben támogatták Putyint a Fidesz képviselői az EP-ben. nyugatifeny.hu (2022. ápr. 7.) Nem szavazták meg az orosz oligarcha-vagyonok elkobzását és a pénzmosásban érintettek fekete listára kerülését.
• Rényi Pál Dániel: Most üt vissza, hogy 2015 után a kormány szétverte a menekült-ellátórendszert. Interjúnk Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársával 444.hu (2022. márc. 22.)
• Bonta Miklós: Búcsút inthetünk a keleti nyitásról szőtt álmoknak. Interjú Róna Péterrel mfor.hu (2022. márc. 1.)
• Ágoston Zoltán: Az Orbán-kormány nemet mondott, nem jöhetnek Magyarországra amerikai NATO-katonák az orosz fenyegetés miatt. nepszava.hu (2022. feb. 9.)
  • Magyari Péter: Az orosz fegyvereket bezzeg átengedte 2019-ben az Orbán-kormány. 444.hu (2022. feb. 28.) Amikor az oroszok Szerbiának szállítottak fegyvert..
• Szabó Dániel: Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány. www.napi.hu (2022. feb. 4.)
• Panyi Szabolcs: Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt. www.direkt36.hu (2020. feb. 13.) Magyar ellenkezés a NATO-ban az ukrán nyelvtörvény miatt.

További információk

• Levada Center független orosz közvélemény-kutató (angol Wikipédia). Weblap
• Keleti Tanulmányok Központja (Varsó) lengyelül, a Válasz Online forrása
• A Wagner csoportról Facebook/Keletfényei, 2023. január 14. Még nem hallgattam meg.
• Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)

Hírek:

• Rácz András: Menekültek százezreit zúdíthatják Európára az ukrán energetikai rendszer elleni orosz támadások. 444.hu (2022. dec. 22.) Az oroszok 8 nagy támadást intéztek az ukrán energiarendszer ellen október 9. és december 16. között.
• Solti Hanna: A New York Times felfedte, kik követték el a bucsai mészárlást. 444.hu (2022. dec. 22.) Az Artyom Gorodilov alezredes által vezetett 234. légezred orosz ejtőernyősei követték el.
• Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak! www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 14.)
• Pál Tamás: Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét. telex.hu (2022. nov. 23.)
• Schultz Antal: Putyin zsoldoshadseregének alapítója miatt is feszültségek vannak az orosz katonai vezetésben. 24.hu (2022. nov. 7.) Putyin szakácsának, a Wagner-csoport vezetőjének (elő)élete.
• Csurgó Dénes: Tele vannak nyugati alkatrészekkel az Ukrajna fölött lelőtt iráni drónok. 444.hu (2022. nov. 5.) Nem az öngyilkos, hanem felderítő drónok.
• Kerner Zsolt: Azon röhögnek az ukránok, hogy Orbán Viktor nem merte leírni, ki verte le ’56-ot. 24.hu (2022. nov. 5.) Ők verték le.
• Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Az Orbán-kormány belső bénázásai a háború kitörésekor.
• Rácz András: Moszkva elhitetné, hogy az annexiók után nincs visszaút, Ukrajna és a Nyugat lehívja az orosz blöfföt. 444.hu (2022. okt. 8.)
• Káncz Csaba: Putyin háborúja nyomorba taszítja ezt a kontinenst. privatbankar.hu (2022. szept. 23.) Az afrikait a gabona és napraforgó ára, valamint az általános infláció miatt.
• Oroszország, Putyin - és a világ. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2021. szept. 30.) (videó)
• A Magyarországra menekülők számára. ukrainehelp.hu (2022. márc. 10.)
• Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)
• Németh Sz. Péter: Romok közé térnek haza az oroszdúlta városok lakói – a háború 82. napja képekben. telex.hu (2022. máj. 16.)
• Barnóczki Brigitta: Több száz multi üzletel úgy Oroszországban, mintha mi sem történt volna. telex.hu (2022. okt. 11.) Magyarországról a Richter, a Mol, a Herendi porcelángyár és a Sanatmetal gyógyászati implantátumokat gyártó cég.
• Sz. Bíró Zoltán: A rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelen. g7.hu (2022. jún. 15.) Oroszország reformjai a XIX. századtól kezdve.
• Bihari Dániel: Mély gyökerei vannak Putyin birodalomépítő ambíciójának. Szakértő: Sz. Bíró Zoltán 24.hu (2022. feb. 27.) Oroszország rövid története a középkortól.

Vélemények

• Ungváry Krisztián: 12 orosz módszer, amelyek Orbán Viktor szerint nem jelentenek fenyegetést Európára. telex.hu (2022. dec. 21.)
• ‼ Uj Péter: Vagyis nincs más, csak az összeomlás. Interjú és podcast Szilágyi Ákossal 444.hu (2022. dec. 22.)

Kapcsolódó lapok

• Orosz-ukrán háború/Álhírek   Ukrajna története a Szovjetunió felbomlása után
• Nemzetközi jog
• külpolitika
• Politika:Szankciók
• Breszt-litovszki béke 1918. március 3. Ukrajna függetlenné válik.
• Z (katonai szimbólum) orosz háborús szimbólum
• Kölcsönbérleti törvény