Európai Bizottság

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. október 9., 22:33-kor történt szerkesztése után volt. (→‎2019-es EP-ciklus)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Európai Bizottság az Európai Unió „kormánya”. Egyedül neki van joga jogszabálytervezetet benyújtani az Európai Parlamentnek.

Vezetőjét az Európai Tanács jelöli, minden tagország (kormánya) jelöl egy-egy biztost. Az Európai Parlament szavaz a testületről (egyben, nem tagonként: vétójog). A parlamenti bizottságok viszont meghallgatják a jelölteket, és javasolhatnak változtatásokat. A bizottság összetételét végül az Európa Tanács hagyja jóvá minősített többséggel.[1]

2019-es EP-ciklus

Ursula von der Leyen a Bizottság vezetője, aki Jean-Claude Juncker utódja lett. Eredetileg Manfred Webert jelölték a tisztségre, de őt nem fogadta volna el az EP, ezért visszalépett. Az elnök személyét az Európai Parlament szűken, 383:327:22:1 arányban fogadta el (az 1 érvénytelen szavazat volt). Az elnökséghez 374 szavazat kellett.

Bár a szavazás titkos volt, a fidesz úgy tekinti, hogy az ő 13 szavazatukon múlt Ursula von der Leyen bizottsági elnöksége. Ehhez képest nem tudnak vele zöld ágra vergődni az EU-pénzek ügyében. Ez is azt mutatja, hogy a fidesz nem tudja az érdekeit érvényesíteni az EU-ban.[2]

Az EP november 27-én 461:157:89 arányban megszavazta a bizottságot. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar igent nyomott.[3]

A bizottságnak több alelnöke van.[4]

A Bizottság első legfontosabb feladata 100 napon belül klímavédelmi tervet készíteni.

A magyar EU-biztos

A magyar Trócsányi László biztosi jelölését az Európai Parlament elutasította. Ursula von der Leyen két nevet kért a magyar kormánytól: Várhelyi Olivér mellett egy nőét is.[5] Az utóbbit Orbán elutasította, és Ursula von der Leyen elfogadta Várhelyi Olivér jelölését.

November 15-én az EP Külügyi bizottsága elutasította Várhelyit. A 72 képviselő ⅔-ára, 48 szavazatra lett volna szüksége Várhelyinek, de csak 30-at kapott jobb-, szélsőjobb, illetve euroszkpetikus képviselőktől.[6]

Az elutasításban feltehetően komoly szerepet játszott Orbán elszólása a Türk Tanácsban:

Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.[7]
– Orbán Viktor

Az EU-biztos nem fogadhat el utasításokat semmilyen kormánytól (a sajátjából sem), kizárólag az EU érdekében tevékenykedhetik. Ezt Várhelyi meg is ígérte a meghallgatáson.

Várhelyinek ezután írásban feltett kérdésekre kellett válaszolnia, ami után a külügyi bizottság átengedte.[8] Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy az EP november 27-én szavazzon a Bizottságról.

Jegyzetek

  1. Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelöltek névsorát. nepszava.hu (2019. szept. 9.)
  2. Lakner Zoltán: A hazugságot föl lehet róni. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. szept. 15.) Süti kell.
  3. Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  4. Biztosok
  5. Egy női biztost is jelölniük kell Orbánéknak. 24.hu (2019. okt. 15.)
  6. Halmai Katalin: Meggyőzőnek tűnt, de elbukott Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottsága előtt. nepszava.hu (2019. nov. 15.)
  7. Rényi Pál Dániel: Dobrev: Orbán elszólta magát, Várhelyi Olivér nem lesz bővítési biztos. 444.hu (2019. nov. 2.)
  8. Átengedte a külügyi bizottság Várhelyit. magyarnarancs.hu (2019. nov. 19.)

Források