| Szavazólap | Választó- polgár | Érvényes szavazat | Levél- szavazat | Részvétel % | Mandátum |
|---|---|---|---|---|---|
| Egyéni | 8,047,769 | 4,908,608 | 60.99 | 106 | |
| Listás | 8,241,488 | 5,031,970 | 128,429 | 61.06 | 93 |
| 9,940,578 | 128,429 | 61.03 | 199 |
| Pártlista | Oldal | Egyéni | Listás | Összesen | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Voks | % | Mand. | Voks/ Mand | Voks | % | Mand. | Voks/ Mand | Voks | % | Mand. | Voks/ Mand | ||
| FIDESZ-KDNP | k | 2,165,342 | 44.11 | 96 | 22,556 | 2,264,780 | 44.87 | 37 | 61,210 | 4,430,122 | 44.57 | 133 | 33,309 |
| JOBBIK | e | 1,000,637 | 20.39 | 0 | 1,020,476 | 20.22 | 23 | 44,369 | 2,021,113 | 20.33 | 23 | 87,874 | |
| LMP | e | 244,191 | 4.97 | 0 | 269,414 | 5.34 | 5 | 53,883 | 513,605 | 5.17 | 5 | 102,721 | |
| MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP | e | 1,317,879 | 26.85 | 10 | 131,788 | 1,290,806 | 25.57 | 28 | 46,100 | 2,608,685 | 26.24 | 38 | 68,650 |
| EGYÜTT 2014 | e | 6,361 | 0.13 | 0 | 14,085 | 0.28 | 0 | 20,446 | 0.21 | 0 | |||
| Összesen | 4,734,410 | 96.45 | 106 | 44,664 | 4,859,561 | 96.28 | 93 | 52,253 | 9,593,971 | 96.52 | 199 | 48,211 | |
| Ebből ellenzék | 2,569,068 | 52.34 | 10 | 256,907 | 2,594,781 | 51.41 | 56 | 46,335 | 5,163,849 | 51.95 | 66 | 78,240 | |
| Többi párt | 174,198 | 3.55 | 0 | 172,409 | 3.43 | 0 | 346,607 | 3.49 | 0 | ||||
| Mindösszesen | 4,908,608 | 100.00 | 106 | 46,308 | 5,031,970 | 100.00 | 93 | 54,107 | 9,940,578 | 100.00 | 199 | 49,953 | |
A kiemelt sorból látszik, hogy az ellenzék a szavazatok közel 52%-át szerezte meg, vagyis megnyerte a választást. Ennek ellenére a fidesznek lett ⅔-os parlamenti többsége 45%-os szavazataránnyal.
A ⅔-hoz kötött törvények célja, hogy azokkal – közvetve, a képviselőkön keresztül – a választók nagy többsége egyetértsen. Ha 45%-os választási eredménnyel ⅔-os parlamenti többséghez lehet jutni, akkor a ⅔-os törvények értelmüket veszítik.
A ⅔-os törvények – különösen ilyen nagy számban, ahogy nálunk vannak – alkotmányjogilag egyébként is aggályosak. A választók 4 évenként új felhatalmazást adnak új embereknek az ügyeik intézésére, a régi felhatalmazás érvényét veszíti. A ⅔-os törvények viszont nem, hiszen az új parlamentben nem feltétlenül lesz az új többségnek ekkora szavazataránya. Vagyis egy korábbi, már régen lejárt „szavatosságú” parlament megköti a későbbi parlamentek mozgásterét. Ez korlátozza az új parlamentek szuverenitását, ráadásul ingatag legitimitással.
A probléma gyökere az aránytalan választási rendszer. Az igazságos választási rendszerben a szavazatok aránya megegyezik a mandátumok arányával. Nálunk ez már az 1989-es választási rendszerben sem volt így: a fidesz 2010-ben 52,73%-os szavazataránnyal (első forduló, listás szavazás) szerzett ⅔-ot, majd az így szerzett többségével visszaélve a 2011-es új választási rendszert még aránytalanabbá tette.
Az aránytalanság jól látszik az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatokból. A fidesznek az átlag ⅔-ára, az ellenzéknek több mint másfélszeresére volt szüksége. Az ellenzék/fidesz arány 2,3. 2018-ban ez már csak 2, 2022-ben másfél volt, vagyis az ellenzék technikailag kezd alkalmazkodni, de még 2022-ben is rosszul áll.
Egyéni 2014 Mandátumösszesítő 2018 Mandátumösszesítő 2022 Vissza a választások nyitó lapjára Kapcsolat