„Delbos-Corfield-jelentés” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2023. október 20., 11:42-kori változata

Gwendoline Delbos-Corfield

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfield^en francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében^[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alábbi 12 alfejezetet)
elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk^[2] szerinti eljárásban
ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban^{[j 1]}
felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.^{[j 2]}

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.^{[j 3]} A Riporterek Határok Nélkül^en nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.^{[j 4]} A Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország és terület közül a 73. helyen áll, és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.^{[j 5]}

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.^[3]

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alaptörvény, jogalkotás:

A jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége továbbra is aggodalomra ad okot.^{[j 6]}
Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.^{[j 6]}
A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.^[4]
2020. decemberében a 9. alaptörvény-módosítást^[5] veszélyhelyzetben, civilekkel való konzultálás nélkül fogadták el.^{[j 7]}

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):^[6]

A magyar kormány széles körben élt covid-veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz.^{[j 6]}
Határozatlan idejű rendkívüli állapot létezik, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra.^{[j 8]}
A Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra.^{[j 9]}
A veszélyhelyzetek részletszabályainak sarkalatos törvényekben történő szabályozása.^{[j 9]}
A háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe, ami aznap lépett életbe, amikor megszűnt a covid miatti. Ez felhatalmazza a kormányt, hogy addig hosszabbítsa meg a sürgősségi kormányrendeletek hatályát, amíg a kormány meg nem szünteti a veszélyhelyzetet.^[7]^{[j 10]}

Az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítások:

A 2013 előtti alkotmánybírósági ítéletek hatályok kívül helyezése.^[8]^{[j 11]}
Az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában.^[9]
Az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.^{[j 12]}
A magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Bíróság ítéleteit.^{[j 12]}

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és magyar bíróságok ítéleteit.^{[j 6]}

A Kúria bírájának joga van az Európai Bírósághoz fordulni, ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani.^[10]^{[j 13]}

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.^{[j 6]}

Választás:

A jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre.^{[j 14]}
A listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma (71^[11]) túl sok a választási törvényben.^{[j 15]}
Az egyéni választókerületek 20%-nál jobban (tényleges 33%-ban) tértek egymástól, és ezt a parlament nem korrigálta, ezzel a saját maga által hozott választójogi törvényt megsértve.^[12]^{[j 14]}
A győzteskompenzáció hátrányos helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat.^[13]^{[j 15]}

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának^en általános be nem tartása, központosítás.^{[j 16]}

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO^en) szolgálnak.

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén.^{[j 17]} A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.^{[j 18]}

Lásd még: Bíróság

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.^{[j 19]}

Egyéb:

A Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét.^{[j 20]}
Nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,^[14] az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban.^{[j 18]}
A közigazgatási hatóságoknak lehetőségük van a rendes bíróságok kedvezőtlen döntéseit követően alkotmányjogi panaszt benyújtani az Alkotmánybíróságnál.^[15]^{[j 21]}
Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett.^{[j 22]}
A magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).^[16]^{[j 23]}

Korrupció és összeférhetetlenség

A 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia^[17] legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát.^{[j 24]}
A közbeszerzési eljárások irányítási és ellenőrzési rendszerében súlyos hiányosságok vannak.^{[j 25]}
A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése.^{[j 26]}
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében^[18] hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok.^{[j 24]}
A magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásáról nincsenek adatok.^{[j 24]}
Nincs bírósági felülvizsgálat, ha korrupciós ügyben nem indul meg a büntetőeljárás. A közigazgatás felső szintjein továbbra sem kezelik a kliensrendszer, a kivételezés és a nepotizmus (hatalommal való visszaélés) kockázatát.^{[j 24]}
az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok^en és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap^en keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.^{[j 27]}
Az Európai Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást, elsősorban korrupciós aggályok miatt.^{[j 28]}

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).^{[j 29]}

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2017-es ítéletében megállapította, hogy nincsenek pontos, hatékony és átfogó biztosítékok az indokolatlan titkos megfigyelések ellen. A kormány akkor úgy válaszolt, hogy ehhez jogalkotási reformra van szükség, de ez azóta is elmaradt.^{[j 30]}

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

A Médiatanács függetlensége (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A jelentős mennyiségű állami reklámnak a kormánypárti médián keresztül való folyamatos terjesztése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a médiakörnyezetben.^{[j 31]}
A több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte. A KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel.^{[j 32]}
A covid-válság az összes európai ország közül Magyarországon súlyosbította legjobban a tömegtájékoztatás szabadságát.^{[j 33]}

Áprilisi választás:

A hatóságok médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásolással, a kormánypárti média jelentős állami támogatásával, a kormányról kritikákat megfogalmazó médiumok és újságírók kiközösítésével, az „egyensúly” megteremtése címén aláásták a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét.^{[j 34]}
A hírközvetítések elfogultsága és kiegyensúlyozatlansága, valamint a fontosabb indulók közötti viták elmaradása jelentősen korlátozta a választók lehetőségét arra, hogy megalapozott döntést hozhassanak.^{[j 35]}
A választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre.^{[j 36]}

Konkrét ügyek:

A Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ez a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése.^{[j 37]}
A Klubrádió frekvenciájának az elvétele az uniós távközlési szabályok megsértésével történt, emiatt a Bizottság pert indított Magyarország ellen.^{[j 38]}
Az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt.^{[j 39]}

A tudományos élet szabadsága

EU-jogot sértett, hogy a CEU-t Budapest elhagyására kényszerítették.^{[j 40]}
A nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról.^{[j 41]}
A Magyar Tudományos Akadémia automiájának megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése.^{[j 42]}
Újra kell gondolni az állami egyetemek privatizációját a tudományos élet autonómiájának, a tanárok és a diákok jogainak védelme, az intézmények autonómiája és a gondolatszabadság érdekében.^{[j 43]}

Vallásszabadság

Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.^[19]. A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt^[20] a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek nyilvánította.^{[j 44]} A kormány nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság ítéletét.^{[j 45]}

Egyesülési szabadság

A Norvég Alappal történt meg nem állapodás miatt^[21] Magyarországnak 2014–2021 között járó 214,6 millió euró (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.^{[j 46]}

Bővebben: Soros-terv#Civil szervezetek

Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények^[22] megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni.^{[j 47]}
A migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.^{[j 48]}

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében^en), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége.^{[j 49]}
A szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban.^{[j 50]}
A Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.^{[j 51]}
A 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő.^{[j 52]}
A 2022-ben megválasztott magyar Országgyűlésben a nők aránya mindössze 14%.^{[j 53]}
A fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal és autonómiával.^{[j 54]}

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A roma kisebbséget a gazdasági és szociális jogokkal foglalkozó fejezet is említi.

Nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti faji, etnikai és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére.^{[j 55]}
Elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd.^{[j 56]} A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.^{[j 57]}
Továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.^{[j 58]}
2022. július 29-én az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan rasszista nyilatkozatait, amelyek szerint nem akarnak „vegyes fajú néppé” válni.^[23]^{[j 59]}

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

A 8 napos határidő alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után.^{[j 60]}
Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát (lásd kvótaper).^{[j 60]}
Az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak.^[24]^{[j 61]}
Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.^{[j 60]}
A magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbia felé visszaküldött személyekkel szembeni rossz bánásmód ellen nincs sem biztosíték, sem jogorvoslat. A hatóságok nem tartják be a visszaküldés tilalmának elveit.^{[j 62]}
Meg kell szüntetni az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely nem felel meg a valóságnak, és súlyos negatív hatásai vannak.^{[j 63]}
A menekültügyi rendszer fokozatos megszüntetését következetesen kísérte és táplálta a magyar kormány által elfogadott kemény bevándorlóellenes diskurzus.^{[j 64]}

Gazdasági és szociális jogok

Nem elég hatékony a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációja, lakáshoz és minőségi oktatáshoz jutása.^{[j 60]}
Komoly aggodalmakat vetett fel az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok száma.^{[j 65]}
Ugyancsak aggodalomra ad okot az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása, amely hozzájárulhat a valláson és meggyőződésen alapuló szegregációhoz.^{[j 65]}
Aggasztó a roma gyermekek folyamatos oktatási szegregációja, a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék, az oktatásban részt vevő roma gyermekekre vonatkozó hivatalos adatok hiánya is.^{[j 65]}
A munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd feljebb népszavazás megakadályozását a kérdésben).^{[j 66]}
A magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot.^{[j 67]}
A hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.^{[j 68]}

Jegyzetek

↑ 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
↑ 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
↑ Az is előfordult, hogy kormányrendeletben korlátoztak alapvető jogot, lásd sztrájkjog.
↑ Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 2020. december 22.
↑ E szócikk írásakor (2022. szeptember 21.) a covid miatti vészhelyzet már megszűnt, a háború miatti érvényben van.
↑ A háborús veszélyhelyzetet csak a kormány szüntetheti meg,(Alaptörvény, 54. cikk (3)) a parlament nem.
↑ Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, 12. cikk (5), 2013. március.
↑ A jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát a kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Alaptörvény, 24. cikk (1) e). Az Alaptörvény 8. módosításakor, 2019. december 13-ától hatályos.
↑ Egy kerületi bíró az Európai Bírósághoz fordult egy kérdéssel. A Kúria a bíróval szemben fegyelmi eljárást indított, mert szerinte a kérdésnek nem volt köze az ügyhöz. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a bírónak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, és ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani. Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság! www.jogiforum.hu (2021. nov. 23.)
↑ 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 8.§ (1)
↑ A legkisebb választókerület 2022-ben Tolna megye 2. választókerülete volt 58,630, a legnagyobb Pest megye 5. választókerülete 97,639 választópolgárral. A választókerületek átlagos mérete 73,201 fő, a legnagyobb megengedett választókerület (átlag +20%) 87,841 választópolgár lett volna.
↑ 2014-ben a Fidesz 6, 2018-ban és 2022-ben 5-5 mandátumhoz jutott a győzteskompenzáció révén, vagyis ezzel szerezte meg a ⅔-os parlamenti többséget.
↑ Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad (2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról, 22. § (2)). Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.
↑ Így akadályozta meg a kormány a Fudan Egyetemről és a munkanélküli segélyről kiírt népszavazást jogerős döntés és a szükséges 200–200 ezer aláírás összegyűjtése után. Lásd feljebb.
↑ Draskovich Edina: Bírósági eljárások elhúzódása. www.parlament.hu (2018. feb. 14.)
↑ A 2020-2022. (sic!) közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. korrupciomegelozes.kormany.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 21.)
↑ Ilyenek pl. az alapítványokba kiszervezett egyetemek.
↑ A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
↑ 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (2011. szept. 21.)
↑ Lásd Norvég Alap-ügy.
↑ Pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó.
↑ Rasszista beszédet mondott Orbán Viktor Tusványoson a román hírtévé szalagcíme szerint: Nem éppen pozitív kontextusban emlegetik a kormányfő szavait. nepszava.hu (2022. júl. 25.)
↑ A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.

Forrás

Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról. www.europarl.europa.eu (2022. szept. 19.)

↑ 6. pont.
↑ 7. pont.
↑ Y. pont.
↑ BO. pont.
↑ AW. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 6,0} ^6,1 ^6,2 ^6,3 ^6,4 O. pont.
↑ R. pont.
↑ P. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 9,0} ^9,1 R. pont.
↑ V. pont.
↑ X. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 12,0} ^12,1 X. pont.
↑ AA. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 14,0} ^14,1 U. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 15,0} ^15,1 T. pont.
↑ S. pont.
↑ Z. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 18,0} ^18,1 AG. pont.
↑ AK. pont.
↑ Z., AF., AH. pont.
↑ AE. pont.
↑ AJ. pont.
↑ AI. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 24,0} ^24,1 ^24,2 ^24,3 AL. pont.
↑ AM. pont.
↑ Q. és AL. pont.
↑ AO. pont.
↑ AQ. pont.
↑ AX., AY. pont.
↑ AZ. pont.
↑ BA. és BK. pont.
↑ BC. pont.
↑ BJ. pont.
↑ BL. pont.
↑ BM. pont.
↑ BN. pont.
↑ BH. pont.
↑ BB. pont.
↑ BI. pont.
↑ BP. pont.
↑ BQ. pont.
↑ BR. pont.
↑ BS. pont.
↑ BU. pont.
↑ BW. pont.
↑ BZ. pont.
↑ BX., BY., CA., CB. pont.
↑ CC. pont.
↑ CD. pont.
↑ CE. pont.
↑ CK. pont.
↑ CP. pont.
↑ CQ. pont.
↑ CJ. és CR. pont.
↑ CS. pont.
↑ CU. pont.
↑ CT. pont.
↑ CV. pont.
↑ CY. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 60,0} ^60,1 ^60,2 ^60,3 CZ. pont.
↑ DB. pont.
↑ DH. és DI. pont.
↑ DK. pont.
↑ DO. pont.
↑ ^{Ugrás ehhez: 65,0} ^65,1 ^65,2 DQ. pont.
↑ DP. és DQ. pont.
↑ DR. pont.
↑ DS. pont.

- Presinszky Judit: Eleget tett a Fidesz az EU korrupcióellenes kéréseinek. telex.hu (2022. okt. 4.) Meghozták az ígért 17 törvényt.
M. Tóth Balázs: Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen. atlatszo.hu (2022. szept. 18.)
Magyarország az EU első önkényuralmi rendszere, vagy csak egy woke boszorkányüldözés áldozata? telex.hu (2022. szept. 14.)
Óriási többséggel szavazta meg a Magyarországot elítélő jelentést a LIBE. infostart.hu (2022. júl. 13.)
Halmai Katalin: Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített. nepszava.hu (2022. júl. 4.)

További információk

Gulyás Balázs: Orbán parancsokat fogad el Putyintól. Interjú Gwendoline Delbos-Corfielddel hang.hu (2022. szept. 24.)

Kapcsolódó lapok

[1] 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.

[2] 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.

[8] Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)

[10] Az is előfordult, hogy kormányrendeletben korlátoztak alapvető jogot, lásd sztrájkjog.

[11] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 2020. december 22.

[13] E szócikk írásakor (2022. szeptember 21.) a covid miatti vészhelyzet már megszűnt, a háború miatti érvényben van.

[16] A háborús veszélyhelyzetet csak a kormány szüntetheti meg,(Alaptörvény, 54. cikk (3)) a parlament nem.

[18] Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, 12. cikk (5), 2013. március.

[20] A jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát a kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Alaptörvény, 24. cikk (1) e). Az Alaptörvény 8. módosításakor, 2019. december 13-ától hatályos.

[22] Egy kerületi bíró az Európai Bírósághoz fordult egy kérdéssel. A Kúria a bíróval szemben fegyelmi eljárást indított, mert szerinte a kérdésnek nem volt köze az ügyhöz. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a bírónak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, és ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani. Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság! www.jogiforum.hu (2021. nov. 23.)

[25] 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 8.§ (1)

[27] A legkisebb választókerület 2022-ben Tolna megye 2. választókerülete volt 58,630, a legnagyobb Pest megye 5. választókerülete 97,639 választópolgárral. A választókerületek átlagos mérete 73,201 fő, a legnagyobb megengedett választókerület (átlag +20%) 87,841 választópolgár lett volna.

[28] 2014-ben a Fidesz 6, 2018-ban és 2022-ben 5-5 mandátumhoz jutott a győzteskompenzáció révén, vagyis ezzel szerezte meg a ⅔-os parlamenti többséget.

[34] Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad (2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról, 22. § (2)). Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.

[35] Így akadályozta meg a kormány a Fudan Egyetemről és a munkanélküli segélyről kiírt népszavazást jogerős döntés és a szükséges 200–200 ezer aláírás összegyűjtése után. Lásd feljebb.

[38] Draskovich Edina: Bírósági eljárások elhúzódása. www.parlament.hu (2018. feb. 14.)

[40] A 2020-2022. (sic!) közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. korrupciomegelozes.kormany.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 21.)

[44] Ilyenek pl. az alapítványokba kiszervezett egyetemek.

[62] A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

[63] 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (2011. szept. 21.)

[66] Lásd Norvég Alap-ügy.

[68] Pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó.

[81] Rasszista beszédet mondott Orbán Viktor Tusványoson a román hírtévé szalagcíme szerint: Nem éppen pozitív kontextusban emlegetik a kormányfő szavait. nepszava.hu (2022. júl. 25.)

[84] A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.

[3] 6. pont.

[4] 7. pont.

[5] Y. pont.

[6] BO. pont.

[7] AW. pont.

[O-9] {Ugrás ehhez: 6,0} ^6,1 ^6,2 ^6,3 ^6,4 O. pont.

[12] R. pont.

[14] P. pont.

[R-15] {Ugrás ehhez: 9,0} ^9,1 R. pont.

[17] V. pont.

[19] X. pont.

[X-21] {Ugrás ehhez: 12,0} ^12,1 X. pont.

[23] AA. pont.

[U-24] {Ugrás ehhez: 14,0} ^14,1 U. pont.

[T-26] {Ugrás ehhez: 15,0} ^15,1 T. pont.

[29] S. pont.

[30] Z. pont.

[AG-31] {Ugrás ehhez: 18,0} ^18,1 AG. pont.

[32] AK. pont.

[33] Z., AF., AH. pont.

[36] AE. pont.

[37] AJ. pont.

[39] AI. pont.

[AL-41] {Ugrás ehhez: 24,0} ^24,1 ^24,2 ^24,3 AL. pont.

[42] AM. pont.

[43] Q. és AL. pont.

[45] AO. pont.

[46] AQ. pont.

[47] AX., AY. pont.

[48] AZ. pont.

[49] BA. és BK. pont.

[50] BC. pont.

[51] BJ. pont.

[52] BL. pont.

[53] BM. pont.

[54] BN. pont.

[55] BH. pont.

[56] BB. pont.

[57] BI. pont.

[58] BP. pont.

[59] BQ. pont.

[60] BR. pont.

[61] BS. pont.

[64] BU. pont.

[65] BW. pont.

[67] BZ. pont.

[69] BX., BY., CA., CB. pont.

[70] CC. pont.

[71] CD. pont.

[72] CE. pont.

[73] CK. pont.

[74] CP. pont.

[75] CQ. pont.

[76] CJ. és CR. pont.

[77] CS. pont.

[78] CU. pont.

[79] CT. pont.

[80] CV. pont.

[82] CY. pont.

[CZ-83] {Ugrás ehhez: 60,0} ^60,1 ^60,2 ^60,3 CZ. pont.

[85] DB. pont.

[86] DH. és DI. pont.

[87] DK. pont.

[88] DO. pont.

[DQ-89] {Ugrás ehhez: 65,0} ^65,1 ^65,2 DQ. pont.

[90] DP. és DQ. pont.

[91] DR. pont.

[92] DS. pont.

[1]

[2]

[j 1]

[j 2]

[j 3]

[j 4]

[j 5]

[3]

[j 6]

[4]

[5]

[j 7]

[6]

[j 8]

[j 9]

[7]

[j 10]

[8]

[j 11]

[9]

[j 12]

[10]

[j 13]

[j 14]

[11]

[j 15]

[12]

[13]

[j 16]

[j 17]

[j 18]

[j 19]

[j 20]

[14]

[15]

[j 21]

[j 22]

[16]

[j 23]

[17]

[j 24]

[j 25]

[j 26]

[18]

[j 27]

[j 28]

[j 29]

[j 30]

[j 31]

[j 32]

[j 33]

[j 34]

[j 35]

[j 36]

[j 37]

[j 38]

[j 39]

[j 40]

[j 41]

[j 42]

[j 43]

[19]

[20]

[j 44]

[j 45]

[21]

[j 46]

[22]

[j 47]

[j 48]

[j 49]

[j 50]

[j 51]

[j 52]

[j 53]

[j 54]

[j 55]

[j 56]

[j 57]

[j 58]

[23]

[j 59]

[j 60]

[24]

[j 61]

[j 62]

[j 63]

[j 64]

[j 65]

[j 66]

[j 67]

[j 68]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+[[File:Gwendoline_Delbos-Corfield.jpg|bélyegkép|jobbra|Gwendoline Delbos-Corfield]]
-A '''Delbos-Corfield-jelentés''' a magyar jogállamiságot vizsgáló [[Sargentini-jelentés]] frissített  változata, amit az [[Európai Parlament]] 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.
+A '''Delbos-Corfield-jelentés''' a magyar {{hulink|jogállam}}iságot vizsgáló [[Sargentini-jelentés]] frissített  változata, amit az [[Európai Parlament]] 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.
-A jelentés szerzője {{linkiw1|Gwendoline Delbos-Corfield}} francia zöldpárti EP-képviselő.
+A jelentés szerzője {{linkiw1|Gwendoline Delbos-Corfield|Gwendoline Delbos-Corfield}} francia zöldpárti EP-képviselő.
 A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:
@@ 10. sor: / 11. sor: @@
 * felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.<ref group="j">7. pont.</ref>
-Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy '''Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának'''.<ref group="j">Y. pont.</ref> A {{linkiw1|Riporterek Határok Nélkül|Reporters Without Borders}} nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.<ref group="j">BO. pont.</ref> A Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország és terület közül a 73. helyen áll, és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.<ref name="AW" group="j"/>
+Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy '''Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának'''.<ref group="j">Y. pont.</ref> A {{linkiw1|Riporterek Határok Nélkül|Reporters Without Borders}} nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.<ref group="j">BO. pont.</ref> A {{hulink|Transparency International}} 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország és terület közül a 73. helyen áll, és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.<ref group="j">AW. pont.</ref>
 A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/15/europai-parlament-szavazas-magyarorszag-nem-teljes-erteku-demokracia-eu-allasfoglalas|tit=Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának|aut=Körömi Csongor|date=2022-09-15}}</ref>
@@ 21. sor: / 22. sor: @@
 * 2020. decemberében a 9. alaptörvény-módosítást<ref>[https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2001222.ATV Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása] 2020. december 22.</ref> veszélyhelyzetben, civilekkel való konzultálás nélkül fogadták el.<ref group="j">R. pont.</ref>
-[[Veszélyhelyzet]] (rendkívüli jogrend):<ref>E szócikk írásakor (2022. szeptember 21.) a covid miatti vészhelyzet már megszűnt, a háború miatti érvényben van.</ref>
+[[Veszélyhelyzet]] (rendkívüli jogrend):<ref>E szócikk írásakor (2022. szeptember 21.) a [[covid]] miatti vészhelyzet már megszűnt, a háború miatti érvényben van.</ref>
 * A magyar kormány széles körben élt [[covid]]-veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz.<ref name="O" group="j"/>
 * Határozatlan idejű rendkívüli állapot létezik, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra.<ref group="j">P. pont.</ref>
@@ 31. sor: / 32. sor: @@
 * A 2013 előtti alkotmánybírósági ítéletek hatályok kívül helyezése.<ref>[https://www.parlament.hu/irom39/09929/09929-0055.pdf Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása], 12. cikk (5), 2013. március.</ref><ref group="j">X. pont.</ref>
 * Az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában.<ref>A jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát a kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. [https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV Alaptörvény], 24. cikk (1) ''e)''. Az Alaptörvény 8. módosításakor, 2019. december 13-ától hatályos.</ref>
-* Az Alkotmánybíróság megakadályozta a [[Fudan Egyetem]] elleni és a {{horgony|msegély}} munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.<ref name="X" group="j">X. pont.</ref>
+* {{horgony|Fudan}} Az Alkotmánybíróság megakadályozta a [[Fudan Egyetem]] elleni és a {{horgony|msegély}} munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.<ref name="X" group="j">X. pont.</ref>
-* A magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteit.<ref name="X"/>
+* A magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az {{hulink|Európai Bíróság}} ítéleteit.<ref group="j" name="X"/>
-A jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége továbbra is aggodalomra ad okot. Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és magyar bíróságok ítéleteit.<ref name="O" group="j"/>
+Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és magyar bíróságok ítéleteit.<ref name="O" group="j"/>
-A {{hulink|Kúria (bíróság)|Kúria}} bírájának joga van az Európai Bírósághoz fordulni, ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani.<ref group="j">AA. pont.</ref>
+A {{hulink|Kúria (bíróság)|Kúria}} bírájának joga van az Európai Bírósághoz fordulni, ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani.<ref>Egy kerületi bíró az Európai Bírósághoz fordult egy kérdéssel. A Kúria a bíróval szemben fegyelmi eljárást indított, mert szerinte a kérdésnek nem volt köze az ügyhöz. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a bírónak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, és ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani. {{CitWeb|url=https://www.jogiforum.hu/hir/2021/11/23/akadalyozhato-e-jogszeruen-hogy-a-tagallami-birosag-kerdessel-forduljon-az-unios-birosaghoz-magyar-ugyben-dontott-az-europai-birosag/|tit=Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság!|date=2021-11-23}}</ref><ref group="j">AA. pont.</ref>
 Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.<ref name="O" group="j"/>
@@ 46. sor: / 47. sor: @@
 * A [[győzteskompenzáció]] hátrányos helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat.<ref>2014-ben a Fidesz 6, [https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2018orsz.htm 2018-ban] és [https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2022toredek.htm 2022-ben] 5-5 mandátumhoz jutott a győzteskompenzáció révén, vagyis ezzel szerezte meg a ⅔-os parlamenti többséget.</ref><ref name="T" group="j"/>
-A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának általános be nem tartása, központosítás.<ref group="j">S. pont.</ref>
+A {{linkiw1|Helyi Önkormányzatok Európai Chartája|European Charter of Local Self-Government||Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának}} általános be nem tartása, központosítás.<ref group="j">S. pont.</ref>
 == Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai ==
 Az e körben tett megállapítások forrásaiként a {{hulink|Velencei Bizottság}}, az {{hulink|ENSZ}} és a korrupció ellen fellépő államok csoportja ({{linkiw1|GRECO}}) szolgálnak.
-A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén.<ref group="j">Z. pont.</ref> A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.<ref name="AG" group="j">AG. pont.</ref>
+A jelentés az {{hulink|Országos Bírósági Hivatal}}t nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az {{hulink|Országos Bírói Tanács}}nak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén.<ref group="j">Z. pont.</ref> A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.<ref name="AG" group="j">AG. pont.</ref>
+{{lásd még|Bíróság}}
 A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 {{hulink|EFTA}}-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.<ref group="j">AK. pont.</ref>
 Egyéb:
-* A Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét.<ref group="j">Z., AF., AH. pont.</ref>
+* A {{hulink|Kúria (bíróság)|Kúria}} elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét.<ref group="j">Z., AF., AH. pont.</ref>
-* Nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,<ref>Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad. Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.</ref> az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban.<ref name="AG" group="j"/>
+* Nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,<ref>Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad ([https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100164.tv 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról], 22. § (2)). Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.</ref> az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban.<ref name="AG" group="j"/>
+* A közigazgatási hatóságoknak lehetőségük van a rendes bíróságok kedvezőtlen döntéseit követően alkotmányjogi panaszt benyújtani az Alkotmánybíróságnál.<ref>Így akadályozta meg a kormány a Fudan Egyetemről és a munkanélküli segélyről kiírt népszavazást jogerős döntés és a szükséges 200–200 ezer aláírás összegyűjtése után. Lásd [[#Fudan|feljebb]].</ref><ref group="j">AE. pont.</ref>
 * {{hulink|Baka András}} 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett.<ref group="j">AJ. pont.</ref>
 * A magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).<ref>{{CitWeb|url=https://www.parlament.hu/documents/10181/1479843/Infojegyzet_2018_5_birosagi_eljarasok.pdf/e41e9555-45ff-eaff-9193-737d0958ef59|tit=Bírósági eljárások elhúzódása|aut=Draskovich Edina|date=2018-02-14}}</ref><ref group="j">AI. pont.</ref>
@@ 68. sor: / 71. sor: @@
 * A magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásáról nincsenek adatok.<ref group="j" name="AL"/>
 * Nincs bírósági felülvizsgálat, ha korrupciós ügyben nem indul meg a büntetőeljárás. A közigazgatás felső szintjein továbbra sem kezelik a kliensrendszer, a kivételezés és a {{hulink|nepotizmus}} (hatalommal való visszaélés) kockázatát.<ref group="j" name="AL"/>
-*  az {{hulink|Európai Csalás Elleni Hivatal}} (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.<ref group="j">AO. pont.</ref>
+*  az {{hulink|Európai Csalás Elleni Hivatal}} (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az {{linkiw1|Európai Strukturális és Beruházási Alapok|European Structural and Investment Funds}} és az {{linkiw1|Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap|European Agricultural Fund for Rural Development}} keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.<ref group="j">AO. pont.</ref>
 * Az Európai Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarország ellen a {{hulink|Jogállamisági mechanizmus|jogállamisági eljárást}}, elsősorban korrupciós aggályok miatt.<ref group="j">AQ. pont.</ref>
-* Magyarország a Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország és terület közül a 73. helyen áll (egy helyet esett vissza az előző évhez képest), és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.<ref name="AW" group="j">AW. pont.</ref>
 == A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem ==
 A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben ([[Pegazus]]-botrány).<ref group="j">AX., AY. pont.</ref>
-Az {{hulink|Emberi Jogok Európai Bírósága}} egy 2017-es ítéletében megállapította, hogy nincsenek pontos, hatékony és átfogó biztosítékok az indokolatlan titkos megfigyelések ellen. A kormány akkor úgy válaszolt, hogy ehhez jogalkotási reformra van szükség, de ez azóta is elmaradt.<ref group="j">AZ. pont.</ref>
+Az [[Emberi Jogok Európai Bírósága]] egy 2017-es ítéletében megállapította, hogy nincsenek pontos, hatékony és átfogó biztosítékok az indokolatlan titkos megfigyelések ellen. A kormány akkor úgy válaszolt, hogy ehhez jogalkotási reformra van szükség, de ez azóta is elmaradt.<ref group="j">AZ. pont.</ref>
 == A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is ==
 * A {{hulink|Médiatanács}} függetlensége (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A jelentős mennyiségű állami reklámnak a kormánypárti médián keresztül való folyamatos terjesztése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a médiakörnyezetben.<ref group="j">BA. és BK. pont.</ref>
 * A több mint 470 médium [[KESMA]] alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte. A KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel.<ref group="j">BC. pont.</ref>
-* A Covid19-válság az összes európai ország közül Magyarországon volt a legnagyobb hatással a tömegtájékoztatás szabadságára.<ref group="j">BJ. pont.</ref>
+* A [[covid]]-válság az összes európai ország közül Magyarországon súlyosbította legjobban a tömegtájékoztatás szabadságát.<ref group="j">BJ. pont.</ref>
 Áprilisi választás:
@@ 93. sor: / 95. sor: @@
 == A tudományos élet szabadsága ==
-* Az Európai Bíróság ítélete alapján EU-jogot sértett, hogy a [[CEU]]-t Budapest elhagyására kényszerítették.<ref group="j">BP. pont.</ref>
+* EU-jogot sértett, hogy a [[CEU]]-t Budapest elhagyására kényszerítették.<ref group="j">BP. pont.</ref>
 * A nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról.<ref group="j">BQ. pont.</ref>
 * A [[Magyar Tudományos Akadémia]] automiájának megszüntetése, a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]] autonómiájának megsértése.<ref group="j">BR. pont.</ref>
@@ 99. sor: / 101. sor: @@
 == Vallásszabadság ==
-Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.<ref>A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük [[Iványi Gábor]] egyháza, a {{hulink|Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség}}.</ref> A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt<ref group="j">BU. pont.</ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100206.TV&celpara=&dbnum=1|tit=2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról|date=2011-09-21}}</ref> a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az {{hulink|Emberi Jogok Európai Bírósága}} is jogsértőnek nyilvánította. A kormány nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság ítéletét.<ref group="j">BW. pont.</ref>
+Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.<ref>A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük [[Iványi Gábor]] egyháza, a {{hulink|Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség}}</ref>. A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt<ref>{{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100206.TV&celpara=&dbnum=1|tit=2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról|date=2011-09-21}}</ref> a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az {{hulink|Emberi Jogok Európai Bírósága}} is jogsértőnek nyilvánította.<ref group="j">BU. pont.</ref> A kormány nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság ítéletét.<ref group="j">BW. pont.</ref>
 == Egyesülési szabadság ==
 * A {{hulink|Norvég Alap}}pal történt meg nem állapodás miatt<ref>Lásd {{hulink|Norvég Alap-ügy}}.</ref> Magyarországnak 2014–2021 között járó 214,6 millió euró (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.<ref group="j">BZ. pont.</ref>
+{{bővebben|Soros-terv#Civil szervezetek}}
-* Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények  (pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó) megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni.<ref group="j">BX., BY., CA., CB. pont.</ref>
+* Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények<ref>Pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó.</ref> megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni.<ref group="j">BX., BY., CA., CB. pont.</ref>
 * A migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.<ref group="j">CC. pont.</ref>
 == Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is ==
-* Az {{hulink|Alapvető Jogok Biztosa|Alapvető Jogok Biztosának}} ({{hulink|ombudsman}}) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége.<ref group="j">CD. pont.</ref>
+* Az {{hulink|Alapvető Jogok Biztosa|Alapvető Jogok Biztosának}} ({{hulink|ombudsman}}) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a {{linkiw1|Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége|European Network of National Human Rights Institutions||Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében}}), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége.<ref group="j">CD. pont.</ref>
-* A szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban.<ref group="j">CE. pont.</ref>
+* A szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például {{hulink|pedofília|pedofíliával}} való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban.<ref group="j">CE. pont.</ref>
 * A Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény ({{hulink|isztambuli egyezmény}}) ratifikálását.<ref group="j">CK. pont.</ref>
 * A 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő.<ref group="j">CP. pont.</ref>
@@ 117. sor: / 120. sor: @@
 A roma kisebbséget a [[#Gazdasági és szociális jogok|gazdasági és szociális jogokkal foglalkozó fejezet]] is említi.
-* Nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére.<ref group="j">CS. pont.</ref>
+* Nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti faji, etnikai és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére.<ref group="j">CS. pont.</ref>
 * Elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd.<ref group="j">CU. pont.</ref> A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.<ref group="j">CT. pont.</ref>
 * Továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.<ref group="j">CV. pont.</ref>
@@ 124. sor: / 127. sor: @@
 == A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai ==
 * A 8 napos határidő alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után.<ref name="CZ" group="j">CZ. pont.</ref>
-* Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát (lásd {{hulink|Kvótaper}}).<ref name="CZ" group="j"/>
+* Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát (lásd {{hulink|kvótaper}}).<ref name="CZ" group="j"/>
 * Az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése  „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak.<ref>A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.</ref><ref group="j">DB. pont.</ref>
 * Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.<ref group="j" name="CZ"/>
@@ 138. sor: / 141. sor: @@
 * A munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd [[#msegély|feljebb]] népszavazás megakadályozását a kérdésben).<ref group="j">DP. és DQ. pont.</ref>
 * {{horgony|sztrájkjog}} A magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot.<ref group="j">DR. pont.</ref>
-* A hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.<ref group="j">DS. pont.</ref>
+* A {{hulink|hajléktalanság}} esetében a szociális biztonsági rendszer a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.<ref group="j">DS. pont.</ref>
 == Jegyzetek ==
@@ 148. sor: / 151. sor: @@
 <references group="j"/>
 {{hasáb vége}}
+** {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/10/04/parlament-orszaggyules-europai-bizottsag-torvenyjavaslat-szavazas-unios-penzek|tit=Eleget tett a Fidesz az EU korrupcióellenes kéréseinek|misc=Meghozták az ígért 17 törvényt|date=2022-10-04|aut=Presinszky Judit}}
-* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/10/mirol-szol-a-magyarfalo-sargentini-jelentes-elolvastuk-hogy-neked-ne-kelljen/|tit=Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen|aut=M. Tóth Balázs|date=2018-09-10|misc=A cikkbeli állítások egy részét az újságíró álmodta bele a jelentésbe}}
+* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/09/18/mire-alapul-az-ep-allasfoglalasa-a-magyarorszagi-onkenyuralomrol-elolvastuk-hogy-neked-ne-kelljen/|tit=Mire alapul az EP állásfoglalása a magyarországi önkényuralomról? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen|date=2022-09-18|aut=M. Tóth Balázs}}
+* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/14/europai-parlament-jogallamisagi-vita-kozvetites|tit=Magyarország az EU első önkényuralmi rendszere, vagy csak egy woke boszorkányüldözés áldozata?|date=2022-09-14}}
+* {{CitWeb|url=https://infostart.hu/kulfold/2022/07/13/oriasi-tobbseggel-szavazta-meg-a-magyarorszagot-elitelo-jelentest-a-libe|tit=Óriási többséggel szavazta meg a Magyarországot elítélő jelentést a LIBE|date=2022-07-13}}
 * {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3162158_sargentini-jelentes-europai-unio-jogallamisag-orban-kormany|tit=Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített|aut=Halmai Katalin|date=2022-07-04}}
@@ 156. sor: / 162. sor: @@
 == Kapcsolódó lapok ==
 * [[Sargentini-jelentés]]
+* {{hulink|Emberi Jogok Európai Bírósága}}
+* {{hulink|Európai Bíróság}}
+* [[Európai Bizottság]]
 * [[Európai Parlament]]