„Jog” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(62 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
[[Fájl:Jogállam.jpg|bélyegkép|jobbra|640px|Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését]]
  +
 
Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami a Freedom House 2019-es rangsorában már csak a részlegesen szabad államok között szerepel.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2019/11/26/varga-judit-cikk-cafolat/|tit=Nyugati jogtudósok cikkben magyarázzák el, hogy Varga Judit csúsztat és valótlanságokat állít|aut=Kovács-Angel Marianna|date=2019-11-26|misc=Orbánék nemet mondanak a jogállamiságra, miközben igent mondanak az uniós pénzekre.}}</ref>
  
Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami a Freedom House 2019-es rangsorában már csak a részlegesen szabad államok között szerepel.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2019/11/26/varga-judit-cikk-cafolat/|tit=Nyugati jogtudósok cikkben magyarázzák el, hogy Varga Judit csúsztat és valótlanságokat állít|aut=Kovács-Angel Marianna|date=2019-11-26|misc=Orbánék nemet mondanak a jogállamiságra, miközben igent mondanak az uniós pénzekre.}}</ref>
   
  +
{{idézet|Orbán Magyarországán nem a kormány tevékenysége igazodik a jogszabályokhoz, hanem a jogszabályt igazítják a kormány, vagyis Orbán Viktor pillanatnyi politikai szándékaihoz. Márpedig jogállamról akkor lehet beszélni, amikor mindenki tevékenysége, benne a kormány, vagyis Orbán Viktor tevékenysége a jogszabályokhoz igazodik, és nem fordítva.<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/bauertamas3vk/posts/3918031898217306|tit=Vakcina és jogállam|aut=Bauer Tamás|date=2021-02-02}}</ref>|Bauer Tamás}}
−
Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a [[Közigazgatási bíróság]]okkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az Alkotmánybírósághoz átruházni konkrét ügyeket is.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2019/11/28/a-magyar-birosagok-fuggetlenseget-felti-az-europa-tanacs-emberi-jogi-biztosa|tit=A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa|aut=Szurovecz Illés|date=2019-11-28|misc=A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés}}</ref>
  
   
  +
Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a [[Közigazgatási bíróság]]okkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az [[Alkotmánybíróság]]hoz átruházni konkrét ügyeket is.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2019/11/28/a-magyar-birosagok-fuggetlenseget-felti-az-europa-tanacs-emberi-jogi-biztosa|tit=A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa|aut=Szurovecz Illés|date=2019-11-28|misc=A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés}}</ref> Végül két lépésben hoztak egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy alkotmánybíró – a megbízatásának megszűnése után – a köztársasági elnök beleegyezésével automatikusan bíró lehessen.<ref name="VargaZs">{{CitWeb|url=https://index.hu/velemeny/2020/10/19/a_kuria_meghoditasa/|tit=A Kúria meghódítása|aut=Schiffer András|date=2020-10-19}}</ref>
−
2020. január 16-án az EP ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi [[Sargentini-jelentés]] óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).<ref>{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2020/01/16/kiszivargott-hogy-a-neppart-azt-javasolja-iteljek-el-az-ep-ben-a-fideszt/|tit=A Fidesz elvesztette a németek támogatását a Néppártban|aut=Kerner Zsolt|date=2020-01-16|misc=Az EP-ben ⅔-dal megszavazták a Magyarország és Lengyelország jogállami helyzetét elítélő javaslatot.}}</ref>
  
   
  +
== Alkotmányosság ==
−
== Személyre szabott törvényhozás ==
  
  +
A parlament a 4. alaptörvény-módosításba belevette, hogy az Alkotmánybíróságnak sincs joga vizsgálni az alaptörvényt. Ebből az következik, hogy ha valamit betesznek az alkotmányba, az ellen nincs jogorvoslat, azaz a ⅔-os többségű parlament egyeduralmat szerzett. Ez pedig ellenkezik az alaptörvénnyel. Az alkotmányosság helyreállítása pedig mindenkinek joga, ezért az ellenzék egyszerű többséggel is megszüntetheti a hatalommegosztást gátló törvényeket.<ref>{{CitWeb|url=https://jelen.media/interju/elek-istvan-polt-petert-is-meneszteni-lehet-az-alkotmanyos-helyreallitas-soran-1725|tit=Elek István: Polt Pétert is meneszteni lehet az alkotmányos helyreállítás során|aut=Lakner Zoltán|date=2021-05-10}}</ref>
−
; Rácz Zsófia: A joghallgató hölgy nem lehetne helyettes államtitkár, hiszen ahhoz szükséges lenne a diploma. Sebaj, Orbán megváltoztatta a törvényt, mostantól kezdve elég a hallgatói jogviszony! (Deutsch Tamásnál még nem volt elég: a számára létrehozott Sportminisztérium hónapokig várt rá, hogy lediplomázzék.)
  
   
  +
Az alaptörvény közjogilag érvénytelen: társadalmi egyeztetés nem volt, a parlamenten belüli, közigazgatási és általában mindenféle egyeztetés hiányzott. C. 2. bekezdés: a hatalom erőszakos vagy kizárólagos megszerzésére törekvés tilos, és ez ellen mindenki jogosult és köteles fellépni minden törvényes eszközzel. Mára a tényleges hatalombirtoklás is megvan, ezért ez ellen fel kell lépni.
−
; [[Vida Ildikó]]: Vida Ildikót nem tudták volna kinevezni a NAV élére, hiszen nem volt meg a szükséges 5 éves közigazgatási gyakorlata, sem az addig előírt vezetési tapasztalata. Orbán jött, kritériumok mentek, Vida pedig beülhetett a NAV elnöki székébe.
  
   
  +
A parlamentnek kell átvennie a nem működő Alkotmánybíróság feladatát, mert más nem tudja.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3119690_demokraciat-es-jogallami-alkotmanyossagot|tit=Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!|aut=Bárándy Péter|aut2=Lengyel László|aut3=Vörös Imre|aut4=Fleck Zoltán|date=2021-05-15}}</ref> Egy semmisségi törvénnyel el kell törölni az önkényuralmi törvényeket, és leváltani az önkényuralmat kiszolgáló embereket és szervezetek vezetőit: az Orbánt kiszolgáló alkotmánybíróknak, főügyésznek, ÁSZ-elnöknek, a Médiatanács elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének és alelnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Költségvetési Tanács tagjainak, stb. A semmisségi törvény időpontja sem mindegy: el kell érni, hogy az állampolgárok elfogadják, a közhatalmi szervek pedig végrehajtsák.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20210520_Kis_Janos_az_onkeny_alkotmanyarol_Ha_gyoz_az_ellenzek|tit=Ha győz az ellenzék…|aut=Kis János|date=2021-05-20}}</ref>
−
; Schmitt Pál: Kedvenc köztársasági elnökünk az egyetlen a rendszerváltás óta, aki nem töltötte ki a hivatali idejét, kénytelen volt lemondani a plágiumbotrány miatt. Orbán viszont gondoskodik mindenkiről, így megváltoztatták a törvény, hogy Schmitt Pálnak is járjon élete végéig minden szép és jó, annak ellenére, hogy leégette az egész országot.
  
   
  +
== Jogállam ==
−
; Domonkos László: Az országgyűlési képviselőt az Állami Számvevőszék elnökének a nem lehetett volna kinevezni, mert négy éves tilalmi időszak volt a pártpolitikai múltra. Azonban lazítottak a szabályokon, mert Domonkosnál jobbat nem találtak.
  
  +
A legfontosabb pillér:
  +
* a hatalom leválthatósága. A választási törvény szinte lehetetlenné teszi a leváltást.
  +
* A második legfontosabb: a hatalom is alá van vetve a jogszabályoknak.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/klikktv/barandy-alkotmanyos-reform-nelkul-az-uj-kormany-hat-honapon-belul-elbukik/598|tit=Bárándy: alkotmányos reform nélkül az új kormány hat hónapon belül elbukik|date=2021-05-13}}</ref>
   
  +
A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása: az erre szolgáló intézmények szolgálják a központi hatalmat, nem bírálják, nem ellensúlyok. A személyre szabott törvénykezés is ez ellen hat: formálisan jogszerű, de a jogalkotás rendjével nem fér össze.
−
; Mocsai Lajos: Mocsai úgy kerülhetett a Testnevelési Egyetem élére, hogy nem volt doktori címe. De hopp!!! Valakinek kipattant a fejéből, hogy tulajdonképpen egy olimpiai érem az ér annyit, mint egy doktori cím, így máris elfoglalhatta a rektori széket. Az már csak a hab a tortán, hogy utána pedig a Debreceni Egyetemtől kapott díszdoktori címmel kaphatott professzori kinevezést. {{vél|Agyrém.}}
  
   
  +
Ha a meglevő joganyag nem alkotmányos, nem használható, akkor alkotmányos/jogállami reform kell. 1989-ben a jog az átalakíthatóság állapotában volt. Most nincs.
  +
  +
1945-ban volt hasonló utoljára. Ilyenkor a néphez kell visszanyúlni. A legitimitást a demokratikus jogállam igénye adta meg.
  +
  +
Az EU a 7. cikkelynél finomabb eszközöket fejleszt ki a renitensek ellen.
  +
  +
== Jogbiztonság ==
  +
A jogállam egyik alappillére. Részei:
  +
* a jog harmonikus egész
  +
* kiszámítható
  +
* a hierarchiája is kiszámítható (az alantas jogszabályok összhangban vannak a felettessel)
  +
* normavilágosság (félreérthetetlenség)
  +
* megismerhetőség.
  +
  +
A fidesz a kivételes jogrendben hozott ad-hoc rendeleteket törvényerőre emeli, ezzel olyan mértékben kuszálja össze a jogrendszert, hogy már a jogászok sem tudnak rajta eligazodni.
  +
  +
A jogrend helyreállítását nem lehet egy torz jogrend betartásával elvégezni. Elméleti kérdés a hogyan.<ref>{{CitWeb|url=http://www.atv.hu/videok/video-20210118-a-pillanatnyi-erdekek-menten-folyik-a-torvenyhozas|tit=A pillanatnyi érdekek mentén folyik a törvényhozás?|ass=Rónay Egon interjúja Bárándy Péterrel|form=videó|date=2021-01-18}}</ref>
  +
  +
A fidesz hozzászokott az egyeztetés nélküli jogalkotáshoz, aminek következtében nem tudja kiszámítani azok hatását. Aztán jön az utólagos toldozgatás ([[kata]], [[rezsinövelés]]). És hogy ez ne legyen elég, teljesen lehetetlen hatálybalépési időket szab. 2020. március 13-án, pénteken reggel a miniszterelnök pl. arról beszélt a rádióban, hogy nem lesz iskolabezárás. Este 6-kor kijött a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, hogy hétfő reggeltől online oktatás lesz. A pedagógusoknak volt egy hétvégéjük, hogy kitalálják a módját, hiszen ilyen még sohasem volt.
  +
  +
A második ársapka-rendelet november 9-én este jelent meg (a krumpli és a tojás hatósági áras lett), ami másnap lépett életbe. A rendelet kihirdetésekor az eladók túlnyomó többsége már otthon volt: nem lehetett felkészülni. Az online pénztárgépek adatait módosítani kell, az árcédulákat kézzel kell megírni.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/11/09/orszagos-kereskedelmi-szovetseg-lehetetlen-felkeszulni-az-ejszaka-az-arstopra|tit=Országos Kereskedelmi Szövetség: Lehetetlen felkészülni az éjszaka az árstopra|aut=Fehér János|date=2022-11-09|misc=A cikk 23:27-kor jelent meg}}</ref>
  +
  +
== Az [[Európai Unió]] és a jogállamiság ==
  +
2020. január 16-án az [[Európai Parlament]] ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi [[Sargentini-jelentés]] óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2020/01/16/kiszivargott-hogy-a-neppart-azt-javasolja-iteljek-el-az-ep-ben-a-fideszt/|tit=A Fidesz elvesztette a németek támogatását a Néppártban|aut=Kerner Zsolt|date=2020-01-16|misc=Az EP-ben ⅔-dal megszavazták a Magyarország és Lengyelország jogállami helyzetét elítélő javaslatot.}}</ref>
  +
  +
Az EU-ban egyre többen kezdték megelégelni, hogy a magyar kormány a saját klientúrája számára megdézsmálja az EU-pénzeket, és nem indít eljárást a tettesek ellen akkor sem, ha az EU bizonyítékokkal szolgál. A megoldás az lett, hogy az EU-pénzekhez jutást jogállami kritériumokhoz lehet kötni. Ez nemcsak konkrét ügyekre, hanem pl. a bíróságok függetlenségének csorbítására is érvényes, hiszen a nem pártatlan ítélkezés is lehetetlenné teszi a felelősségre vonást.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2020/11/05/visszakemenyitettek-egy-kicsit-az-eu-s-jogallamisagi-felteteleken|tit=Visszakeményítettek egy kicsit az EU-s jogállamisági feltételeken|aut=Magyari Péter|date=2020-11-05}}</ref>
  +
  +
# a szankció kivetését az [[Európai Bizottság]] javasolja
  +
# Miniszterek Tanácsa egy hónapon belül napirendre veszi, és minősített többséggel jóváhagyhatja
  +
# az érintett kormány kérheti, hogy az [[Európai Tanács]] is vitassa meg az ügyet, még a Miniszterek Tanácsának szavazása előtt.
  +
  +
Az EU tehát továbbra sem szól bele az egyes országok jogrendjébe, '''csak az EU-pénzeket teszi ettől függővé'''. Orbán Viktor 2020 júniusában beleegyezett, hogy a költségvetés védelme érdekében feltételrendszert vezet be az EU.
  +
  +
Orbán a migránskártyát húzta elő (ami már a [[Sargentini-jelentés]]kor sem működött. Varga Judit igazságügyminiszter Magyarország „kiéheztetéséről” beszélt a vita során. Orbán bosszúból blokkolni akarja a hétéves költségvetést és a [[#Helyreállítási alap|helyreállítási alap]] elfogadását, mert ahhoz egyhangú szavazás kell. (A jogállami kritériumokhoz elég a minősített többség.) Ezzel Magyarország 2800 MFt vissza nem térítendő támogatástól esik el, ha a vétó nem csak üres fenyegetés.
  +
  +
Az Európai Bizottságnak is több elvet kell szem előtt tartania, amikor javaslatot tesz szankcióra. A bizottság értékelésének objektívnek, pártatlannak kell lennie, és figyelembe kell vennie az “összes rendelkezésre álló forrást” (tehát például nem támaszkodhat csak civil szervezetekre), figyelembe kell vennie az [[Európai Bíróság]] ítéleteit, az Európai Számvevőszék jelentéseit, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és egy csomó más szervezet értékelését, véleményét.
  +
  +
Az uniós források kifizetését érintő felfüggesztésnek, illetve egyéb forrásvisszatartásnak arányosnak kell lennie a jogsértés mértékéhez képest: mennyi ideje tart, milyen szándékkal, mennyi uniós forrást érint a jogszabálysértés, mennyire együttműködő a tagállam a jogsértés felszámolása tekintetében. Ha ezeket az elveket a tagállam szerint nem tartja be a Bizottság, lehet perelni.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20201119_QA_MFF_europai_unio_eu_koltsegvetes_jogallamisag|tit=Elmagyarázzuk, hol tart most az Orbán–EU-meccs|date=2020-11-19}}</ref>
  +
  +
=== Helyreállítási alap ===
  +
Ha Magyarország lemond a helyreállítási alapról,
  +
# 834 millió eurót vesztene a REACT EU alapból, amely a munkaerőpiaci rugalmasságot, munkahelyteremtést, kkv-kat, alacsony jövedelmű családokat, illetve a zöld és digitális áltállást támogatja majd.
  +
# 237 millió eurót (ebből 102 millió euró az hétéves költségvetésből) veszítene a Méltányos Átállást Támogató Alapból, mely a klímaváltozás nyomán keletkező gazdasági és szociális átalakulás görülékenyebbé tételét szolgálja majd regionális támogatási tervek finanszírozásán keresztül.
  +
# Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből 2021–2022-ben 4330 millió eurótól, majd 2023-ban hozzávetőlegesen 1927 millió eurótól eshetne el hazánk.
  +
  +
Ez összesen kb. 2800 MFt, majdnem akkora összeg, mint amit a nyugdíjpénztáraktól elvett.
  +
  +
Erre mondta Fábian András: a nap, amikor megvétózzák a jövőnket.<ref>{{CitWeb|url=https://ujnepszabadsag.com/2020/11/17/a-nap-amikor-megvetozzak-a-jovonket/|aut=Fábian András|tit=A nap, amikor megvétózzák a jövőnket|date=2020-11-17}}</ref>
  +
  +
=== A jogállamiság megsértése ===
  +
A megsértés eseteit jogszabály írja elő:<ref>[https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/plmrep/COMMITTEES/BUDG/DV/2020/11-12/RuleofLaw-Draftconsolidatedtext_rev_EN.pdf Regulation Of The European Parliament And Of The Council]</ref>
  +
* az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése,
  +
* állami hatóságok, beleértve a bűnüldöző hatóságok által hozott önkényes vagy jogellenes döntések megakadályozásának, kijavításának és szankcionálásának elmaradása,
  +
* ezeknek a szerveknek a megfelelő működését befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása, vagy
  +
* az összeférhetetlenség biztosításának hiánya.
  +
* a jogsértések hatékony nyomozásának, üldözésének vagy szankcionálásának korlátozása.
  +
  +
A Bizottság majd létrehoz egy honlapot a kedvezményezetteknek szóló információkkal, és majd panaszt is lehet tenni nála, ha nem jönnek a kifizetések a tagállami kincstártól, amit ki kell vizsgálnia, és büntetést is kiszabhat.
  +
  +
== Emberi jogi bíróság ==
  +
Magyarország ellen az elmúlt tíz évben 57 „elvi jelentőségű” ítéletet hoztak amelyek az egyedi panaszokon túlmutató, rendszerszintű problémákat tárnak fel, az államnak pedig elvileg intézkednie kellene annak érdekében, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő. Ebből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak, 42 pedig nem. A 74 százalékos „nem teljesítési arány” feltűnően rossznak számít, és nem csak az ET összes tagállamának 43 százalékos átlagához képest, hanem térségünk többi országával összevetve is. Az arány azóta tovább romlott: ma már 81 százaléknál tartunk.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3120352_fideszes-fityisz-a-jognak|tit=Fideszes fityisz a jognak|aut=Czene Gábor|date=2021-05-21}}</ref>
  +
  +
== Személyre szabott törvényhozás ==
 
; [[Borkai Zsolt]]: A leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott önkormányzati választáson az eredeti alkotmánymódosítás szerint, de mivel Borkai csak 2006-ban szerelt le, és 2010-ben Orbán már indítani akarta, gyorsan 3 évre csökkentették a moratóriumot. Mondjuk lehet, azóta megbánták.
  
; [[Borkai Zsolt]]: A leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott önkormányzati választáson az eredeti alkotmánymódosítás szerint, de mivel Borkai csak 2006-ban szerelt le, és 2010-ben Orbán már indítani akarta, gyorsan 3 évre csökkentették a moratóriumot. Mondjuk lehet, azóta megbánták.
  +
  +
; Dézsi Csaba: Győr Borkai helyére megválasztott polgármestere folytathatja kardiológusi praxisát, bár ezt egyszerű földi halandó orvos nem teheti, mert a kettő összeférhetetlen.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20200310_lex_dezsi_csaba_sandor_gyor_polgarmester_kardiologus|tit=smét külön törvényt hozott a fideszes többség a győri polgármester kedvéért|date=2020-03-10}}</ref>
  +
  +
; Domokos László: Az országgyűlési képviselőt az [[Állami Számvevőszék]] elnökének nem lehetett volna kinevezni, mert négy éves tilalmi időszak volt a pártpolitikai múltra. Azonban lazítottak a szabályokon, mert Domokosnál jobbat nem találtak.
  +
  +
; Mocsai Lajos: Mocsai úgy kerülhetett a Testnevelési Egyetem élére, hogy nem volt doktori címe. De hopp!!! Valakinek kipattant a fejéből, hogy tulajdonképpen egy olimpiai érem az ér annyit, mint egy doktori cím, így máris elfoglalhatta a rektori széket. Az már csak a hab a tortán, hogy utána pedig a Debreceni Egyetemtől kapott díszdoktori címmel kaphatott professzori kinevezést. {{vél|Agyrém.}}
   
 
; [[Polt Péter]]: Az ügyészek és bírák 62 éves nyugdíjkorhatára rá nem vonatkozik, és a két évvel ezelőtti kötelező nyugdíjazás helyett most Orbántól kapott újabb 9 évre kinevezést.
  
; [[Polt Péter]]: Az ügyészek és bírák 62 éves nyugdíjkorhatára rá nem vonatkozik, és a két évvel ezelőtti kötelező nyugdíjazás helyett most Orbántól kapott újabb 9 évre kinevezést.
   
  +
; Rácz Zsófia: A joghallgató hölgy nem lehetne helyettes államtitkár, hiszen ahhoz szükséges lenne a diploma. Sebaj, Orbán megváltoztatta a törvényt, mostantól kezdve elég a hallgatói jogviszony!<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2019/12/10/22_evesen_diploma_nelkul_is_barki_lehet_helyettes_allamtitkar/|tit=Törvényt módosítottak a 22 éves helyettes államtitkár miatt|date=2019-12-10}}</ref> (Deutsch Tamásnál még nem volt elég: a számára létrehozott Sportminisztérium hónapokig várt rá, hogy lediplomázzék.)
−
Forrás: {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/groups/230778243712660/permalink/1395419713915168/|tit=Itt a lista: így erőszakolta meg Orbán a törvényhozást|aut=Kirchner Károly|date=2019-12-07}}
  
   
  +
; Schmitt Pál: Kedvenc köztársasági elnökünk az egyetlen a rendszerváltás óta, aki nem töltötte ki a hivatali idejét, kénytelen volt lemondani a plágiumbotrány miatt. Orbán viszont gondoskodik mindenkiről, így megváltoztatták a törvény, hogy Schmitt Pálnak is járjon élete végéig minden szép és jó, annak ellenére, hogy leégette az egész országot.
−
És a legújabb: Győr frissen megválasztott polgármestere folytathatja kardiológusi praxisát, bár ezt egyszerű földi halandó orvos nem teheti.
  
  +
  +
; {{hulink|Szapáry György}} nagyköveti pozíciója: A kora miatt kellett törvényt módosítani.
  +
  +
;Varga Zs. András: Bírói gyakorlat nélkül lett a Kúria elnöke.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3096095_varga-zs-andras-a-kuria-uj-elnoke|tit=Varga Zs. András a Kúria új elnöke|date=2020-10-19}}</ref> Korábban az elnököt a Kúria tagjai közül választotta a parlament. Varga Zs. kedvéért módosították a törvényt, hogy alkotmánybíró kérhesse a köztársasági elnöktől, hogy szünetelő státusú bíró legyen, aki az alkotmánybírói megbízatásának megszűnése után pályázat nélkül lehessen bíró a Kúrián. Így kerülték ki az az alaptörvény 26. cikk (3) bekezdését, ami előírja, hogy a Kúria elnökét a bírók közül kell kiválasztani.<ref name="VargaZs"/>
  +
  +
; [[Vida Ildikó]]: Vida Ildikót nem tudták volna kinevezni a NAV élére, hiszen nem volt meg a szükséges 5 éves közigazgatási gyakorlata, sem az addig előírt vezetési tapasztalata. Orbán jött, kritériumok mentek, Vida pedig beülhetett a NAV elnöki székébe.
  +
  +
Forrás: {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/groups/230778243712660/permalink/1395419713915168/|tit=Itt a lista: így erőszakolta meg Orbán a törvényhozást|aut=Kirchner Károly|date=2019-12-07}}
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
28. sor: 110. sor:
   
 
== Források ==
  
== Források ==
  +
* {{CitWeb|url=https://m.hvg.hu/itthon/20220831_fidesz_torvenygyar_rendeleti_kormanyzas|tit=Orbánnak már nincs szüksége az ország 133 legbátrabb emberére|aut=Lengyel Tibor|date=2022-08-31|misc=A rendeleti kormányzás miatt}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kozpenzt-jogalkotasi-eszkozok-reven-is-maganpenzze-alakitja-jakab-andras-a-jogrendrol-elet-a-ner-ben-2-resz/31254365.html|tit=„A közpénzt jogalkotási eszközök révén is magánpénzzé alakítja”: Jakab András a jogrendről|subtit=Élet a NER-ben 6. rész|date=2021-05-26|aut=Kerényi György}}
 
* {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/valasztasi-part-kellene-2022-re/357217?fbclid=IwAR1y6jpcIGwGJWF8INy3Y8G1GSV0t6MXD51o8Wo0SLzvQ6SUDPQUvCT59y8|tit=Választási párt kellene 2022-re|date=2019-11-23|misc=Magyar György szerint alkotmányozó nemzetgyűlést kellene választani 2022-ben}}
  
* {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/valasztasi-part-kellene-2022-re/357217?fbclid=IwAR1y6jpcIGwGJWF8INy3Y8G1GSV0t6MXD51o8Wo0SLzvQ6SUDPQUvCT59y8|tit=Választási párt kellene 2022-re|date=2019-11-23|misc=Magyar György szerint alkotmányozó nemzetgyűlést kellene választani 2022-ben}}
 
* {{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2019/02/19/egymasnak_passzolgatjak_a_labdat_a_fideszesek_arrol_ki_biztositja_a_kepviselok_jogait/|tit=Egymásnak passzolgatják a labdát a fideszesek arról, ki biztosítja a képviselők jogait|aut=Dull Szabolcs|date=2019-02-19|misc=Vicces. És mi van a többi hivatalos személy jogaival? Azt ki biztosítja?}}
  
* {{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2019/02/19/egymasnak_passzolgatjak_a_labdat_a_fideszesek_arrol_ki_biztositja_a_kepviselok_jogait/|tit=Egymásnak passzolgatják a labdát a fideszesek arról, ki biztosítja a képviselők jogait|aut=Dull Szabolcs|date=2019-02-19|misc=Vicces. És mi van a többi hivatalos személy jogaival? Azt ki biztosítja?}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2021/07/12/10-szempont-ami-alapjan-fel-lehet-ismerni-egy-fasiszta-rendszert|tit=10 szempont, ami alapján fel lehet ismerni egy fasiszta rendszert|aut=Horváth Bence|date=2021-07-12}}
   
 
== További információk ==
  
== További információk ==

A lap jelenlegi, 2023. október 9., 09:58-kori változata

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

Magyarország az EU egyetlen tagállama, ami a Freedom House 2019-es rangsorában már csak a részlegesen szabad államok között szerepel.[1]

„ Orbán Magyarországán nem a kormány tevékenysége igazodik a jogszabályokhoz, hanem a jogszabályt igazítják a kormány, vagyis Orbán Viktor pillanatnyi politikai szándékaihoz. Márpedig jogállamról akkor lehet beszélni, amikor mindenki tevékenysége, benne a kormány, vagyis Orbán Viktor tevékenysége a jogszabályokhoz igazodik, és nem fordítva.[2] ”
– Bauer Tamás

Jelenleg a Kúria tekinthető kormányfüggetlennek. A kormány először a Közigazgatási bíróságokkal akarta elvenni a függetlenségének egy részét, utóbb a 2019. novemberi salátatörvénnyel az Alkotmánybírósághoz átruházni konkrét ügyeket is.[3] Végül két lépésben hoztak egy törvényt, ami lehetővé tette, hogy alkotmánybíró – a megbízatásának megszűnése után – a köztársasági elnök beleegyezésével automatikusan bíró lehessen.[4]

Alkotmányosság

A parlament a 4. alaptörvény-módosításba belevette, hogy az Alkotmánybíróságnak sincs joga vizsgálni az alaptörvényt. Ebből az következik, hogy ha valamit betesznek az alkotmányba, az ellen nincs jogorvoslat, azaz a ⅔-os többségű parlament egyeduralmat szerzett. Ez pedig ellenkezik az alaptörvénnyel. Az alkotmányosság helyreállítása pedig mindenkinek joga, ezért az ellenzék egyszerű többséggel is megszüntetheti a hatalommegosztást gátló törvényeket.[5]

Az alaptörvény közjogilag érvénytelen: társadalmi egyeztetés nem volt, a parlamenten belüli, közigazgatási és általában mindenféle egyeztetés hiányzott. C. 2. bekezdés: a hatalom erőszakos vagy kizárólagos megszerzésére törekvés tilos, és ez ellen mindenki jogosult és köteles fellépni minden törvényes eszközzel. Mára a tényleges hatalombirtoklás is megvan, ezért ez ellen fel kell lépni.

A parlamentnek kell átvennie a nem működő Alkotmánybíróság feladatát, mert más nem tudja.[6] Egy semmisségi törvénnyel el kell törölni az önkényuralmi törvényeket, és leváltani az önkényuralmat kiszolgáló embereket és szervezetek vezetőit: az Orbánt kiszolgáló alkotmánybíróknak, főügyésznek, ÁSZ-elnöknek, a Médiatanács elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének és alelnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Költségvetési Tanács tagjainak, stb. A semmisségi törvény időpontja sem mindegy: el kell érni, hogy az állampolgárok elfogadják, a közhatalmi szervek pedig végrehajtsák.[7]

Jogállam

A legfontosabb pillér:

  • a hatalom leválthatósága. A választási törvény szinte lehetetlenné teszi a leváltást.
  • A második legfontosabb: a hatalom is alá van vetve a jogszabályoknak.[8]

A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása: az erre szolgáló intézmények szolgálják a központi hatalmat, nem bírálják, nem ellensúlyok. A személyre szabott törvénykezés is ez ellen hat: formálisan jogszerű, de a jogalkotás rendjével nem fér össze.

Ha a meglevő joganyag nem alkotmányos, nem használható, akkor alkotmányos/jogállami reform kell. 1989-ben a jog az átalakíthatóság állapotában volt. Most nincs.

1945-ban volt hasonló utoljára. Ilyenkor a néphez kell visszanyúlni. A legitimitást a demokratikus jogállam igénye adta meg.

Az EU a 7. cikkelynél finomabb eszközöket fejleszt ki a renitensek ellen.

Jogbiztonság

A jogállam egyik alappillére. Részei:

  • a jog harmonikus egész
  • kiszámítható
  • a hierarchiája is kiszámítható (az alantas jogszabályok összhangban vannak a felettessel)
  • normavilágosság (félreérthetetlenség)
  • megismerhetőség.

A fidesz a kivételes jogrendben hozott ad-hoc rendeleteket törvényerőre emeli, ezzel olyan mértékben kuszálja össze a jogrendszert, hogy már a jogászok sem tudnak rajta eligazodni.

A jogrend helyreállítását nem lehet egy torz jogrend betartásával elvégezni. Elméleti kérdés a hogyan.[9]

A fidesz hozzászokott az egyeztetés nélküli jogalkotáshoz, aminek következtében nem tudja kiszámítani azok hatását. Aztán jön az utólagos toldozgatás (kata, rezsinövelés). És hogy ez ne legyen elég, teljesen lehetetlen hatálybalépési időket szab. 2020. március 13-án, pénteken reggel a miniszterelnök pl. arról beszélt a rádióban, hogy nem lesz iskolabezárás. Este 6-kor kijött a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, hogy hétfő reggeltől online oktatás lesz. A pedagógusoknak volt egy hétvégéjük, hogy kitalálják a módját, hiszen ilyen még sohasem volt.

A második ársapka-rendelet november 9-én este jelent meg (a krumpli és a tojás hatósági áras lett), ami másnap lépett életbe. A rendelet kihirdetésekor az eladók túlnyomó többsége már otthon volt: nem lehetett felkészülni. Az online pénztárgépek adatait módosítani kell, az árcédulákat kézzel kell megírni.[10]

Az Európai Unió és a jogállamiság

2020. január 16-án az Európai Parlament ⅔-os többséggel megszavazott javaslata megállapítja, hogy a másfél évvel korábbi Sargentini-jelentés óta tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon (és Lengyelországban).[11]

Az EU-ban egyre többen kezdték megelégelni, hogy a magyar kormány a saját klientúrája számára megdézsmálja az EU-pénzeket, és nem indít eljárást a tettesek ellen akkor sem, ha az EU bizonyítékokkal szolgál. A megoldás az lett, hogy az EU-pénzekhez jutást jogállami kritériumokhoz lehet kötni. Ez nemcsak konkrét ügyekre, hanem pl. a bíróságok függetlenségének csorbítására is érvényes, hiszen a nem pártatlan ítélkezés is lehetetlenné teszi a felelősségre vonást.[12]

  1. a szankció kivetését az Európai Bizottság javasolja
  2. Miniszterek Tanácsa egy hónapon belül napirendre veszi, és minősített többséggel jóváhagyhatja
  3. az érintett kormány kérheti, hogy az Európai Tanács is vitassa meg az ügyet, még a Miniszterek Tanácsának szavazása előtt.

Az EU tehát továbbra sem szól bele az egyes országok jogrendjébe, csak az EU-pénzeket teszi ettől függővé. Orbán Viktor 2020 júniusában beleegyezett, hogy a költségvetés védelme érdekében feltételrendszert vezet be az EU.

Orbán a migránskártyát húzta elő (ami már a Sargentini-jelentéskor sem működött. Varga Judit igazságügyminiszter Magyarország „kiéheztetéséről” beszélt a vita során. Orbán bosszúból blokkolni akarja a hétéves költségvetést és a helyreállítási alap elfogadását, mert ahhoz egyhangú szavazás kell. (A jogállami kritériumokhoz elég a minősített többség.) Ezzel Magyarország 2800 MFt vissza nem térítendő támogatástól esik el, ha a vétó nem csak üres fenyegetés.

Az Európai Bizottságnak is több elvet kell szem előtt tartania, amikor javaslatot tesz szankcióra. A bizottság értékelésének objektívnek, pártatlannak kell lennie, és figyelembe kell vennie az “összes rendelkezésre álló forrást” (tehát például nem támaszkodhat csak civil szervezetekre), figyelembe kell vennie az Európai Bíróság ítéleteit, az Európai Számvevőszék jelentéseit, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és egy csomó más szervezet értékelését, véleményét.

Az uniós források kifizetését érintő felfüggesztésnek, illetve egyéb forrásvisszatartásnak arányosnak kell lennie a jogsértés mértékéhez képest: mennyi ideje tart, milyen szándékkal, mennyi uniós forrást érint a jogszabálysértés, mennyire együttműködő a tagállam a jogsértés felszámolása tekintetében. Ha ezeket az elveket a tagállam szerint nem tartja be a Bizottság, lehet perelni.[13]

Helyreállítási alap

Ha Magyarország lemond a helyreállítási alapról,

  1. 834 millió eurót vesztene a REACT EU alapból, amely a munkaerőpiaci rugalmasságot, munkahelyteremtést, kkv-kat, alacsony jövedelmű családokat, illetve a zöld és digitális áltállást támogatja majd.
  2. 237 millió eurót (ebből 102 millió euró az hétéves költségvetésből) veszítene a Méltányos Átállást Támogató Alapból, mely a klímaváltozás nyomán keletkező gazdasági és szociális átalakulás görülékenyebbé tételét szolgálja majd regionális támogatási tervek finanszírozásán keresztül.
  3. Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből 2021–2022-ben 4330 millió eurótól, majd 2023-ban hozzávetőlegesen 1927 millió eurótól eshetne el hazánk.

Ez összesen kb. 2800 MFt, majdnem akkora összeg, mint amit a nyugdíjpénztáraktól elvett.

Erre mondta Fábian András: a nap, amikor megvétózzák a jövőnket.[14]

A jogállamiság megsértése

A megsértés eseteit jogszabály írja elő:[15]

  • az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése,
  • állami hatóságok, beleértve a bűnüldöző hatóságok által hozott önkényes vagy jogellenes döntések megakadályozásának, kijavításának és szankcionálásának elmaradása,
  • ezeknek a szerveknek a megfelelő működését befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása, vagy
  • az összeférhetetlenség biztosításának hiánya.
  • a jogsértések hatékony nyomozásának, üldözésének vagy szankcionálásának korlátozása.

A Bizottság majd létrehoz egy honlapot a kedvezményezetteknek szóló információkkal, és majd panaszt is lehet tenni nála, ha nem jönnek a kifizetések a tagállami kincstártól, amit ki kell vizsgálnia, és büntetést is kiszabhat.

Emberi jogi bíróság

Magyarország ellen az elmúlt tíz évben 57 „elvi jelentőségű” ítéletet hoztak amelyek az egyedi panaszokon túlmutató, rendszerszintű problémákat tárnak fel, az államnak pedig elvileg intézkednie kellene annak érdekében, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő. Ebből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak, 42 pedig nem. A 74 százalékos „nem teljesítési arány” feltűnően rossznak számít, és nem csak az ET összes tagállamának 43 százalékos átlagához képest, hanem térségünk többi országával összevetve is. Az arány azóta tovább romlott: ma már 81 százaléknál tartunk.[16]

Személyre szabott törvényhozás

Borkai Zsolt
A leszereléstől számított 5 évig fegyveres testület tagja nem indulhatott önkormányzati választáson az eredeti alkotmánymódosítás szerint, de mivel Borkai csak 2006-ban szerelt le, és 2010-ben Orbán már indítani akarta, gyorsan 3 évre csökkentették a moratóriumot. Mondjuk lehet, azóta megbánták.
Dézsi Csaba
Győr Borkai helyére megválasztott polgármestere folytathatja kardiológusi praxisát, bár ezt egyszerű földi halandó orvos nem teheti, mert a kettő összeférhetetlen.[17]
Domokos László
Az országgyűlési képviselőt az Állami Számvevőszék elnökének nem lehetett volna kinevezni, mert négy éves tilalmi időszak volt a pártpolitikai múltra. Azonban lazítottak a szabályokon, mert Domokosnál jobbat nem találtak.
Mocsai Lajos
Mocsai úgy kerülhetett a Testnevelési Egyetem élére, hogy nem volt doktori címe. De hopp!!! Valakinek kipattant a fejéből, hogy tulajdonképpen egy olimpiai érem az ér annyit, mint egy doktori cím, így máris elfoglalhatta a rektori széket. Az már csak a hab a tortán, hogy utána pedig a Debreceni Egyetemtől kapott díszdoktori címmel kaphatott professzori kinevezést. Agyrém.
Polt Péter
Az ügyészek és bírák 62 éves nyugdíjkorhatára rá nem vonatkozik, és a két évvel ezelőtti kötelező nyugdíjazás helyett most Orbántól kapott újabb 9 évre kinevezést.
Rácz Zsófia
A joghallgató hölgy nem lehetne helyettes államtitkár, hiszen ahhoz szükséges lenne a diploma. Sebaj, Orbán megváltoztatta a törvényt, mostantól kezdve elég a hallgatói jogviszony![18] (Deutsch Tamásnál még nem volt elég: a számára létrehozott Sportminisztérium hónapokig várt rá, hogy lediplomázzék.)
Schmitt Pál
Kedvenc köztársasági elnökünk az egyetlen a rendszerváltás óta, aki nem töltötte ki a hivatali idejét, kénytelen volt lemondani a plágiumbotrány miatt. Orbán viszont gondoskodik mindenkiről, így megváltoztatták a törvény, hogy Schmitt Pálnak is járjon élete végéig minden szép és jó, annak ellenére, hogy leégette az egész országot.
Szapáry György nagyköveti pozíciója
A kora miatt kellett törvényt módosítani.
Varga Zs. András
Bírói gyakorlat nélkül lett a Kúria elnöke.[19] Korábban az elnököt a Kúria tagjai közül választotta a parlament. Varga Zs. kedvéért módosították a törvényt, hogy alkotmánybíró kérhesse a köztársasági elnöktől, hogy szünetelő státusú bíró legyen, aki az alkotmánybírói megbízatásának megszűnése után pályázat nélkül lehessen bíró a Kúrián. Így kerülték ki az az alaptörvény 26. cikk (3) bekezdését, ami előírja, hogy a Kúria elnökét a bírók közül kell kiválasztani.[4]
Vida Ildikó
Vida Ildikót nem tudták volna kinevezni a NAV élére, hiszen nem volt meg a szükséges 5 éves közigazgatási gyakorlata, sem az addig előírt vezetési tapasztalata. Orbán jött, kritériumok mentek, Vida pedig beülhetett a NAV elnöki székébe.

Forrás: Kirchner Károly: Itt a lista: így erőszakolta meg Orbán a törvényhozást. www.facebook.com (2019. dec. 7.)

Jegyzetek

  1. ↑ Kovács-Angel Marianna: Nyugati jogtudósok cikkben magyarázzák el, hogy Varga Judit csúsztat és valótlanságokat állít. 24.hu (2019. nov. 26.) Orbánék nemet mondanak a jogállamiságra, miközben igent mondanak az uniós pénzekre..
  2. ↑ Bauer Tamás: Vakcina és jogállam. www.facebook.com (2021. feb. 2.)
  3. ↑ Szurovecz Illés: A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa. 444.hu (2019. nov. 28.) A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés.
  4. ↑ 4,0 4,1 Schiffer András: A Kúria meghódítása. index.hu (2020. okt. 19.)
  5. ↑ Lakner Zoltán: Elek István: Polt Pétert is meneszteni lehet az alkotmányos helyreállítás során. jelen.media (2021. máj. 10.)
  6. ↑ Bárándy Péter – Lengyel László – Vörös Imre – Fleck Zoltán: Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! nepszava.hu (2021. máj. 15.)
  7. ↑ Kis János: Ha győz az ellenzék… hvg.hu (2021. máj. 20.)
  8. ↑ Bárándy: alkotmányos reform nélkül az új kormány hat hónapon belül elbukik. hirklikk.hu (2021. máj. 13.)
  9. ↑ A pillanatnyi érdekek mentén folyik a törvényhozás? Rónay Egon interjúja Bárándy Péterrel www.atv.hu (2021. jan. 18.) (videó)
  10. ↑ Fehér János: Országos Kereskedelmi Szövetség: Lehetetlen felkészülni az éjszaka az árstopra. telex.hu (2022. nov. 9.) A cikk 23:27-kor jelent meg.
  11. ↑ Kerner Zsolt: A Fidesz elvesztette a németek támogatását a Néppártban. 24.hu (2020. jan. 16.) Az EP-ben ⅔-dal megszavazták a Magyarország és Lengyelország jogállami helyzetét elítélő javaslatot..
  12. ↑ Magyari Péter: Visszakeményítettek egy kicsit az EU-s jogállamisági feltételeken. 444.hu (2020. nov. 5.)
  13. ↑ Elmagyarázzuk, hol tart most az Orbán–EU-meccs. hvg.hu (2020. nov. 19.)
  14. ↑ Fábian András: A nap, amikor megvétózzák a jövőnket. ujnepszabadsag.com (2020. nov. 17.)
  15. ↑ Regulation Of The European Parliament And Of The Council
  16. ↑ Czene Gábor: Fideszes fityisz a jognak. nepszava.hu (2021. máj. 21.)
  17. ↑ Smét külön törvényt hozott a fideszes többség a győri polgármester kedvéért. hvg.hu (2020. márc. 10.)
  18. ↑ Törvényt módosítottak a 22 éves helyettes államtitkár miatt. index.hu (2019. dec. 10.)
  19. ↑ Varga Zs. András a Kúria új elnöke. nepszava.hu (2020. okt. 19.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Jog&oldid=32086”