„Jogállam” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(58 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
'''Jogállam''': az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.
  
'''Jogállam''': az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.
  +
  +
A hatalom birtokosa a nép. A hatalomgyakorlás célja a népakarat érvényesítése. Az ettől eltérő hatalomgyakorlás öncélú, önkényes, amit a köznyelv <dfn>diktatúrá</dfn>nak nevez.
  +
  +
A nép az akaratát az '''általa''' létrehozott (jóváhagyott) [[alkotmány]], és az általa választott képviselők által hozott törvények rögzítik. Ebből következik, hogy '''a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek''', és a nép közvetve – a képviselőik útján – folyamatosan ellenőrzik a hatalom működését.
  +
  +
A jogállamnak két pillére van:
  +
* a szabad [[választás]], amikor a nép közvetlen hatalomgyakorlással megválasztja a képviselőit, akik a nép megbízásából intézik a nép ügyeit az alkotmányban és a törvényekben meghatározott felhatalmazással
  +
* a → [[hatalommegosztás]].
  +
  +
A <dfn>jogbiztonság</dfn> az a meggyőződés, hogy a (végrehajtó) hatalom érvényt szerez a jogszabályoknak.
 
* Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
  
* Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
 
* Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.
  
* Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.
 
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.
  
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.
  +
  +
== Jogállami mechanizmus ==
  +
Az [[Európai Unió]] működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.
  +
  +
Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.
  +
  +
A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.
  +
  +
A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészség pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.
  +
  +
A jogállami mechanizmust már 2013-ban javasolta a német, holland, dán és svéd külügyminiszter, Magyarország ellen. Orbán már 2018-ban kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést, ha bevezetik. 2020-ban, a covid után, a helyreállítási alap létrehozásakor 5 nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Finnország és Svédország ragaszkodott a bevezetéséhez. Az [[Európai Bíróság]] 2022. februári ítélete után lépett életbe, és az áprilisi választások utáni napon jelentette be a Bizottság az alkalmazását Magyarország ellen. Utóbb alkalmazták a költségvetési pénzekre is.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/02/ilyen-eros-fogast-meg-nem-talalt-orbanon-az-eu|tit=Ilyen erős fogást még nem talált Orbánon az EU|aut=Magyari Péter|aut2=Csurgó Dénes|form=cikk+podcast|date=2022-12-02}}</ref>
  +
  +
== Jogállami jelentés ==
  +
Minden évben az alábbi fejezetekből áll:<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/07/13/jogallamisagi-jelentes-nincs-jelentos-elorelepes-a-magyarorszagi-korrupcioellenes-kuzdelem|tit=Jogállamisági jelentés: nincs jelentős előrelépés a magyarországi korrupcióellenes küzdelemben|date=2022-07-13}}</ref>
  +
* az igazságszolgáltatás függetlensége
  +
* a korrupcióellenes keret {{utalás|korrupció}}
  +
* a média függetlensége és sokszínűsége {{utalás|sajtó}}
  +
* a fékek és ellensúlyok rendszere. {{utalás|hatalommegosztás}}
  +
  +
== Magyarország ==
  +
A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/04/08/jogallami-mechanizmus-hogyan-mukodik/|tit=Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió|aut=Kerner Zsolt|date=2022-04-08}}</ref> A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni.
   
 
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.
  
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.
10. sor: 41. sor:
 
A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.
  
A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.
   
  +
Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egyiket sem kaptuk meg.<ref>{{CitWeb|url=https://rtl.hu/belfold/2022/03/23/orban-viktor-valasz-europai-bizottsag-unio-hitel-helyreallitasi-alap-orosz-ukran-haboru|tit=Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt|date=2022-03-23|misc=5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg}}</ref>
−
== Jogállam és az EU ==
  
−
Az [[Európai Unió]] működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.
  
   
  +
{{vél|A támogatás megvonásában jelentős szerepe volt annak, hogy 2020 végén Orbán megvétózta az EU költségvetését, így azok az országok sem jutottak hozzá a helyreállítási alaphoz, amiknek nagy szükségük lett volna rá a járvány miatt. Ráadásul a vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami alapú ellenőrzése miatt, Orbán semmit nem tudott vele elérni, csak másoknak kárt okozni. Ezzel elszigetelte magát az EU-ban, ki kellett lépjen az Európai Néppártból, és képtelen szövetségesre találni.}}
−
Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.
  
   
  +
=== 2022 ===
−
A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.
  
  +
2022. október közepén az [[Európa Tanács]] megfigyelési eljárást indított Magyarország ellen.
  +
{{bővebben|Európa Tanács#2022. október 12.}}
   
  +
2022. júliusban az EU az újabb fejleményekkel bővítette a jelentését, és javasolta minden EU-támogatás megvonását Magyarországtól.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3162158_sargentini-jelentes-europai-unio-jogallamisag-orban-kormany|tit=Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített|aut=Halmai Katalin|date=2022-07-04|misc=Kilátásba helyezték az összes támogatás megvonását}}</ref> Az [[Európai Parlament]] ¾-es többséggel fogadta el a javaslatot.
−
A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészségek pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.
  
  +
{{bővebben|Sargentini-jelentés}}
   
−
A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/04/08/jogallami-mechanizmus-hogyan-mukodik/|tit=Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió|aut=Kerner Zsolt|date=2022-04-08}}</ref>
 +
2022. július 15-én az Európai Bizottság 3 pert indított Magyarország ellen:<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/07/15/harom-ugyben-is-beperelte-magyarorszagot-az-europai-bizottsag|tit=Három ügyben is beperelte Magyarországot az Európai Bizottság|aut=Aradi Hanga Zsófia|date=2022-07-15}}</ref>
  +
* a gyermekvédelmi (melegellenes, „pedofil”) törvény miatt
  +
* a Meseország mindenkié című mesekönyv miatt, mert arra a hatóságok megkülönböztető megjegyzés feltüntetését írták elő<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kult/2021/01/19/meseorszag-mindenkie-labrisz-kormanyhivatal-tisztessegtelen-kereskedelmi-gyakorlat|tit=A Meseország mindenkié kiadója tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a kormányhivatal szerint|date=2021-01-19|aut=Bozzay Balázs}}</ref>
  +
* a Klubrádió frekvenciájának az elvétele miatt
  +
Egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a gabonaexport-korlátozásokról szóló magyar szabályozás, illetve az üzemanyagok – a külföldi autósokat diszkrimináló – kettős árképzése miatt.
  +
  +
A kormány 2021. november végén levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, függesszen fel több eljárását is Magyarországgal szemben – erre a brüsszeli testület annyit reagált, hogy az eljárások lezárására „az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik”.
  +
  +
==== Transparency International ====
  +
{{forr1|{{CitWeb|tit=4X4 percben a jogállamról: fékek és ellensúlyok rendszere|url=https://www.facebook.com/TransparencyInternationalMagyarorszag/posts/pfbid0fGTp4TFCg9YK2mUuvCmn67WgeSBBhrwpLtdMt9tSvezbM2ZnLSXXnuSB75Q6Z2YTl|date=2022-07-23}}}}
  +
{{idézet|Alapprobléma, hogy a jogalkotási folyamat átláthatatlan, és hogy nem vonják be az érintetteket a jogszabályok előkészítésébe. Amikor a [[KATA]] adónemet váratlanul és hirtelen 36 óra leforgása alatt alakítja át a kormányerő, azt sok százezer érintett szenvedi meg.
  +
  +
Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány olyan szabályok megalkotására használta a koronavírus-járványra hivatkozással kapott felhatalmazását, amelyeknek nem volt közük a járvány kezeléséhez. Így korlátozta például a sztrájkjogot, és majdnem egy éven át nem volt szabad a gyülekezés sem.
  +
  +
A bíróságok döntését tiszteletben kell tartani, végre kell hajtani, de az állami szervek gyakran nem hajtják végre megfelelően a magyar és az európai bíróságok döntéseit. Például sok esetben bírói döntés ellenére sem adnak ki közérdekű adatokat. Az elmúlt 10 évben 10 esetből 7-ben a magyar kormány nem hajtotta végre a rendszerszintű hiányosságokat felvető strausbourgi ítéleteket.
  +
  +
Az alapvető jogok biztosát, akinek feladata az állampolgárok jogaiért felszólalni, a saját külföldi kollégái lefokozták. Az ombudsman elvesztette A kategóriás besorolását… Az ombudsmant saját társai sem tartják függetlennek…|Pardavi Márta}}
  +
  +
{{idézet|A kormány ne tegyen úgy, mintha maga is polgár lenne elidegeníthetetlen emberi jogokkal.
  +
  +
Továbbra is komoly fenyegetést jelent ugyanis a jogbiztonságra, hogy a kormány és a más közhatalmat gyakorló szervezetek az Alkotmánybíróságon támadhatnak meg jogerős bírósági döntéseket. Ez egy kiskapu arra, hogy a ⅔-os kormánytöbbség által választott alkotmánybírák a politikailag kényes ügyekben felülbírálhassák a bíróságok döntéseit, és a hatalomnak kedvező döntések születhessenek.|Hacsi Gábor}}
  +
  +
{{idézet|Hagyják békén a civil szervezeteket!
  +
  +
Az uniós jogállamisági jelentés megállapítja, hogy a független szervezeteken továbbra is nagy a nyomás. Pedig jogállamokban a demokratikus párbeszéd fenntartásában és az állam ellenőrzésében kulcsszerepük van… A civilek állami támogatását is részrehajlóan és politikailag elfogultan osztják el.|Móra Veronika}}
  +
  +
Sokat elmond az is, hogy az Uniónak beígért, a társadalmi egyeztetést fő szabálynak megtevő törvényjavaslatról sem egyeztetett senkivel a kormány.
  +
  +
==== Rapid jogalkotás ====
  +
Bár a Brüsszelbe küldött ígéretek között volt az is, hogy a rapid jogalkotást lecsökkentik, a megszorítások esetén ez nem teljesül. 2022. július 30-án 11-re hívtak össze kormányinfót, amin bejelentették, hogy 12-kor hatályba lép több rendelet, többek között az, ami csak magánautókra korlátozza a kedvezményes benzinárat. A Magyar Közlöny 11:30-kor jelent meg.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/07/30/szombati-kormanyinfo-benzinarsapka-energiavalsag-adougyek|tit=Gulyás Gergely: Szombat déltől csak a magántulajdonú gépjárművek tankolhatnak ársapkás üzemanyagot|date=2022-07-30}}</ref> Gulyás maga sem tudta, hogy a kormányzat járműveire vonatkozik-e a rendelet, ott nézte meg az újságírók előtt a még meg nem jelent rendeletet.
  +
  +
Utóbb felmerült a kérdés, mitől számít egy autó magánnak: az üzemeltetőtől vagy a tulajdonostól. A rendelet „természetes személy által üzemeltetett” autóról beszél. A kutas pedig hogyan fogja igazoltatni az üzembentartót, ha nem ő vezeti az autót?<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/07/30/konyvelok-szovetsege-kormanyinfo-rendelet-benzin-uzembentarto-magantulajdon|tit=Ellentmondásos a kormány kommunikációja és a rendelet az üzemanyag-árstop szűkítéséről|date=2022-07-30|aut=Cseke Balázs}}</ref>
  +
  +
A kapkodásra utal az is, hogy a rezsinövelésnél csak utólag gondolkodtak el azon, mi legyen azokkal, akik csak áramot fogyasztanak, gázt nem.
  +
  +
== A jogállam helyreállítása Magyarországon ==
  +
A demokratikus hatalom célja egy konszenzusos, demokratikus alkotmány létrehozása. Amíg ez megtörténik, átmeneti közjogi állapot lesz, az [[alaptörvény]] hatálya alatt, de a parlament szűk körben át kell törje a ⅔-os törvények egy részét a kormányozhatóság és az ország működése érdekében.<ref group="CKM">80. o.</ref>
  +
  +
Az új alkotmány elfogadásáig az EU-jognak ellentmondó törvények nem alkalmazható, mivel az EU joga a tagállami jogok felett áll.<ref group="CKM">95. o.</ref>
  +
  +
== Lengyelország ==
  +
A 7. cikk szerinti eljárásban az EU fontos szabályainak megsértéséért ki lehet zárni egy országot az EU-ból, ehhez azonban egyhangú döntéshozatal kell (az érintett ország nem vehet részt a szavazáson). Az eljárás Magyaroszág és Lengyelország ellen indult meg, így a két ország védhette egymást.
  +
  +
Lengyelországban nincs korrupció; ellenük a bíróságokat megfélemlítő fegyelmi tanács létrehozása miatt indult eljárás. A 7. cikk mellett kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben, ami miatt Lengyelországnak napi 1 m€-t kell fizetnie. Végül a lengyelek meghátráltak, és megváltoztatták a szabályokat.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2022/05/27/a-lengyelek-megadtak-magukat-brusszelnek-helyreallitjak-a-jogallamot-hogy-kapjanak-penzt|tit=A lengyelek megadták magukat Brüsszelnek: Helyreállítják a jogállamot, hogy kapjanak pénzt|date=2022-05-27}}</ref> Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben is magára maradt.
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/az-eu-jogallami-elvarasai-es-a-kormany-egyet-elore-mennyit-hatra/32553835.html|tit=Az EU jogállami elvárásai és a kormány: egyet előre, mennyit hátra?|aut=Kerényi György|date=2023-08-25|misc=A jog helyzete jelenleg, nemcsak az EU-követelmények alapján}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/kulfold/jogallamisagi-jelentes-korrupcio-unios-forrasok.773704.html|tit=A negyedik jogállamisági jelentés sem vitte közelebb Magyarországot az uniós forrásokhoz|aut=Horváth Tibor|date=2023-07-05}}
  +
* {{CitWeb|url=https://magyarugyved.blog.hu/2023/06/25/varga_judit_akarja_jogallamisagbol_kioktatni_az_eu-t?token=ad2d3bf769c7e14b8d2343aa92adbb03|tit=Varga Judit akarja jogállamiságból kioktatni az EU-t?|aut=Magyar György|date=2023-06-25}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20230113_ogallamisag_hatalommal_valo_visszaeles_Human_Rights_Watch|tit=A jogállamiság aláásása, hatalommal való visszaélés: lesújtó képet fest Magyarországról a Human Rights Watch|date=2023-01-13}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/a-huszonkettes-csapdajaban-ha-orban-helyreallitja-a-jogallamot-felrobban-a-rendszere/404103|tit=A huszonkettes csapdájában: ha Orbán helyreállítja a jogállamot, felrobban a rendszere|aut=N. Vadász Zsuzsa|ass=Inotai András véleménye|date=2022-09-18}}
  +
* {{CitWeb|url=https://korrupcio.hvgblog.hu/2022/09/16/jogallamisagi-es-antikorrupcios-javaslatokat-fogalmazott-meg-harom-magyar-civil-szervezet/|tit=Jogállamisági és antikorrupciós javaslatokat fogalmazott meg három magyar civil szervezet|date=2022-09-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://politicalcapital.hu/hirek.php?article_read=1&article_id=3031|tit=Rendszerszintű változtatásokat kér a kormánytól az uniós jogállamisági jelentés|date=2022-07-13}}
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2021/12/02/klubradio-kotelezettsegszegesi-eljaras-magyarorszag-europai-bizottsag-unio|tit=Perrel fenyegeti az Európai Bizottság Magyarországot a Klubrádió ügye és a melegellenes törvény miatt|date=2021-12-02|aut=Körömi Csongor}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/|tit=„Ez nem a jogállamiságról szólt”|ass=Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében|date=2022-02-22}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2022/02/22/vadasz-viktor-jogallamisag-itelet-interju/|tit=„Ez nem a jogállamiságról szólt”|ass=Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében|date=2022-02-22}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/demokr%C3%A1cia-%C3%A9s-jog%C3%A1llam-csak-egy%C3%BCtt-tud-m%C5%B1k%C3%B6dni-jakab-andr%C3%A1s-a-ner-jogrendj%C3%A9r%C5%91l---%C3%A9let-a-ner-ben-6-r%C3%A9sz/31262783.html|tit=„Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész|ass=Kerényi György interjúja Jakab Andrással|form=videó|date=2021-05-23}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/demokr%C3%A1cia-%C3%A9s-jog%C3%A1llam-csak-egy%C3%BCtt-tud-m%C5%B1k%C3%B6dni-jakab-andr%C3%A1s-a-ner-jogrendj%C3%A9r%C5%91l---%C3%A9let-a-ner-ben-6-r%C3%A9sz/31262783.html|tit=„Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész|ass=Kerényi György interjúja Jakab Andrással|form=videó|date=2021-05-23}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/helsinkibizottsag/posts/5314137218607486|tit=Leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái|date=2022-05-24|misc=Nem szavazhat, nem viselhet tisztséget a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségében, nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában}}
  +
  +
Összefoglalók
  +
* {{CitWeb|tit=A jogállam helyreállításának kísérlete|work=Civil Közjogi Műhely|aut=Bárándy Péter|aut2=Fleck Zoltán|aut3=Szentes Ágota|aut4=Szentpéteri Richárd|aut5=Szurday Kinga|aut6=Tóth Gábor Attila|aut7=Vörös Imre|ann=2022|isbn=978 615 5981 74 6|red=Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.|loc=Budapest}}
  +
<references group="CKM"/>
  +
* {{CitWeb|url=https://qubit.hu/2023/05/01/mihalyi-peter-a-fidesz-gazdasagatalakitasa-mogott-az-elitcserere-tett-kiserlet-all-de-a-kiserlet-elbukott|tit=A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott|aut=Mihályi Péter|ass=Szabó Attila összefoglalója a székfoglaló előadásról|date=2023-05-01|misc=A cikk elején a fidesz jogállam elleni intézkedései}}
  +
* {{enlink|Rule of law}} (angol Wikipédia)
  +
* {{hulink|Jogállam}} (magyar Wikipédia)
  +
* Rui Tavares: [https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/A-7-2013-0229_HU.html JELENTÉS az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok] (az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalása alapján) 2013. június 24.
  +
  +
== További információk ==
  +
* {{CitWeb|url=https://jesz.ajk.elte.hu/voros51.pdf|aut=Vörös Imre|tit=Grosschmid – reloaded. Tudósítás a jogállamiság határvidékeiről|accd=2023-07-24|misc=Az ellenállási jog}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/velemeny/20120308_allamcsinytevok_voros_imre|tit=Vörös Imre: Államcsínytevők?|aut=Vörös Imre|date=2012-03-08}}
   
  +
== Kapcsolódó lapok ==
−
Élő Anita
  
  +
* [[Delbos-Corfield-jelentés]]
  +
* [[Sargentini-jelentés]]
  +
* [[emberi jogok]]
   
 
[[Kategória:Jog]]
  
[[Kategória:Jog]]

A lap jelenlegi, 2023. október 20., 10:00-kori változata

Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.

A hatalom birtokosa a nép. A hatalomgyakorlás célja a népakarat érvényesítése. Az ettől eltérő hatalomgyakorlás öncélú, önkényes, amit a köznyelv diktatúrának nevez.

A nép az akaratát az általa létrehozott (jóváhagyott) alkotmány, és az általa választott képviselők által hozott törvények rögzítik. Ebből következik, hogy a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és a nép közvetve – a képviselőik útján – folyamatosan ellenőrzik a hatalom működését.

A jogállamnak két pillére van:

  • a szabad választás, amikor a nép közvetlen hatalomgyakorlással megválasztja a képviselőit, akik a nép megbízásából intézik a nép ügyeit az alkotmányban és a törvényekben meghatározott felhatalmazással
  • a → hatalommegosztás.

A jogbiztonság az a meggyőződés, hogy a (végrehajtó) hatalom érvényt szerez a jogszabályoknak.

  • Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
  • Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.

A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.

Jogállami mechanizmus

Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.

Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.

A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.

A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészség pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.

A jogállami mechanizmust már 2013-ban javasolta a német, holland, dán és svéd külügyminiszter, Magyarország ellen. Orbán már 2018-ban kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést, ha bevezetik. 2020-ban, a covid után, a helyreállítási alap létrehozásakor 5 nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Finnország és Svédország ragaszkodott a bevezetéséhez. Az Európai Bíróság 2022. februári ítélete után lépett életbe, és az áprilisi választások utáni napon jelentette be a Bizottság az alkalmazását Magyarország ellen. Utóbb alkalmazták a költségvetési pénzekre is.[1]

Jogállami jelentés

Minden évben az alábbi fejezetekből áll:[2]

  • az igazságszolgáltatás függetlensége
  • a korrupcióellenes keret → korrupció
  • a média függetlensége és sokszínűsége → sajtó
  • a fékek és ellensúlyok rendszere. → hatalommegosztás

Magyarország

A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.[3] A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni.

A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.

Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása) jogalkotás révén is.

A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.

Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egyiket sem kaptuk meg.[4]

A támogatás megvonásában jelentős szerepe volt annak, hogy 2020 végén Orbán megvétózta az EU költségvetését, így azok az országok sem jutottak hozzá a helyreállítási alaphoz, amiknek nagy szükségük lett volna rá a járvány miatt. Ráadásul a vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami alapú ellenőrzése miatt, Orbán semmit nem tudott vele elérni, csak másoknak kárt okozni. Ezzel elszigetelte magát az EU-ban, ki kellett lépjen az Európai Néppártból, és képtelen szövetségesre találni.

2022

2022. október közepén az Európa Tanács megfigyelési eljárást indított Magyarország ellen.

Searchtool right.svgBővebben: Európa Tanács#2022. október 12.

2022. júliusban az EU az újabb fejleményekkel bővítette a jelentését, és javasolta minden EU-támogatás megvonását Magyarországtól.[5] Az Európai Parlament ¾-es többséggel fogadta el a javaslatot.

Searchtool right.svgBővebben: Sargentini-jelentés

2022. július 15-én az Európai Bizottság 3 pert indított Magyarország ellen:[6]

  • a gyermekvédelmi (melegellenes, „pedofil”) törvény miatt
  • a Meseország mindenkié című mesekönyv miatt, mert arra a hatóságok megkülönböztető megjegyzés feltüntetését írták elő[7]
  • a Klubrádió frekvenciájának az elvétele miatt

Egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a gabonaexport-korlátozásokról szóló magyar szabályozás, illetve az üzemanyagok – a külföldi autósokat diszkrimináló – kettős árképzése miatt.

A kormány 2021. november végén levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, függesszen fel több eljárását is Magyarországgal szemben – erre a brüsszeli testület annyit reagált, hogy az eljárások lezárására „az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik”.

Transparency International

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: 4X4 percben a jogállamról: fékek és ellensúlyok rendszere. www.facebook.com (2022. júl. 23.)
„ Alapprobléma, hogy a jogalkotási folyamat átláthatatlan, és hogy nem vonják be az érintetteket a jogszabályok előkészítésébe. Amikor a KATA adónemet váratlanul és hirtelen 36 óra leforgása alatt alakítja át a kormányerő, azt sok százezer érintett szenvedi meg.

Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány olyan szabályok megalkotására használta a koronavírus-járványra hivatkozással kapott felhatalmazását, amelyeknek nem volt közük a járvány kezeléséhez. Így korlátozta például a sztrájkjogot, és majdnem egy éven át nem volt szabad a gyülekezés sem.

A bíróságok döntését tiszteletben kell tartani, végre kell hajtani, de az állami szervek gyakran nem hajtják végre megfelelően a magyar és az európai bíróságok döntéseit. Például sok esetben bírói döntés ellenére sem adnak ki közérdekű adatokat. Az elmúlt 10 évben 10 esetből 7-ben a magyar kormány nem hajtotta végre a rendszerszintű hiányosságokat felvető strausbourgi ítéleteket.

Az alapvető jogok biztosát, akinek feladata az állampolgárok jogaiért felszólalni, a saját külföldi kollégái lefokozták. Az ombudsman elvesztette A kategóriás besorolását… Az ombudsmant saját társai sem tartják függetlennek…

”
– Pardavi Márta
„ A kormány ne tegyen úgy, mintha maga is polgár lenne elidegeníthetetlen emberi jogokkal.

Továbbra is komoly fenyegetést jelent ugyanis a jogbiztonságra, hogy a kormány és a más közhatalmat gyakorló szervezetek az Alkotmánybíróságon támadhatnak meg jogerős bírósági döntéseket. Ez egy kiskapu arra, hogy a ⅔-os kormánytöbbség által választott alkotmánybírák a politikailag kényes ügyekben felülbírálhassák a bíróságok döntéseit, és a hatalomnak kedvező döntések születhessenek.

”
– Hacsi Gábor
„ Hagyják békén a civil szervezeteket!

Az uniós jogállamisági jelentés megállapítja, hogy a független szervezeteken továbbra is nagy a nyomás. Pedig jogállamokban a demokratikus párbeszéd fenntartásában és az állam ellenőrzésében kulcsszerepük van… A civilek állami támogatását is részrehajlóan és politikailag elfogultan osztják el.

”
– Móra Veronika

Sokat elmond az is, hogy az Uniónak beígért, a társadalmi egyeztetést fő szabálynak megtevő törvényjavaslatról sem egyeztetett senkivel a kormány.

Rapid jogalkotás

Bár a Brüsszelbe küldött ígéretek között volt az is, hogy a rapid jogalkotást lecsökkentik, a megszorítások esetén ez nem teljesül. 2022. július 30-án 11-re hívtak össze kormányinfót, amin bejelentették, hogy 12-kor hatályba lép több rendelet, többek között az, ami csak magánautókra korlátozza a kedvezményes benzinárat. A Magyar Közlöny 11:30-kor jelent meg.[8] Gulyás maga sem tudta, hogy a kormányzat járműveire vonatkozik-e a rendelet, ott nézte meg az újságírók előtt a még meg nem jelent rendeletet.

Utóbb felmerült a kérdés, mitől számít egy autó magánnak: az üzemeltetőtől vagy a tulajdonostól. A rendelet „természetes személy által üzemeltetett” autóról beszél. A kutas pedig hogyan fogja igazoltatni az üzembentartót, ha nem ő vezeti az autót?[9]

A kapkodásra utal az is, hogy a rezsinövelésnél csak utólag gondolkodtak el azon, mi legyen azokkal, akik csak áramot fogyasztanak, gázt nem.

A jogállam helyreállítása Magyarországon

A demokratikus hatalom célja egy konszenzusos, demokratikus alkotmány létrehozása. Amíg ez megtörténik, átmeneti közjogi állapot lesz, az alaptörvény hatálya alatt, de a parlament szűk körben át kell törje a ⅔-os törvények egy részét a kormányozhatóság és az ország működése érdekében.[CKM 1]

Az új alkotmány elfogadásáig az EU-jognak ellentmondó törvények nem alkalmazható, mivel az EU joga a tagállami jogok felett áll.[CKM 2]

Lengyelország

A 7. cikk szerinti eljárásban az EU fontos szabályainak megsértéséért ki lehet zárni egy országot az EU-ból, ehhez azonban egyhangú döntéshozatal kell (az érintett ország nem vehet részt a szavazáson). Az eljárás Magyaroszág és Lengyelország ellen indult meg, így a két ország védhette egymást.

Lengyelországban nincs korrupció; ellenük a bíróságokat megfélemlítő fegyelmi tanács létrehozása miatt indult eljárás. A 7. cikk mellett kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben, ami miatt Lengyelországnak napi 1 m€-t kell fizetnie. Végül a lengyelek meghátráltak, és megváltoztatták a szabályokat.[10] Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben is magára maradt.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyari Péter – Csurgó Dénes: Ilyen erős fogást még nem talált Orbánon az EU. 444.hu (2022. dec. 2.) (cikk+podcast)
  2. ↑ Jogállamisági jelentés: nincs jelentős előrelépés a magyarországi korrupcióellenes küzdelemben. hu.euronews.com (2022. júl. 13.)
  3. ↑ Kerner Zsolt: Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió. 24.hu (2022. ápr. 8.)
  4. ↑ Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt. rtl.hu (2022. márc. 23.) 5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg.
  5. ↑ Halmai Katalin: Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített. nepszava.hu (2022. júl. 4.) Kilátásba helyezték az összes támogatás megvonását.
  6. ↑ Aradi Hanga Zsófia: Három ügyben is beperelte Magyarországot az Európai Bizottság. telex.hu (2022. júl. 15.)
  7. ↑ Bozzay Balázs: A Meseország mindenkié kiadója tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a kormányhivatal szerint. telex.hu (2021. jan. 19.)
  8. ↑ Gulyás Gergely: Szombat déltől csak a magántulajdonú gépjárművek tankolhatnak ársapkás üzemanyagot. telex.hu (2022. júl. 30.)
  9. ↑ Cseke Balázs: Ellentmondásos a kormány kommunikációja és a rendelet az üzemanyag-árstop szűkítéséről. telex.hu (2022. júl. 30.)
  10. ↑ A lengyelek megadták magukat Brüsszelnek: Helyreállítják a jogállamot, hogy kapjanak pénzt. nyugatifeny.hu (2022. máj. 27.)

Forrás

Összefoglalók

  • Bárándy Péter – Fleck Zoltán – Szentes Ágota – Szentpéteri Richárd – Szurday Kinga – Tóth Gábor Attila – Vörös Imre: A jogállam helyreállításának kísérlete. Civil Közjogi Műhely. Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft. (2022) ISBN 978 615 5981 74 6
  1. ↑ 80. o.
  2. ↑ 95. o.

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Jogállam&oldid=32304”