Magyar Nemzeti Bank

2025. március 4-től Varga Mihály lett az MNB elnöke. Ő jelentős változtatásokba kezdett: megszünteti az MNB alapítványait, elbocsátja a dolgozók 15%-át.

2025. június 1-től a csalások elleni védelem ürügyén a Giro-ból minden utalás az MNB központi adatbázisába jut. Így akarják nyilvántartani, ki kap külföldről pénzt. → Átláthatósági törvény A bankok felelősek lesznek a nevükben elkövetett csalásért, amiről nem is tudnak, az állam viszont nem áll helyt, ha állami közművek nevében követik el a csalást.

Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.

Matolcsy-éra

Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges volt az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja. A valutatartalék eladásából viszont a gyenge forint miatt jelentős bevétele volt.

2023

Miután Nagy Márton miniszter mellett az önjelölt Parragh László is a jegybankot és a pozitív reálkamatot hibáztatta a gazdaság rossz állapotáért, az MNB tanulmányban válaszolt.

2023. május 23-án az MNB 18%-ról 17%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Ezzel az MNB is úgy ítélte meg, hogy márciusban tetőzött az infláció. Év végére a kamat fokozatosan lecsökkent 10,75%-ra.

A költségvetési hiánycél 3,9%, ami inflációt fog gerjeszteni. 2024-ben a kamatterhek a GDP 4,6%-ára nőnek ez több, mint amennyit az EU-ból kapunk/kapnánk. Matolcsy szerint a költségvetés 2021-ben tévesztett utat a költségvetés elengedésével és az ársapkák bevezetésével.

Az MNB felemelte a bankok kötelező tartalékának mértékét, hogy növelje a pénzügyi tartalékot. A bankok tiltakoztak ellene, de a rendelet hatályba lépett. Róna Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bankok szégyelljék magukat: eddig ők jártak jól, most viszont a gazdaságnak tartalékra van szüksége.

2022

2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért, holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.

2022 utolsó negyedévében a lakosság forintmegtakarításai 574 MFt-vel csökkentek, a devizamegtakarítások viszont 2500 MFt-vel nőttek. Alakul a kettős valutarendszer.

Az MNB vesztesége

2022 végén a jegybank saját tőkéje 255,9 MFt-ra csökkent, 2023-ra -1855 MFt-re csökkent. A 2023-as veszteség 1763 MFt.

Az EU tudomásul vette (de nem hagyta jóvá), hogy az állam nem pótolja az MNB hiányát. Úgy tekinti, hogy garanciaként mögötte áll. A megoldás az, hogy majd ha az MNB nyereséges lesz (pl. pénznyomtatással), nem fizeti be a költségvetésbe, ahogy egyébként kellene neki, hanem pótolja a hiányt vele. Vagyis ezt a kormányt megmenti a következők kárára.

Az MNB elvárja a kereskedelmi bankoktól a tőkét, miközben neki nincs.

A 2022-es veszteség okai

Három oka van a veszteségnek. Az egyik a devizatartalékok és 3000 MFt-nyi államkötvény alacsony kamata. A másik kettő a Nagy Márton jelenlegi gazdasági miniszterhez köthető két növekedési program. A növekedési hitelprogram összege 3000 MFt, amire egyáltalán nem kap kamatot az MNB, pedig a hitelek futamideje bizonyos esetekben a 20 évet is elérheti. A másik az 1550 MFt-nyi, 3–5%-os kamatozású növekedési kötvényprogram, amit többnyire „baráti” vállalkozásoktól megvásárolt értékpapírok tesznek ki.

Forint árfolyam

Forint–euró árfolyam 2022. július – 2023. július

Az MNB 2023. júliusi tanulmánya szerint a forint árfolyamának túlzott változékonysága kedvezőtlen, a tartós gyengülő trend pedig a korábbi vélekedéssel szemben káros, miután az exportot nem segíti érdemben, ugyanakkor inflációs hatása jelentős. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter is megerősítette, így az várható, hogy abbamarad a forint 2018 óta tartó gyengülése – feltéve persze, hogy a külső körülmények nem változnak kedvezőtlenül. Július 20. körül mindenesetre az erősödés visszafordult.

2010-ben az euró árfolyama 270 Ft körül mozgott, 2023. májusban 370 Ft körül. A történelmi csúcs 2022. októberben 434 Ft volt. Lengyelországban és Bulgáriában az euró árfolyama 2008 óta lényegében változatlan.

A forint gyöngülése jó volt a multiknak, mert euróért adták el a termékeiket, amiért több forintot kaptak, ebből béremelésre is futotta.

Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.

Bodnár Zoltán szerint amikor a dollár gyengül, a forint erősödik.

2022. szeptember vége

Euró- és dollárárfolyam 2022-ben. Forrás: Privát Bankár

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.

Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését. Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

2022 nyara

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.

Az alapkamat változása

Folyamatos csökkentések után az alapkamat 2023. szeptember végén került vissza a 13%-ra, és október 25-től az alá (12,25%).

2025 márciusban az alapkamat (már hónapok óta) 6,5%. A cseh alapkamat 3,75%. Az EU Központi Bankja 2025. április közepén 2,25%-ra csökkentette az alapkamatot.

Az október 14-i 13→18%-os kamatemelést Matolcsy az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása és a nemzetközi pénzpiacokat megrázó sokkhatásokkal magyarázta. A dollár erősödött, a forint 430-as szint fölé gyengült az euróval szemben.

Visszatekintő reálkamat

Az MNB alapítványai

Az állam köteles pótolni az MNB hiányát, de az MNB nem köteles befizetni a többletet a költségvetésbe. A többletből az MNB ingatlanokat vett és alapítványokat hozott létre.

Róna Péter szerint az MNB-alapítványok a Quaestor-károsultak pénzéből jöttek létre, és vissza lehet őket nyerni.

Az MNB amerikai ingatlanokba fektette a többletét, de a Rogán Antal elleni amerikai szankciók után azonnal árulni kezdte őket.

Varga Mihály hivatalba lépése után azonnal személycseréket hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank utolsó megmaradt alapítványánál és az akörül létrehozott cégcsoportnál, az ÁSZ pedig feljelentést tett többféle bűncselekmény gyanúja miatt, de csak a Neumann János Egyetem alapítványa ügyében. A magántőkealapokba való kiszervezés állítólag Orbán Viktor ötlete volt, Matolcsy csak végrehajtotta.

Az ilyen pénzátadás csak a tulajdonos, a magyar állam (képviselője a pénzügyminiszter ill. a miniszterelnök) tudtával jöhetett létre. A pénzügyminiszter Varga Mihály volt. Magyarországon ekkora csalás a frankhamisítási botrány óta nem volt.

A Transparency International már 2014. április 2-án megszólalt az ügyben, 2016-ban pedig feljelentést tett. A feljelentést az ügyészség elutasította azzal, hogy már mások is tettek feljelentést, ezért korábban már megállapították, hogy alaptalan. Ha akkor elvégzik a munkájukat, több 100 MFt-vel lenne most gazdagabb a magyar állam. Innen származik Kósa Lajos szállóigévé vált mondata, hogy a pénz „elvesztette közpénz jellegét”. Az Alkotmánybíróság szerint viszont nem.

Magyar Péter és Hadházy Ákos is azt valószínűsíti, hogy Matolcsy megegyezhetett Orbánnal, hogy ne legyen felelősségre vonás.

Polt Péter lánya és felesége az alapítványok alkalmazásában állt, amelyek tulajdonosi köre Matolcsy fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozik. Matolcsy Ádám külföldön él, a felesége Szaúd-Arábiában, amivel nincs kiadatási egyezmény.

2014-ben az Európai Központi Bank egy állásfoglalásában ellenezte, hogy az MNB alapítványai államkötvényeket vegyenek, mert ezzel a fiskális politikát finanszírozták volna. A nemzeti bankoknak ez tilos a kormánytól való függetlenség érdekében, kizárólag monetáris politikát folytathatnak. Ezután döntött úgy az MNB, hogy ingatlanokat vásárol, amit az EKB ugyancsak ellenzett, mert nem tartozik a jegybank feladatkörébe (bár ők megintcsak a fiskális politika finanszírozásától tartottak). Nem a fiskális politikát, hanem a NER oligarchákat akarták így finanszírozni.

Az MNB három helyre fektette be a pénzt, és a befektetésekhez hitelt is vett fel:

• a lengyel GTC SA tőzsdei cégbe (9 zlotys részvényenkénti áron 61,5 százalékos többségi részesedés). A vásárlás idején a részvény 7 zlotyra csökkent, azóta már 4 zloty körül mozog.
• a svájci Ultima SA tőzsdei cégbe
• a török METU egyetembe.

3 nappal Matolcsy mandátumának lejárta előtt az MNB újabb alapítványt hozott létre. A cél rejtélyes.

Az MNB felelőtlen gazdálkodása miatt felmerült, hogy esetleg az aranytartalék sincs már meg. Az ellenőrzés azt mutatta ki, hogy megvan az MNB-nél őrzött 100t, és egy külföldi bankban tárolt 15t arany.

Az MNB Felügyelő Bizottsága

A tranzakciók törvényességéért a saját vagyonával felel. Összetétele:

Elnök: Dr. Papcsák Ferenc, hivatásos NER-bűnöző, az MNB pénzkifolyatásának segítése közben az Uzsoki kórház betegeit is kifosztja

Tagok:

• Madarász László, az Orbán család üzlettársa. 1997-ben szerzett tulajdoni részesedést az Orbán család által is birtokolt Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft.-ben. 2003-ban egyik alapítója OV csókos üzletemberi társaságának, a Széll Kálmán Társaságnak
• Dr. Szényei Gábor András Elképesztő életrajz, 1992-ben még a marokkói nagykövetség sofőrje volt. Na jó, van nekünk egy örökös belügyminiszterünk is, aki rendőrségi sofőrként kezdte…
• Banai Péter Benő, Nemzetgazdasági Minisztérium, az államháztartásért felelős államtitkár (!)
• Hoffmann Mihály, Államadósságkezelő Központ vezetője (!), előtte Eximbank

A Felügyelő Bizottság többször jelezte aggályait az MNB vezetésének a jegybanki alapítványokról és az ingatlanok hasznosításával (székházfelújítás, Balatoni Oktatási és Konferenciaközpont) kapcsolatban.

Korábbi sötét ügyek

• Postabank: az 1990-es években a bank csődje 1 milliárd dolláros kárt okozott. Az 1956-ban Moszkvában született Princz Gábor bankvezér éppen úgy egy csókos hűbéri láncot tőkésített föl (amit VIP-listának hívtak), mint az MNB pénzeiből Matolcsy. Apja a Szovjetunió kiemelt bizalmasának, Apró Antal bizalmi embere volt.

Princzet a bank kifosztása után fölmentették.

• Quaestor értékpapírház: 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt sózott el.

Aranytartalék

1990-ben, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/℥ (uncia), az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$.

Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon.

Magyarország a legalacsonyabb (30%-os) inflációval került ki a rendszerváltás első két évéből. Csehszlovákia jött utánunk 68%-kal.

A pénz funkciói, amit az arany nem tud ellátni:

• • értékmérés: az arany árfolyama erősen változik. 8 év alatt 1000 és 2000$ között mozgott le-föl
  • fizetés: nem hiteleszköz (?)
  • forgalmi eszköz: nem lehet vele vásárolni, mert nem lehet felaprózni
  • felhalmozási funkció. Egyedül ezt tudja betölteni az arany valamennyire.

Az legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok: USA, Németország, Oroszország, Kína, India, Törökország.

Németország és az USA azért nem adja el az aranykészleteit, mert ezzel lemenne az arany ára. Nekik nem is nőtt az aranytartalékuk.

Oroszország a világ legnagyobb aranytermelője, nem tudja eladni a világ egyik legnagyobb aranykészletét.

Törökországnak hiába van aranya, a fizetésképtelenség határán van (már „csak” 50% az infláció). A török líra értéke a tizedére csökkent 5 év alatt: nem tudta megvédeni a valutáját.

Kína azért vett aranyat, mert rájött, hogy a hitelező függ az adóstól, ezért diverzifikálni akarta az USA 4000 M$ tartozását, és nem tudott más valutát venni.

Idézetek

„	Európa leggyengébb valutája a forint.	”
– Bod Péter Ákos

Forrás

• Magyar Nemzeti Bank (magyar Wikipédia)
• árfolyamok

MNB alapítványok:

• Transparency International Magyarország: Jogerős! Másodfokon is nyertünk az MNB-ből lenyúlt vagyont kezelő jegybanki alapítvány vagyonkezelő cégével szemben! transparency.hu (2025. szept. 23.) Az alapítványok vagyonkezelője köteles elárulni a befektetési összegeket.
• Farkas Zoltán: Súlyos százmilliárdokba fog még kerülni nekünk Matolcsy MNB-elnöksége. hvg.hu (2025. ápr. 5.)
• Diószegi-Horváth Nóra: Kijött az ÁSZ-jelentés az MNB-alapítványokról, Tiborcz István embere gyorsan távozott az egyik felügyelőbizottságból. 444.hu (2025. márc. 21.)
  • Gyenis Ágnes: Az ÁSZ kulcsfontosságú megjegyzése és amiről Varga Mihály mélyen hallgat – bőven vannak még kérdőjelek az MNB-alapítványok ügyében. hvg.hu (2025. ápr. 4.)
  • Székely Sarolta: Az MNB-alapítványos közpénzherdálós sztori mérlege: még a legjobb esetben is 40%-os vagyonvesztés. 444.hu (2025. márc. 31.)
  • Brückner Gergely: Az MNB-alapítványok 200 milliárdja, amit nem elloptak, hanem elvesztettek. telex.hu (2025. márc. 31.)
  • Jandó Zoltán: A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya. g7.hu (2025. márc. 28.)
  • Székely Sarolta: Nem volt hivatalos útmutatás, a magyar állampapír pedig kockázatos volt – így magyarázza a kecskeméti egyetem 127 milliárd forint elherdálását. 444.hu (2025. márc. 27.)
  • Facebook/Vastagbőr 2025. márc. 26. A csalás résztvevőiről
  • Bánáti Anna: MNB-botrány: kikerült egy fontos részlet az Állami Számvevőszék végső jelentéséből. telex.hu (2025. márc. 26.)
  • Polt feleségének tudnia kellett az óriási MNB-botrányról. hvg.hu (2016. ápr. 25.)

• Brückner Gergely: Svájci tőzsdei dokumentumok szerint európai luxusingatlanokban landolt az MNB-alapítványok pénze. telex.hu (2025. jan. 29.)
• Jabronka Richárd: Matolcsy világraszóló bűncselekmény-sorozatot követett el. Hadházy Ákos szerint ellenszel.hu (2022. okt. 2.)

Egyéb hírek:

• Windisch Judit: Varga öt csapása: akkor is a bank fizet, ha a nevében verték át csalók az ügyfelet. 444.hu (2025. jún. 4.) Az MNB minden átutalásról tudni fog. Az állami közműcégek viszont nem állnak helyt a nevükben elkövetett csalásért.
• Simor András reakciója az MNB-alelnök szavaira: Ez nagyon gáz. 24.hu (2023. nov. 14.) A forint nem az Északi Áramlat felrobbantása miatt omlott össze.
• K. Kiss Gergely: Kutyaszorítóba kerültek Matolcsyék, újabb nyomást helyezhet az EU az országra. 24.hu (2023. júl. 6.) Az MNB hiánya miatt, amit a kormány 5 év alatt akar pótolni.
• Eidenpenz József: Fájdalmas rekord: tizenhárom éve nem gyengült akkorát a forint, mint tavaly. privatbankar.hu (2023. jan. 7.)
• Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná. 24.hu (2022. jún. 24.)
• Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)

Kapcsolódó lapok

• Infláció
• Gazdaság