Delbos-Corfield-jelentés

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfield^en francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

• a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekre nézve (lásd az alábbi 12 alfejezetet)
• elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk szerinti eljárásban
• ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
• felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
• felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának. A Riporterek Határok Nélkül^en nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alkotmánybíróság:

• az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma
• az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása költségvetési ügyekben
• az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában
• a magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteit
• az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.

Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.

A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):

• a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz
• határozatlan idejű rendkívüli állapotot, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra
• a Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra
• a háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe.

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit.

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.

Választás:

• a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre
• problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése
• a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma (71) túl sok a választási törvényben
• az egyéni választókerületek közötti törvényben megengedett 20%, és a tényleges 33% túl nagy.

Több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának általános be nem tartása, központosítás.

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECO^en) szolgálnak.

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.

Egyéb:

• a Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét
• nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása, az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban
• a bírák 2012-es kényszernyugdíjazása sértette az EU-jogot
• Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett
• Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása az alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján EU-jogot sértett
• a magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).

Korrupció és összeférhetetlenség

• a 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát
• a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése
• a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok
• a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásának konkrét eredményei továbbra sem állnak rendelkezésre
• a korrupció kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának mellőzéséről szóló határozatok bírósági felülvizsgálatának elmaradása továbbra is aggodalomra ad okot
• az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

• a Médiatanács tagjainak megválasztása (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A hatóság nem mentes a politikai ellenőrzéstől. A médiapiacon való tartós és elfogult állami beavatkozással együtt gyengítette a médiapluralizmus és a véleménynyilvánítás szabadságának feltételeit Magyarországon.
• a több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte
• a közmédiára és a KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel
• a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkaerőköltség kiszámlázása elfogadhatatlan
• a média nem férhetett hozzá a menedékkérőket befogadó létesítményekhez
• a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvénytervezet korlátozhatja a világjárványról tudósító média munkáját

Konkrét ügyek:

• a Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját
• újságírók parlamenti akkreditációjának felfüggesztése
• a Klubrádió megszüntetése aránytalan és átláthatatlan volt, a magyar nemzeti médiatörvényt e konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták
• az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt
• a széles körű kormányzati reklámkampányok és a közmédiában és sok magánkézben lévő médiaorgánumban megjelenő elfogult híradások kiterjedt kampányplatformot biztosítottak a hatalmon lévő párt számára a 2022. áprilisi választásokon
• az áprilisi választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre

A tudományos élet szabadsága

• Az Európai Bíróság ítélete alapján EU-jogot sértett, hogy a CEU-t Budapest elhagyására kényszerítették
• a nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról
• a Magyar Tudományos Akadémia automiájának megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése
• a tudományos élet autonómiájának, a tanárok és a diákok jogainak védelme az állami egyetemek privatizációjához kapcsolódó kockázatoktól.

Vallásszabadság

Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog. A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek nyilvánította.

Egyesülési szabadság

• a Norvég Alappal történt meg nem állapodás miatt Magyarországnak 2014–2021 között járó 214,6 millió euró (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.
• egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények (pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó) megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni
• a migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

• az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége
• a szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban
• sok mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, valamint különítenek el, továbbá hogy a jelentések szerint zárt intézményekben erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és magas a ki nem vizsgált halálesetek száma
• a Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását
• a 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő
• a 2022-ben megválasztott magyar Országgyűlésben a nők aránya mindössze 14%
• a fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal és autonómiával.

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

• nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére
• elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd. A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.
• továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést
• Elismerve a magyar kormány számos, antiszemitizmussal szembeni intézkedését, a jelentés Orbán Viktor 2018. március 15-én tartott beszédét egyértelműen Soros Györggyel szembeni antiszemita sztereotípiákat is tartalmazó megnyilvánulásnak nevezi.
• 2022. július 29-én az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan rasszista nyilatkozatait, amelyek szerint nem akarnak „vegyes fajú néppé” válni.

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

• 8 nap alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után
• Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát
• az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak. A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.
• Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.
• a magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbia felé visszaküldött személyekkel szembeni rossz bánásmód ellen nincs sem biztosíték, sem jogorvoslat. A hatóságok nem tartják be a visszaküldés tilalmának elveit.
• meg kell szüntetni az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely nem felel meg a valóságnak, és súlyos negatív hatásai vannak
• a menekültügyi rendszer fokozatos megszüntetését következetesen kísérte és táplálta a magyar kormány által elfogadott kemény bevándorlóellenes diskurzus.

Gazdasági és szociális jogok

• nem elég hatékony a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációja
• munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd még a népszavazás megakadályozását a kérdésben)
• a szociális segítségnyújtás megfelelő
• nem igazságos az alapvető szolgáltatásokhoz és a megfelelő lakhatáshoz, minőségi oktatáshoz való hozzáférés
• a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése szükséges a minőségi többségi oktatásban
• több pénz kell a szegénység felszámolásához, különösen a roma és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek számára
• a magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot
• a hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer elsősorban a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.

Forrás

• Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról. www.europarl.europa.eu (2022. szept. 19.)

• M. Tóth Balázs: Miről szól a magyarfaló Sargentini-jelentés? Elolvastuk, hogy neked ne kelljen. atlatszo.hu (2018. szept. 10.)
• Halmai Katalin: Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített. nepszava.hu (2022. júl. 4.)

Kapcsolódó lapok

• Sargentini-jelentés
• Európai Parlament