Orosz-ukrán háború

Forrás: Portfolio.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték. Az EU-szankciók időtartamát 2023. március 23-ig hosszabbította meg az EU.

„	Oroszország azt teszi, amit évszázadok óta szokott: területrabló háborút folytat.	”
– Kaiser Ferenc

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.

Törökország – a térség harmadik nagyhatalma – furcsa szerepet játszik. Az oroszok által elfoglalt területeket – a Krímet is beleértve – Ukrajna részének tekinti, katonailag is együttműködik vele (fegyvereket szállít, közös fegyverfejlesztési projektjei vannak vele), nem fogadja el az ukrán területek orosz annaktálását – a Krímet sem –, ugyanakkor nem támogatja az Oroszország elleni embargót.

A területfoglalásokat Oroszország másik „szövetségese”, Irán sem ismeri el.

Az ellenzéki újságokban kialakult az az idióta szokás, hogy kitesznek egy-egy hírt a címlapra, ami nem a hírre, hanem a háborúról szóló hírfolyamra mutat. Aztán keresd meg benne a cikket. Pedig csak egy horgony (html anchor) kellene, hogy a böngésző magától megtalálja. Az „ÉLŐ” felirat sem élő, hanem ugyanerre a hülyeségre utal.

Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása

Atomcsapás

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

Az orosz atomfejek száma 6800, az amerikai 6300. Az atomfegyverek számát a START szerződés korlátozza.

Lengyelország és – a NATO-ba való felvétele esetén – Finnország felajánlotta, hogy a NATO atomfegyvert telepíthet a területére.

Ha Oroszország atomfegyvert vet be, a NATO olyan fegyverekkel látja el Ukrajnát, amivel átlőhetnek orosz területre – akár Moszkvára is.

Atomfegyver bevetésére az USA hagyományos fegyverekkel elpusztítja az Ukrajnában levő orosz hadsereget és a Fekete-tengeri flottát.

A taktikai atomfegyver célja minél kisebb pusztítással megsemmisíteni egy harctéri célpontot (pl. csapatösszevonást, vezetési pontot). Nagy-Britanniának nincs már taktikai atomfegyvere, Franciaország titokban tartja, van-e, így az évente megrendezett NATO-hadgyakorlaton az USA taktikai atomfegyvereivel gyakorlatoznak. 5 országban tárolnak taktikai atomfegyvereket az USA ellenőrzése alatt: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. Az utóbbinak már nincs a bevetéshez szükséges repülőgépe, csak Görögországnak, aminek viszont atomfegyvere nincs.

A stratégiai atomfegyver célja a hátországbeli csapásmérés pl. erőművek, gazdasági centrumok, vasúti csomópontok ellen. Három módon vethető be (triád):

• tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta
• szárazföldi silókból vagy járművekről indítható rakéta
• bombázók, melyek vagy szabadesésű atombombát, vagy annak szállítására képes robotrepülőgépet visz magával.

Oroszország a ′22-es NATO-hadgyakorlattal egyidőben mindhárom típusú stratégiai atombomba indítását elpróbálta előre bejelentett módon. Ugyanakkor az orosz atomfegyverek nincsenek készültségben.

2022. október közepéig minden szakértő minimálisnak tartja a taktikai atomfegyver bevetésének esélyét. A stratégiaiét még kisebbnek. A kettőt nem elsősorban a töltet hatóereje, hanem a hordozóeszköz különbözteti meg. A stratégiai bombák interkontinentálisak és állandóan bevethetők. A taktikaiakat elsősorban páncélos oszlopok ellen szánták, és oda kell őket szállítani a hadszíntérre.

A taktikai atomfegyver bevetése ellen szól:

• Oroszország teljesen elszigetelődnék, még a mostani kvázi-szövetségesek (India, Kína, Törökország) is elfordulnának tőle
• az ukrán hadsereg elszórtan van a fronton, nem lehet néhány atomcsapással megsemmisíteni
• az oroszok a saját katonáikat sem tudnák megvédeni a sugárzástól bár ez nem a legfontosabb szempont náluk
• a krími híd érzékeny csapás volt ellenük, mégsem merült fel az atombomba használata
• az orosz atomdoktrína szerint csak akkor vethető be atomfegyver azzal nem rendelkező ország ellen, ha Oroszország léte forog kockán.

Nagyon valószínű, hogy ez is a megtévesztés és az európai lakosság megfélemlítésének része.

Annexió

2022. szeptember végén Oroszország pár nap alatt elhatározott és kényszerrel végrehajtott (fegyveres katonák kísérték a szavazókat) népszavazás után annektálta az addig elfoglalt 4 megyét. Erre Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba. Az annexiót október 8-ig egyedül Észak-Korea fogadta el, még Fehéroroszország sem.

Az ENSZ Közgyűlésében 193 tagállam közül 143 – köztük Magyarország, Brazília, Törökország és Szaúd-Arábia – szavazott Ukrajna Oroszország általi illegális annektálásának elítélése mellett. Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria szavazott nemmel.

A 35 tartózkodó ország között van Kína, India, Dél-Afrika és Pakisztán.

A határozat felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza a részben megszállt Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók annektálását.

A Krím elfoglalása után Oroszország nemzetközileg elismert határok nélküli állammá vált. Mára ezek a határok teljesen elmosódtak. Moszkva könnyen elveszítheti „területe” feletti uralmát az ukrán ellentámadásokkal (pl. Liman visszafoglalásával).

Mozgósítás

Október közepén az orosz veszteség 90 ezer fő a 200 ezres támadó seregből egy orosz lap szerint. Forrás: Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei

Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2022 decemberében javasolta Putyin elnöknek a sorkötelezettségi korhatár fokozatosan emelését 18-ról 21 évre, majd végül 30 évre. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov azt korábban közölte, hogy az orosz elnöki adminisztráció egyelőre nem tárgyal a katonai szolgálat időtartamának növeléséről egyről két évre.

2022 szeptemberében – fél évvel a háború kezdete után – az ukránok két ellentámadást indítottak, és kiszorították az oroszokat korábban elfoglalt területekről. Az Ukrajnába küldött kb. 200 ezres sereg nem volt elég Ukrajna elfoglalásához, az orosz törvények pedig tiltják, hogy sorkatonát külföldre vezényeljenek. Az általános mozgósítás az egyébként romló levő gazdaságot még jobban visszavetette volna.

Putyin a részleges mozgósítás mellett döntött: kb. 300 ezer főt mozgósít, akikkel leváltja a hátországban állomásozó csapatokat, és az így felszabaduló szerződéses katonákat vezényli Ukrajnába. A szakértők néhány hónapra becslik ennek az idejét, vagyis valószínűleg 2023-ban kerülhetnek a frontra az új csapatok.

A most besorozottakat azok közül válogatják, akik néhány éve teljesítettek sorkatonai szolgálatot. Az ő kiképzésük gyorsabban megtörténhetik, fizikailag is jobb állapotban vannak. Oroszországban a kiképzés a csapatoknál folyik – a csapatok viszont Ukrajnában vannak, a lehetséges kiképzőkkel együtt.

Oroszország tartalékosainak a száma 2 millió, az összesen mozgósítható lakosság 20–25 millió fő.

Putyin azt is bejelentette, hogy szeptember 23–27. között megtartják Dombaszban a népszavazásokat. Három nap alatt szervezik meg részlegesen elfoglalt területeken.

A Donyeck és Luhanszk megyei szakadárok kváziállamát Moszkva még az invázió előtt két nappal elismerte függetlenként, addig Zaporizzsja és Herszon megye az orosz jog szerint a népszavazás elrendelésekor Ukrajna integráns része.

Ha az oroszok annektálják a négy megyét, és saját területüknek tekintik, akkor akár atomfegyvert is bevethetnek, hogy megvédjék.

Putyin bejelentésének hatására az emberek megrohanták a repülőjegyeket áruló weblapokat. A fiatal orosz férfiak menekülnek Oroszországból. Tüntetések is voltak, bár ezek be vannak tiltva. 1300 embert tartóztattak le.

A mozgósítás hírére 4 nap alatt 260 ezer fiatal férfi hagyta el Oroszországot. Az USA moszkvai nagykövetsége felszólította az amerikai–orosz kettős állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot, mert őket is besorozhatják.

Oroszország történetében ez a harmadik mozgósítás. Az előző kettő a két világháború előtt történt. Még az afgán háború idején sem volt mozgósítás.

Eddig volt egy ki nem mondott, de működő társadalmi szerződés: a putyini rendszer a politikai passzivitásért cserébe egyéni biztonságot és viszonylagos jólétet garantált. Ez a biztonság füstté vált a hadköteles korú orosz férfiak és családtagjaik számára. Az orosz lakosság 47%-a félelemmel, 23%-a sokként élte meg a mozgósítást.

A kiegészítő parancsnokságok évente kétszeri 130 ezer fő sorállomány mozgósítására vannak felkészülve. Előzetes értesítést nem kaptak, a nyilvántartásaik jórészt papír alapúak. Ezért aztán két tucat helyen felgyújtották a toborzóirodákat abban a reményben, hogy a nyilvántartások megsemmisülnek. Egyes hírek nem is 300.000, hanem 1 millió, sőt, 1,3 millió férfi besorozásáról tudósítanak. A sorozás teljesen kaotikusan folyik, ezt még Putyin is elismerte. Rokkantakat, halottakat hívnak be, nem tartják be az egyetemisták és a nagycsaládosok mentességét. A sorozottakat nem tudják ellátni felszereléssel, van, ahol csak sisakot és fegyvert kapnak, minden mást – a hátizsáktól az érszorítóig – maguknak kell beszerezniük.

A sorozás központi kvóta szerint történik. A vidéki, nem orosz lakosságot nagyobb arányban sorozzák be. A majdnem tizenkétmilliós Moszkvából mindössze 16 ezer főt terveznek behívni, a nyolcmilliós Szentpétervárról pedig 3200 tartalékos a kiszabott kvóta.

A behívót személyesen kell kézbesíteni, ezért az érintett orosz férfiak elbújnak, külföldre menekülnek (Kazahsztán, Grúzia, Mongólia ill. a határ lezárásáig Finnország volt a célország).

A mozgósítás azt jelenti, hogy Putyin hosszú háborúra készül. Újabb sorozások várhatók, mert ennyi ember is kevés lesz a háborúban.

A történész szerző szerint Putyinnak két dolog volt fontos Oroszországban:

• ami a tévében történik, az fontosabb, mint ami a valóságban
• ami külföldön történik, az fontosabb annál, mint ami otthon.

A mozgósítás mindkettőt felborította, mert a valóság fontosabb lett, mint a tévé, és kiderült, hogy az ukrán beavatkozás sem megy jól, ha mozgósítani kell. Vagyis a mozgósítás minden szempontból fordulópont. Addig ki lehetett volna vonulni Ukrajnából győzelmet hirdetve.

A háború legvalószínűbb kimenetele Snyder szerint, hogy Putyin visszavonja a csapatait, mert a mozgósítás okozta belföldi bizonytalanság miatt otthon van szüksége a katonákra. Putyin egyelőre nem látta be, hogy nem nyerheti meg a háborút – köszönhetően az ukrán hadseregnek, aminek a műveleteit tanítani fogják.

Az atomfenyegetés Snyder szerint – bár nem zárható ki – dezinformáció, és a nyugati lakosság megfélemlítésére szolgál. Taktikai atombombát ott lehetne ledobni, ahol az oroszok harcolnak, és nincs sugárzás elleni felszerelésük. A NATO egyébként is szétbombázná az orosz hadsereget, elsősorban a Fekete tengeri flottát. A határ közelébe szállított atomfegyvereket pedig az ukránok megsemmisíthetik a HIMARS rakétákkal, a rakétában kilőtt atombombák jó részét leszedhetik, mert a rakéták megbízhatatlanok.

---

Október végén már jönnek a hírek a frontra küldött mozgósítottak veszteségeiről, az elégtelen kiképzésről és felszerelésről.

November végéig 400 ezer orosz menekült el Kazahsztánon és további 700 ezer Grúzián keresztül a mozgósítás elől. A Grúziában maradó menekültek bankszámlái a grúz GDP növekedését 5,9%-ról 10%-ra tornászta fel.

A Google-keresésekben a mozgósítás bejelentésére két hétig ugrásszerűen megnőtt a „hogyan lehet elkerülni a mozgósítást”, „hogyan lehet eltörni a kezet” („как сломать руку”), „hogyan kell eltörni a lábat” kifejezés.

A háború kezdete

„	Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.	”
– Bayer Zsolt, január 30.

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:

1. nem lehet több NATO-bővítés
2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen. Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem. Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott. Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.

Bár a magyar kormány azt kommunikálta, hogy kimaradunk a háborúból, és rajtunk keresztül nem mehet fegyver Ukrajnába, a háború első három hónapjában a Bulgária által szállított fegyverek Magyarországon is keresztülmentek, bár nem közvetlenül jutottak Ukrajnába.

A háború vége

Leningrád felszabadulásának 80. évfordulóján, 2023. január 18-án Putyin azt mondta:

• a háború hosszú lesz
• a hatóságoknak megvan a saját szándékuk, hogy meghatározzák, ki az ellenség, és mikor lehet „győzelmet” kihirdetni
• a Putyin-rezsim nem törődik a háború árával
• a kormánynak nem áll szándékában megkérdezni a lakosság álláspontját.

Az USA vagy a NATO nem tárgyal Oroszországgal.

„	Ukrajnának független, szuverén nemzetként magának kell eldöntenie, hogy lesz-e megállapodás az oroszokkal. Ha lesz, akkor a NATO támogatóként áll majd a tárgyalóasztalnál.	”
– Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára

Oroszország külső vagy belső kényszer nélkül nem fogja abbahagyni a háborút. Ez az orosz imperializmus jellemzője III. Iván moszkvai nagyfejedelem óta, több mint 500 éve. Ukrajna az utolsó ország, amelyiknek – méreteiből adódóan – esélye van arra, hogy feltartsa az orosz imperializmust. Van elég katonája, minden mást a Nyugattól kap: fegyvert, lőszert, üzemanyagot, pénzt. Ezt a támogatást meg is fogja kapni, mert a Nyugatnak olcsóbb Ukrajnát támogatni, mintha Oroszország győzne, és folytatná a terjeszkedést Moldáviával és Grúziával.

Az oroszokat az fogja megállítani, hogy 2023 nyár végéig, ősz elejéig tartható a harcok eddigi intenzitása: nem tudják pótolni a fegyverveszteségeiket – többek között a szankcióknak köszönhetően. A másik ok, hogy 2024 elején elnökválasztás lesz Oroszországban, és aligha fognak nekimenni a kampánynak egy népszerűtlen háborúval.

2022. december 21-én Putyinnnak katonák előtt elmondott beszéde szerint a háború az ország célja, és ehhez a hadsereg mindent megkap, amit kér. Ezt hadigazdaságnak hívják.

„	A háború annak a konfliktusnak a folytatása, amelyben Oroszország évszázadok óta részt vesz. Most itt az ideje, hogy az állam és az orosz nép is hozzájáruljon ehhez a háborúhoz.	”
– Vlagyimir Putyin

Egyúttal bejelentette, hogy a fegyveres erők katonáinak egyidejű létszámát 1,15 millióról 1,5 millióra emelik.

Zelenszkij feltételei a béketárgyalásra: az orosz fél

• helyreállítja Ukrajna területi szuverenitását
• megbünteti a háborús bűnösöket
• tiszteletben tartja az ENSZ okmányait
• kárpótlást fizet Ukrajnának a háborús károkozásért
• garantálja, hogy nem támadja meg többet Ukrajnát.

Béke: politikai rendezéssel egybekötött tűzszünet. → Az első lépés mindig a tűzszünet.

A politikai rendezés akadálya a Krím és a 4 elfoglalt ukrán megye.

Ukrajna eddig két tűzszünetet kötött Oroszországgal: a Minszk-I és Minszk-II-t. Oroszország egyiket sem tartotta be. A cikk részletesen leírja a katonai helyzetet.

A magyar kormány azonnali tűzszünetet és az USA és Oroszország közötti békeszerződést szeretne.

A tűzszünet Oroszországnak kell, mert

• időre van szüksége, hogy kiképezze a mozgósított katonákat, modernizálja a raktárakból előszedett ősrégi, ám óriási mennyiségben rendelkezésre álló szovjet harceszközöket, és felkészüljön a 2023. márciusra tervezett újabb támadásra
• stabilizálja a megszerzett területek feletti uralmát
• legitimálná a háborús bűneit, amiket az ukrán infrastruktúra bombázásával követett el a tél beállta előtt
• az ilyen tűzszünet az európai biztonságot is aláásná.

Az USA és Oroszország közötti tárgyalás pedig az ukrán szuverenitás nagyon durva megsértése és egyben Ukrajna teljes félreértése volna.

Az orosz gazdaság

Az orosz GDP alakulása az előző évhez képest 2021. június és 2022. június között az Orosz Gazdasági Minisztérium adatai alapján. Forrás: VálaszOnline (Az orosz GDP már 2021-ben is recesszióban volt.)

Oroszországban 22%-os az infláció 2022-ben, az EU-ban ennek pont a fele.

Az orosz GDP 2,3%-kal csökkent, ami 47 M$-os deficitet jelent. A bevételek 40 M$-ral, a kiadások 92 M$-ral emelkedtek. Januártól novemberig még pluszban volt a büdzsé.

A Kreml eredeti tervei szerint megóvta volna az orosz lakosságot a háború következményeitől, ennek kudarcát Vlagyimir Putyin azonban maga ismerte el. Az orosz vezetés közlései szerint a védelmi minisztérium megrendeléseit eddig maradéktalanul kielégítették az üzemek, egy novemberi egyeztetésen viszont Putyin világossá tette, hogy a gyártás további radikális bővítésére van szükség. Ez nem lesz könnyű: már nyáron 400 ezer munkavállaló hiányzott a gazdaságból, és a mozgósítás óta fokozódott a kivándorlás.

Mint várható volt, a szankciók gyorsan elérték a polgári légiközlekedést. Az oroszok kényelenek voltak újraindítani a már korszerűtlen Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását.

A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek.

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen. A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.

Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.

Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.

Katonai kiadások

Forrás: Eurostat

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre. A 2023-as költségvetés 143 M$-t irányoz elő védelemre, ami a teljes költségvetés ⅓-a.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 715 M$, amiből eddig 40 M$-t költött az ukránok katonai támogatására (5,6%). Ennyi pénzért (Magyarország 12 éves teljes katonai költségvetése) Ukrajna elvégzi a hagyományos orosz haderő felőrlését egy évtizedre.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.

A háború napi 3–500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.

Olaj, gáz

2023-ban várhatóan 5–6%-kal csökken az orosz olaj- és 12%-kal a gáztermelés. A gázexport pedig 25%-kal.

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Olaj

Az orosz kőolaj ára 2022-ben

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe. A háború elejéhez képest az orosz olajexport-bevételek 30–32%-kal csökkentek, és a szankcióval tovább fognak.

Gáz

Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki. 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.

A gázra semmiféle uniós embargó nincsen. Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.

Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.

Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is. Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték. Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.

2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.

A háború célja

„	A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken.	”
– Vlagyimir Putyin

Kik között folyik a háború, és Oroszországnak mi köze ehhez?

Az oroszok egy céljukat elérték, mást nem: szárazföldi kapcsolatot teremtettek a Krímmel. A minimális stratégiai cél a Krím megtartása, de az ukránoknak van esélyük, hogy visszaszerezzék, ahogy Herszont, Harkivot.

Úgy tűnik, hogy a globális világ 2–3 tömbre fog szétesni. Oroszország célja, hogy legyen egy olyan tömb, ahol ők erősek. Ehhez viszont az kell, hogy ne veszítsék el a háborút. Az USA nagy kérdése éppen az, hogyan lehet legyőzni Oroszországot úgy, hogy ne vesse be a nukleáris fegyvereit.

Orosz energia nélkül Európa versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. Viszont Európa nem hasadt szét a háború miatt, sőt.

„	Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb.	”
– Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és pénzelője

Putyin a 2000-es évek elején államosította a nagyvállalatokat, hogy megszilárdítsa tekintélyelvű kleptokráciáját, és előfordulhat, hogy az államosítás lebegtetésével próbálja rávenni az eliteket, hogy támogassák az ukrajnai háborúját, vagy lefoglalják vagyonukat katonai kiadások finanszírozására.

Magyar vonatkozások

Magyarország stratégiai érdeke az, hogy az orosz határ minél távolabb legyen tőlünk. Ki tudnánk használni a keleti piaci lehetőségeket is, ha stabilan a nyugati szövetséghez tartoznánk. Ezt a háború kirobbanásakor arcvesztés nélkül meg lehetett volna tenni (a lengyelek meg is tették, Orbán elpuskázta ezt a stratégiai lehetőséget). A hagyományosan oroszbarát bolgárok pl. össze tudták egyeztetni az óvatosságot Ukrajna támogatásával; ez Orbánnak nem sikerült.

Külpolitika

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz

A háború 3. hónapja után. Forrás: Nyugati Fény

2023. januárjában az ukránok leszedették a magyar zászlókat a középületekről, a táblákat átnevezték ukránra válaszul arra, hogy a magyar kormány nem tervez fegyverszállítást Ukrajnának, és megtagadja a területén keresztüli tranzit biztosítását a fegyverszállításhoz. A magyar kormány a zászlók levételét atrocitásnak tekinti.

Orbán – saját állítása szerint – a béke pártján áll, ezért Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, csak segélyeket. A valóság viszont az, hogy a magyar segélyszervezetek az EU magyarországi raktáraiban tárolt eszközöket viszik Ukrajnába. Ez Ujhelyi István adatigényléséből derült ki 2023. február elején.

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

• Putyinbarátság
• Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
• NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
• menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet. A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül. A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.

2022. július elején úgy néz ki, Orbán kénytelen volt megváltoztatni a véleményét, és belátni, csak addig kell Putyinnak, amíg ebből Putyin hasznot tud húzni.

„	Az USA támadt rá az oroszokra, ezért Ukrajna adja meg magát.	”
– Vágó István

2022 november elején úgy néz ki, Orbán nem változtatta meg az Oroszországgal kapcsolatos véleményét, hanem valami fura kettős játékot játszik: befelé mást mond, mint kifelé. Miközben minden EU-szankciót megszavaz az Európai Tanácsban (bár néha keresztbe tesz az egységes véleménynek), itthon nyíltan Putyin-párti politikát folytat.

Egy példa: 2021. novemberben 46 orosz diplomata dolgozott Magyarországon, egy évvel később 57. Magyarország – az EU-ban egyedül – egyetlen orosz diplomatát sem utasított ki, miközben az EU-országok összesen kb. 200-at egy év alatt.

Gáz

Forrás: Facebook/Számok - a fideszes álhírek ellenszere

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat. Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.

A háború kitörésekor a gáz ára 180 €/MWh-ról 227-ra szaladt fel, majd visszaesett 80–100 €/MWh-ra.

A 6 EU-szankció egyike sem érintette a gázt, és a szankciók bevezetése idején nem is változott a gáz 80–100 €/MWh-os ára. A gáz ára két héttel később, június 14-től kezdett emelkedni, miután Putyin – önmagát szankcionálva – 40%-kal csökkentette a szállított mennyiséget. Ekkor az ár 160 €/MWh-ra ment fel, majd aug. 26-án érte el a legmagasabb árat: 346 €/MWh-t.

Olaj

Az EU 6. szankcióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.

Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.

A magyar import az orosz export kb. 2%-a.

Kárpátalja

Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen. Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól. Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra. Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.

Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Az atomsorompó egyezmény – az atomhatalmak megállapodása – nem engedi meg atomfegyver alkalmazását atomfegyverrel nem rendelkező országgal szemben, amelyet megtámadott egy atomfegyverrel rendelkező ország, de vereség fenyegeti.

Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre. A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják. A visszafoglalt területeken tömegsírokat találnak megkínzott, kivégzett emberek holttesteivel.

2014-ben Ukrajna és Oroszország Minszkben több megállapodást is kötött, amit Oroszország soha nem tartott be.

2022. október 1-jén Ukrajna beadta a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt. A szavazás eredménye 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás volt. A fideszesek – bár benn ültek a teremben – nem nyomtak gombot.

Háborús bűncselekmények

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta. A háborús bűntettek folytatódnak, az ukránok a visszafoglalt területeken civilek tömegsírjait találják, sokukat haláluk előtt megkínoztak. A cseh EU-elnökség és a német külügyminiszter ezért nemzetközi bíróság felállítását szorgalmazza.

Izjum visszafoglalása után több tömegsírt találtak. Az egyikben 436 holttestet, közülük 30-on voltak kínzás jelei. A 436 emberből 21 volt katona.

Az ENSZ megfigyelői is találtak háborús bűncselekményeket. Legnagyobb részüket oroszok követték el ukránok ellen, de az ellenkezőjére is akadt példa.

Vélemények

Elégedettség a kormány háborús politikájával. Forrás: Hírklikk

Orbán szerint Oroszország már nem képes bábkormányt ültetni Ukrajna élére, ezért Oroszország célja, hogy Ukrajnát egy kormányozhatatlan ronccsá tegye, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. Szerinte ez már sikerült is. Azt nem engedheti meg, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen. Oroszország a gyártási kapacitásai miatt megnyeri a háborút. Hol van Oroszország gyártási kapacitása a NATO-országokhoz képest?

„	Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.	”
– Olaf Scholz

Az ukrán területek elcsatolását még az orosz szövetséges Szerbia sem támogatja. Persze az EU-tagság felé kacsintgatnak. Viszont a szankciókat sem támogatnák.

A Levada Center 2022. december 12-i felmérése szerint az oroszok 74%-a támogatja a különleges hadműveleteket, és csak 20% ellenzi. Viszont 53% tárgyalna, és 41% folytatná a háborút. Ez az ellentmondás arra utal, hogy még a független közvélemény-kutatónak sem vallják be az emberek a háború ellenzését, hiszen azért börtön jár.

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.

Milyen érdekes, hogy a jugoszláv háborúk idején nem volt sem vészhelyzet, sem áremelkedés, sem benzinhiány, pedig a háború itt folyt a szomszédban.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint négy oka is van annak, hogy Ukrajna miért számít az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.

1. Putyin háborúja közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára
2. az orosz agresszió egyértelmű kihívást jelent NATO számára
3. Oroszország szándékos kegyetlensége támadást jelent közös értékeink és a jogállamiság ellen
4. Oroszország inváziója aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amely mindannyiunkat biztonságban tart.

„	Oroszország, kihasználva a világgazdaság Covid–19-járvány okozta gyengülését, előre megfontoltan globális energia- és inflációs válságot idézett elő.	”
– Mateusz Morawiecki

Vélemények Oroszországról

„	Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?	”
– Orbán Viktor, 2008

„	Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.	”
– Uj Péter

Oroszország egész világa olyan páriává vált Európa nagy része szemében, amilyen talán még sosem volt. Még a szovjet időkben is bírt valami hitelességgel legalább az európai baloldal és humanista tudomány egyes képviselői számára. Ma már csak a rettenetet és könyörtelenséget jeleníti meg. Új tudományos eredményeket már régóta nem várhatunk onnan, csak új pusztító csodafegyvereket.

„	Az orosz birodalom Európa leigázására fog törekedni, de végül őt magát igázzák le. A tatárok, akik ma alattvalói és szomszédjai, a tatárok fognak uralkodni fölötte, és mifölöttünk is.	”
– Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről

(Az Aranyhordát annak idején Oroszország sok évszázados gigászi küzdelemben győzte le, de ennek iszonyatos ára volt: egy könyörtelen állam, amely senkire és semmire nincs tekintettel, saját népét is beleértve, mint önmaga túlélésére, dicsőítésére és fölmagasztalására.)

Európa legnagyobb muszlim városa Moszkva.

Oroszország valószínűleg belátta, hogy a világ szemében (ideértve Kínát és Indiát is) semmilyen sikert nem ért el és nem is fog.

„	Ők, a hódítók, rettentően merevek és feszélyezettek voltak… iszonyatos hatalmuk ellenére a legkisebb bírálatra is reagáltak; ragaszkodtak hozzá, hogy minden alkalommal megkapják az őket megillető tiszteletet; egyszóval nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek.	”
– John Lukacs: 1945

A szovjet rendszer lett Oroszország egyetlen ajánlata az emberiségnek.

Álságos magyar békepolitika

Ungár Krisztián szerint Orbán ugyanazt az álságos békepolitikát folytatja, mint a Szovjetunió a II. világháborúban a németekkel kapcsolatban a lengyel agresszió után: a nyugatiak háborút akarnak piacszerzés érdekében, pedig a békéről kellene tárgyalni. Kovács Zoltán még azt sem támogatja, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg magát. A magyar kormány az áldozat segítségére siető szövetségeseit úgy állítja be, mint akik bombákat hajigálnak a szankciókkal – Magyarországra.

Egy interjúban Orbán áradozik Merkelről, aki a Krím elfoglalása után megakadályozta, hogy az nemzetközi konfliktussá váljék. Az agresszor pont ezt akarta. Az orosz–ukrán konfliktusban Orbán a magyarokkal van, nem az áldozattal.

„	Én az azonnali tűzszünet mellett vagyok, az azonnali tárgyalás mellett vagyok. Mindegy, hogy az ukránok erről mit gondolnak.	”
– Orbán Viktor

Orbán az USA és Oroszország között képzeli a béketárgyalást, pedig ezt mindkét fél visszautasította. És azután nyilatkozta, hogy Oroszország annektált négy ukrán megyét. Az azonnali béke nyilván meghagyná orosz tulajdonban, vagyis az oroszok győznek.

Képek

• 

  Felirat az október 23-i diáktüntetésről

• 

  Putyin mint faszfej Angliából

Idézetek

„	Egy reguláris hadsereg veszít, ha nem győz. Egy partizáncsoport győz, ha nem veszít.	”
– Henry Kissinger

Forrás

• Czinkóczi Sándor: A grúziai kivonulást is megkövetelné az orosz-ukrán békeszerződésben a grúz elnök. 444.hu (2023. feb. 1.) A 2008-ban megszállt Dél-Oszétiából és Abháziából.
• Rácz András: Mi várható az orosz–ukrán háborúban 2023-ban? 444.hu (2023. jan. 11.) 2. rész.
• Solti Hanna: Felemészti a háború az ukrán oligarchák vagyonát. 444.hu (2023. jan. 3.) Ez megoldhatja Ukrajna legnagyobb problémáját, a korrupciót.
• Czinkóczi Sándor: Ötmillió rubelt fizet az orosz állam a háborúban meghalt katonák után. 444.hu (2023. jan. 3.) A sebesültekért 3 milliót.
• Szily László: Ruhát, ételt és gyógyszert sem ad az orosz hadsereg a makijivkai rakétázás kényszersorozott túlélőinek. 444.hu (2023. jan. 3.) A háború egyik legsikeresebb ukrán támadása.
• Herczeg Márk: ENSZ: 14 millió ukrán volt kénytelen elmenekülni az otthonából az orosz agresszió miatt. 444.hu (2022. nov. 2.) És jön a tél. A menekültek többsége belső menekült.
• Csurgó Dénes: Lehet, hogy mi nem gondoljuk, hogy háborúban állunk Putyinnal, ő azt gondolja, hogy háborúban áll velünk. Interjú Timothy Garton Ash-sal 444.hu (2022. okt. 15.)
• 3 súlyos ellentmondás a háborúról Orbán berlini előadásában. 444.hu (2022. okt. 12.) Ő előre tudta, hogy háború lesz, a kormánymédia meg kinevette, aki ilyet mondott. Párhuzamot vont ′56 és Ukrajna megtámadása között, de a bucsai mészárlást addig nem hiszi, amíg független vizsgálóbizottság nem mond véleményt.
  • Orbán Viktor kíméletlenül őszinte elõadása Berlinben. YouTube (2022. okt. 12.) (videó)
• Káncz Csaba: Az Egyesült Államok 2 milliárd USD segélyt nyújt Kelet-Közép-Európának, hogy megvédje őket az orosz agressziótól és felforgató műveletektől. www.facebook.com (2022. szept. 11.) Ukrajna 1 milliárdot kap, míg 18 másik állam 1 milliárdon osztozik. Mo. a Moszkva-Belgrád tengelyen egy centet sem kap. Már mindenki mindent tud….
• Bereznay István: Kiszivárgott Putyin telefonbeszélgetése, hazudott Macronnak. index.hu (2022. jún. 28.) A háború kirobbanása előtt 4 nappal.
  • Minszki jegyzőkönyv (2015) (magyar Wikipédia)
• Neuberger Eszter: Amerikai konteóhívők véleménybuborékjából indult, a kreml dagasztotta igazán nagyra az ukrajnai biofegyverek elméletét. www.lakmusz.hu (2022. ápr. 27.)
• Feltörték az „orosz Facebookot”, és 12 millió címre írták meg, mi is történik Ukrajnában. hvg.hu (2022. márc. 21.)
• Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
• Horváth Bence: Tömegesen tartóztatják le a háború ellen tüntetőket Oroszországban. kepek.444.hu (2022. feb. 28.)
• Rédei Ottó: Harcok a nukleáris készültség árnyékában. hirklikk.hu (2022. feb. 27.) Még Svédország is szállít fegyvereket Ukrajnának, pl. 5000 db páncéltörő rakétát.

A háború okai és lehetséges következményei

• Nagy Nikoletta: Zaporizzsjából nem lesz új Csernobil, de így sem jó ötlet atomerőműre lövöldözni. telex.hu (2022. dec. 2.)
• Herczeg Márk: Orbán is aláírta, hogy kizárólag Oroszországé a felelősség az energia- és gazdasági válságért. 444.hu (2022. okt. 24.)
• Nyilas Gergely: A 21. században miért tekinget Magyarország Moszkva felé? telex.hu (2022. okt. 10.)
• Litván Dániel: „Soha nem látott következmények” – mit lépne a NATO egy orosz atomcsapásra? privatbankar.hu (2022. szept. 27.)
• Wagner Péter: Hiába győzködte az amerikai hírszerzés az ukránokat, nem hitték el, hogy az oroszok tényleg háborút indítanak. 24.hu (2022. aug. 19.)
• Berkes Rudolf: Hazugságok a háború szolgálatában. pcblog.atlatszo.hu (2022. márc. 18.)
• Miért indított háborút Vlagyimir Putyin? Az orosz-ukrán háború előzményei. YouTube (2022. márc. 4.) (videó)
• Long Covid agyköd - mitől változott meg Putyin viselkedése? YouTube (2022. márc. 5.) (videó) A videóban a második lehetséges ok a hübrisz.
• De mit csinál Putyin Ukrajnával, ha már elfoglalta az országot? YouTube (2022. márc. 4.) (videó)

Propaganda, dezinformáció

• Bódog Bálint: A magyar külügy egy év alatt nagyjából tízszer annyiszor osztotta ki szövetségeseit, mint Oroszországot. 444.hu (2023. feb. 16.) És néha az ukránok mellé állt.
• Farkas György: Leleplezték Putyin trollgyárának működését. 24.hu (2022. okt. 28.)
• Csuhaj Ildikó: Védhetetlen és megmagyarázhatatlan: Novák Katalin is posztolt: az ukrán zászló színeivel írta ki. www.atv.hu (2022. márc. 18.)
• Csuhaj Ildikó: Ruszkik haza! Németh Zsolt Facebook-posztja www.atv.hu (2022. márc. 18.)

Háborús bűncselekmények

• Ághassi Attila: Részletesen beszélt egy dezertáló orosz tiszt arról, hogyan kínozták az ukránokat. telex.hu (2023. feb. 2.)
• Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért. furgehir.hu (2023. jan. 30.)
• A dnyiprói rakétacsapás végső mérlege: negyvennégy halott, köztük öt gyerek. www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 17.) 79-en megsérültek.
  • Hírhedten pontatlan, eredetileg hajók ellen gyártott rakétával találták el az oroszok a dnyiprói lakóházat. hvg.hu (2023. jan. 17.) KH-22-es.
• London csúcsot hív össze az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálásának előmozdítására. hvg.hu (2023. jan. 7.)
• Gazda Albert: Az ENSZ felhagy a nyomozással az olenyivkai hadifogolytábor lebombázása ügyében, amivel az oroszok és az ukránok egymást vádolták. 444.hu (2023. jan. 6.)
• 25 kínzókamrát találtak az ukránok a felszabadított Harkivban. hu.euronews.com (2023. jan. 2.)
• Solti Hanna: A New York Times felfedte, kik követték el a bucsai mészárlást. 444.hu (2022. dec. 22.) Az Artyom Gorodilov alezredes által vezetett 234. légezred orosz ejtőernyősei követték el.
• Karóczkai Balázs: Oroszország először ismerte el, hogy eddig 190 000 ukrán gyereket hurcoltak el az orosz katonák. azonnali.hu (2022. máj. 13.)

Előzmények

• Putyin tíz nap alatt legyőzni, augusztusban annektálni akarta Ukrajnát. hu.euronews.com (2022. dec. 2.) A brit hírszerzés szerint.
• Világi Máté: Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte. telex.hu (2022. szept. 8.)
• Fekő Ádám: Oroszország már 2008-ban bemutatta, hogy képzeli a külpolitikát, csak a Nyugatot nem érdekelte. azonnali.hu (2022. jún. 24.)
• Budapesti memorandum: 1994. december 5. Ukrajna leszereli az atomfegyvereit, cserébe Oroszország, az USA és Nagy-Britannia garantálja a területi épségét (magyar Wikipédia)
• Egyértelmű és nyílt fegyveres agresszió zajlik Ukrajna ellen. Rácz András 168.hu (2022. feb. 22.)

Magyar–ukrán viszony

• Németh Árpád: Otthonosan ténykedik az orosz hírszerzés Magyarországon. hu.euronews.com (2022. dec. 8.)
• Rényi Pál Dániel: Most üt vissza, hogy 2015 után a kormány szétverte a menekült-ellátórendszert. Interjúnk Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársával 444.hu (2022. márc. 22.)
• Bonta Miklós: Búcsút inthetünk a keleti nyitásról szőtt álmoknak. Interjú Róna Péterrel mfor.hu (2022. márc. 1.)
• Ágoston Zoltán: Az Orbán-kormány nemet mondott, nem jöhetnek Magyarországra amerikai NATO-katonák az orosz fenyegetés miatt. nepszava.hu (2022. feb. 9.)
  • Magyari Péter: Az orosz fegyvereket bezzeg átengedte 2019-ben az Orbán-kormány. 444.hu (2022. feb. 28.) Amikor az oroszok Szerbiának szállítottak fegyvert..
• Panyi Szabolcs: Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt. www.direkt36.hu (2020. feb. 13.) Magyar ellenkezés a NATO-ban az ukrán nyelvtörvény miatt.

További információk

• Levada Center független orosz közvélemény-kutató (angol Wikipédia). Weblap
• Keleti Tanulmányok Központja (Varsó) lengyelül, a Válasz Online forrása
• A Wagner csoportról Facebook/Keletfényei, 2023. január 14. Még nem hallgattam meg.
• Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)

Hírek:

• A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban. 24.hu (2023. feb. 6.)
• Tóth Csaba Tibor: A hóhért akasztják: orosz oligarchának dolgozott az FBI kémelhárító-főnöke. merce.hu (2023. jan. 28.) Aki a Trump megválasztásakori orosz befolyást vizsgálta ki.
• Rácz András: Menekültek százezreit zúdíthatják Európára az ukrán energetikai rendszer elleni orosz támadások. 444.hu (2022. dec. 22.) Az oroszok 8 nagy támadást intéztek az ukrán energiarendszer ellen október 9. és december 16. között.
• Csurgó Dénes: Tele vannak nyugati alkatrészekkel az Ukrajna fölött lelőtt iráni drónok. 444.hu (2022. nov. 5.) Nem az öngyilkos, hanem felderítő drónok.
• Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Az Orbán-kormány belső bénázásai a háború kitörésekor.
• Rácz András: Moszkva elhitetné, hogy az annexiók után nincs visszaút, Ukrajna és a Nyugat lehívja az orosz blöfföt. 444.hu (2022. okt. 8.)
• Káncz Csaba: Putyin háborúja nyomorba taszítja ezt a kontinenst. privatbankar.hu (2022. szept. 23.) Az afrikait a gabona és napraforgó ára, valamint az általános infláció miatt.
• Oroszország, Putyin - és a világ. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2021. szept. 30.) (videó)
• Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)
• Németh Sz. Péter: Romok közé térnek haza az oroszdúlta városok lakói – a háború 82. napja képekben. telex.hu (2022. máj. 16.)
• Sz. Bíró Zoltán: A rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelen. g7.hu (2022. jún. 15.) Oroszország reformjai a XIX. századtól kezdve.
• Bihari Dániel: Mély gyökerei vannak Putyin birodalomépítő ambíciójának. Szakértő: Sz. Bíró Zoltán 24.hu (2022. feb. 27.) Oroszország rövid története a középkortól.
• Tálas Péter: Orosz-grúz háború - Sarokba szorítva. magyarnarancs.hu (2008. aug. 14.)

Vélemények

• Ungváry Krisztián: 12 orosz módszer, amelyek Orbán Viktor szerint nem jelentenek fenyegetést Európára. telex.hu (2022. dec. 21.)
• ‼ Uj Péter: Vagyis nincs más, csak az összeomlás. Interjú és podcast Szilágyi Ákossal 444.hu (2022. dec. 22.)

Kapcsolódó lapok

• Orosz-ukrán háború/Katonai kérdések   Orosz-ukrán háború/Álhírek   Ukrajna története a Szovjetunió felbomlása után
• Nemzetközi jog
• külpolitika
• Politika:Szankciók
• Z (katonai szimbólum) orosz háborús szimbólum
• Kölcsönbérleti törvény