„Orosz-ukrán háború” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(46 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Orosz-ukrán-509991.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Portfolio.hu]] |
[[Fájl:Orosz-ukrán-509991.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Portfolio.hu]] |
||
− | Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A |
+ | Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadásnak 3 „indoka” volt: önvédelem, humanitárius intervenció és a szakadár kelet-ukrajnai népköztársaságok orosz népességének megsegítése. Egyik ok sem állja ki a nemzetközi jog és a legitimitás próbáját.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230807_hvg_haboru_casus_belli_ensz_nato_ukrajna_oroszorszag_szovjetunio_usa_KelloggBriandpaktum|tit=Egy háborúhoz mindenki talál magának indokot, de amit Putyin csinált, az kuriózum|aut=Földes Márton|date=2023-08-07}}</ref> |
+ | {{bővebben|Nemzetközi jog#Orosz agresszió 2022}} |
||
+ | |||
+ | A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték. Az EU-[[szankció]]k időtartamát 2023. március 23-ig hosszabbította meg az EU.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/09/14/orosz-ukran-haboru-elo-percrol-percre-ismet-aram-alatt-van-a-zaporizzsjai-atomeromu/#event-3537409|tit=Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről|aut=Kozák Dániel|date=2022-09-14}}</ref> |
||
{{idézet|Oroszország azt teszi, amit évszázadok óta szokott: területrabló háborút folytat.<ref>[https://www.atv.hu/videok/20230106/kinek-a-loszere-fogy-el-hamarabb-ukrajnaban Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában?] 2023. jan. 6.</ref>|Kaiser Ferenc}} |
{{idézet|Oroszország azt teszi, amit évszázadok óta szokott: területrabló háborút folytat.<ref>[https://www.atv.hu/videok/20230106/kinek-a-loszere-fogy-el-hamarabb-ukrajnaban Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában?] 2023. jan. 6.</ref>|Kaiser Ferenc}} |
||
10. sor: | 13. sor: | ||
A területfoglalásokat Oroszország másik „szövetségese”, Irán sem ismeri el.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/01/19/iran-sem-ismeri-el-az-orosz-teruletfoglalasokat|tit=Irán sem ismeri el az orosz területfoglalásokat|aut=Czinkóczi Sándor|date=2023-01-20}}</ref> |
A területfoglalásokat Oroszország másik „szövetségese”, Irán sem ismeri el.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/01/19/iran-sem-ismeri-el-az-orosz-teruletfoglalasokat|tit=Irán sem ismeri el az orosz területfoglalásokat|aut=Czinkóczi Sándor|date=2023-01-20}}</ref> |
||
+ | |||
+ | Miközben a háború célja Ukrajna felszabadítása, az oroszok sok települést rommá lőttek. Az oroszok által elfoglalt területeket talán nem is érdemes mind visszafoglalni, mert csak romok maradtak ott.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/az-orosz-felszabaditas-soran-elpusztitott-ukran-varosok/32455320.html|tit=Az orosz „felszabadítás” során elpusztított ukrán városok|date=2023-06-25}}</ref> |
||
{{vél|Az ellenzéki újságokban kialakult az az idióta szokás, hogy kitesznek egy-egy hírt a címlapra, ami nem a hírre, hanem a háborúról szóló hírfolyamra mutat. Aztán keresd meg benne a cikket. Pedig csak egy horgony (html anchor) kellene, hogy a böngésző magától megtalálja. Az „ÉLŐ” felirat sem élő, hanem ugyanerre a hülyeségre utal.}} |
{{vél|Az ellenzéki újságokban kialakult az az idióta szokás, hogy kitesznek egy-egy hírt a címlapra, ami nem a hírre, hanem a háborúról szóló hírfolyamra mutat. Aztán keresd meg benne a cikket. Pedig csak egy horgony (html anchor) kellene, hogy a böngésző magától megtalálja. Az „ÉLŐ” felirat sem élő, hanem ugyanerre a hülyeségre utal.}} |
||
25. sor: | 30. sor: | ||
Atomfegyver bevetésére az USA hagyományos fegyverekkel elpusztítja az Ukrajnában levő orosz hadsereget és a Fekete-tengeri flottát. |
Atomfegyver bevetésére az USA hagyományos fegyverekkel elpusztítja az Ukrajnában levő orosz hadsereget és a Fekete-tengeri flottát. |
||
+ | |||
+ | A nukleáris támadással való fenyegetéssel az volt Oroszország célja, hogy távol tartsa a NATO-t a konfliktustól. Ez nem sikerült.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/interju-az-emberi-hus-nem-eli-tul-az-orosz-gyalogsag-nem-ellenfel-a-nyugati-fegyvereknek-/32392527.html|tit=Interjú: „Az emberi hús nem éli túl”, az orosz gyalogság „nem ellenfél a nyugati fegyvereknek”|date=2023-05-20}}</ref> |
||
{{forr1|{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/11/02/orosz-ukran-haboru-nato-oroszorszag-atomfegyverek-hadgyakorlat/|tit=A NATO és Oroszország is teszteli atomarzenálját|aut=Wagner Péter|date=2022-11-02}}}} |
{{forr1|{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/11/02/orosz-ukran-haboru-nato-oroszorszag-atomfegyverek-hadgyakorlat/|tit=A NATO és Oroszország is teszteli atomarzenálját|aut=Wagner Péter|date=2022-11-02}}}} |
||
52. sor: | 59. sor: | ||
{{forr1|[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid07owEYCq9HHz5r45MEgLM1q85UhDf2WtyL2i2EPmYh83jBiUPHeaN2Aa34eL1rx9Xl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2022. október 13.}} |
{{forr1|[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid07owEYCq9HHz5r45MEgLM1q85UhDf2WtyL2i2EPmYh83jBiUPHeaN2Aa34eL1rx9Xl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2022. október 13.}} |
||
− | 2022. szeptember végén Oroszország pár nap alatt elhatározott és kényszerrel végrehajtott (fegyveres katonák kísérték a szavazókat) népszavazás után annektálta az addig elfoglalt 4 megyét.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/29/az-oroszok-hivatalosan-is-elfoglaljak-a-megszallt-ukran-megyeket|tit=Az oroszok hivatalosan is elcsatolják a megszállt ukrán megyéket|aut=Boros Juli|date=2022-09-29}}</ref> Erre Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.<ref>{{CitWeb|url=https://www.vg.hu/kozelet/2022/09/ukrajna-hivatalosan-kerte-felvetelet-a-nato-ba|tit=Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba|date=2022-09-30}}</ref> Az annexiót október 8-ig egyedül Észak-Korea fogadta el, még Fehéroroszország sem. |
+ | 2022. szeptember végén Oroszország pár nap alatt elhatározott és kényszerrel végrehajtott (fegyveres katonák kísérték a szavazókat) népszavazás után annektálta az addig elfoglalt 4 megyét.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/29/az-oroszok-hivatalosan-is-elfoglaljak-a-megszallt-ukran-megyeket|tit=Az oroszok hivatalosan is elcsatolják a megszállt ukrán megyéket|aut=Boros Juli|date=2022-09-29}}</ref> Erre Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.<ref>{{CitWeb|url=https://www.vg.hu/kozelet/2022/09/ukrajna-hivatalosan-kerte-felvetelet-a-nato-ba|tit=Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba|date=2022-09-30}}</ref> Az annexiót október 8-ig egyedül Észak-Korea fogadta el, még Fehéroroszország sem. Szíria 2023. március közepén fogadta el.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/03/16/sziria-elismerte-az-uj-orosz-hatarokat/|tit=Szíria elismerte az új orosz határokat|aut=Papp Atilla|date=2023-03-16}}</ref> |
Az [[ENSZ]] közgyűlése többször is nagy többséggel ítélte el Oroszország ukrajnai agresszióját. |
Az [[ENSZ]] közgyűlése többször is nagy többséggel ítélte el Oroszország ukrajnai agresszióját. |
||
58. sor: | 65. sor: | ||
A Krím elfoglalása után Oroszország nemzetközileg elismert határok nélküli állammá vált. Mára ezek a határok teljesen elmosódtak. Moszkva könnyen elveszítheti „területe” feletti uralmát az ukrán ellentámadásokkal (pl. Liman visszafoglalásával). |
A Krím elfoglalása után Oroszország nemzetközileg elismert határok nélküli állammá vált. Mára ezek a határok teljesen elmosódtak. Moszkva könnyen elveszítheti „területe” feletti uralmát az ukrán ellentámadásokkal (pl. Liman visszafoglalásával). |
||
+ | |||
+ | 2023. április végén Putyin az annektált területeken kötelezővé tette az orosz állampolgárságot. Aki kb. egy éven belül nem veszi fel, azt deportálják.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/27/putyin-uj-rendelete-mindenkinek-kotelezo-az-orosz-allampolgarsag-az-annektalt-teruleteken-kulonben-deportalas|tit=Putyin új rendelete: mindenkinek kötelező felvenni az orosz állampolgárságot az annektált területeken, különben deportálás|aut=Rényi Pál Dániel|date=2023-04-27}}</ref> |
||
== Mozgósítás == |
== Mozgósítás == |
||
63. sor: | 72. sor: | ||
Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2022 decemberében javasolta Putyin elnöknek a sorkötelezettségi korhatár fokozatosan emelését 18-ról 21 évre, majd végül 30 évre. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov azt korábban közölte, hogy az orosz elnöki adminisztráció egyelőre nem tárgyal a katonai szolgálat időtartamának növeléséről egyről két évre.<ref>{{CitWeb|url=https://furgehir.hu/putyin-elnok-uj-terve-nagy-csapas-lesz-az-oroszoknak/|tit=Putyin elnök új terve nagy csapás lesz az oroszoknak|date=2023-01-12}}</ref> |
Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2022 decemberében javasolta Putyin elnöknek a sorkötelezettségi korhatár fokozatosan emelését 18-ról 21 évre, majd végül 30 évre. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov azt korábban közölte, hogy az orosz elnöki adminisztráció egyelőre nem tárgyal a katonai szolgálat időtartamának növeléséről egyről két évre.<ref>{{CitWeb|url=https://furgehir.hu/putyin-elnok-uj-terve-nagy-csapas-lesz-az-oroszoknak/|tit=Putyin elnök új terve nagy csapás lesz az oroszoknak|date=2023-01-12}}</ref> |
||
+ | |||
+ | 2023-ban az oroszok a szokásos 250 ezer emberen felül további 400 ezret akarnak besorozni.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/27/pentagon-iratok-putyin-fu-alatt-sorozna-be-szazezreket|tit=Pentagon-iratok: Putyin fű alatt sorozna be százezreket|aut=Szurovecz Illés|date=2023-04-27}}</ref> |
||
{{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/21/orosz-ukran-haboru-eszkalacio-reszleges-mozgositas-nepszavazas-vlagyimir-putyin-racz-andras|tit=Reagált Putyin az ukrán ellentámadásra, és a feje tetejére állította a háborút|aut=Körömi Csongor|date=2022-09-21}}}} |
{{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/21/orosz-ukran-haboru-eszkalacio-reszleges-mozgositas-nepszavazas-vlagyimir-putyin-racz-andras|tit=Reagált Putyin az ukrán ellentámadásra, és a feje tetejére állította a háborút|aut=Körömi Csongor|date=2022-09-21}}}} |
||
127. sor: | 138. sor: | ||
Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/07/kell-e-lehet-e-szabad-e-targyalni-putyinnal-es-egyaltalan-ki-lenne-az|tit=Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az?|date=2022-12-07}}</ref> |
Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.<ref>{{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/07/kell-e-lehet-e-szabad-e-targyalni-putyinnal-es-egyaltalan-ki-lenne-az|tit=Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az?|date=2022-12-07}}</ref> |
||
− | {{lásd még|NATO}} |
+ | {{lásd még|NATO#Oroszország 2021-es szerződéstervezete}} |
+ | |||
+ | Putyin a „különleges katonai műveletet” az elmúlt 8 évben elkövetett népirtással indokolta, holott a Donbász legnagyobb része akkor már orosz kézen volt. A donbászbeli kb. 14,000 áldozatból 3404 volt civil az ENSZ jelentése szerint, a többiek a két fél reguláris katonái voltak. Az áldozatok túlnyomó többsége 2014–15-ben halt meg, a harcok idején. |
||
+ | {{bővebben|Donbász#Ukránok által elkövetett népirtás a Donbászban}} |
||
+ | |||
+ | A háború célja „Ukrajna demilitarizálása és nácimentesítése”. Utólag tudjuk, hogy a célnak épp az ellenkezőjét érte el: nemcsak Ukrajna fegyverkezik, de több ország jelentős mennyiségű fegyvert szállít Ukrajnának, aminek a hadserege erősebb, mint valaha. Az pedig hazugság, hogy Ukrajna náci lenne. |
||
+ | {{bővebben|Orosz-ukrán háború/Álhírek#Ukrajna és a nácizmus}} |
||
A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/03/04/ez-az-eu-tortenetenek-legnagyobb-menekulthullama|tit=Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma|aut=Magyari Péter|date-2022-03-04}}</ref> Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot. |
A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/03/04/ez-az-eu-tortenetenek-legnagyobb-menekulthullama|tit=Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma|aut=Magyari Péter|date-2022-03-04}}</ref> Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot. |
||
145. sor: | 162. sor: | ||
== A háború vége == |
== A háború vége == |
||
− | Fegyverszünetre, illetve tárgyalásokra csak akkor van esély, ha<ref name="GyI230223"/> |
+ | Fegyverszünetre, illetve tárgyalásokra csak akkor van esély, ha<ref name="GyI230223">{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230223_Gyarmati_Istvan_Senki_sem_gyozhet_Ukrajnaban|aut=Gyarmati István|tit=Senki sem győzhet Ukrajnában|date=2023-02-23}}</ref> |
* egyik fél sem nyeri túl magát (mert akkor az a fél folytatni akarja majd a háborút). Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a háború várhatóan elhúzódik – ennek minden szörnyű következményével. |
* egyik fél sem nyeri túl magát (mert akkor az a fél folytatni akarja majd a háborút). Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a háború várhatóan elhúzódik – ennek minden szörnyű következményével. |
||
* mindkét fél belátja, hogy a harctéren nem tud javítani a helyzetén. |
* mindkét fél belátja, hogy a harctéren nem tud javítani a helyzetén. |
||
+ | Más szóval: akkor, ha katonailag Oroszország nem győz, Ukrajna pedig nem veszít. |
||
− | A tartós béke feltétele Ukrajna függetlensége – azaz hogy a megállapodás rögzítse a jogát a NATO-hoz csatlakozáshoz. Más szóval: az oroszok később se kezdhessék újra a háborút.<ref name="GyI230223"/> |
||
+ | |||
+ | A tartós béke feltétele Ukrajna függetlensége, vagyis hogy Oroszország ne legyen képes újra támadni akár azért, mert a NATO-hoz csatlakozik, akár azért, mert elég erős (Oroszország elég gyenge katonailag), hogy Oroszország ne tudjon újra támadni.<ref name="GyI230223"/> |
||
A litván katonai hírszerzés szerint az oroszoknak minden erőforrásuk megvan, hogy még 2 évig folytassák a háborút: stratégiai tartalékok, felszerelések, lőszerek, páncélozott járművek.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/03/09/a-litvanok-szerint-moszkvanak-van-eleg-eroforrasa-arra-hogy-akar-ket-evig-folytassa-a-haborut/|tit=A litvánok szerint Moszkvának van elég erőforrása arra, hogy akár két évig folytassa a háborút|date=2023-03-09}}</ref> |
A litván katonai hírszerzés szerint az oroszoknak minden erőforrásuk megvan, hogy még 2 évig folytassák a háborút: stratégiai tartalékok, felszerelések, lőszerek, páncélozott járművek.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/03/09/a-litvanok-szerint-moszkvanak-van-eleg-eroforrasa-arra-hogy-akar-ket-evig-folytassa-a-haborut/|tit=A litvánok szerint Moszkvának van elég erőforrása arra, hogy akár két évig folytassa a háborút|date=2023-03-09}}</ref> |
||
212. sor: | 231. sor: | ||
== Magyar vonatkozások == |
== Magyar vonatkozások == |
||
+ | [[Fájl:Ruszkik haza.webp|bélyegkép|jobbra|Az USA magyar nagykövetségének támogatásával készült óriásplakát]] |
||
+ | |||
Magyarország stratégiai érdeke az, hogy az orosz határ minél távolabb legyen tőlünk. Ki tudnánk használni a keleti piaci lehetőségeket is, ha stabilan a nyugati szövetséghez tartoznánk. Ezt a háború kirobbanásakor arcvesztés nélkül meg lehetett volna tenni (a lengyelek meg is tették, Orbán elpuskázta ezt a stratégiai lehetőséget). A hagyományosan oroszbarát bolgárok pl. össze tudták egyeztetni az óvatosságot Ukrajna támogatásával; ez Orbánnak nem sikerült.<ref>{{jegyz}} {{youtube|wr2huKUo05Q|Elkerülhető-e a NATO - Oroszország háború|ass=Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán beszélgetése|date=2023-02-11}}</ref> |
Magyarország stratégiai érdeke az, hogy az orosz határ minél távolabb legyen tőlünk. Ki tudnánk használni a keleti piaci lehetőségeket is, ha stabilan a nyugati szövetséghez tartoznánk. Ezt a háború kirobbanásakor arcvesztés nélkül meg lehetett volna tenni (a lengyelek meg is tették, Orbán elpuskázta ezt a stratégiai lehetőséget). A hagyományosan oroszbarát bolgárok pl. össze tudták egyeztetni az óvatosságot Ukrajna támogatásával; ez Orbánnak nem sikerült.<ref>{{jegyz}} {{youtube|wr2huKUo05Q|Elkerülhető-e a NATO - Oroszország háború|ass=Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán beszélgetése|date=2023-02-11}}</ref> |
||
− | Az Országgyűlés majdnem egyhangúan szavazta meg azt az országgyűlési határozatot, hogy Magyarország sem katonákat, sem fegyvereket nem küld Ukrajnába, és nem engedi a magyar-ukrán határon keresztül történő fegyverszállítást sem. Egyedül Dúró Dóra szavazott ellene, {{szem|Mellár Tamás|50}} és {{szem|Torday Bence|11}} tartózkodott.<ref>{{CitWeb|url=https://www.parlament.hu/web/guest/iromanyok-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=GKsl7SOj&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_szav.szav_lap_egy%3Fp_szavdatum%3D2022.03.10.16%3A42%3A53%26p_szavkepv%3DI%26p_szavkpvcsop%3DI%26p_ckl%3D41%26p_osszefuz%3DI|tit=P/18373|subtit=Az orosz-ukrán háborúról|date=2022-03-10|aut=Külügyi bizottság}}</ref> {{szem|Kunhalmi Ágnes|208}} ezzel utasította vissza a fidesz vádját, hogy az ellenzék háborúpárti – vagyis még dicsekedett is vele.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/02/24/haraszti-miklos-harom-haduzenet-es-egy-raadas|aut=Haraszti Miklós|tit=Három hadüzenet és egy ráadás|date=2023-02-24}}</ref> |
+ | Az Országgyűlés majdnem egyhangúan szavazta meg azt az országgyűlési határozatot, hogy Magyarország sem katonákat, sem fegyvereket nem küld Ukrajnába, és nem engedi a magyar-ukrán határon keresztül történő fegyverszállítást sem. Egyedül Dúró Dóra szavazott ellene, {{szem|Mellár Tamás|50}} és {{szem|Torday Bence|11}} tartózkodott.<ref>{{CitWeb|url=https://www.parlament.hu/web/guest/iromanyok-elozo-ciklusbeli-adatai?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=GKsl7SOj&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_szav.szav_lap_egy%3Fp_szavdatum%3D2022.03.10.16%3A42%3A53%26p_szavkepv%3DI%26p_szavkpvcsop%3DI%26p_ckl%3D41%26p_osszefuz%3DI|tit=P/18373|subtit=Az orosz-ukrán háborúról|date=2022-03-10|aut=Külügyi bizottság}}</ref> {{szem|Kunhalmi Ágnes|208}} ezzel utasította vissza a fidesz vádját, hogy az ellenzék háborúpárti – vagyis még dicsekedett is vele.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/02/24/haraszti-miklos-harom-haduzenet-es-egy-raadas|aut=Haraszti Miklós|tit=Három hadüzenet és egy ráadás|date=2023-02-24}}</ref> Az Ungvári Egyetem felmérése szerint viszont a kárpátaljai magyarok 53,6%-a szerint Magyarországnak fegyverrel is támogatnia kellene Ukrajnát.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/07/16/a-karpataljai-magyarok-fegyvereket-varnak-a-magyar-kormanytol/|tit=A kárpátaljai magyarok fegyvereket várnak a magyar kormánytól|aut=Rugli Tamás|date=2023-07-16}}</ref> |
+ | : {{megj|A magyar kormány megint jobban tudja, mint az érintettek.}} |
||
+ | |||
+ | Zelenszkij annyira felbőszült a magyar kormány folyamatos oroszbarát politikáján, hogy zárt körben azt találta mondani, hogy le kellene bombázni a Barátság kőolajvezetéket.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/05/15/racz-andras-az-hogy-a-baratsag-vezetek-meg-mukodik-azt-mutatja-hogy-az-ukran-vezetesnek-nem-ment-el-az-esze|aut=Rácz András|tit=Az, hogy a Barátság-vezeték még működik, azt mutatja, hogy az ukrán vezetésnek nem ment el az esze|date=2023-05-15}}</ref> |
||
+ | |||
+ | Szijjártó arra hivatkozik, hogy egyedül Magyarország a békepárti. Valaki egy „Mi a béke mellett vagyunk és a béke ügyét védjük!” feliratú Sztálin-képet ragasztott a házának a kapujára.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/09/06/sztalin-fotojat-ragasztotta-ki-valaki-szijjarto-kulugyminiszter-dunakeszi-hazanak-kapujara|tit=Sztálin fotóját ragasztotta ki valaki Szijjártó külügyminiszter dunakeszi házának kapujára|aut=Szily László|date=2023-09-06}}</ref> |
||
=== Háborús hírek a sajtóban === |
=== Háborús hírek a sajtóban === |
||
236. sor: | 262. sor: | ||
[[Fájl:Orosz-ukrán háború támogatása.jpg|bélyegkép|jobbra|800px|A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: [https://www.facebook.com/photo/?fbid=484822016485925&set=a.322234062744722 Facebook/Vox Populi választási kalauz] ]] |
[[Fájl:Orosz-ukrán háború támogatása.jpg|bélyegkép|jobbra|800px|A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: [https://www.facebook.com/photo/?fbid=484822016485925&set=a.322234062744722 Facebook/Vox Populi választási kalauz] ]] |
||
[[Fájl:Ukrán orosz felelősség.jpg|bélyegkép|jobbra|960px|A háború 3. hónapja után. Forrás: [https://nyugatifeny.hu/2022/05/30/kiderult-a-magyarok-65-szazaleka-orosz-agresszionak-tartja-az-ukrajnai-haborut Nyugati Fény] ]] |
[[Fájl:Ukrán orosz felelősség.jpg|bélyegkép|jobbra|960px|A háború 3. hónapja után. Forrás: [https://nyugatifeny.hu/2022/05/30/kiderult-a-magyarok-65-szazaleka-orosz-agresszionak-tartja-az-ukrajnai-haborut Nyugati Fény] ]] |
||
+ | |||
+ | 2023. május 27-én az OTP felkerült az Ukrán Antikorrupciós Ügynökségnek az oroszokat segítő cégeket tartalmazó listájára. Szijjártó erre hivatkozva vétózza meg az Ukrajnát támogató EU-s intézkedéseket. |
||
+ | |||
+ | Az OTP Bank több mint 2,2 millió orosz ügyfelet szolgál ki, és több mint 1850 oroszországi városban képviselteti magát. 2020-ban az orosz OTP Bank mintegy 190 millió rubelt fizetett be az orosz állam költségvetésébe. Az OTP e számokat elismeri, de a 0,17%-os piaci részesedésükkel nem számítanak nagy szereplőnek, és ennél nagyobb részesedésű bankok nem kerültek fel a listára. Az OTP 2014-ben az uniós [[szankció]]k bevezetése után haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét az oroszok által megszállt területeken.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/07/21/a-haboru-nemzetkozi-szponzorairol-osszeallitott-ukran-lista-sokakat-kiakaszt-de-nem-konnyu-lekerulni-rola|tit=Verheti az asztalt Szijjártó, nem lesz könnyű leszedni az OTP-t a háborút támogató cégek listájáról|aut=Brückner Gergely|date=2023-07-21}}</ref> |
||
2023. januárjában az ukránok leszedették a magyar zászlókat a középületekről, a táblákat átnevezték ukránra válaszul arra, hogy a magyar kormány nem tervez fegyverszállítást Ukrajnának, és megtagadja a területén keresztüli tranzit biztosítását a fegyverszállításhoz. A magyar kormány a zászlók levételét atrocitásnak tekinti.<ref>{{CitWeb|url=https://furgehir.hu/budapest-felszolitotta-kijevet-hogy-allitsa-le-a-magyarok-elleni-atrocitasokat/|tit=Budapest felszólította Kijevet, hogy állítsa le a magyarok elleni atrocitásokat|date=2023-01-21}}</ref> |
2023. januárjában az ukránok leszedették a magyar zászlókat a középületekről, a táblákat átnevezték ukránra válaszul arra, hogy a magyar kormány nem tervez fegyverszállítást Ukrajnának, és megtagadja a területén keresztüli tranzit biztosítását a fegyverszállításhoz. A magyar kormány a zászlók levételét atrocitásnak tekinti.<ref>{{CitWeb|url=https://furgehir.hu/budapest-felszolitotta-kijevet-hogy-allitsa-le-a-magyarok-elleni-atrocitasokat/|tit=Budapest felszólította Kijevet, hogy állítsa le a magyarok elleni atrocitásokat|date=2023-01-21}}</ref> |
||
288. sor: | 318. sor: | ||
== Kárpátalja == |
== Kárpátalja == |
||
{{bővebben|Ukrajna#Kárpátalja}} |
{{bővebben|Ukrajna#Kárpátalja}} |
||
+ | |||
+ | 2023. június elején Semjén Törökországon keresztül átcsempészett 11 Kirill pátriárkától kapott kárpátaljai hadifoglyot a sengeni határon, a külügy, a hadügy és a miniszterelnökség tudta nélkül. Ünneplés helyet az ukránok és a NATO is tiltakozott.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/semjen-zsolt-maganakcioja-lehetett-a-11-fogoly-kimenekitese-meg-a-kormanyban-sem-tudtak-rola-all-is-a-bal-miatta/32460654.html?nocache=1|tit=Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, úgy tudjuk, még a kormányban sem tudtak róla|date=2023-06-15}}</ref> A 11 hadifogoly magyar nevű volt, de csak egyikük beszélt magyarul. Ő kettős állampolgár volt.<ref>{{CitWeb|url=https://furgehir.hu/uj-reszletek-a-magyarorszagi-ukran-hadifoglyokrol/|tit=Új részletek a magyarországi ukrán hadifoglyokról|date=2023-08-04}}</ref> |
||
== Nemzetközi jog == |
== Nemzetközi jog == |
||
304. sor: | 336. sor: | ||
2022. november 23-án az [[Európai Parlament]] terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt. A szavazás eredménye 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás volt. A fideszesek – bár benn ültek a teremben – nem nyomtak gombot.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/11/23/ujhelyi-hiaba-ultek-bent-inkabb-nem-szavaztak-a-fideszes-kepviselok-az-ep-oroszorszagot-elitelo-allasfoglalasarol|tit=Terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot az EP, a bent ülő fideszesek nem szavaztak|aut=Iván-Nagy Szilvia|date=2022-11-23}}</ref> |
2022. november 23-án az [[Európai Parlament]] terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt. A szavazás eredménye 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás volt. A fideszesek – bár benn ültek a teremben – nem nyomtak gombot.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/11/23/ujhelyi-hiaba-ultek-bent-inkabb-nem-szavaztak-a-fideszes-kepviselok-az-ep-oroszorszagot-elitelo-allasfoglalasarol|tit=Terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot az EP, a bent ülő fideszesek nem szavaztak|aut=Iván-Nagy Szilvia|date=2022-11-23}}</ref> |
||
+ | A strasbourgi székhelyű [[Emberi Jogok Európai Bírósága]] (EJEB) ítélete szerint Moszkva 130 millió euró kártérítést kell fizessen Georgiának az ország 2008-as megtámadásáért és a dél-oszétiai konfliktus során elkövetett kizsákmányolásokért.<ref>Portfolio, 2023. április 28.</ref> |
||
⚫ | |||
− | {{lásd még|Nemzetközi jog}} |
||
+ | Egy holland múzeum műkincseket kölcsönzött egy krími múzeumtól. A kölcsönzés ideje alatt foglalták el az oroszok a Krímet, és mind a krími múzeum, mind az ukrán állam igényt tartott a műkincsekre. A holland legfelsőbb bíróság az ukrán állam igényét tartotta elsődlegesnek.<ref>Portfolio, 2023. június 9.</ref> |
||
− | Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/04/07/kitehetik-az-oroszokat-az-ensz-emberi-jogi-bizottsagabol-zelenszkij-tobb-szankciot-akar|tit=Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából|date=2022-04-07}}</ref> A háborús bűntettek folytatódnak, az ukránok a visszafoglalt területeken civilek tömegsírjait találják, sokukat haláluk előtt megkínoztak. A cseh EU-elnökség és a német külügyminiszter ezért nemzetközi bíróság felállítását szorgalmazza.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/09/17/a-cseh-eu-elnokseg-nemzetkozi-birosag-letrehozasat-surgeti-az-ukrajnaban-feltart-tomegsirok-miatt|tit=A cseh EU-elnökség nemzetközi bíróság létrehozását sürgeti az Ukrajnában feltárt tömegsírok miatt|date=2022-09-17|aut=Flachner Balázs}}</ref> |
||
⚫ | |||
− | Herszon felszabadítása után 10 kínzókamrát találtak az ukránok, ahol legalább 200 embert kínoztak meg árammal és fullasztással. A kínzásokat 1000 túlélő vallomása erősítette meg a nemzetközi nyomozócsoportnak. A kínzókamrákat az FSZB építette és működtette.<ref>{{CitWeb|url=https://furgehir.hu/az-orosz-allam-tervezte-es-finanszirozta-a-herszoni-kinzokamrakat/|tit=Az orosz állam tervezte és finanszírozta a herszoni kínzókamrákat|date=2023-03-02|ass=Az MTI-től átvett hír}}</ref> |
||
+ | {{bővebben|Orosz-ukrán háború/A tömegsír békéje|Nemzetközi jog}} |
||
− | |||
− | Izjum visszafoglalása után több tömegsírt találtak. Az egyikben 436 holttestet, közülük 30-on voltak kínzás jelei. A 436 emberből 21 volt katona.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/24/436-holtestet-talaltak-az-iziumi-tomegsirban|tit=436 holttestet találtak az iziumi tömegsírban|aut=Fődi Kitti|date=2022-09-24}}</ref> |
||
− | |||
− | Az ENSZ megfigyelői is találtak háborús bűncselekményeket. Legnagyobb részüket oroszok követték el ukránok ellen, de az ellenkezőjére is akadt példa.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/23/haborus-buncselekmenyeket-tart-fel-az-ensz-fuggetlen-vizsgalobizottsaga-ukrajnaban|tit=Háborús bűncselekményeket tárt fel az ENSZ független vizsgálóbizottsága Ukrajnában|aut=Benics Márk|date=2022-09-23}}</ref> |
||
== Vélemények == |
== Vélemények == |
||
358. sor: | 386. sor: | ||
== Idézetek == |
== Idézetek == |
||
+ | {{idézet|Háborúpárti csak az lehet, aki a háborút kirobbantotta.|Bárándy Péter}} |
||
+ | |||
{{idézet|Egy reguláris hadsereg veszít, ha nem győz. Egy partizáncsoport győz, ha nem veszít.<ref>{{youtube|6ZrUWsaD-pA|Ez egy hadműveleti méretű győzelem - Gyarmati István a Klubrádióban|date=2022-12-13}}</ref>|{{hulink|Henry Kissinger}}}} |
{{idézet|Egy reguláris hadsereg veszít, ha nem győz. Egy partizáncsoport győz, ha nem veszít.<ref>{{youtube|6ZrUWsaD-pA|Ez egy hadműveleti méretű győzelem - Gyarmati István a Klubrádióban|date=2022-12-13}}</ref>|{{hulink|Henry Kissinger}}}} |
||
+ | |||
+ | {{idézet|A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.<ref>{{jegyz}} {{youtube|AFhFLef2Uek|Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz|aut=Rácz András|aut2=Kaiser Ferenc|ass=Orosz Györgyi riportja|date=2023-03-29}}</ref>|Kaiser Ferenc}} |
||
+ | |||
+ | {{idézet|A jelenlegi világrend az ENSZ alapokmányán és a szuverén országok egyenjogúságának elismerésén alapul. Ennek a struktúrának a recsegése-ropogása hallható, Miért? Mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy tagja, Oroszország, lábbal tiporja az ENSZ alapokmányában lévő elveket.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/07/19/tusvanyos-beke-ideje|tit=Németh Zsolt: Van kockázata annak, hogy a háborúból kimaradva is a vesztesek oldalán leszünk|aut=Nyilas Gergely|aut2=Molnár Réka|date=2023-07-19}}</ref>|{{hulink|Németh Zsolt (politikus, 1963)|Németh Zsolt}}}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
364. sor: | 398. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/07/08/zelenszkijjel-mehettek-haza-torokorszagbol-az-azovsztal-fogva-tartott-vedoi|tit=Zelenszkijjel mehettek haza Törökországból az Azovsztal fogva tartott védői|aut=Csurgó Dénes|date=2023-07-08}} |
||
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/02/24/racz-andras-kilenc-ev-haboru|aut=Rácz András|tit=Kilenc év háború|date=2023-02-24}} |
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/02/24/racz-andras-kilenc-ev-haboru|aut=Rácz András|tit=Kilenc év háború|date=2023-02-24}} |
||
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/24/hosztomeltol-bahmutig-a-sisaktol-a-harci-tankokig-az-ukran-haboru-elso-eve|tit=Hosztomeltől Bahmutig, a sisaktól a harci tankokig - az ukrán háború első éve|aut=Németh Árpád|date=2023-02-24}} |
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/24/hosztomeltol-bahmutig-a-sisaktol-a-harci-tankokig-az-ukran-haboru-elso-eve|tit=Hosztomeltől Bahmutig, a sisaktól a harci tankokig - az ukrán háború első éve|aut=Németh Árpád|date=2023-02-24}} |
||
395. sor: | 430. sor: | ||
=== Propaganda, dezinformáció === |
=== Propaganda, dezinformáció === |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2024/10/13/szijjarto-peter-ukrajna-nato-hazug-kiforgatas|tit=Szóvivője szerint hazug módon kiforgatta Szijjártó Péter szavait az orosz állami hírügynökség|aut=Cseke Balázs|date=2024-10-13|misc=Szijjártó ellentmondott az oroszoknak}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://hvg.hu/vilag/20231001_orosz_allami_propaganda_barbie_film_szolovjov_taszsz_rt|tit=Ahogy elmaradnak a harctéri sikerek, úgy durvul az orosz állami propaganda|aut=Németh András|date=2023-10-01}} |
||
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230313/belharcokat-kelt-az-orosz-vezetesben-hogy-a-haborut-hogyan-kellene-eladni-a-kozvelemenynek/|tit=Belharcokat kelt az orosz vezetésben, hogy a háborút hogyan kellene eladni a közvéleménynek|aut=Nagy Zsolt|date=2023-03-13|misc=Különleges katonai művelethez ritkán kell mozgósítani és atomfegyverrel fenyegetni}} |
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230313/belharcokat-kelt-az-orosz-vezetesben-hogy-a-haborut-hogyan-kellene-eladni-a-kozvelemenynek/|tit=Belharcokat kelt az orosz vezetésben, hogy a háborút hogyan kellene eladni a közvéleménynek|aut=Nagy Zsolt|date=2023-03-13|misc=Különleges katonai művelethez ritkán kell mozgósítani és atomfegyverrel fenyegetni}} |
||
* {{CitWeb|url=https://media1.hu/2023/03/13/tavozott-stier-gabor-a-magyar-hang-vlagyimir-putyinnal-szimpatizalo-ujsagiroja/|tit=Távozott Stier Gábor, a Magyar Hang Vlagyimir Putyinnal szimpatizáló újságírója|aut=Szalay Dániel|misc=A Magyar Hangtól|date=2023-03-13}} |
* {{CitWeb|url=https://media1.hu/2023/03/13/tavozott-stier-gabor-a-magyar-hang-vlagyimir-putyinnal-szimpatizalo-ujsagiroja/|tit=Távozott Stier Gábor, a Magyar Hang Vlagyimir Putyinnal szimpatizáló újságírója|aut=Szalay Dániel|misc=A Magyar Hangtól|date=2023-03-13}} |
||
404. sor: | 441. sor: | ||
=== Háborús bűncselekmények === |
=== Háborús bűncselekmények === |
||
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/20/az-eu-feketelistajara-kerulnek-az-ukran-gyerekeket-elrablo-oroszok|tit=Az EU feketelistájára kerülnek az ukrán gyerekeket elrabló oroszok|date=2023-02-20}} |
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/20/az-eu-feketelistajara-kerulnek-az-ukran-gyerekeket-elrablo-oroszok|tit=Az EU feketelistájára kerülnek az ukrán gyerekeket elrabló oroszok|date=2023-02-20}} |
||
+ | ** {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/03/21/elfogatoparancs-icc-vlagyimir-putyin-oroszorszag-tobb-mint-egy-papirlap-haboru-ukrajna-haga-birosag|tit=Akkor is fáj Putyinnak az elfogatóparancs, ha sosem kerül bíróság elé|misc=A diplomáciai mentesség sem mentesít a letartóztatástól. A külföldi látogatások igen megnehezültek. A kíséret tagjai is rajta lehetnek nem nyilvános letartóztatási listán|aut=Nyilas Gergely|date=2023-03-21}} |
||
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/02/02/orosz-dezertor-tiszt-kinzasok-haboru-bocsanatkeres|tit=Részletesen beszélt egy dezertáló orosz tiszt arról, hogyan kínozták az ukránokat|aut=Ághassi Attila|date=2023-02-02}} |
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/02/02/orosz-dezertor-tiszt-kinzasok-haboru-bocsanatkeres|tit=Részletesen beszélt egy dezertáló orosz tiszt arról, hogyan kínozták az ukránokat|aut=Ághassi Attila|date=2023-02-02}} |
||
* {{CitWeb|url=https://furgehir.hu/zelenszkij-oroszorszagnak-felelnie-kell-a-nemzetkozi-torvenyszek-elott-az-olenyivkai-meszarlasert/|tit=Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért|date=2023-01-30}} |
* {{CitWeb|url=https://furgehir.hu/zelenszkij-oroszorszagnak-felelnie-kell-a-nemzetkozi-torvenyszek-elott-az-olenyivkai-meszarlasert/|tit=Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért|date=2023-01-30}} |
||
415. sor: | 453. sor: | ||
=== Előzmények === |
=== Előzmények === |
||
+ | [[Fájl:Hosszú asztal.jpg|bélyegkép|jobbra|Orbán békemissziója 2022. február 1-jén]] |
||
+ | |||
+ | * {{CitWeb|url=https://www.direkt36.hu/a-10-legfontosabb-reszlet-az-orban-haborus-donteseirol-szolo-tenyfeltaro-cikkbol/|tit=A 10 legfontosabb részlet az Orbán háborús döntéseiről szóló tényfeltáró cikkből|aut=Szabó András|aut2=Panyi Szabolcs|date=2022-10-21}} |
||
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/01/putyin-tiz-nap-alatt-legyozni-augusztusban-annektalni-akarta-ukrajnat|tit=Putyin tíz nap alatt legyőzni, augusztusban annektálni akarta Ukrajnát|date=2022-12-02|misc=A brit hírszerzés szerint}} |
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/01/putyin-tiz-nap-alatt-legyozni-augusztusban-annektalni-akarta-ukrajnat|tit=Putyin tíz nap alatt legyőzni, augusztusban annektálni akarta Ukrajnát|date=2022-12-02|misc=A brit hírszerzés szerint}} |
||
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/ellenorzo/2022/09/08/fact-checking-ban-kimun-ensz-fotitkar-ukrajna-orosz-ukran-valsag|tit=Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte|date=2022-09-08|aut=Világi Máté}} |
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/ellenorzo/2022/09/08/fact-checking-ban-kimun-ensz-fotitkar-ukrajna-orosz-ukran-valsag|tit=Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte|date=2022-09-08|aut=Világi Máté}} |
||
422. sor: | 463. sor: | ||
=== Magyar–ukrán viszony === |
=== Magyar–ukrán viszony === |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2023/03/21/szijjarto-nato-ukrajna-bizottsag-blokkolas|tit=A NATO megelégelte a magyar ellenállást, összehívja a NATO–Ukrajna Bizottságot|aut=Tóth Gergely|aut2=Nyilas Gergely|date=2023-03-21|misc=Így dugja a botot a kormány a küllők közé}} |
||
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/08/otthonosan-tenykedik-az-orosz-hirszerzes-magyarorszagon|tit=Otthonosan ténykedik az orosz hírszerzés Magyarországon|date=2022-12-08|aut=Németh Árpád}} |
* {{CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2022/12/08/otthonosan-tenykedik-az-orosz-hirszerzes-magyarorszagon|tit=Otthonosan ténykedik az orosz hírszerzés Magyarországon|date=2022-12-08|aut=Németh Árpád}} |
||
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2022/03/22/most-ut-vissza-hogy-2015-utan-a-kormany-szetverte-a-menekult-ellatorendszert|tit=Most üt vissza, hogy 2015 után a kormány szétverte a menekült-ellátórendszert|aut=Rényi Pál Dániel|ass=Interjúnk Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársával|date=2022-03-22}} |
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2022/03/22/most-ut-vissza-hogy-2015-utan-a-kormany-szetverte-a-menekult-ellatorendszert|tit=Most üt vissza, hogy 2015 után a kormány szétverte a menekült-ellátórendszert|aut=Rényi Pál Dániel|ass=Interjúnk Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársával|date=2022-03-22}} |
||
430. sor: | 472. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* {{enlink|Levada központ|Levada Center}} független orosz közvélemény-kutató (angol Wikipédia). [https://www.levada.ru/en/ Weblap] |
* {{enlink|Levada központ|Levada Center}} független orosz közvélemény-kutató (angol Wikipédia). [https://www.levada.ru/en/ Weblap] |
||
+ | * [https://www.oryxspioenkop.com/ Oryx szakportál] – fotókkal, dátumbélyeggel regisztrálja az orosz és ukrán eszközveszteségeket. |
||
* [https://www.osw.waw.pl/pl Keleti Tanulmányok Központja] (Varsó) lengyelül, a Válasz Online forrása |
* [https://www.osw.waw.pl/pl Keleti Tanulmányok Központja] (Varsó) lengyelül, a Válasz Online forrása |
||
* [https://www.facebook.com/keletfenyei/posts/pfbid02HAyiasEWTCoGLQpBq6wvfEnEdTAXvnBhPhTw3UYTRz6eQoSrjTNpPTRqLAdMBn2Ml A Wagner csoportról] Facebook/Keletfényei, 2023. január 14. {{vél|Még nem hallgattam meg.}} |
* [https://www.facebook.com/keletfenyei/posts/pfbid02HAyiasEWTCoGLQpBq6wvfEnEdTAXvnBhPhTw3UYTRz6eQoSrjTNpPTRqLAdMBn2Ml A Wagner csoportról] Facebook/Keletfényei, 2023. január 14. {{vél|Még nem hallgattam meg.}} |
||
437. sor: | 480. sor: | ||
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/02/24/robert-c-castel-racz-andras-oroszorszag-ukrajna-haboru-interju/|tit=Egy év után ki áll nyerésre? – itt a nagy Castel vs. Rácz háborús vita|aut=Vörös Szabolcs|date=2023-02-24}} |
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/02/24/robert-c-castel-racz-andras-oroszorszag-ukrajna-haboru-interju/|tit=Egy év után ki áll nyerésre? – itt a nagy Castel vs. Rácz háborús vita|aut=Vörös Szabolcs|date=2023-02-24}} |
||
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/02/06/kirill-patriarka-ortodox-egyhaz-kgb-szovjetunio-svajc-titkositas-hirszerzes-orban-kormany-unios-szankcio/|tit=A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban|date=2023-02-06}} |
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/02/06/kirill-patriarka-ortodox-egyhaz-kgb-szovjetunio-svajc-titkositas-hirszerzes-orban-kormany-unios-szankcio/|tit=A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban|date=2023-02-06}} |
||
+ | ** {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/06/10/kirill-patriarka-esztorszag-kitiltotta-oroszorszag/|tit=Észtország kitiltotta az Orbán által megvédett Kirill pátriárkát|date=2023-06-10}} |
||
* {{CitWeb|url=https://merce.hu/2023/01/28/a-hohert-akasztjak-orosz-oligarchanak-dolgozott-az-fbi-kemelharito-fonoke/|tit=A hóhért akasztják: orosz oligarchának dolgozott az FBI kémelhárító-főnöke|misc=Aki a Trump megválasztásakori orosz befolyást vizsgálta ki|aut=Tóth Csaba Tibor|date=2023-01-28}} |
* {{CitWeb|url=https://merce.hu/2023/01/28/a-hohert-akasztjak-orosz-oligarchanak-dolgozott-az-fbi-kemelharito-fonoke/|tit=A hóhért akasztják: orosz oligarchának dolgozott az FBI kémelhárító-főnöke|misc=Aki a Trump megválasztásakori orosz befolyást vizsgálta ki|aut=Tóth Csaba Tibor|date=2023-01-28}} |
||
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/22/racz-andras-menekultek-szazezreit-zudithatjak-europara-az-ukran-energetikai-rendszer-elleni-orosz-tamadasok|tit=Menekültek százezreit zúdíthatják Európára az ukrán energetikai rendszer elleni orosz támadások|aut=Rácz András|date=2022-12-22|misc=Az oroszok 8 nagy támadást intéztek az ukrán energiarendszer ellen október 9. és december 16. között}} |
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/22/racz-andras-menekultek-szazezreit-zudithatjak-europara-az-ukran-energetikai-rendszer-elleni-orosz-tamadasok|tit=Menekültek százezreit zúdíthatják Európára az ukrán energetikai rendszer elleni orosz támadások|aut=Rácz András|date=2022-12-22|misc=Az oroszok 8 nagy támadást intéztek az ukrán energiarendszer ellen október 9. és december 16. között}} |
||
456. sor: | 500. sor: | ||
* [[ Ukrajna]] |
* [[ Ukrajna]] |
||
* [[Nemzetközi jog]] |
* [[Nemzetközi jog]] |
||
+ | ** [[Orosz-ukrán nemzetközi szerződések]] |
||
* [[külpolitika]] |
* [[külpolitika]] |
||
* [[Politika:Szankciók]] |
* [[Politika:Szankciók]] |
||
− | * {{hulink|Kölcsönbérleti törvény}} |
+ | * {{hulink|Kölcsönbérleti törvény}} (magyar Wikipédia) |
[[Kategória:Orosz-ukrán háború]] |
[[Kategória:Orosz-ukrán háború]] |
A lap jelenlegi, 2024. október 13., 19:09-kori változata
Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadásnak 3 „indoka” volt: önvédelem, humanitárius intervenció és a szakadár kelet-ukrajnai népköztársaságok orosz népességének megsegítése. Egyik ok sem állja ki a nemzetközi jog és a legitimitás próbáját.[1]
A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték. Az EU-szankciók időtartamát 2023. március 23-ig hosszabbította meg az EU.[2]
„ | Oroszország azt teszi, amit évszázadok óta szokott: területrabló háborút folytat.[3] | ” |
– Kaiser Ferenc |
Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.[4]
Törökország – a térség harmadik nagyhatalma – furcsa szerepet játszik. Az oroszok által elfoglalt területeket – a Krímet is beleértve – Ukrajna részének tekinti, katonailag is együttműködik vele (fegyvereket szállít, közös fegyverfejlesztési projektjei vannak vele), nem fogadja el az ukrán területek orosz annaktálását – a Krímet sem –, ugyanakkor nem támogatja az Oroszország elleni embargót.[5][6]
A területfoglalásokat Oroszország másik „szövetségese”, Irán sem ismeri el.[7]
Miközben a háború célja Ukrajna felszabadítása, az oroszok sok települést rommá lőttek. Az oroszok által elfoglalt területeket talán nem is érdemes mind visszafoglalni, mert csak romok maradtak ott.[8]
Az ellenzéki újságokban kialakult az az idióta szokás, hogy kitesznek egy-egy hírt a címlapra, ami nem a hírre, hanem a háborúról szóló hírfolyamra mutat. Aztán keresd meg benne a cikket. Pedig csak egy horgony (html anchor) kellene, hogy a böngésző magától megtalálja. Az „ÉLŐ” felirat sem élő, hanem ugyanerre a hülyeségre utal.
Atomcsapás
Az atomfegyverek számát a START szerződés korlátozza: 1500 atomfej a megengedett. 2023. február közepén Oroszország felfüggesztette a részvételét az egyezményben.[9]
Lengyelország[10] és – a NATO-ba való felvétele esetén – Finnország felajánlotta, hogy a NATO atomfegyvert telepíthet a területére.
Ha Oroszország atomfegyvert vet be, a NATO olyan fegyverekkel látja el Ukrajnát, amivel átlőhetnek orosz területre – akár Moszkvára is.[11]
Atomfegyver bevetésére az USA hagyományos fegyverekkel elpusztítja az Ukrajnában levő orosz hadsereget és a Fekete-tengeri flottát.
A nukleáris támadással való fenyegetéssel az volt Oroszország célja, hogy távol tartsa a NATO-t a konfliktustól. Ez nem sikerült.[12]
A taktikai atomfegyver célja minél kisebb pusztítással megsemmisíteni egy harctéri célpontot (pl. csapatösszevonást, vezetési pontot). Nagy-Britanniának nincs már taktikai atomfegyvere, Franciaország titokban tartja, van-e, így az évente megrendezett NATO-hadgyakorlaton az USA taktikai atomfegyvereivel gyakorlatoznak. 5 országban tárolnak taktikai atomfegyvereket az USA ellenőrzése alatt: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. Az utóbbinak már nincs a bevetéshez szükséges repülőgépe, csak Görögországnak, aminek viszont atomfegyvere nincs.
A stratégiai atomfegyver célja a hátországbeli csapásmérés pl. erőművek, gazdasági centrumok, vasúti csomópontok ellen. Három módon vethető be (triád):
- tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta
- szárazföldi silókból vagy járművekről indítható rakéta
- bombázók, melyek vagy szabadesésű atombombát, vagy annak szállítására képes robotrepülőgépet visz magával.
Oroszország a ′22-es NATO-hadgyakorlattal egyidőben mindhárom típusú stratégiai atombomba indítását elpróbálta előre bejelentett módon. Ugyanakkor az orosz atomfegyverek nincsenek készültségben.
2022. október közepéig minden szakértő minimálisnak tartja a taktikai atomfegyver bevetésének esélyét. A stratégiaiét még kisebbnek. A kettőt nem elsősorban a töltet hatóereje, hanem a hordozóeszköz különbözteti meg. A stratégiai bombák interkontinentálisak és állandóan bevethetők. A taktikaiakat elsősorban páncélos oszlopok ellen szánták, és oda kell őket szállítani a hadszíntérre.
A taktikai atomfegyver bevetése ellen szól:
- Oroszország teljesen elszigetelődnék, még a mostani kvázi-szövetségesek (India, Kína, Törökország) is elfordulnának tőle
- az ukrán hadsereg elszórtan van a fronton, nem lehet néhány atomcsapással megsemmisíteni
- az oroszok a saját katonáikat sem tudnák megvédeni a sugárzástól bár ez nem a legfontosabb szempont náluk
- a krími híd érzékeny csapás volt ellenük, mégsem merült fel az atombomba használata
- az orosz atomdoktrína szerint csak akkor vethető be atomfegyver azzal nem rendelkező ország ellen, ha Oroszország léte forog kockán.
Nagyon valószínű, hogy ez is a megtévesztés és az európai lakosság megfélemlítésének része.
Annexió
2022. szeptember végén Oroszország pár nap alatt elhatározott és kényszerrel végrehajtott (fegyveres katonák kísérték a szavazókat) népszavazás után annektálta az addig elfoglalt 4 megyét.[13] Erre Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.[14] Az annexiót október 8-ig egyedül Észak-Korea fogadta el, még Fehéroroszország sem. Szíria 2023. március közepén fogadta el.[15]
Az ENSZ közgyűlése többször is nagy többséggel ítélte el Oroszország ukrajnai agresszióját.
A Krím elfoglalása után Oroszország nemzetközileg elismert határok nélküli állammá vált. Mára ezek a határok teljesen elmosódtak. Moszkva könnyen elveszítheti „területe” feletti uralmát az ukrán ellentámadásokkal (pl. Liman visszafoglalásával).
2023. április végén Putyin az annektált területeken kötelezővé tette az orosz állampolgárságot. Aki kb. egy éven belül nem veszi fel, azt deportálják.[16]
Mozgósítás
Szergej Sojgu védelmi miniszter még 2022 decemberében javasolta Putyin elnöknek a sorkötelezettségi korhatár fokozatosan emelését 18-ról 21 évre, majd végül 30 évre. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov azt korábban közölte, hogy az orosz elnöki adminisztráció egyelőre nem tárgyal a katonai szolgálat időtartamának növeléséről egyről két évre.[17]
2023-ban az oroszok a szokásos 250 ezer emberen felül további 400 ezret akarnak besorozni.[18]
2022 szeptemberében – fél évvel a háború kezdete után – az ukránok két ellentámadást indítottak, és kiszorították az oroszokat korábban elfoglalt területekről. Az Ukrajnába küldött kb. 200 ezres sereg nem volt elég Ukrajna elfoglalásához, az orosz törvények pedig tiltják, hogy sorkatonát külföldre vezényeljenek. Az általános mozgósítás az egyébként romló levő gazdaságot még jobban visszavetette volna.
Putyin a részleges mozgósítás mellett döntött: kb. 300 ezer főt mozgósít, akikkel leváltja a hátországban állomásozó csapatokat, és az így felszabaduló szerződéses katonákat vezényli Ukrajnába. A szakértők néhány hónapra becslik ennek az idejét, vagyis valószínűleg 2023-ban kerülhetnek a frontra az új csapatok.
A most besorozottakat azok közül válogatják, akik néhány éve teljesítettek sorkatonai szolgálatot. Az ő kiképzésük gyorsabban megtörténhetik, fizikailag is jobb állapotban vannak. Oroszországban a kiképzés a csapatoknál folyik – a csapatok viszont Ukrajnában vannak, a lehetséges kiképzőkkel együtt.
Oroszország tartalékosainak a száma 2 millió, az összesen mozgósítható lakosság 20–25 millió fő.
Putyin azt is bejelentette, hogy szeptember 23–27. között megtartják Dombaszban a népszavazásokat. Három nap alatt szervezik meg részlegesen elfoglalt területeken.
A Donyeck és Luhanszk megyei szakadárok kváziállamát Moszkva még az invázió előtt két nappal elismerte függetlenként, addig Zaporizzsja és Herszon megye az orosz jog szerint a népszavazás elrendelésekor Ukrajna integráns része.
Ha az oroszok annektálják a négy megyét, és saját területüknek tekintik, akkor akár atomfegyvert is bevethetnek, hogy megvédjék.
Putyin bejelentésének hatására az emberek megrohanták a repülőjegyeket áruló weblapokat. A fiatal orosz férfiak menekülnek Oroszországból.[19] Tüntetések is voltak, bár ezek be vannak tiltva. 1300 embert tartóztattak le.[20]
A mozgósítás hírére 4 nap alatt 260 ezer fiatal férfi hagyta el Oroszországot.[21] Az USA moszkvai nagykövetsége felszólította az amerikai–orosz kettős állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot, mert őket is besorozhatják.[22]
Oroszország történetében ez a harmadik mozgósítás. Az előző kettő a két világháború előtt történt. Még az afgán háború idején sem volt mozgósítás.
Eddig volt egy ki nem mondott, de működő társadalmi szerződés: a putyini rendszer a politikai passzivitásért cserébe egyéni biztonságot és viszonylagos jólétet garantált. Ez a biztonság füstté vált a hadköteles korú orosz férfiak és családtagjaik számára. Az orosz lakosság 47%-a félelemmel, 23%-a sokként élte meg a mozgósítást.
A kiegészítő parancsnokságok évente kétszeri 130 ezer fő sorállomány mozgósítására vannak felkészülve. Előzetes értesítést nem kaptak, a nyilvántartásaik jórészt papír alapúak. Ezért aztán két tucat helyen felgyújtották a toborzóirodákat abban a reményben, hogy a nyilvántartások megsemmisülnek. Egyes hírek nem is 300.000, hanem 1 millió, sőt, 1,3 millió férfi besorozásáról tudósítanak. A sorozás teljesen kaotikusan folyik, ezt még Putyin is elismerte. Rokkantakat, halottakat hívnak be, nem tartják be az egyetemisták és a nagycsaládosok mentességét. A sorozottakat nem tudják ellátni felszereléssel, van, ahol csak sisakot és fegyvert kapnak, minden mást – a hátizsáktól az érszorítóig – maguknak kell beszerezniük.
A sorozás központi kvóta szerint történik. A vidéki, nem orosz lakosságot nagyobb arányban sorozzák be. A majdnem tizenkétmilliós Moszkvából mindössze 16 ezer főt terveznek behívni, a nyolcmilliós Szentpétervárról pedig 3200 tartalékos a kiszabott kvóta.
A behívót személyesen kell kézbesíteni, ezért az érintett orosz férfiak elbújnak, külföldre menekülnek (Kazahsztán, Grúzia, Mongólia ill. a határ lezárásáig Finnország volt a célország).
A mozgósítás azt jelenti, hogy Putyin hosszú háborúra készül. Újabb sorozások várhatók, mert ennyi ember is kevés lesz a háborúban.
A történész szerző szerint Putyinnak két dolog volt fontos Oroszországban:
- ami a tévében történik, az fontosabb, mint ami a valóságban
- ami külföldön történik, az fontosabb annál, mint ami otthon.
A mozgósítás mindkettőt felborította, mert a valóság fontosabb lett, mint a tévé, és kiderült, hogy az ukrán beavatkozás sem megy jól, ha mozgósítani kell. Vagyis a mozgósítás minden szempontból fordulópont. Addig ki lehetett volna vonulni Ukrajnából győzelmet hirdetve.
A háború legvalószínűbb kimenetele Snyder szerint, hogy Putyin visszavonja a csapatait, mert a mozgósítás okozta belföldi bizonytalanság miatt otthon van szüksége a katonákra. Putyin egyelőre nem látta be, hogy nem nyerheti meg a háborút – köszönhetően az ukrán hadseregnek, aminek a műveleteit tanítani fogják.
Az atomfenyegetés Snyder szerint – bár nem zárható ki – dezinformáció, és a nyugati lakosság megfélemlítésére szolgál. Taktikai atombombát ott lehetne ledobni, ahol az oroszok harcolnak, és nincs sugárzás elleni felszerelésük. A NATO egyébként is szétbombázná az orosz hadsereget, elsősorban a Fekete tengeri flottát. A határ közelébe szállított atomfegyvereket pedig az ukránok megsemmisíthetik a HIMARS rakétákkal, a rakétában kilőtt atombombák jó részét leszedhetik, mert a rakéták megbízhatatlanok.
Október végén már jönnek a hírek a frontra küldött mozgósítottak veszteségeiről, az elégtelen kiképzésről és felszerelésről.[23]
November végéig 400 ezer orosz menekült el Kazahsztánon és további 700 ezer Grúzián keresztül a mozgósítás elől. A Grúziában maradó menekültek bankszámlái a grúz GDP növekedését 5,9%-ról 10%-ra tornászta fel.[24]
A Google-keresésekben a mozgósítás bejelentésére két hétig ugrásszerűen megnőtt a „hogyan lehet elkerülni a mozgósítást”, „hogyan lehet eltörni a kezet” („как сломать руку”), „hogyan kell eltörni a lábat” kifejezés.[25]
A háború kezdete
„ | Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.[26] | ” |
– Bayer Zsolt, január 30. |
Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:
- nem lehet több NATO-bővítés
- határai közelében nem történhet rakétatelepítés
- a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.
Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.[27]
Putyin a „különleges katonai műveletet” az elmúlt 8 évben elkövetett népirtással indokolta, holott a Donbász legnagyobb része akkor már orosz kézen volt. A donbászbeli kb. 14,000 áldozatból 3404 volt civil az ENSZ jelentése szerint, a többiek a két fél reguláris katonái voltak. Az áldozatok túlnyomó többsége 2014–15-ben halt meg, a harcok idején.
A háború célja „Ukrajna demilitarizálása és nácimentesítése”. Utólag tudjuk, hogy a célnak épp az ellenkezőjét érte el: nemcsak Ukrajna fegyverkezik, de több ország jelentős mennyiségű fegyvert szállít Ukrajnának, aminek a hadserege erősebb, mint valaha. Az pedig hazugság, hogy Ukrajna náci lenne.
A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.[28] Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.
Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem.[29] Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.[30]
Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott.[31] Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.[32]
A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.[33]
Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.[34]
Bár a magyar kormány azt kommunikálta, hogy kimaradunk a háborúból, és rajtunk keresztül nem mehet fegyver Ukrajnába, a háború első három hónapjában a Bulgária által szállított fegyverek Magyarországon is keresztülmentek, bár nem közvetlenül jutottak Ukrajnába.[35]
Katonai kérdések
A háború vége
Fegyverszünetre, illetve tárgyalásokra csak akkor van esély, ha[36]
- egyik fél sem nyeri túl magát (mert akkor az a fél folytatni akarja majd a háborút). Ennek az a sajnálatos következménye, hogy a háború várhatóan elhúzódik – ennek minden szörnyű következményével.
- mindkét fél belátja, hogy a harctéren nem tud javítani a helyzetén.
Más szóval: akkor, ha katonailag Oroszország nem győz, Ukrajna pedig nem veszít.
A tartós béke feltétele Ukrajna függetlensége, vagyis hogy Oroszország ne legyen képes újra támadni akár azért, mert a NATO-hoz csatlakozik, akár azért, mert elég erős (Oroszország elég gyenge katonailag), hogy Oroszország ne tudjon újra támadni.[36]
A litván katonai hírszerzés szerint az oroszoknak minden erőforrásuk megvan, hogy még 2 évig folytassák a háborút: stratégiai tartalékok, felszerelések, lőszerek, páncélozott járművek.[37]
Leningrád felszabadulásának 80. évfordulóján, 2023. január 18-án Putyin azt mondta:[38]
- a háború hosszú lesz
- a hatóságoknak megvan a saját szándékuk, hogy meghatározzák, ki az ellenség, és mikor lehet „győzelmet” kihirdetni
- a Putyin-rezsim nem törődik a háború árával
- a kormánynak nem áll szándékában megkérdezni a lakosság álláspontját.
Az USA vagy a NATO nem tárgyal Oroszországgal.
„ | Ukrajnának független, szuverén nemzetként magának kell eldöntenie, hogy lesz-e megállapodás az oroszokkal. Ha lesz, akkor a NATO támogatóként áll majd a tárgyalóasztalnál.[39] | ” |
– Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára |
Oroszország külső vagy belső kényszer nélkül nem fogja abbahagyni a háborút. Ez az orosz imperializmus jellemzője III. Iván moszkvai nagyfejedelem óta, több mint 500 éve. Ukrajna az utolsó ország, amelyiknek – méreteiből adódóan – esélye van arra, hogy feltartsa az orosz imperializmust. Van elég katonája, minden mást a Nyugattól kap: fegyvert, lőszert, üzemanyagot, pénzt. Ezt a támogatást meg is fogja kapni, mert a Nyugatnak olcsóbb Ukrajnát támogatni, mintha Oroszország győzne, és folytatná a terjeszkedést Moldáviával és Grúziával.
Az oroszokat az fogja megállítani, hogy 2023 nyár végéig, ősz elejéig tartható a harcok eddigi intenzitása: nem tudják pótolni a fegyverveszteségeiket – többek között a szankcióknak köszönhetően. A másik ok, hogy 2024 elején elnökválasztás lesz Oroszországban, és aligha fognak nekimenni a kampánynak egy népszerűtlen háborúval.
2022. december 21-én Putyinnnak katonák előtt elmondott beszéde szerint a háború az ország célja, és ehhez a hadsereg mindent megkap, amit kér. Ezt hadigazdaságnak hívják.
„ | A háború annak a konfliktusnak a folytatása, amelyben Oroszország évszázadok óta részt vesz. Most itt az ideje, hogy az állam és az orosz nép is hozzájáruljon ehhez a háborúhoz. | ” |
– Vlagyimir Putyin |
Egyúttal bejelentette, hogy a fegyveres erők katonáinak egyidejű létszámát 1,15 millióról 1,5 millióra emelik.
Zelenszkij feltételei a béketárgyalásra: az orosz fél
- helyreállítja Ukrajna területi szuverenitását
- megbünteti a háborús bűnösöket
- tiszteletben tartja az ENSZ okmányait
- kárpótlást fizet Ukrajnának a háborús károkozásért
- garantálja, hogy nem támadja meg többet Ukrajnát.
Béke: politikai rendezéssel egybekötött tűzszünet. → Az első lépés mindig a tűzszünet.
A politikai rendezés akadálya a Krím és a 4 elfoglalt ukrán megye.
Ukrajna eddig két tűzszünetet kötött Oroszországgal: a Minszk-I és Minszk-II-t. Oroszország egyiket sem tartotta be. A cikk részletesen leírja a katonai helyzetet.
A magyar kormány azonnali tűzszünetet és az USA és Oroszország közötti békeszerződést szeretne.
A tűzszünet Oroszországnak kell, mert
- időre van szüksége, hogy kiképezze a mozgósított katonákat, modernizálja a raktárakból előszedett ősrégi, ám óriási mennyiségben rendelkezésre álló szovjet harceszközöket, és felkészüljön a 2023. márciusra tervezett újabb támadásra
- stabilizálja a megszerzett területek feletti uralmát
- legitimálná a háborús bűneit, amiket az ukrán infrastruktúra bombázásával követett el a tél beállta előtt
- az ilyen tűzszünet az európai biztonságot is aláásná.
Az USA és Oroszország közötti tárgyalás pedig az ukrán szuverenitás nagyon durva megsértése és egyben Ukrajna teljes félreértése volna.
Az orosz gazdaság
Ukrán gazdaság
Magyar vonatkozások
Magyarország stratégiai érdeke az, hogy az orosz határ minél távolabb legyen tőlünk. Ki tudnánk használni a keleti piaci lehetőségeket is, ha stabilan a nyugati szövetséghez tartoznánk. Ezt a háború kirobbanásakor arcvesztés nélkül meg lehetett volna tenni (a lengyelek meg is tették, Orbán elpuskázta ezt a stratégiai lehetőséget). A hagyományosan oroszbarát bolgárok pl. össze tudták egyeztetni az óvatosságot Ukrajna támogatásával; ez Orbánnak nem sikerült.[40]
Az Országgyűlés majdnem egyhangúan szavazta meg azt az országgyűlési határozatot, hogy Magyarország sem katonákat, sem fegyvereket nem küld Ukrajnába, és nem engedi a magyar-ukrán határon keresztül történő fegyverszállítást sem. Egyedül Dúró Dóra szavazott ellene, Mellár Tamás és Torday Bence tartózkodott.[41] Kunhalmi Ágnes ezzel utasította vissza a fidesz vádját, hogy az ellenzék háborúpárti – vagyis még dicsekedett is vele.[42] Az Ungvári Egyetem felmérése szerint viszont a kárpátaljai magyarok 53,6%-a szerint Magyarországnak fegyverrel is támogatnia kellene Ukrajnát.[43]
- Megjegyzés: A magyar kormány megint jobban tudja, mint az érintettek.
Zelenszkij annyira felbőszült a magyar kormány folyamatos oroszbarát politikáján, hogy zárt körben azt találta mondani, hogy le kellene bombázni a Barátság kőolajvezetéket.[44]
Szijjártó arra hivatkozik, hogy egyedül Magyarország a békepárti. Valaki egy „Mi a béke mellett vagyunk és a béke ügyét védjük!” feliratú Sztálin-képet ragasztott a házának a kapujára.[45]
Háborús hírek a sajtóban
A Lakmusz 4 csoportra osztja a magyar háborús információforrásokat:[46]
- Független médiumok és az ellenzéket támogató vagy nyíltan kormányellenes csoportok
- 24.hu, Telex, HVG, RTL.hu, 444.hu, Euronews, Népszava
- Tarjányi Péter (Ostrom – Spirit FM, Frontvonal – Index)
- Lakmusz, Telex Ellenőrző rovat
- Szélsőségesen pártos ellenzéki sajtótermékek és holdudvaraik
- EzaLényeg.hu, Alfahír, Ellenszél, Facebook/Gond-olkodó
- Az orosz-ukrán háborúval kiemelten foglalkozó blogok, vlogok és ismeretlen fiókok
- moszkvater.com (Stier Gábor), Nemzeti InternetFigyelő
- kamulapok: Orosz Hírek, Vadhajtások.hu, hirextra.info, Világ helyzete, alternativhirek.com
- Thürmer Gyula és a Magyar Munkáspárt
- Ultrahang YouTube-csatorna (Király Tamás, Nógrádi György, George Spöttle, Földi László)
- Kormánypárti médiumok, csoportok és think-tankek, amelyek egy része közvetlenül összefonódik a Kreml-párti klaszter szereplőivel
- Mandiner, PestiSrácok.hu, Magyar Nemzet, Hirado.hu
- Elemi.hu (2020-ig a Mi Hazánk munkatársai szerkesztették, azóta nem tudni, kik)
Külpolitika
2023. május 27-én az OTP felkerült az Ukrán Antikorrupciós Ügynökségnek az oroszokat segítő cégeket tartalmazó listájára. Szijjártó erre hivatkozva vétózza meg az Ukrajnát támogató EU-s intézkedéseket.
Az OTP Bank több mint 2,2 millió orosz ügyfelet szolgál ki, és több mint 1850 oroszországi városban képviselteti magát. 2020-ban az orosz OTP Bank mintegy 190 millió rubelt fizetett be az orosz állam költségvetésébe. Az OTP e számokat elismeri, de a 0,17%-os piaci részesedésükkel nem számítanak nagy szereplőnek, és ennél nagyobb részesedésű bankok nem kerültek fel a listára. Az OTP 2014-ben az uniós szankciók bevezetése után haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét az oroszok által megszállt területeken.[47]
2023. januárjában az ukránok leszedették a magyar zászlókat a középületekről, a táblákat átnevezték ukránra válaszul arra, hogy a magyar kormány nem tervez fegyverszállítást Ukrajnának, és megtagadja a területén keresztüli tranzit biztosítását a fegyverszállításhoz. A magyar kormány a zászlók levételét atrocitásnak tekinti.[48]
Orbán – saját állítása szerint – a béke pártján áll, ezért Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, csak segélyeket. A valóság viszont az, hogy a magyar segélyszervezetek az EU magyarországi raktáraiban tárolt eszközöket viszik Ukrajnába. Ez Ujhelyi István adatigényléséből derült ki 2023. február elején.[49]
Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:
- Putyinbarátság
- Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
- NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
- menekültek befogadása.
És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet.[50] A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.[51]
Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.
Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.[52]
A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül.[53] A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.[51]
Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.[54]
2022. július elején úgy néz ki, Orbán kénytelen volt megváltoztatni a véleményét, és belátni, csak addig kell Putyinnak, amíg ebből Putyin hasznot tud húzni.[55]
„ | Az USA támadt rá az oroszokra, ezért Ukrajna adja meg magát.[56] | ” |
– Vágó István |
2022 november elején úgy néz ki, Orbán nem változtatta meg az Oroszországgal kapcsolatos véleményét, hanem valami fura kettős játékot játszik: befelé mást mond, mint kifelé. Miközben minden EU-szankciót megszavaz az Európai Tanácsban (bár néha keresztbe tesz az egységes véleménynek), itthon nyíltan Putyin-párti politikát folytat.
Egy példa: 2021. novemberben 46 orosz diplomata dolgozott Magyarországon, egy évvel később 57. Magyarország – az EU-ban egyedül – egyetlen orosz diplomatát sem utasított ki, miközben az EU-országok összesen kb. 200-at egy év alatt.[57]
Gáz
Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat.[58] Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.[59]
Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.[60]
Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.[60]
A háború kitörésekor a gáz ára 180 €/MWh-ról 227-ra szaladt fel, majd visszaesett 80–100 €/MWh-ra.
A 6 EU-szankció egyike sem érintette a gázt, és a szankciók bevezetése idején nem is változott a gáz 80–100 €/MWh-os ára. A gáz ára két héttel később, június 14-től kezdett emelkedni, miután Putyin – önmagát szankcionálva – 40%-kal csökkentette a szállított mennyiséget. Ekkor az ár 160 €/MWh-ra ment fel, majd aug. 26-án érte el a legmagasabb árat: 346 €/MWh-t.[61]
Olaj
Az EU 6. szankcióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.[62]
Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.
A magyar import az orosz export kb. 2%-a.
Kárpátalja
2023. június elején Semjén Törökországon keresztül átcsempészett 11 Kirill pátriárkától kapott kárpátaljai hadifoglyot a sengeni határon, a külügy, a hadügy és a miniszterelnökség tudta nélkül. Ünneplés helyet az ukránok és a NATO is tiltakozott.[63] A 11 hadifogoly magyar nevű volt, de csak egyikük beszélt magyarul. Ő kettős állampolgár volt.[64]
Nemzetközi jog
A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.[65]
A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.
Az atomsorompó egyezmény – az atomhatalmak megállapodása – nem engedi meg atomfegyver alkalmazását atomfegyverrel nem rendelkező országgal szemben, amelyet megtámadott egy atomfegyverrel rendelkező ország, de vereség fenyegeti.
Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre.[66] A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják.[67] A visszafoglalt területeken tömegsírokat találnak megkínzott, kivégzett emberek holttesteivel.[68]
2014-ben Ukrajna és Oroszország Minszkben több megállapodást is kötött, amit Oroszország soha nem tartott be.
2022. október 1-jén Ukrajna beadta a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.[69]
2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt. A szavazás eredménye 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás volt. A fideszesek – bár benn ültek a teremben – nem nyomtak gombot.[70]
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélete szerint Moszkva 130 millió euró kártérítést kell fizessen Georgiának az ország 2008-as megtámadásáért és a dél-oszétiai konfliktus során elkövetett kizsákmányolásokért.[71]
Egy holland múzeum műkincseket kölcsönzött egy krími múzeumtól. A kölcsönzés ideje alatt foglalták el az oroszok a Krímet, és mind a krími múzeum, mind az ukrán állam igényt tartott a műkincsekre. A holland legfelsőbb bíróság az ukrán állam igényét tartotta elsődlegesnek.[72]
Háborús bűncselekmények
Vélemények
Orbán szerint Oroszország már nem képes bábkormányt ültetni Ukrajna élére, ezért Oroszország célja, hogy Ukrajnát egy kormányozhatatlan ronccsá tegye, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. Szerinte ez már sikerült is. Azt nem engedheti meg, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen. Oroszország a gyártási kapacitásai miatt megnyeri a háborút.[73] Hol van Oroszország gyártási kapacitása a NATO-országokhoz képest?
„ | Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.[74] | ” |
– Olaf Scholz |
Az ukrán területek elcsatolását még az orosz szövetséges Szerbia sem támogatja.[75] Persze az EU-tagság felé kacsintgatnak. Viszont a szankciókat sem támogatnák.
A Levada Center 2022. december 12-i felmérése szerint az oroszok 74%-a támogatja a különleges hadműveleteket, és csak 20% ellenzi. Viszont 53% tárgyalna, és 41% folytatná a háborút. Ez az ellentmondás arra utal, hogy még a független közvélemény-kutatónak sem vallják be az emberek a háború ellenzését, hiszen azért börtön jár.[76]
Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…[77]
Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.[78]
Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.[79]
Milyen érdekes, hogy a jugoszláv háborúk idején nem volt sem vészhelyzet, sem áremelkedés, sem benzinhiány, pedig a háború itt folyt a szomszédban.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint négy oka is van annak, hogy Ukrajna miért számít az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.[80]
- Putyin háborúja közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára
- az orosz agresszió egyértelmű kihívást jelent NATO számára
- Oroszország szándékos kegyetlensége támadást jelent közös értékeink és a jogállamiság ellen
- Oroszország inváziója aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amely mindannyiunkat biztonságban tart.
„ | Oroszország, kihasználva a világgazdaság Covid–19-járvány okozta gyengülését, előre megfontoltan globális energia- és inflációs válságot idézett elő.[81] | ” |
– Mateusz Morawiecki |
Álságos magyar békepolitika
Ungár Krisztián szerint Orbán ugyanazt az álságos békepolitikát folytatja, mint a Szovjetunió a II. világháborúban a németekkel kapcsolatban a lengyel agresszió után: a nyugatiak háborút akarnak piacszerzés érdekében, pedig a békéről kellene tárgyalni. Kovács Zoltán még azt sem támogatja, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg magát. A magyar kormány az áldozat segítségére siető szövetségeseit úgy állítja be, mint akik bombákat hajigálnak a szankciókkal – Magyarországra.[82]
Egy interjúban Orbán áradozik Merkelről, aki a Krím elfoglalása után megakadályozta, hogy az nemzetközi konfliktussá váljék. Az agresszor pont ezt akarta. Az orosz–ukrán konfliktusban Orbán a magyarokkal van, nem az áldozattal.
„ | Én az azonnali tűzszünet mellett vagyok, az azonnali tárgyalás mellett vagyok. Mindegy, hogy az ukránok erről mit gondolnak.[83] | ” |
– Orbán Viktor |
Orbán az USA és Oroszország között képzeli a béketárgyalást, pedig ezt mindkét fél visszautasította. És azután nyilatkozta, hogy Oroszország annektált négy ukrán megyét.[84] Az azonnali béke nyilván meghagyná orosz tulajdonban, vagyis az oroszok győznek.
Képek
Idézetek
„ | Háborúpárti csak az lehet, aki a háborút kirobbantotta. | ” |
– Bárándy Péter |
„ | Egy reguláris hadsereg veszít, ha nem győz. Egy partizáncsoport győz, ha nem veszít.[85] | ” |
– Henry Kissinger |
„ | A bucsai mészárlás az orosz katonák számára nem tömeggyilkosság, hanem hagyományőrzés.[86] | ” |
– Kaiser Ferenc |
„ | A jelenlegi világrend az ENSZ alapokmányán és a szuverén országok egyenjogúságának elismerésén alapul. Ennek a struktúrának a recsegése-ropogása hallható, Miért? Mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy tagja, Oroszország, lábbal tiporja az ENSZ alapokmányában lévő elveket.[87] | ” |
– Németh Zsolt |
Jegyzetek
- ↑ Földes Márton: Egy háborúhoz mindenki talál magának indokot, de amit Putyin csinált, az kuriózum. hvg.hu (2023. aug. 7.)
- ↑ Kozák Dániel: Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről. 24.hu (2022. szept. 14.)
- ↑ Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában? 2023. jan. 6.
- ↑ Bódog Bálint: A BBC a „dark weben” próbálja tájékoztatni a nyugati sajtótól elvágott oroszokat. 444.hu (2022. márc. 6.)
- ↑ Pénzváltó Nikolett: Moszkva nem boldog az Ukrajnába érkező török haditechnikától, de Erdoğannak nem érdeke egy erős Oroszország. 444.hu (2022. szept. 29.)
- ↑ Pénzváltó Nikolett: Törökország az oroszok pénzét szereti, és nem a putyini birodalmi politikát. 444.hu (2022. szept. 28.)
- ↑ Czinkóczi Sándor: Irán sem ismeri el az orosz területfoglalásokat. 444.hu (2023. jan. 20.)
- ↑ Az orosz „felszabadítás” során elpusztított ukrán városok. www.szabadeuropa.hu (2023. jún. 25.)
- ↑ }}CitWeb|url=https://hu.euronews.com/2023/02/21/stoltenberg-putyin-ujabb-haborut-keszit-elo%7Ctit=Stoltenberg: Putyin újabb háborút készít elő|date=2023-02-21}}
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)KBJ221207
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában? Interjú Cseri Ferenccel és Kaiser Ferenccel www.atv.hu (2023. jan. 6.)
- ↑ Interjú: „Az emberi hús nem éli túl”, az orosz gyalogság „nem ellenfél a nyugati fegyvereknek”. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 20.)
- ↑ Boros Juli: Az oroszok hivatalosan is elcsatolják a megszállt ukrán megyéket. 444.hu (2022. szept. 29.)
- ↑ Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. www.vg.hu (2022. szept. 30.)
- ↑ Papp Atilla: Szíria elismerte az új orosz határokat. 24.hu (2023. márc. 16.)
- ↑ Rényi Pál Dániel: Putyin új rendelete: mindenkinek kötelező felvenni az orosz állampolgárságot az annektált területeken, különben deportálás. 444.hu (2023. ápr. 27.)
- ↑ Putyin elnök új terve nagy csapás lesz az oroszoknak. furgehir.hu (2023. jan. 12.)
- ↑ Szurovecz Illés: Pentagon-iratok: Putyin fű alatt sorozna be százezreket. 444.hu (2023. ápr. 27.)
- ↑ Iván-Nagy Szilvia: Felkavarta az oroszokat a Putyin-beszéd, gyorsan fogynak a repülőjegyek. telex.hu (2022. szept. 21.)
- ↑ Papp Atilla: Oroszországban több mint 1300 embert vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken. 24.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. szeptember 26.
- ↑ Kaiser Orsolya: Az USA felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot, mert őket is besorozhatják katonának. telex.hu (2022. szept. 28.)
- ↑ Végzetes veszteségek Putyin frissen behívott katonái között. www.szabadeuropa.hu (2022. okt. 29.)
- ↑ Szily László: Kiderült, hogy 400 ezernél is több orosz menekült Kazahsztánba, 700 ezer pedig Grúziába a bevonulás elől. 444.hu (2022. nov. 29.)
- ↑ Szalai Bálint: Tényleg sokan el akarhatták törni a kezüket Oroszországban. www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 19.)
- ↑ Herczeg Márk: „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja”. 444.hu (2022. feb. 24.)
- ↑ Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az? hu.euronews.com (2022. dec. 7.)
- ↑ Magyari Péter: Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma. 444.hu
- ↑ Farkas György: A kormány támogatja a menekülők elszállásolását. 24.hu (2022. márc. 12.)
- ↑ Szurovecz Illés: Nehezen jut menedékes státuszhoz, aki a háború elől menekül hozzánk. 444.hu (2022. ápr. 7.)
- ↑ Jabronka Richárd: A NATO minden eddigi becslésnél magasabb, brutális orosz veszteségről számolt be. ellenszel.hu (2022. márc. 23.)
- ↑ Ferenci Ármin: Kreml-szóvivő: Csapataink komoly veszteségeket szenvedtek, ez egy tragédia. telex.hu (2022. ápr. 7.)
- ↑ Uj Péter: Nagyon valószínű, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. 444.hu (2022. ápr. 15.)
- ↑ Király András: Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok. 444.hu (2022. máj. 20.)
- ↑ Rédli Balázs: Hónapokon át titokban, Magyarországon keresztül szállítottak fegyvereket Ukrajnába. rtl.hu (2023. jan. 19.)
- ↑ 36,0 36,1 Gyarmati István: Senki sem győzhet Ukrajnában. hvg.hu (2023. feb. 23.)
- ↑ A litvánok szerint Moszkvának van elég erőforrása arra, hogy akár két évig folytassa a háborút. 24.hu (2023. márc. 9.)
- ↑ Jellegzetes Kreml-retorika egy fontos eseményről: Putyin a népi támogatással két székre próbál ülni. furgehir.hu (2023. jan. 19.)
- ↑ Bozsó Ágnes: Ez a háború a tárgyalóasztaloknál ér majd véget, a megállapodásról pedig Ukrajnának kell döntenie. Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára nyilatkozott a BBC-nek telex.hu (2022. nov. 16.)
- ↑ 📝 Elkerülhető-e a NATO - Oroszország háború. Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán beszélgetése YouTube (2023. feb. 11.) (videó)
- ↑ Külügyi bizottság: P/18373: Az orosz-ukrán háborúról. www.parlament.hu (2022. márc. 10.)
- ↑ Haraszti Miklós: Három hadüzenet és egy ráadás. 444.hu (2023. feb. 24.)
- ↑ Rugli Tamás: A kárpátaljai magyarok fegyvereket várnak a magyar kormánytól. 24.hu (2023. júl. 16.)
- ↑ Rácz András: Az, hogy a Barátság-vezeték még működik, azt mutatja, hogy az ukrán vezetésnek nem ment el az esze. 444.hu (2023. máj. 15.)
- ↑ Szily László: Sztálin fotóját ragasztotta ki valaki Szijjártó külügyminiszter dunakeszi házának kapujára. 444.hu (2023. szept. 6.)
- ↑ Német Szilvi: Ellenzéki visszhangkamra és oroszpárti kavalkád: honnan tájékozódnak a háborúról a magyar facebookozók? www.lakmusz.hu (2023. feb. 24.)
- ↑ Brückner Gergely: Verheti az asztalt Szijjártó, nem lesz könnyű leszedni az OTP-t a háborút támogató cégek listájáról. telex.hu (2023. júl. 21.)
- ↑ Budapest felszólította Kijevet, hogy állítsa le a magyarok elleni atrocitásokat. furgehir.hu (2023. jan. 21.)
- ↑ Ujhelyi István kitálalt az Ukrajnának küldött segélyszállítmányokról. furgehir.hu (2023. feb. 8.)
- ↑ Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
- ↑ 51,0 51,1 Magyari Péter: Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását. 444.hu (2022. ápr. 8.) És az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, 513:22:19 arányban. → Paks 2
- ↑ Korrupciómentes ország nincs, hazugságmentes lehet. Németh Péter interjúja Majtényi Lászlóval hirklikk.hu (2022. márc. 3.) 16:40.
- ↑ Szurovecz Illés: A kormány engedélyezte, hogy a NATO fegyveres erőket telepítsen a Dunántúlra. 444.hu (2022. márc. 7.)
- ↑ Mészáros R. Tamás: Ezek az okai a forint gyors és erős gyengülésének. telex.hu (2022. márc. 7.)
- ↑ Kényszerpályán Orbán: Változik a kormányfő hozzáállása a háborúhoz és Oroszországhoz is. nyugatifeny.hu (2022. júl. 9.)
- ↑ Facebook/Vágó István 2022. szeptember 17.
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 1.
- ↑ Véget ért az EU-s csúcstalálkozó: Döntöttek a tagállamok a közös földgáz-beszerzésről. nyugatifeny.hu (2022. márc. 26.)
- ↑ Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
- ↑ 60,0 60,1 Jabronka Richárd: Minden mítosz megdőlt: Orbán most eláshatja magát – kiderült, mi történik, ha nem Putyin barátai vagyunk. ellenszel.hu (2022. máj. 12.)
- ↑ A Gazprom mesterséges pánikkal tartja rekordmagasan az európai gázárakat. vastagbor.atlatszo.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ Facebook/Dobrev Klára 2022. május 31.
- ↑ Semjén magánakciója lehetett a kárpátaljai magyar foglyok menekítése, úgy tudjuk, még a kormányban sem tudtak róla. www.szabadeuropa.hu (2023. jún. 15.)
- ↑ Új részletek a magyarországi ukrán hadifoglyokról. furgehir.hu (2023. aug. 4.)
- ↑ Mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól? telex.hu (2022. márc. 4.)
- ↑ Benics Márk: Hamarosan munkához láthat a nemzetközi agressziók kivizsgálásával foglalkozó központ. 444.hu (2023. márc. 4.)
- ↑ Arató László: EP-képviselők szerint új nürnbergi tárgyalásra van szükség. www.szabadeuropa.hu (2022. máj. 20.)
- ↑ Aradi Hanga Zsófia: Hátrakötött kézzel, arccal a föld felé lökték az izjumi tömegsírba a megkínzott civileket. telex.hu (2022. szept. 21.)
- ↑ Ez történt pénteken a háborúban. telex.hu (2022. okt. 1.)
- ↑ Iván-Nagy Szilvia: Terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot az EP, a bent ülő fideszesek nem szavaztak. telex.hu (2022. nov. 23.)
- ↑ Portfolio, 2023. április 28.
- ↑ Portfolio, 2023. június 9.
- ↑ Aradi Hanga Zsófia: Az EU-tagságunk személyesen fájdalmas nekem, de ez nem választás kérdése. telex.hu Orbán sajtónyilatkozata az EU-ról és az orosz-ukrán háborúról.
- ↑ Papp Atilla: Olaf Scholz: Nem süllyed recesszióba a német gazdaság. 24.hu (2023. jan. 18.)
- ↑ Czinkóczi Sándor: Szerbia sem támogatja, hogy az oroszok területeket szakítsanak el Ukrajnától. 444.hu (2023. jan. 18.)
- ↑ Portfolio, 2022. december 13.
- ↑ Jabronka Richárd: Putyin vérontásra készül Lengyelországban: “Nácitlanítást” javasol az alsóház. ellenszel.hu (2022. máj. 14.)
- ↑ Benedek Rebeka: Luxemburg külügyminisztere szerint ez lehet az egyetlen kiút az orosz-ukrán háborúból. contextus.hu (2022. márc. 3.)
- ↑ Zubor Zalán: Nem jönnek Budapestre a CÖF lengyel barátai, otthon tartottak Békemenetet – Ukrajnáért. atlatszo.hu (2022. márc. 3.) A vonat a gyermekes anyák kimentéséhez kell Ukrajnából.
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 22.
- ↑ Haász János: Orbán lengyel kollégája talált jobb okot az európai válságra, mint az „elhibázott brüsszeli szankciók”. Mateusz Morawiecki telex.hu (2022. okt. 7.)
- ↑ Ungváry Krisztián: Egy magyar szempontból szégyenletes történelmi párhuzamról. 444.hu (2022. okt. 19.)
- ↑ Orbán Viktor panelbeszélgetése a „Cicero” című németországi havilap vezetőivel. miniszterelnok.hu (2022. okt. 11.) A február 4-i moszkvai „békemisszióról”.
- ↑ Magyari Péter: Akkor követel Magyarország tűzszünetet, amikor senki sem lát alapot a tárgyalásra. 444.hu (2022. okt. 18.) Összefoglaló a háború aktuális helyzetéről.
- ↑ Ez egy hadműveleti méretű győzelem - Gyarmati István a Klubrádióban. YouTube (2022. dec. 13.) (videó)
- ↑ 📝 Rácz András – Kaiser Ferenc: Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz. Orosz Györgyi riportja YouTube (2023. márc. 29.) (videó)
- ↑ Nyilas Gergely – Molnár Réka: Németh Zsolt: Van kockázata annak, hogy a háborúból kimaradva is a vesztesek oldalán leszünk. telex.hu (2023. júl. 19.)
Forrás
- Csurgó Dénes: Zelenszkijjel mehettek haza Törökországból az Azovsztal fogva tartott védői. 444.hu (2023. júl. 8.)
- Rácz András: Kilenc év háború. 444.hu (2023. feb. 24.)
- Németh Árpád: Hosztomeltől Bahmutig, a sisaktól a harci tankokig - az ukrán háború első éve. hu.euronews.com (2023. feb. 24.)
- Czinkóczi Sándor: A grúziai kivonulást is megkövetelné az orosz-ukrán békeszerződésben a grúz elnök. 444.hu (2023. feb. 1.) A 2008-ban megszállt Dél-Oszétiából és Abháziából.
- Rácz András: Mi várható az orosz–ukrán háborúban 2023-ban? 444.hu (2023. jan. 11.) 2. rész.
- Solti Hanna: Felemészti a háború az ukrán oligarchák vagyonát. 444.hu (2023. jan. 3.) Ez megoldhatja Ukrajna legnagyobb problémáját, a korrupciót.
- Czinkóczi Sándor: Ötmillió rubelt fizet az orosz állam a háborúban meghalt katonák után. 444.hu (2023. jan. 3.) A sebesültekért 3 milliót.
- Szily László: Ruhát, ételt és gyógyszert sem ad az orosz hadsereg a makijivkai rakétázás kényszersorozott túlélőinek. 444.hu (2023. jan. 3.) A háború egyik legsikeresebb ukrán támadása.
- Herczeg Márk: ENSZ: 14 millió ukrán volt kénytelen elmenekülni az otthonából az orosz agresszió miatt. 444.hu (2022. nov. 2.) És jön a tél. A menekültek többsége belső menekült.
- Csurgó Dénes: Lehet, hogy mi nem gondoljuk, hogy háborúban állunk Putyinnal, ő azt gondolja, hogy háborúban áll velünk. Interjú Timothy Garton Ash-sal 444.hu (2022. okt. 15.)
- 3 súlyos ellentmondás a háborúról Orbán berlini előadásában. 444.hu (2022. okt. 12.) Ő előre tudta, hogy háború lesz, a kormánymédia meg kinevette, aki ilyet mondott. Párhuzamot vont ′56 és Ukrajna megtámadása között, de a bucsai mészárlást addig nem hiszi, amíg független vizsgálóbizottság nem mond véleményt.
- Orbán Viktor kíméletlenül őszinte elõadása Berlinben. YouTube (2022. okt. 12.) (videó)
- Káncz Csaba: Az Egyesült Államok 2 milliárd USD segélyt nyújt Kelet-Közép-Európának, hogy megvédje őket az orosz agressziótól és felforgató műveletektől. www.facebook.com (2022. szept. 11.) Ukrajna 1 milliárdot kap, míg 18 másik állam 1 milliárdon osztozik. Mo. a Moszkva-Belgrád tengelyen egy centet sem kap. Már mindenki mindent tud….
- Bereznay István: Kiszivárgott Putyin telefonbeszélgetése, hazudott Macronnak. index.hu (2022. jún. 28.) A háború kirobbanása előtt 4 nappal.
- Minszki jegyzőkönyv (2015) (magyar Wikipédia)
- Neuberger Eszter: Amerikai konteóhívők véleménybuborékjából indult, a Kreml dagasztotta igazán nagyra az ukrajnai biofegyverek elméletét. www.lakmusz.hu (2022. ápr. 27.)
- Feltörték az „orosz Facebookot”, és 12 millió címre írták meg, mi is történik Ukrajnában. hvg.hu (2022. márc. 21.)
- Horváth Bence: Tömegesen tartóztatják le a háború ellen tüntetőket Oroszországban. kepek.444.hu (2022. feb. 28.)
- Rédei Ottó: Harcok a nukleáris készültség árnyékában. hirklikk.hu (2022. feb. 27.) Még Svédország is szállít fegyvereket Ukrajnának, pl. 5000 db páncéltörő rakétát.
A háború okai és lehetséges következményei
- Nagy Nikoletta: Zaporizzsjából nem lesz új Csernobil, de így sem jó ötlet atomerőműre lövöldözni. telex.hu (2022. dec. 2.)
- Herczeg Márk: Orbán is aláírta, hogy kizárólag Oroszországé a felelősség az energia- és gazdasági válságért. 444.hu (2022. okt. 24.)
- Nyilas Gergely: A 21. században miért tekinget Magyarország Moszkva felé? telex.hu (2022. okt. 10.)
- Litván Dániel: „Soha nem látott következmények” – mit lépne a NATO egy orosz atomcsapásra? privatbankar.hu (2022. szept. 27.)
- Wagner Péter: Hiába győzködte az amerikai hírszerzés az ukránokat, nem hitték el, hogy az oroszok tényleg háborút indítanak. 24.hu (2022. aug. 19.)
- Berkes Rudolf: Hazugságok a háború szolgálatában. pcblog.atlatszo.hu (2022. márc. 18.)
- Miért indított háborút Vlagyimir Putyin? Az orosz-ukrán háború előzményei. YouTube (2022. márc. 4.) (videó)
- Long Covid agyköd - mitől változott meg Putyin viselkedése? YouTube (2022. márc. 5.) (videó) A videóban a második lehetséges ok a hübrisz.
- De mit csinál Putyin Ukrajnával, ha már elfoglalta az országot? YouTube (2022. márc. 4.) (videó)
Propaganda, dezinformáció
- Cseke Balázs: Szóvivője szerint hazug módon kiforgatta Szijjártó Péter szavait az orosz állami hírügynökség. telex.hu (2024. okt. 13.) Szijjártó ellentmondott az oroszoknak.
- Németh András: Ahogy elmaradnak a harctéri sikerek, úgy durvul az orosz állami propaganda. hvg.hu (2023. okt. 1.)
- Nagy Zsolt: Belharcokat kelt az orosz vezetésben, hogy a háborút hogyan kellene eladni a közvéleménynek. g7.hu (2023. márc. 13.) Különleges katonai művelethez ritkán kell mozgósítani és atomfegyverrel fenyegetni.
- Szalay Dániel: Távozott Stier Gábor, a Magyar Hang Vlagyimir Putyinnal szimpatizáló újságírója. media1.hu (2023. márc. 13.) A Magyar Hangtól.
- Bódog Bálint: A magyar külügy egy év alatt nagyjából tízszer annyiszor osztotta ki szövetségeseit, mint Oroszországot. 444.hu (2023. feb. 16.) És néha az ukránok mellé állt.
- Farkas György: Leleplezték Putyin trollgyárának működését. 24.hu (2022. okt. 28.)
- Csuhaj Ildikó: Védhetetlen és megmagyarázhatatlan: Novák Katalin is posztolt: az ukrán zászló színeivel írta ki. www.atv.hu (2022. márc. 18.)
- Csuhaj Ildikó: Ruszkik haza! Németh Zsolt Facebook-posztja www.atv.hu (2022. márc. 18.)
Háborús bűncselekmények
- Az EU feketelistájára kerülnek az ukrán gyerekeket elrabló oroszok. hu.euronews.com (2023. feb. 20.)
- Nyilas Gergely: Akkor is fáj Putyinnak az elfogatóparancs, ha sosem kerül bíróság elé. telex.hu (2023. márc. 21.) A diplomáciai mentesség sem mentesít a letartóztatástól. A külföldi látogatások igen megnehezültek. A kíséret tagjai is rajta lehetnek nem nyilvános letartóztatási listán.
- Ághassi Attila: Részletesen beszélt egy dezertáló orosz tiszt arról, hogyan kínozták az ukránokat. telex.hu (2023. feb. 2.)
- Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért. furgehir.hu (2023. jan. 30.)
- A dnyiprói rakétacsapás végső mérlege: negyvennégy halott, köztük öt gyerek. www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 17.) 79-en megsérültek.
- Hírhedten pontatlan, eredetileg hajók ellen gyártott rakétával találták el az oroszok a dnyiprói lakóházat. hvg.hu (2023. jan. 17.) KH-22-es.
- London csúcsot hív össze az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálásának előmozdítására. hvg.hu (2023. jan. 7.)
- Gazda Albert: Az ENSZ felhagy a nyomozással az olenyivkai hadifogolytábor lebombázása ügyében, amivel az oroszok és az ukránok egymást vádolták. 444.hu (2023. jan. 6.)
- 25 kínzókamrát találtak az ukránok a felszabadított Harkivban. hu.euronews.com (2023. jan. 2.)
- Solti Hanna: A New York Times felfedte, kik követték el a bucsai mészárlást. 444.hu (2022. dec. 22.) Az Artyom Gorodilov alezredes által vezetett 234. légezred orosz ejtőernyősei követték el.
- Karóczkai Balázs: Oroszország először ismerte el, hogy eddig 190 000 ukrán gyereket hurcoltak el az orosz katonák. azonnali.hu (2022. máj. 13.)
Előzmények
- Szabó András – Panyi Szabolcs: A 10 legfontosabb részlet az Orbán háborús döntéseiről szóló tényfeltáró cikkből. www.direkt36.hu (2022. okt. 21.)
- Putyin tíz nap alatt legyőzni, augusztusban annektálni akarta Ukrajnát. hu.euronews.com (2022. dec. 2.) A brit hírszerzés szerint.
- Világi Máté: Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte. telex.hu (2022. szept. 8.)
- Fekő Ádám: Oroszország már 2008-ban bemutatta, hogy képzeli a külpolitikát, csak a Nyugatot nem érdekelte. azonnali.hu (2022. jún. 24.)
- Budapesti memorandum: 1994. december 5. Ukrajna leszereli az atomfegyvereit, cserébe Oroszország, az USA és Nagy-Britannia garantálja a területi épségét (magyar Wikipédia)
- Egyértelmű és nyílt fegyveres agresszió zajlik Ukrajna ellen. Rácz András 168.hu (2022. feb. 22.)
Magyar–ukrán viszony
- Tóth Gergely – Nyilas Gergely: A NATO megelégelte a magyar ellenállást, összehívja a NATO–Ukrajna Bizottságot. telex.hu (2023. márc. 21.) Így dugja a botot a kormány a küllők közé.
- Németh Árpád: Otthonosan ténykedik az orosz hírszerzés Magyarországon. hu.euronews.com (2022. dec. 8.)
- Rényi Pál Dániel: Most üt vissza, hogy 2015 után a kormány szétverte a menekült-ellátórendszert. Interjúnk Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársával 444.hu (2022. márc. 22.)
- Bonta Miklós: Búcsút inthetünk a keleti nyitásról szőtt álmoknak. Interjú Róna Péterrel mfor.hu (2022. márc. 1.)
- Ágoston Zoltán: Az Orbán-kormány nemet mondott, nem jöhetnek Magyarországra amerikai NATO-katonák az orosz fenyegetés miatt. nepszava.hu (2022. feb. 9.)
- Magyari Péter: Az orosz fegyvereket bezzeg átengedte 2019-ben az Orbán-kormány. 444.hu (2022. feb. 28.) Amikor az oroszok Szerbiának szállítottak fegyvert..
További információk
- Levada Center független orosz közvélemény-kutató (angol Wikipédia). Weblap
- Oryx szakportál – fotókkal, dátumbélyeggel regisztrálja az orosz és ukrán eszközveszteségeket.
- Keleti Tanulmányok Központja (Varsó) lengyelül, a Válasz Online forrása
- A Wagner csoportról Facebook/Keletfényei, 2023. január 14. Még nem hallgattam meg.
- Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
Hírek:
- Vörös Szabolcs: Egy év után ki áll nyerésre? – itt a nagy Castel vs. Rácz háborús vita. www.valaszonline.hu (2023. feb. 24.)
- A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban. 24.hu (2023. feb. 6.)
- Észtország kitiltotta az Orbán által megvédett Kirill pátriárkát. 24.hu (2023. jún. 10.)
- Tóth Csaba Tibor: A hóhért akasztják: orosz oligarchának dolgozott az FBI kémelhárító-főnöke. merce.hu (2023. jan. 28.) Aki a Trump megválasztásakori orosz befolyást vizsgálta ki.
- Rácz András: Menekültek százezreit zúdíthatják Európára az ukrán energetikai rendszer elleni orosz támadások. 444.hu (2022. dec. 22.) Az oroszok 8 nagy támadást intéztek az ukrán energiarendszer ellen október 9. és december 16. között.
- Csurgó Dénes: Tele vannak nyugati alkatrészekkel az Ukrajna fölött lelőtt iráni drónok. 444.hu (2022. nov. 5.) Nem az öngyilkos, hanem felderítő drónok.
- Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Az Orbán-kormány belső bénázásai a háború kitörésekor.
- Rácz András: Moszkva elhitetné, hogy az annexiók után nincs visszaút, Ukrajna és a Nyugat lehívja az orosz blöfföt. 444.hu (2022. okt. 8.)
- Káncz Csaba: Putyin háborúja nyomorba taszítja ezt a kontinenst. privatbankar.hu (2022. szept. 23.) Az afrikait a gabona és napraforgó ára, valamint az általános infláció miatt.
- Oroszország, Putyin - és a világ. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2021. szept. 30.) (videó)
- Németh Sz. Péter: Romok közé térnek haza az oroszdúlta városok lakói – a háború 82. napja képekben. telex.hu (2022. máj. 16.)
Vélemények
- Borbás Barna: ’56 erkölcsi parancsától az oroszoknak drukkolásig – a magyar hintapolitika elviselhetetlensége. www.valaszonline.hu (2023. feb. 23.) Orbán-idézetekkel és a forrásaival.
- Ungváry Krisztián: 12 orosz módszer, amelyek Orbán Viktor szerint nem jelentenek fenyegetést Európára. telex.hu (2022. dec. 21.)
- ‼ Uj Péter: Vagyis nincs más, csak az összeomlás. Interjú és podcast Szilágyi Ákossal 444.hu (2022. dec. 22.)